Vas Népe, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
Vas megye - hektárban. Miért számolunk literben, kilóban, méterben? És miért nem iécében, akóban, fontban, rétben, hüvelykben, s egyebekben? Kik, hányan értik ma ezeket a régi mértékeket? A hold és az öl, négyszögöl is azokhoz a régi mértékekhez hasonlít, amelyek már „kimentek a divatból”. Vagyis azokhoz, amelyek — általában — nem a legegyszerűbb tízes, százas, ezres, tízezres, stb. számrendszeren alapulnak. Egy hektoliter száz liter, egy liter tíz deciliter. Egy mázsa száz kiló, egy kiló száz deka. Egy kilométer ezer méter, egy méter száz centiméter. Viszont egy katasztrális hold 1600 négyszögöl, egy négyszögöl pedig 1,89648 méter szorzata önmagával. Tehát itt hiányzik az egyszerű, tízes rendszerű szorzószám. A hektár viszont a méterre, azaz a tízes szorzórendszerre épül. Eszerint százszor száz méter egyenlő egy hektárral, azaz tízezernégyzetméterrel, ennek század része az ár, s legkisebb egysége a kerek négyzetméter (amelynek minden oldala egy méter). Annyi bizonyos: Ahogyan és amikor áttértünk a racionális számrendszerű literre, kilóra, méterre, ugyanúgy és valószínű ugyanakkor áttértünk volna a holdról, erről a hasonló számrendszerű hektárra, árra, négyzetméterre, ha ezzel nem kellett volna megbolygatnunk egész telekkönyvezési, kataszteri, adózási és egyéb bejegyzéseinket, nyilvántartásainkat. És ha a földterület számontartásában nem lettünk volna konzervatívabbak a sokáig „sötét”-nek mondott Balkán nagy részénél is. Ausztria, amelynek abszolitikus kora általánosította nálunk a holdat és négyszögölet, már a múlt század vége felé áttért a racionálisabb hektáros, négyzetméteres számolásra. Már a 930-as években áttért rá Csehszlovákia. Hektárban számol a Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia, majdnem minden fejlett tőkés ország és úgyszólván valamennyi nemzetközi szervezet. Mert teljesen világos számukra a tízes, százas szorzórendszer egyszerűsége, nagy előnye. Egyáltalán nem hihetjük, hogy a mi, immár a többi országhoz képest anakronisztikus, vagyis kirívóan ellentmondásos terület-számolásunk, egyedi módszerünk a helyes és szükséges. Ámbár azt sem mondhatjuk, hogy új társadalmi rendünkben valami vétkes mulasztást követtünk el az új területszámítás bevezetésének elmulasztásával. Ugyanis, ha legalább a 930-as években Horthyék kurzusa nem követte más országok átállását, nekünk nem volt érdemes követnünk addig, amíg mezőgazdaságunk át nem rendeződött nagyüzemire, szocialistára. Addig jobb volt várnunk. Sőt: egészen a földjogi törvényig. Mert eddig erősen mozoghatott a földtulajdon. (Adás-vétel, öröklés, „kiöröklés a tsz-ből” stb.) Most viszont — már a mai érvényben levő földtulajdonok alapján is — nagy területi egységeket mérhetünk. A mérés, újraszámítás, újfajta nyilvántartás pedig szükséges azért is, mert rendkívül sok földingatlan tulajdonosa, sok gazdaság, falu, tsz határa változott. Másrészt földingatlanok váltak utakká, beépített területekké (Sopron —Balatoni út Vas megyén át, Szombathely, Sárvár, Körmend stb. terjeszkedése). Sok a művelési ágak változása. (Csepreg és Jánosháza környék új gyümölcsösei. Erdőgazdasági fatelepítések...) És majd rendezendő lesz az az áldatlan állapot is, amely szerint például egy 400 négyszögöles telek, amely immár évtizedek óta egyetlen tulajdonosé, amely telek körülkerített, az „1014. sz. tlkv betétben felvett I. 1—3 sorsz. 