Vas Népe, 1974. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

(Folytatás az 1. oldalról) a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke; Huszár Ist­ván­, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese; Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a­ Népszabadság főszerkesztője, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezetőhe­lyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; N.A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságá­nak elnöke; V. V. Kuznye­­cov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP főtitká­rának munkatársa, N. N. Ro­­gyinov, az SZKP KB tagja, külügyminiszterhelyettes, G. A. Kiszel­jov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a Külügy­minisztérium V. európai osz­tályának vezetője. A szívélyesség és a köl­csönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a fe­­lek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy magas szín­vonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kul­turális élet minden területé­re kiterjedő testvéri kapcso­latai. A gyümölcsöző magyar—szovjet együ­ttműködés a szocialista internacionaliz­musra, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés­ben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben meg­erősítették a két párt és or­szág nézeteinek és álláspont­jának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájé­koztatást adott a szovjet népnek a kommunista társa­dalom építésében elért sike­reiről, az SZKP XXIV. Kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a Szovjet­unió gazdasági erejének nö­vekedéséről, a szovjet társa­dalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió­ban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magasfokú munkaakti­vitása, a szocialista munka­­verseny újabb fellendülése jellemzi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres tel­jesítését. A szovjet fél tájé­koztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány külpolitikai te­vékenységéről, az SZKP XXIV. Kongresszusán meg­hirdetett békeprogram meg­valósításában elért sikerek­ről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. Kongresz­­szusa határozatainak megva­lósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésé­ben, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kiemel­kedő szerepét, jelentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy ér­tékelik, hogy az SZKP XXIV. Kongresszusán elfo­gadott békeprogram valóra váltása kedvezően befolyá­solja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini külpo­litikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nem­zetközi kérdések alkotó meg­oldásához, az enyhülési fo­lyamat elmélyítéséhez Euró­pában és az egész világon. Növekszik­ a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot át­fogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommu­nizmus eszméinek­­győzelmé­ért, a népek békéjének, sza­badságának, függetlenségé­nek biztosításáért és az im­perialista reakciónak a ha­ladás, a béke és a népek biztonsága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tájékozta­tást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. Kongresszusán hozott hatá­rozatok eredményes megva­lósításáról. A Magyar Nép­­köztársaság fejlődését az jel­lemzi, hogy erősödik a tár­sadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály ve­zető szerepe. Tökéletesedik a tervezés és gazdaságirányí­tás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kul­túra és az oktatás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. Kongresszusának jelentősé­gét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkoza­tát. Az egész magyar dolgo­zó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a fasiszta elnyomás alóli fel­­szabadulásának 30. évfordu­lójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az ered­ményeket, amelyeket a test­véri magyar nép a Szocia­lista társadalom építésében, az ország termelőerőinek to­vábbi növelésében, a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának fokozásában, a dolgo­zók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a mun­kásosztály kipróbált élcsapa­ta, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Köz­ponti Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének kö­szönhetők. A Magyar Nép­­köztársaság aktív külpoliti­kájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista ál­lamok egyeztetett külpoliti­kai irányvonalának eredmé­nyeihez. A Magyar Népköz­­társaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség tanácsában, — erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következetesen har­col a nemzetközi kommunis­ta mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperia­­lista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtáns, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormánykül­döttség 1972. évi magyaror­szági hivatalos, baráti láto­gatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztön­zést adott a