Vas Népe, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

Megtorpant az amerikaiak és dél-vietnami bábjaik laoszi inváziója Szíriában Osszad tábornok látja el az államial teendőket Egy nap a külpolitikában A Minisztertanácstól kapott felhatalmazása alapján Meir izraeli miniszterelnök és Eban külügyminiszter hét­főn hozzálátott a legutóbbi egyiptomi békejavaslatokra adandó válasz részletes kidolgozásához. A Laoszban betört zsoldosok az utóbbi napokban sú­lyos veszteségeket szenvedtek és egy hét óta egyetlen kilo­méterrel sem jutottak előbbre. A laoszi hazafiak a kirá­lyi kormány Jong Cheng közelében lévő más tárium­pont­­jait is ostromol­ják. Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter ma ötnapos hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. A moszkvai Tepavac-látogatón a rendszeres szovjet—jugo­szla­­ véleménycsere része. Szíriában Khatib ideiglenes államfő lemondott tisztsé­géről. Ahmed el-Khati­bot a népi tanárc 108 szavazattal egy ellenében megválasztotta elnökévé. Hét hónapos fogság után hazaengedték a gerillák a Montevideo­ brazil konzult. Tepavac látogatása a Szovjunióban Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter kedden öt­napos hivatalos baráti láto­gatásra a Szovjetunióba uta­zik. Tepavac Andrej Grom­iko szovjet külügyminiszter 196­­. szeptemberi , jugoszláviai hi­vatalos látogatását viszonoz­za. A látogatást jugoszláv rész­ről úgy értékelik, hogy az hasznos lesz és hozzájárul a két ország baráti viszonyá­nak és együttműködésének fejlesztéséhez. A moszkvai Repavac-lá­togatás a rendsze­res szovjet—jugoszláv véle­ménycsere része. A Khatib lemond­ott DAMASZKUSZ Ahmed el-Khatib, a Szíriai Arab Köztársaság ideiglenes államfője hétfőn este az újonnan kinevezett parla­ment első ülésén lemondott tiszt­sáviról. Khatib­ot­ ,aki az elmúl­t év novemberében há­rom hó­napos államfői megbízatást kapott, ugyanezen az ülésen a parlament elnökévé válasz­tották. ★ Ahmed ed-Khattibot a népi tanács (parlament) 168 sza­vazattal egy ellenében vá­lasztotta elnökévé. Négy sza­vazat érvénytelen volt. A damaszkuszi rádió ké­sőbb bejelentette, hogy Khatib elmon­dását követően — az alkotmány rendelkezései ér ■elmében — Asszad tábor­nok m.n.'■ztere’nek látja e’ az államfői teendőket. Izrael válasza kihívás Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter hétfőn ma­gához kérette a négy nagy­­hatalom kairói diplomáciai képviselőit, s az izraeli kor­mány vasárnapi közleményé­vel kapcsolatban nyilatkoza­tot tett előttük. A közlemény — mondotta — „kihívás az ENSZ alap­okmányával, a világ közvé­leményével és a négy nagy­hatalommal szemben”. Az Egyesült Arab Köztársaság­nak az a véleménye, — tette hozzá,­­ hogy a térségben csak akkor lesz béke, ha Iz­rael kivonul minden meg­szállt arab területről”. A külügyminiszter végül felkérte a nagyhatalmakat, érvényesítsék felelősségüket a Jarring-féle javaslatok iz­raeli részről történt elutasí­tása nyomán. Nixon és a költségvetés Nixon amerikai elnök hét­fői rendkívüli üzenetében a felsőoktatásra költött összeg megkettőzését kérte a kong­resszustól. Figyelemre méltó, hogy az elnök által kért megkettő­­zött összeg sem éri el a jövő évi költségvetési terve­zet 1 százalékát és alig vala­mivel több, mint amennyi­vel (1,5 millárd dollárral) Nikon a katonai költségve­tést növelni kívánja (össze­sen 76 milliárd dollárra). „Egyhetes lemaradás“ Laoszban A Laoszba behatolt dél­vietnami zsoldosok az el­múlt napokban súlyos vesz­teségeket szenvedtek és egy hét óta egyetlen kilométerrel sem jutottak előbbre. A kü­lönleges harci feladatokra ki­képzett 39-es saigoni ro­hamzászlóaljat — mint már jelentettük — teljesen fel­morzsolták és megfutamo­­dásra kényszerítették a Pa­­tet