Vas Népe, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Vasutas település-e Celldömölk? — Javulnak a vasutasok élet- és munkakörülményei — A kulturális és a sportélet nem kielégítő A vasúti csomópont helyzetéről tárgyalt a celldömölki járási pártbizottság Ha az kerül szóba Celldömölkön, milyen szerepe van a nagyközség életében a vasútnak és a vasutasságnak, többnyire megegyeznek a vélemények abban, hogy ez a szerep jelentős. Néha azonban túlzó vélemények is elhangzanak. Vannak, akik a legutóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokat figyelmen kívül hagyva ma is egyértelműen vasutas településként beszélnek Celldömölkről. Kétségtelen, hogy a felszabadulás előtt ez a megállapítás nagyjában és egészében helytálló is volt. De mi a helyzet ma? A többi között e kérdésre keresett és adott reális választ a vasúti csomópont politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét tárgyalva a minap a celldörmölki járási pártbizottság. A járás veztő párttestülete, amely a vasúti csomópont pártbizottsága tagjainak részvételével tárgyalta a témát, abból indult ki, hogy Celldömölk fejlődésében a múltban a vasútnak valóban meghatározó szerepe volt. 1871-ben, amikor a vasút megjelent Celldömölkön, a településnek mindössze 700 lakosa volt. Ettől kezdve a vasúti csomópont fejlődésével együtt rohamosan nőtt a lakosságszám. Az utóbbi évtizedekben azonban — a helyi iparpolitikai célkitűzések megvalósítása révén — új ipari üzemek létesültek, jelentősen nőtt az ipari foglalkoztatottság. A közel kétezer főnyi vasutasság ma az iparban és a közlekedésben foglalkoztatott összlétszámnak neje egészen a felét teszi ki. Mint Fider Sándor, a járási pártbizottság első titkára hangoztatta a pártbizottsági ülésen, a vasutasság — ha már nem is egyedül meghatározó — ma is jelentős társadalmi tényező a nagyközség életében, s a járás és a nagyközség vezetőinek, vezető testületeinek ennek megfelelően kell foglalkozniuk problémáikkal, helyzetükkel. A celldömölki vasutasság politikai szervezettségére jellemző, hogy közel egyötödük párttag és szinte az összlétszám egésze szervezett dolgozó. Nyilván ennek is szerepe van abban, amit a pártbizottsági ülésen résztvevő Kovács Antal, a megyei pártbizottság első titkára is hangoztatott felszólalásában, hogy a celldömölki vasúti csomópont összességében évek óta jól oldja meg feladatát. Problémát jelent viszont, hogy a vasút korszerűsítésének korszakát éljük, és a korszerűsítéssel járó gondok most kezdenek jelentkezni, ami az emberek, a vasutasok élet- és munkakörülményeit is érinti. Hinnek ellenére a tények étlapján a pártbizottsági ülés azt állapíthatta meg, hogy az elmúlt években a celldömölki vasutasság bérviszonyai érezhetően — évente 4 százalékkal — javultak, s jobbak lettek munkakörülményeik is. Korszerű 950 fős öltöző és mosdó létesült a csomóponton, s az építmény funkciója szerint is, építészetileg is a település egyik legjobban sikerült létesítménye. Tervezik egy korszerű üzemi konyha, étkezde és oktatóterem létesítését is. A MÁV a nagyközségben 55 lakás építéséhez adott pénzt dolgozói számára. Szó esett a pártbizottsági ülésen arról is, hogy nem kielégítő a vasutasok körében a kulturális és sporttevékenység, pedig a celldömölki vasutasság körében mindkettőnek komoly hagyományai vannak. A pártbizottság kérte a vasútnál dolgozó kommunistákat, hogy e területeken is legyenek kezdeményezők — például vasutaskórus