magyar-szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Köz­ponti Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyab­bá váltak a két ország he­lyi párt- és társadalmi szer­vezeteinek, minisztériumai­nak és főhatóságainak, me­gyéinek és városainak kap­csolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar-szov­jet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti árufor­galom dinamikus növekedé­séről. Kedvezően értékelték a magyar és a szovjet nép­gazdaság következő ötéves terveinek összehangolása te­rén végzett munkát. Kiemel­ték a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalé­kainak további kiaknázásá­ra, s a legfontosabb gépipa­ri ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek ab­ban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyel­met kell fordítani a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjában elő­irányzott új, korszerű gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési formák szé­­lesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. év­fordulóját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kuta­tásban és a tervező munká­ban megvalósuló együttmű­ködés további bővítésére, a koordináció további tökélete­sítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonysá­gát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése szerves ré­sze annak az együttes mun­kának, amelyet a testvéri szocialista országok folytat­nak a szocialista gazdasági integráció komplex programj­­­jának megvalósítására. Meg­állapodtak: megbízzák illeté­kes szerveiket, hogy fokoz­zák az integráció konkrét megvalósításával kapcsola­tos munkát, így jobban ki­használják az egyes kulcs­ágazatok és termékfajták közös tervezésének lehetősé­geit, szélesítsék a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékony­ság fokozására, és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővültek az ideológiai mun­kában, az oktatás, a tudo­mány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsol­atok továbbfejlesz­tését, a két ország tudomá­nyos és művészeti szerveze­tei, intézetei és intézményei között Szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista-leninista elmé­let időszerű kérdéseinek ki­dolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideo­lógia elleni harc fokozásá­nak fontosságát. A felek kiemelték: ered­ményesen fejlődik a ma­gyar—szovjet együttműkö­dés a külpolitika és a nem­zetközi kapcsolatok terüle­tén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasz­talatokat, és áll­ás­t foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kül­ügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkata­lálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazo­nosságnak és testvéri együtt­működésnek. Ez lehetővé te­szi, hogy a kölcsönös érde­keknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasz­nálják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősí­tette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatat­lanul törekszik a szocialista országok egységének erősí­tésére, sokoldalú együttmű­ködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehan­golására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat meg­szilárdításának egyik leg­fontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szerveze­tének, a baráti országok po­litikai együttműködése kol­lektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP- nak más testvérpártok kép­viselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedés­sel állapították meg, hogy KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról VAS NÉPE 4L az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkás­pártok 19­89. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: szá­mos országban — annak el­lenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellen­állást tanúsított, és megpró­bált ellentámadásba átmen­ni — megerősödött a demok­ratikus és haladó erők hely­zete. Internacionalista kötele­zettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jö­vőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforrottságának to­vábbi erősítését, a marxiz­mus—leninizmus elvei alap­ján. Mindkét párt határozot­tan síkraszáll az antikommu­­nizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és ,,baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása el­leni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkás­pártok regionálisan és világ­méretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvaló­sítását. Az alapvető nemzetkö­zi problémákról folytatott eszmecsere során egyet­értettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyze­tet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mély­reható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­ve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcso­latok jelentős normalizáló­dásában, a szocialista és a (Folytatás a 3. oldalon) Lemondott Spinola, Gomes az új elnök (folytatás az 1. oldalról) konzervatív jobboldali és a Goncalves