Vas Népe, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

A balzaci szamárbőr és Biafra Gowon tábornok közkegyelmet ígér Segélyszállítmányok az éhezőknek A nigériai fejlemények változatlanul élénken foglal­koztatják a nemzetközi köz­véleményt. A legfrissebb je­lentések szerint a lagosi kor­mány diadalmas csapatai folytatják előnyomulásukat a balzaci szamárbőr mintájá­ra apróra zsugorodott biaf­­rai szakadár­ állam területén Összetűzésekről nem érkezett hír és ez arra vall, hogy a biafrai csapatok teljesítik Ojukwu megbízottja, Effi­­ong vezérőrnagy kapituláci­­ós parancsát. Most hogy a háború gya­korlatilag befejezettnek te­kinthető, a szeparatisták ed­digi támogatói igyekeznek világszerte felszítani a győz­ ■ tes szövetségiek „várható megtorlásának” hisztériáját. A központi kormány rea­gálásából kitűnik, hogy ma­ga Yakubu Gowon tábor­nok, nigériai államfő is fon­tosnak tartja ezt a kérdést. Lagos hivatalos nyilatkozat­ban, célzatos hangulatkeltés­ként utasította vissza a mesterségesen táplált ag­gályokat, amelyeknek a hírügynökségek eddigi beszámolói szerint sincs semmiféle reális alap­juk. Gowon tábornok rádióbe­szédben erősítette meg az amnesztiával kapcsolatos, korábban elhangzott ígére­tét. A közkegyelem — hang­súlyozta a tábornok — mindazokra vonatkozik, akik rendben átadják fegyverei­ket a szövetségi kabinet be­vonuló katonáinak. Gowon sürgette tisztjeit mielőbb vegyék át a közigazgatási funkciókat a visszafoglalt, szakadár területeken és nyújtsanak azonnali segítsé­­­get az ottani, súlyosan nél­külöző lakosságnak. A már­is megindult segélyakciók méreteire jellemző, hogy egyetlen napon, kedden, 800 tonna élelmiszert juttattak el a legínsége­­sebb körzetekbe. A középnyugati tartomány katonai kormányzója utasí­­totta katonáit, hogy állítsa­nak fel szükségtáborokat az otthontalanok és éhezők be­fogadására. Csaknem bizonyos, hogy most, a harcok elcsendese­désével szélesedik majd a rászorulók nemzetközi se­gélyezése is. Tubman li­bériai elnök máris 25 ezer dollárt aján­lott fel erre a célra. Mint ismeretes, az eddigi szállítmányok nehezebben jutottak el rendeltetési he­lyükre, hiszen többször be­igazolódott a szövetségi kor­mánynak az az állítása, hogy bizonyos nyugati körök ilyen formában is katonai segítséget nyújtottak a sze­­paratistáknak és ezzel meg­hosszabbították a vérontást Úgy tűnik tehát, mind emberi, mind politikai vi­szonylatban megoldódóban van Nigéria legnagyobb és az afrikai kontinens egyik legnagyobb problémája: az éhezők élelemhez jutnak a betegek gyógyszerhez és­ Af­rika legnépesebb országa pe­dig végre ráléphet a modern nemzetté válás nagy áldo­zatok árán megtisztított út­jára. Eltemették Bel­ja­je­vet Kedden a novogyevicsi te­metőben helyezték nyuga­lomra Pavel Beljajev űrha­jós ezredest. A Voiszhod—2 hős parancsnoka hosszas betegség után, 44 éves ko­rában ez év január 10-én hunyt el. Beljajev koporsóját űrha­jós társai vitték a sírhoz, majd a szovjet himnusz hangjai mellett tíiszsortűz közepette eresztették le a nyugvóhelyre. A temetésen részt vett a magyar néphadsereg küldött­sége Szilágyi László vezérőr­nagy vezetésével. Néphadse­regünk koszorúját a delegá­ció helyezte el Pavel Bedja­­jev sírján. Az Éjraagyisk és Jereniig Splnn ellen Kedden nyilvánosságra hoz­ták Bonn­ban Brandt kancel­lár szerdai parlamenti be­szédének mellékletét. A négy részből álló doku­mentum első fejezetének ez a címe: „A német kérdés kialakulása, valamint az NSZK és az NDK kapcso­latai”. E fejezetben a bonni kormány kifejti azt a véle­ményét, hogy „25 évvel a harmadik birodalom felté­telnélküli