Vas Népe, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

! Bombák helyett békét Vietnamnak! : ICH RAP -----------------­ Párizs elővárosában ismét folytatták a félbeszakadt vietnami—amerikai szakértői tárgyalásokat, miután, az USA felfüggesztette a VDK északi (a 20. szélességi fok­­­­tól északra fekvő) területeinek bombázását. VI. Pál pápa nyomatékosan sürgette bombázások be­szüntetését és az igazságos, tartós béke helyreállítását­­ Vietnamban. A hatóságok beavatkozása miatt újabb lázongás tört­­ ki az egyiptomi főváros egyetemi ifjúsága körében. Észak-Írországban ismét ártatlan emberek életét kö­vetelte a gyilkos terror. Észak Írország: esztelen gyilkosságok Patak Károly, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Három véres, értelmetlen gyilkossággal kezdődött az észak-írországi újév: hétfőn megöltek egy fiatal katolikus jegyespárt, s holttestüket ke­reszt alak­ban fektették le az utca kövére. Keddre virra­dóra ismeretlen merénylők sortüzet zúdítottak a Rolls- Royce művek belfasti gyárá­nak hat munkására, akik együtt tartottak munkahe­lyükre gépkocsin, az egyik, kétgyermekes munkás a helyszínen meghalt, hárman megsebesül­tek. Ed­v­in­a Stewart, az észak­ír polgárjogi szövetség főtit­kára az MTI londoni tudósí­tójának adott telefoninter­jújában ezeket a gyilkosságo­kat elemezte. Elmondotta, hogy az áldozatok között két­harmadnál is több a meg­gyilkolt katolikusok aránya. Az áldozatok nem csak ismert és tisztelt demokraták, pol­gárjogi harcosok, hanem egyszerű katolikus munká­sok, akiket munkahelyi besú­gók javaslatára, vagy csak találomra választanak ki a szélsőséges, un­ionista szerve­zetek. Ezeknek az öldöklések­nek csupán az az egyetlen látható cé­ljuk, hogy az uni­­onistákkal szemben álló ka­tolikus munkásokat megfé­lemlítsék, elűzzék munka­helyükről, s visszakényszerít­­sék a katolikus „gettóba” — mondotta. Az észak-írországi hatósá­gok hiva­talos kimutatása sze­rint egyébként 1972 volt a tartomány majdnem négy éve folytatódó belháborújá­­nak legvéresebb éve. Faulknerék leváltása előtt heti hat, március után heti tíz volt az áldozatok átlaga. A terror most már több áldo­zatot szed Észak-Írországban, mint a közúti balesetek, és több embert pusztított el, mint az 1922—23-as ír pol­gárháborúi VDK-nyilatkozat a tárgyalásokról A VDK bejelentette: kész folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a vi­etnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról. A VDK ismételten kijelen­tette, csak ak­kor újítja fel a megbeszéléseket az Egye­sült Államokkal, ha Wa­shington visszállítja az 1972 december 18-a előtti helyze­tet. Miután az Egyesült Álla­mok közölte, hogy 1972. de­cember 29-től beszünteti a 20. szélességi körtől északra fekvő területek bombázását, a VDK kész felújítani a tár­gyalásokat egyrészt De Duc Tho, a VDK Párizsban tár­gyaló delegációjának külön­leges tanácsadója és Henry Kissinger amerikai nemzet­­biztonsági főtanácsadó, más­részt a két fél szakértői kö­zött. A vietnami nép mindaddig harcolni fog az amerikai im­perialisták ellen, amíg azok vonakodnak tiszteletben tar­tani Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét — hangsú­lyozta újévi köszöntőjében Ton Duc Thamg, a VDK el­nöke. Az amerikaiak saigoni pa­rancsnoksága bejelentette, hogy 36 órás újévi szünet után a légierő gépei kedden folytatták a demokratikus Vietnam bombázását a 20. szélességi körtől délre. A dél-vietnami bombázásokat már hétfőn alkonyatkor fel­újították, mindössze 24 órás szünet után s kedd hajnalig 44 hullámban támadták fő­leg a fegyvermentes övezet körzetében levő