szervezésében, megfelelő sporttevékenység kialakításában és hasonló akciókban. Ami a vasúti csomóponton az Üzemi légkör javítását illeti, a pártbizottsági ülés minden kommunista vasutasnak feladatául adta, hogy a maga területén segítse elő az üzemi demokrácia fejlesztését. Elítélte a pártbizottság azt a szórványosan jelentkező nézetet és gyakorlatot, hogy egyes veztők csak a kötelezettségeket hangoztatják, néhányan a beosztott dolgozók közül pedig csak jogaikról akarnak tudni. A felszólalók rámutattak: a vasúti csomóponton is csak úgy fejlődhet az üzemi demokrácia, ha a jogokat és a kötelezettségeket egységben értelmezik, s mindenki számára beleszólási fórumot teremtenek, aki becsülettel teljesíti kötelességét A fentieken túl is nagyon sok kérdésben foglalt állást a téma kapcsán a celldömölki járási pártbizottság. A vasútüzemi pártbizottságot a feladatokat illetően intézkedési terv kidolgozására kötelezte, s úgy foglalt állást, hogy a pártbizottság határozatát minden vasúti alapszervezetben ismertetni kell. Határozatban rögzítette azt is, hogy a vasutasokat az eddiginél nagyobb mértékben kell bevonni a nagyközség közéletébe. A feladatok megjelölése után most a végrehajtáson a sor. S a jó határozatok valóra váltásáért a celldömölki kommunista vasutasok, vasúti vezetők tehetnek a legtöbbet. Lőrinci Károly Úttörőavatás, rajzverseny, zakatolás folytatás az oldalról) A városi pártbizottság nevében köszöntöm a 25 éves úttörőmozgalmat, s jólesően állapíthatom meg, hogy Szombathely úttörői méltóak a bizalomra és a dicséretre. Jól tanulnak, példásan teljesítik kötelességüket, jogosan és büszkén viselhetik a vörös nyakkendőt. Ennek elismeréseként határozott úgy a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága, hogy jubileumi emlékzászlót adományoz Szombathely úttörőinek. Jelképezte e zászló a párt- és a felnőtt társadalom megbecsülését. A pajtások az újonnan kapott zászló előtt tették le az esküt, s váltak a több millió gyermeket számláló mozgalom tagjaivá. Alig csillapult a Március 15 téren a nyüzsgés, máris újabb eseményhez gyűltek össze gyerekek, felnőttek. A Savaria téren aszfalt-rajzversenyt rendezett az Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. A kijelölt kockákba 70 gyerek rajzolt színes és fehér krétával. Ki-ki kedve szerinti témát választhatott. A rajzok olyan jól sikerültek, hogy az eredeti hat díj helyett tizenkettőt adtak ki. A hat-tízévesek között: Léder Edit (IV. osztályos), Vincze Edit (IV. osztályos) és Rédei Zsuzsa (V.-es pajtás) valamennyien a szombathelyi Népfront utcai általános iskola tanulói rajzai sikerültek a legjobban. A 10—14 évesek között Bonyhádi Zoltán (Tolbuhin iskola VII. osztályos), Kovács András (Zrínyi iskola VII. osztályos), és Márk Róbert (Derkovits iskola VII. osztályos) rajzoltak a legügyesebben. A győztesek vízfestéket, tollat, körzőt, vagy labdát kapzok Az Úttörő Közlekedési- és Játszó Parkban KRESZ vetélkedő folyt. Harmincöt gyerek versenyzett, azok akik előzőleg a járási KRESZ-vetélkedőn első helyezést értek el. A gyalogos, a kerékpáros közlekedés általános szabályaiból „vizsgáztak” elméletben és gyakorlatban. Csapatok között a legjobbak sorrendben: Kőszeg Landler Jenő általános iskola, Celldömölk, 2-es számú általános iskola, Kőszeg, Bersek általános iskola. Egyéniben: első Németh András (Rum), második Horváth Gábor (Sárvár), harmadik Nagy Erika (Lócs). Az Úttörőházban délután gombfoci-bajnokságon, bűvész