Lao fegyveres erői. Az intervenciósok súlyos hely­zetéről érkezett híreket hét­fői sajtóértekezletén alátá­masztotta a vlentianei had­ügyminisztérium szóvivője is. Beismerte, hogy a partizánok a hét végén Észak-Laoszban elfoglalták a királyi kormány négy előretolt állását és to­vábbra is nyomást gyakorol­nak a Long Cheng-i tá­maszpont, a CIA laoszi had­műveleti központja ellen. A­ szóvivő szerint a népi erők által elfoglalt négy előretolt állás mindössze 160 kilomé­terre északra van Vientiane fővárostól. A laoszi hazafiak a kirá­lyi kormány Long Cheng közelében levő más támasz­pontjait is ostromolják. Az amerikai hírügynökség egyértelműen leszögezi, hogy az amerikaiak és dél-vietna­mi bábjaik laoszi inváziója a népi erők heves ellenállá­sa miatt megtorpant, s az inváziós programban „egy­hetes lemaradás mutatkozik”. A kritikussá vált laoszi helyzet tanulmányozására hétfőn Creighton W. Abrams, az Egyesült Államok Dél-Vi­­etnamban és Kambodzsában harcoló fegyveres erőinek pa­rancsnoka megbeszélést tar­tott Ellsworth Bunker-rel, az Egyesült Államok saigoni nagykövetével és Thieu-vel, a dél-vietnami bábrezsim el­nökével. Egy saigoni szóvivő a több mint egyórás kon­zultációról csak annyit mon­dot, hogy „Kambodzsáról, Laoszról és az egész indokí­nai program modernizálásá­ról...” volt szó. Gomide otthon A Rio de Janeiro-i repü­lőtéren hat gyermeke fo­gadta Dias Gomide montevi­­deói brazil konzult, aki hét hónapot töltött az uruguayi tupamaro-gerillák fogságá­ban. A konzul szabadon bocsátá­sa előtt az uruguayi kormány teljesítette az emberrablók követelését és újból életbe léptetett egy sor olyan al­kotmányos biztosítékot, amelyet Geoffrey Jackson montevideói brit nagykövet január 8-én történt elrablá­sa után függesztett fel. A tupamarók által elrabolt nagykövet sorsáról még min­dig nem tudni semmit. A közel-keleti határok le, Dviir-i lenne NEW YORK A Time Magazin legújabb (hétfői) száma befolyásos iz­raeli körökre hivatkozva is­merteti a békeszerződésben megvonandó közel-keleti ha­tárok Tel Aviv-i tervét. A lap szerint az alábbiak a visszavonulás „abszolút maximumát, területi követe­léseket jelentik: Sinai félsziget: Visszavo­nulás arra a vonalra, amely El-Aris-tól Sarm-el-Sejk-ig húzódik. Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy csapatokat ál­­lomásoztasson a Tiran-szoros bejáratát ellenőrző erődben. A Jordan-folyó nyugati partja: Izrael kész vissza­vonni csapatait az 1007. jú­nius 5-e előtti vonalakra,­­ de csak az Allon-terv kere­tében. Ez a terv fegyver­­mentesítést irányoz elő egész Ciszjordániára és félkatonai izraeli település-láncolatot a Jordán folyó mentén. Golén -magaslatok: I­zrael hajlandó nyugati irányba va­lamelyest visszavonulni, de ragaszkodik a hegygerinchez. Jeruzsálem: egész Jeru­zsálem Izraelé maradna, a szent helyek szabad megkö­zelítésének biztosításával. Egy tá'ió Tno­n­­ n­agykö­vet hazautazott Néha viszonylag jelenték­telennek tűnő események időrendje is igen tanulságos lehet. Jichak Rabin, az Egye­sült Államokba akkredikált izraeli nagykövet az elmúlt hét péntekjén hazarepült Tel Avivba. A repülőtérről egyenesen a miniszterelnök­­asszonyhoz hajtatott, majd hosszas megbeszéléseket folytatott közvetlen főnöké­vel, az izraeli diplomácia ve­zetőjével, Abba Eban kül­ügyminiszterrel. Ezeket a megbeszéléseket az éjszakai órákba nyúló tár­­gyalássorozat követte izra­eli kormánykörökben, majd vasárnap összeült a kabinet és hivatalos minisztertaná­csot tartott. A minisztertanácsról köz­leményt adtak ki, amely gyakorlatilag Izrael állam felelete volt bizonyos vi­lágszerte nagy érdeklődéssel várt függő kérdésekre. Más­nap, tehát hétfőn, Jichak Rabin visszautazott washing­­toni állomáshelyére. Feltétlenül