vezette haladó ka­tonai szárny között helyez­kedett el. A Fegyveres Erők Mozgal­mának koordinációs bizottsá­ga hivatalosan közölte, hogy a Nemzet Megmentésének Juntájából menesztették Carlos Gal­­vo Melo, Jaime Silveiio Marques és Manuel Dio­­go Nieto tábornokot. A juntában tehát az állam­fővé kinevezett Costa Gome­­sen kívül Antonio Alva Rosa Coutinho ellentengernagy és Jose Baptista Pinheiro Aze­­vedo altengernagy foglal he­lyet. Francisco Costa Gomes, Portugália hétfőn beiktatott új köztársasági elnöke este rádió- és televíziós beszédet intézett a nemzethez. Kije­lentette, hogy a fegyveres erők programjával összhang­ban folytatják a gyarmatosí­tás felszámolásának és a demokratizálásnak a fő­folyamatát. A tábornok elismerően szólt Antonio de Spinola ér­demiről, de hozzáfűzte, Spi­nola egy kissé „idealista” volt. Külpolitikai kérdésekről szólva Costa Gomes kijelen­tette: Mozambikot illetően hűek maradnak­­a lusakai egyezmény szelleméhez, An­golát illetően pedig a MTA korábban közétett elképzelé­seivel összhangban hajtják végre a gyarmati rendszer felszámolását. Portugália új elnöke végül állást foglalt a „pluralista demokrácia” elve és gyakor­lata mellett. Antonio de Spinola köz­­társasági elnök lemondása az elmúlt napok politikai válságának logikus következ­ménye — állapította meg a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága hétfőn dél­után kiadott nyilvánosságra hozott közleményében Spinola tábornok részvétele az ország sorsának irányításá­ban lehetetlenné vált azok után, hogy kudarcot vallott az úgynevezett „csendes több­ség” Lisszabonban tervezett tüntetése, felgöngyölítették az ellenforradalmi hálózatot, s a Fegyveres Ekok Moz­galma (MTA), a demokra­tikus, népi erők nagy győzelmet arattak a reak­ció felett. A Portugál Kommunista Párt pozitív ténynek tartja Spinola tábornok lemondá­sát, mert hozzájárul a poli­tikai helyzet tisztázásához és a demokratizálási, valamint a gyarmatosítás felszámolá­sára kibontakoztatott folya­matnak kedvező feltételek kialakításához. Kuba —USA Castro fogadta „Megtört a jég. Megtettük az első lépéseket. Küldeté­sünket sikeresnek mondhat­juk” — jelentette ki Jacob Javíts szenátor, aki Claibro­­ne Pell szenátor tárcával együtt hétfőn hajnalban Ha­vannában nyilatkozott a saj­tónak. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának két tag­ja, akik nem hivatalos ven­dégként péntek este óta tar­tózkodnak Havannában, azt követően válaszoltak az új­ságírók kérdéseire, hogy há­rom órás beszélgetésen fo­gadta őket Fidel Castro ku­bai miniszterelnök. „Rendkívül mély benyo­mást tett ránk Fidel Castro — mondották a szenátorok, örülünk, hogy lehetőségünk volt alaposan megismerni a kubai kormány álláspontját országaink kapcsolatát ille­tően. Bár lényegesek az el­térések, mégis azon leszünk, hogy visszatérve az Egyesült a szenátorokat Államokba, elősegítsük or­szágaink, kormányaink köze­ledését.” Az egyik kérdésre vála­szolva, Javíts szenátor ismét leszögezte, hogy nem képvi­selik sem az USA kormá­nyát, sem Ford elnököt. Lá­togatásuk magánjellegű, megbeszélések kötetlen esz­mecserék voltak. Azt, hogy a közeljövőben esetleg amerikai küldöttség utazik Havannába vagy pe­dig kubai delegáció Washing­tonba, a szenátorok „lehet­ségesnek” mondották. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának két tag­ja, akik rövid látogatásukat befejezve, magyar idő sze­rint hétfőn délután utaznak el Havannából, végezetül hangsúlyozták, hogy Fidel Castro péntek esti kemény hangú beszéde ellenére elé­gedetten -sikereket elköny­velve- hagyják el Kubát. Táviratok Kína nemzeti ünnepére A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet Minisztertanács a Kínai Népköztársaság kikiál­tásának 25. évfordulója al­kalmából szívélyes üdvözle­tét és legjobb kívánságait küldte a kínai népnek. A távirat hangsúlyozza hogy a Szovjetunió a Kínai Népköz­,­társasághoz fűződő kapcso­latok normalizálásának, a nagy kínai néppel való ba­rátság helyreállításának a híve volt és marad. ★ Fock Jenő magyar minisz­terelnök a kínai nemzeti ünnep alkalmából Csou En­­laj címére küldött távirat­ban ezeket írja: „A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kí­nai Népköztársaság megala­kulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Nép­­köztársaság kormánya, a magyar nép és a magam ne­vében üdvözletemet és jó­kívánságaimat küldöm ön­nek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy or­szágaink kapcsolatai a béke és a haladás érdekében to­vább szélesedjenek.’­’ C­i hadgyakorlat Megkezdődött a Magyar Néphadsereg és a Magyar­­országon ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli Hadse­regcsoport kijelölt csapatai­nak őszi hadgyakorlata. A Magyar Néphadsereg és a Magyarországon ideiglene­sen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport kijelölt tör­zsei és csapatai — az éves kiképzési terveiknek megfe­lelően — közös harcászati gyakorlatot tartanak. A gyakorlat megkezdődött. (MTI) 1974. október 1. Kedd

Next