északi terü­leteket. Vietnami amerikai megbeszélések A francia főváros egyik elővárosában kedden folytat­ták a szakértői szintű viet­nami—amerikai bizalmas megbeszéléseket. A két fél képviselői leg­utóbb 1972. december 23-án találkoztak. Akkor a demok­ratikus Vietnam szakértői til­takozásul a VDK egész terü­lete ellen felújított, példát­lanul kegyetlen amerikai bombatámadások ellen, kivo­nultak az ülésteremből, s megbeszéléseket bizonyta­lan időre elnapolták. A keddi szakértői meg­beszélés nyomon követi azt a szombati amerikai bejelen­tést, mely szerint az Egye­sült Államok véget vett a 20 V/A- -ra­ fekvő területek elleni légitá­madásoknak. Hétfőn a késő éti órákban — két másik ma­gasrangú tisztségviselő kísé­retében — Washingtonból Párizsiba érkezett William Sullivan távol-keleti ügyek­kel megbízott amerikai kül­ügyi államtitkár. Az esti óráikban kaptuk az alábbi hírt: Párizs elővárosában ked­den folytatód­tak a VDK és az Egyesült Államok decem­ber 23-án félbeszakadt tár­gyalásai — egyelőre szakér­tői szinten. A demokratikus Vietnam küldöttségét Nygu­­yen Co Thach külügyminisz­terhelyettes, az amerikai de­legációt William Sullivan ál-­ Atm­fn­­t.l­ár ~vas népe^^ mmmmmmm 2 VI. Pál: „bálét Vietnamnak!" VI. Pál pápa vasárnap és hétfőn, újév napján a vietna­mi béke érdekében mondott beszédet. Szavai megerősítet­ték, hogy az elmúlt napok­ban a Vatikán diplomáciai lépéseket tett az érdekelt fe­leknél a bombázások meg­szüntetése, a béketárgyalá­sok felújítása érdekében. Január 1-ét a katolikus­­ egyház „béke világnapnak”­­ nyilvánította. Az egyházfő­­ ebből az alkalomból mondott­­ beszédében „reményét és megkönnyebbülését” fejezte ki azzal a hírrel kapcsolat­ban, hogy az Egyesült Ál-­l­­a­mok a 20. szélességi körzeit északra felfüggesztette a­ VDK bombázását, s hogy kü­­­­szöbön ál a fegyverszüneti­­ tárgyalások felújítása.” E re­ménysugár valamelyest eny­híti azt a sötétséget, amely­­­yel az 1972-es év végződött Vietnamban” — mondotta VI. Pál, majd a továbbiak­ban kijelentette: a Vatikán az, érdekelt feleikkel folyta­tott diplomáciai érintkezé­seiben „nyomatékosan sür­gette a bombázások beszün­tetését és a tárgyalások új­rakezdését”. Az új tárgyalásokkal kap­csolatban a pápa annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek eredményesebbek lesznek az előzőknél, s hogy az új esztendő meghozza végre az igazságos és tartós békét Vietnamnak. Hazatértek az elsüllyesztett lengyel hajó tengerészei Hazatértek Varsóba a de­cember 20-i amerikai légitá­madás során Haiphong kikö­tőjében találatot kapott és elsüllyedt „Josef Conrad” lengyel hajó tengerészei. A képen­ Jerzy Szopa lengyel hajózási és vízgazdálkodási miniszter üdvözli a hazatért matrózokat. (Telefoto - AP—MTI—RS) Egyiptomi diáklázadások Az egyiptomi állami vez­e­tésnek továbbra is súlyos gondokat okoz az a belső po­litikai feszültség, amely a kairói és az alexandriai di­ákmegmozdulások nyomán alakult ki. A kairói egyete­meken foganatosított letar­tóztatások a tiltakozó tünte­tések újabb hullámát indítot­ták el. Hivatalos közlés szerint a múlt év végén összesen negy­ven egyetemista ellen indí­tottak vizsgálatot az állam­­biztonsági szervek. A fő­ügyész fogadta a kairói egye­temek képviselőit, s kérdé­seikre válaszolva részletesen megindokolta a letartóztatá­sok és az ügyészi vizsgálat szükségességét. Hétfőn hajnalban zdvarkelt­e­tés vádjával letartóztatták al EXPRESSZ--------------------------------­ is Az angolai felszabadítási erők Kinshasában sajtó­­közleményt adtak ki az 1972-ben végrehajtott akcióik mérlegéről. A közlemény szerint a