figyelemre­méltó kronológia, amely a­ találgatások egész sorát in­dította el és amely újabb méltó válasz azoknak, akik még mindig megkockáztat­nak olyan állításokat, ame­lyek szerint „Tel Avivban Washingtontól függetlenül döntenek” a lényeges kér­désekben. Mik voltak Rabin tábor­nok-nagykövet hazautazá­sának előzményei? Február 5-én lejárt volna a tűzszünet és Kairó hozzá­járult annak meghosszabbí­tásához, hogy alkalmat adjon Jarringnak közvetítő kísér­letei folytatására, azzal a megjegyzéssel, hogy az EAK nem hajlandó a jelenlegi ál­lapot semmiféle véglegesí­tésére. • A Thant különmegbízott­ja, Svédország moszkvai nagykövete folytatta la erő­feszítéseit, méghozzá olyan közegben, amelyre Anvar Szadat rendkívül konstruk­tív, a rendezés érdekében komoly gesztusokkal kísért magatartása és Golda Meir veszélyesen manotom „nem”­­re volt a jellemző. Ekkor ter­­jedtek el azok a hírek: Washington nyilvánvalóan erős nyomást gyakorol majd annak érdekében, hogy Izrael álláspontja ne legyen ilyen tarthatatlanul merev. Ezután utazott haza Rabin nagykövet és ezután hozta nyilvános­ságra válaszát az izraeli ka­binet. Olyan válasz volt ez, amelynek lényege: Tel-Aviv továbbra sem hajlandó alá­vetni magát a Biztonsági Ta­nács jól ismert határozatának. A kép lassan összeáll te­hát. Csaknem bizonyosan a következő történt: Washing­­tonban szándékosan kiszivá­rogtattak „amerikai nyomás­ról” szóló híreket, miközben Rabinnal legalábbis érzékel­tették, hogy kormánya még „várhat az érdemi döntések­kel”. Olyan kettős játék ez, amely nemcsak a Távol-Ke­leten jellemző Richard Nixon­­ra, hanem — mint most is­mét bebizonyosodott — a Közel Keleten is... Ceausescu a Romániában élő nemzetiségekről A vasárnapi román lapok közzétették annak a beszéd­nek a szövegét,, amelyet Ni­­colae Ceausescu az RKP fő­titkára, az államtanács el­nöke a romániai német nem­zetiségű dolgozók országos tanácsának pénteken megtar­tott plenáris ülésén mondott. " Mi az összes német nemzetiségű állampolgárt, akárcsak minden más nem­zetiségű állampo­lgárt, a szo­cialista Románia állampol­gárainak tekintjük, az ebből adódó összes jogokkal és kö­­tel­ességekkel együtt.” A plenáris ülésen elhang­zott egyes hiányosságokat és hibákat érintő megjegyzések­re reagálva kijelentette hogy azok javarésze reális és jo­gos viszont ..elves problé­­mái? általánosabb jellegűek és egyenlő mértékben érintik mind a románokat, mind a német vagy magyar nemzeti­ségű lakosságot”. A nyelvi kérdést érintve hangoztatta, hogy a nemzeti­ségek sajátítsák el a román nyelvet, amire „rendkívül nagy szükségük van a gyá­rakban és intézményekben végzett közös munkában, a társadalmi életben, a társa­dalom vezetésében való rész­vételben. .. Az előléptetés szempontjából is teremtsünk meg minden feltételt, hogy a más nemzetiségű dolgozók valóban otthon érezzék ma­gukat” — hangsúlyozta Az RKP főtitkára kérdé­sekre válarzolva leszögezte hogy : a néa“t i”etve a ma war írók vr’óban sok jó művet alkottak s azokat le kell fordít"U­ n'p'ífto’ó né’ hányszámban ki kell adni”. VAS NÉPE Mai kommentárunk Koppenhága előtt Mint már jelentettük, Pé­ter János külügyminiszter kedden hivatalos látogatásra Dániába utazik. Magyaror­szág és Dánia különböző tár­sadalmi rendszerű ország, Európa politikai térképének más-más szárnyán helyezke­dik el, mégis egész sor kö­rülmény ígéri, hogy külügy­miniszterünk látogatása eredményes lesz. A magyar—dán kapcsola­tok igen régi keletűek, bár fejlődésük nem mindig volt egyenletes. Kereskedelmi for­galmunk már a múlt század végén megindult­­, átfogó, öt évre szóló hosszúlejáratú egyezményt azonban első íz­ben csak 1963. decemberében kötöttünk. Ezt a szerződést egy évi meghosszabbítás után 1969-ben új