kapitulációja után a német nemzet, 1970. évi tényleges határai között, két államra van osztva. A dokumentum a „német nemzet egységéről” vallott ismeretes bonni felfogást, az NDK 1968. évi alkotmányá­val próbálja alátámasztani. Idézi az alkotmány megál­lapításait amelyek az NDK-t „a német nemzet szocialista államának” nevezik, és köte­lezi magát „a kettéosztott­­ság megszüntetésére a két német állam között, addig is míg az újraegyesítés meg­történik”. Ezen az alapon tárgyalja a melléklet a két német ál­lam viszonyát. Ez figyelem­reméltó annak erőteljes han­goztatása, hogy a két állam között csak akkor jöhet lét­re jobb kapcsolat, ha nem tévesztik szem elől hogy a két állam „alapvetően kü­lönböző társadalmi és gaz­dasági rendszerben él”. Brandt láthatóan eleget akart tenni a konzervatí­voknak is, azzal, hogy alá­húzza a „nemzet egységét”, ugyanakkor azonban a két német állam különböző rendszerének hangsúlyozásá­val rá akart mutatni arra, hogy az újraegyesítést belát­ható időn belül gyakorlati­lag lehetetlennek tartja. Kitér az okmány az NSZK és a NATO kapcso­lataira. Külön fejezet foglalkozik a „berlini kérdéssel”. Nyu­­gat-Berlinnek és az NSZK- nak „szoros kapcsolatát” az­zal indokolja, hogy ez Nyu­­gat-Berlin életképességének biztosítása végett szükséges Egy másik fejezet üdvözli hogy az NDK nyugdíjasai utazhatnak az NSZK-ba, ja­vasolja azonban, hogy a korhatárt szállítsák le en­nél a csoportnál és enged­jék meg gyermekek és if­júsági csoportok, valamint üdülők utazását is. A ne­gyedik fejezet a két német állam kereskedelmi és köz­lekedési kapcsolataival fog­lalkozik. Szudáni összeesküvés Khaled Hasszán Abbasz szudáni hadügyminiszter ked­den bejelentette, hogy a szudáni hadsereg a szudáni forradalmi tanács megdön­tésére irányuló összeesküvést hiúsított meg. A puccs­kí­sérlet vezetőjét Abdullah Mohamed Adam dandártá­bornokot és néhány tiszttár­­sát letartóztatták. Ügyüket katonai bíróság tárgyalja majd. Abbasz közlése sze­rint a puccsot imperialista és szudáni ellenforradalmi elemeik sugallmaztá­k. A kor­mány hamarosan közzéteszi az összeesküvés részleteit. _ ______________________________________________________________ Karambol Boba és Celldemok közül (Folytatás az I. oldalról.) védett. Egy részüket legin­kább csak orvosi megfigye­lés alatt tartják. Nekik ál­talában nincs szükségük to­vábbi kórházi ápolásira, ahogy azt kórházaink bal­­esetsebészeti vezetői teg­nap este közölték lapunkkal. A mentési, helyreállítási munkákat Szabó Béla, a MÁV szombathelyi vezér­­igazgatója irányította a helyszínen. A helyreállítás is befejeződött az alkonyati órákban­ Az erőben összeron­csol­ódott vasúti kocsik és a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának összetört, pótko­csis teherautója a valóságos­nál több súlyos és nem sú­lyos sérültet, halottat sejte­tett azokkal, akik a szeren­csétlenségről értesítették az illetékeseket. Ezért, de a biz­tonság­­ kedvéért is a men­tők — különféle helyeikről — nagy apparátussal vonultak ki. Hírek terjedtek el ar­ról, hogy sok halott van. A Vas Népe azonban pontosan ellenőrzött in­formációk alapján teszi közzé a szer­en­csetlen­sé­get, vagyis, hogy egy halott van, s a tizenegy sérültből kettő súlyos. Ugyancsak kedden a dél­előtti órákban Celldömölk és Boba között egy sorompó nélküli átjárónál összeütkö­zött egy „szóló” vasúti mo­torkocsi egy vontatóval. A vontató vezetője megsérült, de állapota nem súlyos. Az összeütközések okainak ki­vizsgálását a rendőrség a helyszínen nyomban meg­kezdte. Az tény, hogy az összeütközések erős ködök­ben történtek. És — sze­mélyes tapasztalataink sze­rint is — az útmenti hótor­­laszok is gátolták a látási viszonyokat. A vizsgálat majd fényt derít az okokra. Lapunk ad is tudósítást majd a sérültek állapotáról-­ ­ — pozsgai — A vasúti baleset színhelye. VAS NÉPE _________________________________________ Darvas-est. Az író ott ül előttünk és vall­ önmagáról, a pályáról, műveiről, szándé­kairól, terveiről s közben az életmű részletei, drámák, fil­mek jelenetei tűnnek föl szemléltetésül az élőszóban hallható életrajzhoz. A néző, ha ismeri Darvas József könyveinek zömét, a Fekete kenyértől kezdve az Elindult szeptemberben című regényén át a Részeg esőig, szociográ­fiáit és riportjait, köztük A legnagyobb magyar falut és az Egy parasztcsalád törté­netét, drámáit, például a Szakadékot és A térképen nem találhatót, vagy a Zrí­nyit, joggal kevésnek érzi a bemutató „műmellékletét”. Kevésnek, mert azzal a rop­pant gazdagsággal hasonlítja, amely Darvas életművét, ed­digi termését jellemzi. S ta­lán a válogatást is kifogásol­hatja, mivel abban túlsúlyra jutottak a tételt illusztráló részletek. A tétel pedig nem más, mint a népből indult író elkötelezettsége a nép ügye, a szocialista irodalom mellett. Darvas esetében ezt a tényt — mivel nagyon is evidens —, nem kell külön hangsúlyozni. Inkább az új vonásokat, a Részeg esővel kezdődött és ma is tartó belső önvizsgálat jeleit, an­nak irodalmi vetületét. Dar­vas önvizsgálatai ugyanis egy-egy társadalmi réteg, osz­tály kritikus önelemzését ad­ják, a nemzet sorsáért, a szocializmusért érzett fele­lősség gyakorlati próbáit, e próbák buktatóit, a forradal­­miság jegyeinek megváltozá­sából fakadó drámai össze­ütközéseket, válságokat, a válságból kivezető utak lehe­tőségét. Ebből a szemszögből például kissé fölöslegesnek tűnt a maga idejében aktuá­lis, de a napi politika és tak­tika jelszavaival többszörö­sen átszőtt tsz-agitáció be­építése­ az est műsorába. Szirtes Ádám és Molnár Ti­bor jószándékú színészi igye­kezete sem tudta leverni a port erről a szövegről. Azok számára, akik eddig kevésbé ismerték Darvas József mű­veit, gondos és áttekinhető pályaképet, életmű-vázlatot nyújtott az adás. Czanik Zsófia operaénekes­­nő portréja önmagában ha­sonló célú, csak kisebb ter­jedelmű adás volt. Darvas­hoz hasonlóan itt is a mű­vész beszélt, a betétszámok pedig illusztrálták a szöveget. A két adás egymás mellett viszont az egyhangúság ér­zését keltette. Bizonyára hasznosabb lett volna a Dar­vas-est elmélyedésre, töp­rengésre késztető hatását ez­úttal könnyebb műfajjal fel­oldani. Igaz, hogy az opera mint műfaj, inkább illik a Darvas-életmű anyagához, de a nézők nagy része valószínű nem méltányolja a stílusos­ságot és az így létrehozott összhangot. Az év sportolóival a tévé kerekasztala mellett találkoz­tunk Szőnyi János házigazda társaságában. Az ilyen talál­kozás mindig meggyőzi a nézőt arról, hogy kiki csak a saját műfajában „alkal­mas” a képernyőre. A beszél­getések kurta félmondatai­ból és a feszélyezett légkör­ből ugyanis kiderült, hogy ifjú sportolóink bármily ered­ményesek a zöld gyepen, a jégen, a páston, a szőnyegen, a medencében, vagy a sakk­tábla mellett, s világhírű sportolókkal könnyedén meg­mérkőznek, rögtön zavarba jönnek a kamerák előtt, ami­kor győzelmeikről beszélni kell. Persze, ezért senki sem neheztel rájuk, hisz a saját „műfajukban” szerencsére nem kapnak lámpalázat. Ez a biztosíték, hogy jövőre is­mét találkozhatunk velük a képernyőn. S tán azon túl is a hetvenes években. Végül oly gyakorlatot szerezhetnek a tévé­szereplésben, hogy a kamerák előtt is sporttelje­sítményeikhez hasonló fellé­pést nyújtanak. (Bertalan) o A szomszédos országok lapjaiból Adóreform lefújva. Alig hirdette meg Koren pénz­ügyminiszter a néppárti adó­reformot, s ígérte a béradók csökkentését, máris lefújja. (Az adóreformról a Vas Né­pe jan. 11.