bemutatón szórakoztak a pajtások. Gelle László megyei úttörő titkár avatta fel, s adta át a KISZ lakótelepen az üzemek, a KISZ fiatalok, s az úttörők összefogásával épült sport játszóteret. Délután 5 órakor újra felsorakoztak az úttörők. Nevükben Gelle László köszönte meg a város vendéglátását. Szomorúan szóltak a harsonák, fáradtan csúszott le az árbocról a zászló. Véget ért a megyei úttörőtalálkozó. Illetve mégsem: táncba, pontosabban zakatolásba kezdett sok-sok gyerek búcsúzóul a Március 15 téren. Sötétedésig. —treiber— Úttörők leszünk. Nyakkendő a kézben, várakozás az arcokon. 1971. június 1. Kedd Jó idő... Hajnal óta csacsogó, locsogó hangot ad az ereszcsatorna. Esik az eső. Felséges csocsorgás, mennyei zene. De hallom a szomjas föld hangos kortyogását is és az ablakom előtt álló vadgesztenyefa zöld lángnyelv-csattogását... Már minden lekókadt füszálderék kihúzta magát. A salátafejek fél fejjel magasodtak. Gyönyörűségtől remeg a burgonyabokor, s a kukoricák, répák mint tocsogó kislibák nyújtózkodnak a vízben. Víz, víz! Életet adó csendes kiadós májusi eső, a hetek óta tátogó szomjas föld, a hervadt növényvilág megmentésére. Micsoda éledés! Látom az emberek arcát, a falusi házak tornácán álldogáló parasztokat, amint magukba szippantják az időt, a jó időt. Csettintenek is, s érmüük oly nagy, hogy azt már kifejezni sem bírják. Csak állnak, s érzik, hogy szívükből kiveri ez a csendes májusi eső a bánatot, a kétségeket, s az aggodalom helyén a biztos kenyér érzése kerekedik, dombosodik... Jó idő! Aranyeső, aminek minden cseppje élet. Locsorogj ereszcsatorna. Nincs most ennél szebb zene, embert indító és megtartó mulatság. Zuhogj csak eső! Zuhogj, hogy szívünk röpülhessen magasan, mint a madár, mint az a bizonyos boldogságot jelentő kékmadár ... —dávid— VAS NEVE Bomba és felkiáltójel Tiltakozni akar az Indokínában folyó háború és a bombázás ellen az a plakát, amely megyénkben is megjelent a napokban a hirdetőtáblákon. Szűkszavú a plakát, jelképekkel kíván mindenki számára érthetőt mondani. Sajnos, amit mond, az éppen ellenkezője óhajunknak. Nézzük csak, mi van a plakáton? Indokína neve nagy betűkkel, alatta óriási sárga bomba és egy ugyanakkora felkiáltójel. Ez így kívánságot, óhajt, felszólítást, parancsot fejez ki, mert a felkiáltójel ezt jelzi a közlemény, a mondat végén. Leolvasva a jeleket: Indokínában legyen bomba! Hogy kellett volna mindnyájunk óhaját, vagyis ennek az ellenkezőjét jelezni a nemzetközileg elfogadott jelrendszer szerint? Erre páldát a forgalmi jelzőtáblákon találhatunk. Várakozni tilos, bekanyarodni tilos, kürtölni tilos, főútvonal megszűnt, valamennyin ott a mindenki számára érthető áthúzó vonal. Valami ilyet várhatna az ember, ha azt akarja jelezni hazánkbelieknek és a milliónyi átautazó, látogató külföldinek: tilos a bombázás Indokínában! Bizonyára sokan megnézték, ellenőrizték ezt a plakátot, mielőtt a hirdetőtáblákra került. Senki nem jött rá erre? Orbán Lehetne három kilométerrel hosszabb? Lehetne bizony azoknak az autóbuszoknak az útvonala, melyek Gersekarát és Körmend között közlekednek. Ehhez persze a VOLÁN forgalmi irányítóinak — a menetrendek meghatározóinak — jóindulata is szükséges. Ugyanis Telekesnek — amely három kilométerre van Gersekaráthoz — naponta csak egy pár autóbusza van a járási székhelyre. Akinek például két—három órás elintéznivalója van Körmenden, az felül reggel 4 óra 10 perckor Telekesen