gazdasági együtt­működési megállapodás vál­totta fel, amely 1970-től to­vábbi öt évre szabályozza a magyar—dán árucsere-forga­lom és a közös ipari, műsza­ki tevékenység főbb terüle­teit. Magyarország közismerten valamennyi országgal kap­csolatainak bővítésére tö­rekszik. Dánia viszonylatá­ban sokáig akadályokat je­lentettek az ország EFTA- tagságából eredő különböző kötöttségek, kontingenslis­ták, mennyiségi korlátozá­sok. Az 1970. január 1-től ér­vényes új gazdasági meg­állapodásnál már e kötött­ségek nagy részét figyelmen kívül lehetett hagyni és le­hetőség nyílt mind a for­galom mennyiségi bővítésére, mind az árulisták kiterjesz­tésére. A két ország keres­kedelmi kamaráiban kölcsö­nösen keresik a lehetősége­ket az együttműködés to­vábbi, fejlettebb formáinak kialakítására. Ami a nemzetközi politi­kában való elhelyezkedésün­ket illeti, — mint közismert — Dánia a NATO tagja, ha­zánk pedig a Varsói Szer­ződéshez tartozik. Ez reali­tás. A múlt években dániá­­ban erőteljes politikai moz­galom bontakozott ki, amely követelte, hogy az ország lépjen ki a NATO-ból. A kormány azonban olyan dön­tést hozott, amely automati­kusan meghosszabbította az ország tagságát az Északat­­lanti Szövetségben. Mindennek ellenére egész sor nemzetközi probléma van, amelyben Dánia véle­ménye eltér a vezető nato­­hatalmakétól. Így például a dán kormány kitiltotta lég­teréből az amerikai nukle­áris bombázókat és megta­gadta az engedélyt, hogy az Egyesült Államok kutatóra­kétákat bocsásson fel Grön­land területéről. A kormány nem engedélyezi atomfegy­verek tárolását sem dán föl­dön. Már az 1966-os magyar­­dán külügyminiszteri tár­gyalások is igazolták, hogy a nemzetközi helyzet né­hány legfontosabb problémá­jának megvitatásában közös nyelven beszélünk. Már ak­kor mindkét fél hangsúlyoz­ta a leszerelés fontosságát, sürgette mindenfajta nukle­áris kísérlet betiltását. (Az­óta Dánia csatlakozott a vi­lágűr békés felhasználását szorgalmazó egyezményhez, az atomsorompó szerződés­hez és most legutóbb a ten­gerfenék atommentesítéséről szóló egyezményhez.) A magyar diplomácia min­dig fontosnak tekintette a nemzetek közötti kapcsola­tok fejlesztésében az állam­férfiak személyes találkozó­it. Péter János külügyminisz­ter dániai látogatása előre­láthatóan nemcsak a kétol­dalú kapcsolatok szempont­jából, hanem tágabb érte­lemben, nemzetközi vonat­kozásban is számottevő ese­ménynek ígérkezik. A Radhuset, a városháza vörös téglás épülete a kerékpá­rosok városának (Koppenhágában minden második em­bernek van kerékpárja) egyik nevezetessége. Az épület belsejében őrzik a Jan Olsen által szerkesztett világórát. Montradó — leveréssel A washingtoni Fehér Ház Vasárnap aggodalmát fejezte k­i a hamis riadó miatt, amely szombaton „atomtáma­­dókira” figyelmeztette az Egyesült Államok lakosainak nagy részét. A Pentagon az üggyel­­kapcsolatban vizsgá­lót indított e S vasárnap este, ha ellenkező előjellel is­ ,de megismétlődött a baj. Az Észak-Amerikái Védel­mi Parancsnokság (NORÁD) Arro­n­iába­n Colorado ál­lami Eheyenne hegy ég ‘beb­­elében követték el a tudva­­’ év (Vég a tévedést, amikor a„ veg­'etes tűztvie’ő be akarta fűzni a telexgépekbe a próbaadásra perforált sza­lagot. Ehelyett azonban azt a szalagot vette kézbe, ame­lyen a nukleáris riadót el­rendelő kódszámok voltak perforálva. A jelzések auto­matikusan, kimente­k az UPI és a AP hírügynökség bel­­földi szolgálatához amelyek azonnal riadót jeleztek száz és­­száz rádióállomásnak. Sok rádiós szerkesztőségben hit­tek a riasztásnak és figyel­meztették hatig-ti­kat a nukleáris tama-1­ara”. Más rádióknál viszont n°m, s b.egy m’é'M nem a­ már ki*1­ 'ön kérdés pm're cz:n'én vizsgálat fog­ választ adni. 1971. február 23. Kedd

Next