696,897 és 700 hrsz és a II. 1089. sz. tlkvi betétben felvett I. 1—3. sorsz. 696,698 és 701/1 hrsz.” dokumentálás szerint szerepel. Majd... És már nem négyszögöles nyilvántartásban. Ami még nagyon fontos. A Vas Népe is tudósított róla, hogy csupán tavaly politikai, gazdaságpolitikai és általános tapasztalatcserére itt járt megyénkben a szomszédos jugoszláv megye és a lendvai járás párttitkára, több osztrák gazdasági küldöttség, a bulgáriai Razgrad megyéből (testvérmegyéből) Szovjet-Ukrajnából, az NDK keleti területéről és más országokból népes küldöttségeknek örülhettünk. Vasból pedig sokan voltak külföldön tapasztalatok szerzése végett. És a tárgyalásokat nagyon sokszor megnehezítette, hogy mi a hozamokat, a műtrágyát, az állatsűrűséget, tejtermelést, vetőmagot, s egyebeket holdszám „vetítjük”, számítjuk, ők meg hektáronként. Az átszámolás persze teljesen lehetséges, de mennyi időbe kerül, amíg például a holdat egy egész hétszázharminchét századdal fejben, vagy papíron megszorozzuk?! És a hozamokat, ráfordításokat, egyebeket is eszerint „idomítjuk”?! Se a kimondottan jó, se a rossz számolók közé nem tartozók, de Romániában, az NDK-ban és másutt némelyik kooperatív, azaz szövetkezeti gazdaságban — számítási időzavar miatt — nem gyűjtöttem kellő adatot, azaz tapasztalatot. Nálunk nehezíti a helyzetet az is, hogy némelyik állami birtokon — például az erdőgazdaságokban — már hektárban számolnak. Tehát ismét van már ilyen számolás és olyan számolás. Ma nem nélkülözhetjük, hogy a többi szocialista, de más országokéval is rendszeresen öszszehasonlítsuk mezőgazdálkodásunkat. De ezt — és a világ szakirodalmának hasznosítását is — nagyon megnehezíti a mai,, területi mértékrendszerünk. De a terjedő elektronikus számológépek is indokolják a mértékrendszer előnyös megváltoztatását. Ezekbe a gépekbe ugyanis be lehet táplálni bármilyen adatokat, csakhogy ezek gyorsaságát, kihasználását is hallatlanul megnöveli a leegyszerűsített, azaz tízes számrendszer. A régi, nemesi világ nagybirtok-rendszerű volt. Ami azt is jelentette, hogy kevés embernek volt tulajdona és kicsi volt a föld forgalma (adás-vétele). A nagy területeket leginkább a holdnál nagyobb mértékekkel mérték, s abban a lassúságban nem volt számottevő a tízes számrendszerű mérték racionalizmusa. Az áru, a pénz is öszehasonlíthatatlanul kevesebb volt, ezért a pénzek mai számolási raciona lizmusa sem volt meg sokáig. (Láttam az Alföldön talált solidusokat, láttam a Lovas határéban talált Mátyás-aranyakat, a Bartonfőkajáron talált Ferdinánd-ezüstöket, tallérokat és dénárokat. Ezeken nincsen szám, hogy ennyi, vagy annyi a ggnz értéke. Egy arany az egy arany. Harminc darab pedig harminc). De ma alapvetően a tízes számrendszeren épül fel már a pénz is. Persze. Az áttérés a holdról a hektárra rengeteg gyakorlati teendőt is felvet a szükséges méréseken, bejegyzéseken kívül is. Majd új számítási táblázatok, szakkönyvek, új jogszabályok is kellenek. Szükséges számítási transzponálások. Tudni kell, hogy hektárban számolva mekkorák lehetnek a nagyüzemi táblák és a háztáji földek? Az természetes, hogy ezek valódi nagysága voltaképpen nem változhat. Azaz: a tsz-ek (úgy tudjuk) jogot kapnak rá, hogy bizonyos földtöredékeket kiegészítsenek. Egy-egy hold háztájit kerek 6000 négyzetméterre egészíthetnek ki. Vasra hamarosan sor kerül. Az átszámítás, mérés országosan 1972-ben fejeződik be. Pozsgai Zoltán AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 