hazafiak megöltek 1648 portugál katonát, megtámadtak 47 ültetvényt és 9 repülőteret, megsemmisítettek 229 ellenséges gépkocsit, 14 helikoptert és 3 repülőgépet, elkoboztak 1461 telvert. A portugál bombázások következtében 183 partizán és 480 polgári személy meghalt, 15-en eltűntek. A gyarmatosí­tók helyzete annyira rosszabbodott, hogy a portugál ha­tóságok az európai lakosságot jobban védhető körzetekbe telepítik át. „A felszabadítási erők az utóbbi negyedév során fokozták támadásaikat a nagy ellenséges közpon­tok ellen, több helyőrséget és repülőteret megsemmisí­tettek” — hangsúlyozza a közlemény. is Pompidou és Nixon között levélváltás zajlott le a vietnami kérdésről. Ezt maga a francia államfő közölte kedden, egy fesztelen beszélgetés során, amelyet az új­év alkalmából őt köszöntő újságírókkal folytatott. if Egy szíriai katonai szóvivő kedden Damaszkusz­­ban közölte, hogy a déli órákban izraeli és szíriai harci­­repülőgépek légicsatát vívtak egymással, s az összecsa­pásban egy szíriai és egy izraeli gépet találat ért. if Mannai jelentés szerint a kormánycsapatok heves harc után elfoglalták a Fülöp-szi­getekhez tartozó Jolo­­sziget egy stratégiai fontosságú pontját, a Sibalo hegyet, amelyet muzulmán lázadók tartottak megszállva. is Ismeretlen tettesek robbantást hajtottak végre a Mattino című nápolyi napilap szerkesztőségének épületé­ben. A robbanás következtében a szerkesztőség épülete és a környező házak súlyos károkat szenvedtek. Szemé­lyi sérülés nem történt. Haladó sajtókörök véleménye szerint a bűncselekményt szélsőséges neofasiszták követ­ték el. kairói amerikai egyetem há­rom hallgatóját, akik gépko­csikból röplapokat szórtak a város utcáin. A röplapok kétségeket próbálnak kelteni a helyzet stabilitását illető­en: továbbra arra buzdítják a diákokat, hogy kezdem­é­ Málta követel A máltai kormány nem fo­gadta el azt a 3,5 millió fon­tot, amelyet Nagy-Britannia a szigetországban lévő kato­nai támaszpontok 1973 első három hónapjára szóló bér­leti díjaként hétfőn akart fizetni. Mint ismeretes a múlt év tavaszi angol—máltai megál­lapodás értelmében Nagy- Britannia a NATO-tagorszá­­gok segítségével évi 14 mil­lós font bérleti díjat tartoz­na fizetni Máltának. Mintoff miniszterelnök nemrég az összeg 10 százalékkal való megemelését követelte, hogy kiegyenlítsék a font deval­­ ­a NATO fizet válásából származó érték­különbözetet. Az angol kor­mány azonban továbbra sem, hajlandó felemelni a bér­leti díj összegét. A NATO többi érdekelt tagországai — Nagy-Britann­niával ellentétben — hajlan­dónak létszik Mintoff köve­telésének teljesítésére. Dip­lomáciai értesülések szerint Olaszország, amelyet rendkí­vül érzékenyen érintett a Földközi-tenger térségében esetleg bekövetkező katonai változás, kész magára vállal­ni a szükséges többlet­kiadás jelentős részét. Anglia a Közös Piac tagja Nagy-Britannnia közös pia­ci csatlakozása alkalmából január 1-én, hétfőn Edward Heath brit miniszterelnök nyilatkozatot adott a BBC rádió és televízió külföldi adásai számára. Beszédében az angol kor­mányfő többek között szólt a Közös Piac és a Brit Nem­­zetköziösség viszonyáról, han­goztatva, hogy Anglia külön szerződéseket kötött a nem­zetközösség tagjaival további kapcsolatok biztosítása cél­jából. A Közös Piac politikai szervezetének kérdését érint­ve úgy vélekedett, hogy egy nemzetek feletti parlament létrehozása nem a legjobb módszer a közösség államain belül jelentkező problémák megoldására. Kifejezte meg­győződését, hogy az EGK meg­felelő eszközökkel rendelke­zik ahhoz, hogy ellenőrizhes­se a problémák kidolgozását