az autóbuszra, de vissza csak este féltizenegykor érkezhet. Ez bizony igen drága utazás — a kényelmetlenségről nem is szólva — hiszen egy nap, sőt egy egész este kárbavész. Ilyenkor nagy dolog időben különösen boszszantó és drága dolog tétlenségre kárhoztatni az embereket. Különben, ha megoldás is találhat a dologra. Márpedig egy kis jóindulattal — ha más nyomós szakmai szempont nem zavarja — az látszik egyszerűnek, hogy ha Gersekarátig közlekedik egy autóbusz, az már három kilométerrel odébb is mehetne a szomszédos Telekesig. Ezt kérik a VOLÁN- tól a megye szélén — a vasútállomástól távol élő — kis község dolgozói, akiknek szorgalma is megérdemelné, hogy ha ügyes-bajos dolgukat intézik a járási székhelyen, ne kelljen ezért hajnaltól késő éjszakáig otttartózkodniuk. M Ay- Pártnapok a megyében az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából E héten a megyében a következő helyeken lesznek pártnapok az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából: Ma, június elsején délután 3 órai kezdettel Kőszegen, a Gyógypedagógiai Intézetben (Pozsgai Zoltán, a Vas Népe főszerkesztője), délután 5 órai kezdettel az Uraiújfalui Állami Gazdaságban (Lakczi Győzőné, a megyei pártbizottság osztályvezetője); holnap, június 2-án délután 4 órai kezdettel Rumban (Nagy József, a megyei tanács osztályvezetője); csütörtökön, június 3-án délután 2 órai kezdettel Bükön, a Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat üzemében (dr. Horváth Sándor, a megyei tanács osztályvezetője), ugyancsak délután 2 órai kezdettel Szombathelyen, a REMIX- ben (dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője), délután fél 3 órai kezdettel Celldömölkön, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál (Varga László, a megyei pártbizottság osztályvezetője), délután 4 órai kezdettel Szombathelyen, a Járműjavítóban (Fiöeesdh László, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője), délután háromnegyed 5 órai kezdettel Szombathelyen, a Tanácsakadémián (Szalay László, a Központi Bizottság tagja, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója), délután fél 7 órai kezdettel Sárváron, a Városi Tanácson (Rácz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője), este 7 órai kezdettel Jánosházán (Maróti János, a megyei pártbizottság munkatársa), este 8 órai kezdettel Felsőcsatáron (dr. Ágoston Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője), pénteken, június 4-én délután 2 órai kezdettel Szentgotthárdon, a Selyemgyárban (Puskás Sándorné könyvtáros, a megyei pártbizottság tagjai Szentgotthárdon, a Kaszagyárban (dr. Ágoston Ottó, a megyei pártbizottság osztályvezetője), Körmenden, a Ládagyárban (Tóth István, a megyei pártbizottság munkatársa), Körmenden, a Cipőgyárban (Rujsz Lászlóné, országgyűlési képviselő), Sárváron, a kórházban (Gerse János, a szombathelyi Forradalmi Múzeum igazgatója), délután 3 órai kezdettel Körmenden, a tanácsi dolgozók számára (Stefanik Károly, a megyei tanács osztályvezető helyettese), délután fél 4 órai kezdettel Szombathelyen, a METESZ Székházban (Csikós József, a KISZ megyei bizottságának titkára), délután 4 órai kezdettel Szombathelyen, a VASÉP dolgozói számára az Ifjúság Házában (Rácz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője), este 8 órai kezdettel Sitkén (Máthé Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese), Egervölgyön (Ipkovits György, a megyei tanács csoportvezetője).