11. szám Ára 80 fillér 1970. január 14. Szerda Napirenden: az oktatókórház A megyei tanács vb ülése Kedden tartotta első ülését az új esztendőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirend előtt dr. Gontra György, a vb elnöke kegyelete® szavakkal emlékezett meg a szombatom elhunyt Károlyi Antal Ybldíjas főépítészről. Javaslatára a vb jegyzőkönyvileg örökítette meg azokat a maradandó érdemeket, amelyeket a megyeszékhely egykori főépítésze a vasi városok és települések fejlesztésében szerzett. Ezt követően a vb megtárgyalta a következő tanácsülés elé kerülő témákat. Nevezetesem a megye 1970. évi gazdasági tervét és költségvetését, továbbá a megye távlati regionális tervprogramját terjeszti a vb a közeljövőben sorra kerülő megyei tanácsülés elé. Külön napirendként szerepelt az ülés előtt az a beszámoló jelentés, amely a megyei Markusovszky Kórház oktató-kórházi tevékenységét elemezte. Az „oktató kórház” címet az intézmény két évvel ezelőtt, 1968. márciusában nyerte el Ez a minősítés azt jelentette, hogy a kórháznak a pécsi orvosi egyetemmel karöltve — szinte kísérletszámba menően — kellett e tevékenység formáját és tartalmát kimunkálnia. A minősítés ugyanis egyedi jellegű, s elsőként szerezte meg ezt ez a vasi egészségügyi intézmény. Az elmúlt időszakban az oktatókórház bekapcsolódott az orvosképzésbe (első éves hallgatók nyári ápolási, a III. és IV. éveseik nyári belgyógyászati és sebészeti, továbbá a szigorló orvosok egyéves kötelező kórházi gyakorlatának megszervezése és lebonyolítása révén. Az Orvos-továbbképző Intézettel koordinálva részt vett az orvos-továbbképzésben, továbbá jelentős a szerepe a szakorvosképzésben. Mint a pécsi orvosi egyetem rektorhelyettese, dr. Szabó Dezső felszólalásában kiemelte, az egyetemen a kórház munkáját nagyrabecsülik, igen jó tapasztalatokat szereztek. Számítanak arra, hogy a felsőoktatási reform adta keretek között a jövőben az eddiginél is nagyobb mértékben támaszkodhatnak a kórházra. A vb miután további anyagi támogatásáról biztosította a kórházat , arra hívta fel annak igazgatóját és az egészségügyi osztály vezetőjét, hogy az egyetemmel és a minisztériummal együttműködve igazítsák az oktatókórház tevékenységének tartalmát a megváltozott körülményekhez és követelményekhez. Egyúttal tegyék meg a szükséges belső intézkedéseket — személyi , szervezeti tekintetben egyaránt — hogy a kórház az orvosképzésben és továbbképzésben tőle elvárt követelményeknek ezután megfeleljen így nemcsak a kórház, hanem a megye életére is kiható rangot jelenthet oktatói tevékenysége. Az információs jelentések között a vb tájékoztatást kapott a sokgyermekes családok helyzetének javítására hozott határozatok végrehajtásáról, az idei és a következő öt évre szóló Savaria programról. Ezenkívül elfogadta a vb és az MTI megyei tanácsa együttműködési tervét a sportmozgalom elvi és gyakorlati célkitűzései megvalósításának előmozdítására. (mti) ai tanahely Szomkalfaelyen Második éve működik Szombathelyen az Úttörő utcában a Mezőgazdasági Gépészeti és Élelmiszeripari Szakközépiskola. Jelenleg mintegy 300 diák tanul itt szakmát, de két év múlva 500 körüli lesz a létszám. Ezenkívül az iskolában szakmunkásképzés is folyik. Az iskola gyakorlati oktató bázisát most alakítják ki. Mintegy 400 négyzetméter alapterületű tanműhely építését kezdték meg a napokban, melyben speciális munkatermek, mérőműszerekkel felszerelt kísérleti