és a szükséges határozatok végrehajtását Új fejezet Európában Helsinki: biztató lépés Mai számunkban foly­tatjuk a december utol­só napjaiban megkezdett sorozatot. A Központi Sajtószolgálat megbízásá­­ból Varga József, a Szol­nok megyei Néplap fő­szerkesztője készített új­évi interjút a szocialista országok vezető politiku­saival, illetve közéleti személyiségeivel az 1972. esztendő eseményeiről és az 1973. évi kilátásokról. Bukarestben dr. Tudor Io­­nescu professzor, a Román Országos Békebizottság elnö­ke válaszolt kérdéseimre. A nem­zetközi tekintélynek ör­vendő vegyész-biológus, aki elsősorban az élelmiszergaz­daság területén fejti ki tudo­mányos tevékenységét, ér­dekes módon közelítette meg a béke kérdését. Szenvedé­lyesen ecsetelte, milyen sú­lyos következményei vannak a háborúknak és az imperia­listák által a világra kény­­szerí­tett fegyverkezési ver­senynek az emberiségre. Be­szélt arról, hogy a béke meg­szilárdulása, a fegyverkezési verseny csökkentése, majd a leszerelés milyen áldásos hatással lenne — a világ sok más problémája között sze­rinte a legfontosabbra — az élelmiszertermelés gyors növelésére, az elmaradott or­szágokban éhező százmilliók normális élelmezésének meg­oldására. A professzor ilyen megkö­zelítésből vizsgálva is na­gyon eredményesnek tartot­ta az 1972-es esztendőt. Mint nyilatkozatában kifejtette, Európában az elmúlt évben a béke megszilárdítása érde­kében bekövetkezett legfon­tosabb esemény a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia előké­szítő értekezletének összehí­vása volt. Véleménye sze­rint ez annak a pozitív irányzatnak a gyümölcse, amely az elmúlt évek folya­mán mind erőteljesebben ér­vényesül a nemzetközi élet­ben. Ezek alatt értette első­sorban az imperialista erő­politika hatókörének leszű­külését, a tárgyalások politi­kájának térhódítását a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok között. Föld­részünk népeinek, s termé­szetesen a többi földrész né­peinek is régi törekvése, hogy Európa, amely két világhá­ború kirobbanásának szinté­re vált, átalakuljon a tartós s­éke, a biztonság és az együttműködés színterévé. Ionescu professzor kifejez­te azt a reményét, hogy a helsinki kezdet 1973-ban eredményesen folytatódik, s mint mondta, meggyőződése, hogy ehhez továbbra is hat­hatós támogatást nyújt az európai országokban kibonta­kozott békemozgalom, amely már régóta küzd a tényleges biztonság megteremtéséért, földrészünk békéjének meg­szilárdításáért, s még foko­zottabb erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egy­más mellett élés eszméje. Nem lehet ma Európa bé­kéjéről beszélni anélkül, hogy a világ más részeitől elvo­natkoztatjuk ezt a kérdést. Kiderült ez Ionescu profesz­­szorral való beszélgetésünk alkalmával is. A professzor, aki hazájában egyúttal a vietnami szolidaritási bizott­ság elnöke, éles szavakkal bélyegezte meg az amerikai agresszorokat. Kifejtette azt a véleményét, hogy az ame­rikai vezetők ebben a hábo­rúban már Hitlernél is job­ban kompromittálták ma­gukat az emberiség előtt. Meggyőződése azonban, hogy őket is utoléri az ag­­resszor sorsa. Kifejtette azt a meggyőződését is, hogy az 1973-as esztendő közelebb visz a közel-keleti konflik­tus rendezéséhez, az egyedül lehetséges és igazságos mó­don, az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa határozatainak megfe­lelően. nyezzenek újabb akciókat. Ugyancsak hétfőn őrizetbe vettek egy nyugatnémet ál­lampolgárt, aki külföldi pro­paganda célokra fényképfel­vételeket készített a kairói egyetem diákmegmozdulásai­ról. 1972, Sw Mtái- X. OLtut

Next