-i számában ad­tunk hírt. — A ford.) A mi­niszter véleménye szerint na­gyon kétséges, mikor és mi­lyen mértékben lehet mér­sékelni az osztrák bér- illet­ve jövedelemadót, mivel az árak és a bérek alakulása az eredeti elképzeléstől eléggé eltért. Klagenfurti beszédé­ben Koren beismeri, hogy elhamarkodott lenne máris megállapítani a hetvenes évek első felének béradó csökkentési arányát, mivel ezt­ csak a gazdasági növe­kedés ténye alapján lehet kiszámítani. Ennek­ követ­keztében a következő négy esztendő kormányzati idő­szak feladata lesz az adó­­csökkentés konkrét intézke­déseinek kidolgozása. Hozzá­fűzte még, hogy helytelen és célszerűtlen lenne a mér­séklést a konjuktúra felfelé ívelő szakaszában végrehaj­tani. Ugyan mikor máskor? Talán a pangás idején? A konjunktúra szakaszában — mondotta — azért nem h­e­­lyes adócsökkentést végre­hajtani, mert az államnak szüksége van minden ga­rasra. A pénzügyminiszter tojástánca szemléletesen bi­zonyítja, hogy milyen vá­lasztási manőverekhez kény­telen folyamodni az egyed­uralkodó Osztrák Néppárt. Kétségtelen az is, hogy a választók szemét nem lehet bekötni, különösen akkor nem, amikor a tegnapi ígé­retet ma visszavonják az il­letékes párt legilletékesebb szakemberei. Koren pénz­ügyminiszter ugyanis éppen a legilletékesebb, hogy meg­mondhassa, mire telik a néppárti pénzügyi politika „aranytartalékaiból”, s mi­re nem. Bécs ötödik Duna-hídja. Brigittenau kerület tanácsá­nak képviselői legutóbbi ülésükön elhatározták, hogy építkezési zárlatot rendelnek el az Innstrasse és a Trais­­sengasse környékén. Az ok: ide tervezik Bécs ötödik híd­­ját, amely a Duna két part­ját összeköti egymással. A gyorsan növekvő forgalom máris sürgeti az új híd meg­építését. Feltehető, hogy a híd a Traissengasse meg­hosszabbításában íveli át a Dunát, három nyomsávos lesz és minden irányban autósztráda módjára építik ki a csatlakozó útvonalakat. A bal oldalon csatlakozna az ugyancsak autópályás út­szakaszhoz, amely a Huber­­tus-gát mellett kíséri a Du­nát Floridsdorf illetve a Du­­napark irányába. A terv és a megvalósítás között még sok idő telik el, hisz Bécs negyedik hídjának építését 1971-b­en fejezik be — re­mélhetőleg ... Rosszul járnak az órák Bécsben, panaszkodnak, akik a nyilvános órákhoz igazít­ják a sajátjukat. Nehéz is megérteni, hogy a computer és az űrhajózás korában miért nem lehet pontos idő­jelzést adni a város óráin. Az illetékes bécsi városi ha­tóság, a városi tanács 33. ügyosztálya állást foglalt az ügyben. Mint hangsúlyozzák, Bécsben 185 nyilvános óra működik, köztük négy úgy­nevezett kockaóra, négy számlappal. A nyilvános órákat 1950 óta egy közpon­ti órából távirányítják. Hogy a külön kábelhálózat költsé­geit megtakarítsák, rákötöt­ték az órairányító vezetéket a tűzjelző szolgálat vezeték­­hálózatára, amelyen 205 jelentőállomás található. Amikor a hálózaton egy tűz­­jelentés fut végig, az órákat szabályozó impulzus meg­szakad azokon a vonalakon, amelyeken a jelentést to­vábbították. Igaz, hogy az impulzus elraktározódik, s a jelentés után az óramutatót ismét a helyes állásba len­díti, de nem mindig sikerül pontosan beállítani. Ezen kívül számos más hibaforrás is akad, ezért most rádióhul­lámokkal kísérleteznek. Ta­lán így sikerül a távirányí­tás és „megjavulnak” a bé­csi órák. 1970. január 14. Szerda

Next