helyiségek kapnak helyet. Az új típusú szakközépiskolai oktatáshoz a tantermek mellett munkatermekre, az audiovizuális oktatáshoz szükséges berendezésekre, nagy mennyiségű műszerekre van szükség. A tanműhely megépítésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium félmillió forintot ad az iskolának, s ugyanennyit a műhelyek berendezéseire, műszerezésére. Hasonló oktatási intézmény az országban csak Budapesten van. Az új tanműhelyt a körmendi Építő Ktsz dolgozói építik, s ha az időjárás nem akadályozza munkájukat, úgy eredeti határidőre, 1970. május 1-re elkészítik. — még MAI SZÁMUNKBÓL: Szudáni összeesküvés Utazási gondok Életünk-est Házhoz jött az OTP Megkezdődtek a magyar-jugoszláv tárgyalások Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A látogatást követően a külügyminisztériumban Péter János és Mirko Tepavac megkezdte hivatalos tanácskozásait. A keddi jugoszláv lapok figyelmének középpontjában Maurer román miniszterelnök belgrádi látogatása mellett Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter budapesti látogatása áll. Az újvidéki Magyar Szó kiemeli, nem alaptalan a jugoszláv közvélemény várakozása, hogy a román miniszterelnök jugoszláviai és a jugoszláv külügyminiszter magyarországi látogatása új sikereket hoz majd és gazdagítja Jugoszlávia jó kapcsolatát e két szomszédjával. Tepavac budapesti tárgyalásairól szólva a Magyar Szó annak a véleményének ad kifejezést, hogy azokelsősorban a két országra vonatkoznak majd és hozzáfűzi, a gazdasági kapcsolatok fejlődése mellett sikerek könyvelhetők el a kulturális kapcsolatok, a kishatárforgalom, valamint a két ország egyes városai együttműködése területén is. 2890 új mesterember A KIOSZ összesítése szerint a különböző kisipari szakmákban tavaly összesen 2890-en tettek sikeres mestervizsgát. A jelentkező jóval több volt, körülbelül 1500-an azonban nem feleltek meg a növekvő követelményeknek, így a mesterlevelet sem kaphatták meg. Az országban tavaly 270 mestervizsga-bizottság működött, számuk az idén néhánnyal nő, mert a filmnyomó, a kendőfestő, és készítő a műanyagkészítő és feldolgozó, valamint a vegyicikk készítő szakmákat is képesítéshez kötötték. Kisiklott a motorvonat Hosszúperesztegnél Karambol Laba és Celldömölk között Kedden Vas megyében két helyen ütközött össze vasúti és közúti jármű. Az egyik ütközés súlyos szerencsetlenséget is okozott. A Zalabérről Sárvárra közlekedő motorvonat Hosszúpereszteg és Vashosszúfalu között, ahol a 8. főközlekedési út keresztezi, — ez egy sorompó nélküli átjáró — összeütközött az FG 45—18 rendszámú, pótkocsis teherautóval. A helyszínen meglehetősen ijesztő volt a kép. A teherautó összeroncsolódva az ütközés színhelyétől messze ellökődött. A vonat két motorkocsija és a harmadik kivágódott a sínről, s telefonoszlopokat is kidöntve, súlyosan megrongálódott és felborult. A negyedik kocsi is kisípott Az ütközés következtében Fancsali Mihály Budapest Dob utcai lakos (59 éves) életét vesztette. Súlyosan, de nem életveszélyesen megsérült a gépkocsi kísérője is. Ugyancsak súlyosan, de nem életveszélyesen megsérült a motorvonat vezetője, nem súlyosan a vonatvezető. Rajtuk kívül még nyolc személyt (utast) szállítottak kórházba. (Sárvárra). Életveszélyes sérült nincs közöttük. Többségük nyolc napon belül gyógyuló sérülést szen(Folytatás a 2. oldalon) A balzaci szamárbőr és Biafra — Béke veled játszótér — Eladó házak Vetélkedő Szombathelyen — Megyebál