Vas Népe, 1974. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

f­olytatás a 2. oldalról) tőkés országok közötti konst­ruktív párbeszéd kibontako­zásában, valamint több más és fontos eseményben és jelen­ségben. Az európai föld­rész helyzetének megvitatá­sakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpoliti­kai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folya­mat elmélyülését, a külön­böző társadalmi rendszerű európai államok együttmű­ködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nem­zetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentősé­gét­­ és következetes végre- s­ajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős for­dulatot. A felek kijelentették, le­hetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföld­kő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kon­tinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná té­telében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés szü­letett. Úgy vélik, hogy konst­ruktív megközelítéssel lehe­tőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyez­tetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megterem­tése azt kívánja, hogy az össz-európai értkezlet a leg­közelebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a leg­magasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törek­szik, hogy az európai poli­tikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó in­tézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete 1874 áprilisá­ban Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontju­kat. Annak az elvnek az el­ismerése, hogy a tárgyaláso­kon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről konstruktív megállapo­dás szülessék. A közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai eny­hülésnek, és kedvező felté­teleket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedé­seket kell tenni a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­re, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett­ — felölel­né mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegy­verfajtákat. Ennek elérésé­re időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lépé­seket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvéte­lével megtartandó leszerelé­si világértekezlet összehívá­sára. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz­­gyűlés 28. ülésszakán beter­jesztett „egyezmény a termé­szeti környezetre és az éghaj­latra ható, a nemzetközi biz­tonságot, az emberek jólétét és eg­észségét károsító kato­nai és más célú intézkedések eltiltásától'’ elnevezésű szov­jet javaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzetközi enyhülés övezeteinek további kiszélesí­tése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekeinek és törekvé­seinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásának esz­méje konstuktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítései­vel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségé­nek kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyei­­be való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvitatták a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sínai-félszigeten és a Golán-fennsíkon végrehajtott csapatszétválasztást csupán első lépésnek tekintik a közel­­keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi állás­pontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a tér­ségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967-ben el­foglalt összes arab területek­ről való kivonulása, és a Pa­lesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkraszáll­­nak a genfi közel-keleti bé­kekonferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett, a Palesztinai arab nép képvi­selőinek teljes jogú részvéte­lével. E konferencia kereté­ben kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti ren­dezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból meg­erősítik, változatlanul támo­gatják a vietnami nép igaz­ságos harcát, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes For­radalmi kormánya erőfeszí­téseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásai­nak következetes és mara­déktalan teljesítésére. Hatá­rozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyezmény szabotálására irá­nyuló politikáját, és kijelen­tik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással, és készek arra, hogy elősegítsék a független és semleges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti ér­dekeivel összhangban történő mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Ko­rea békés, demokratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél-Ko­reából vonják ki a külföldi csapatokat. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika népei­nek igazságos harcával az dözésének, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot s a vi­lág közvéleményét. A felek üdvözlik a fasisz­ta diktatúra megdöntését és a demokratikus átalakulás megkezdődött folyamatát Portugáliában. Sikereket kí­vánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesít­ve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reakció mes­terkedései ellen, a demokra­tikus rendszer megteremté­séért és fejlesztéséért az or­szágban. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement demokratikus vál­tozásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálásá­ról. Rokonszenvüket fejezik ki a görög haladó erők tevé­kenysége iránt, amely az or­szág függetlenségének és szu­verenitásának megerősítésére és mélyreható megújhodásá­ra irányul. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozot­tan és következetesen síkra­­száll a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása, és területi épsége megvédé­séért. Véleményük szerint haladéktalanul olyan intéz­kedéseket kell foganatosíta­ni, amelynek megvédenék a Ciprusi Köztársaságot a kül­ső beavatkozástól, és bizto­sítanák az összes külföldi csapatok kivonását Ciprus területéről. A Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjet­unió ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az ENSZ kere­tében Ciprusról tartandó te­kintélyes nemzetközi konfe­rencia mielőbbi összehívásá­nak fontosságát. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi fejlődés jelenlegi sza­kaszát egyrészt KÖZLEMÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról Honvédelmi kitüntetések A Fegyveres Erők Napja alkalmából számos kitünte­tést adtak át a fegyveres testületek tagjainak és pol­gári személyeknek a honvé­delem különböző terül­etein, kifejtett kiváló munkájukért. Pénteken Oláh István altá­bornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes megyénkből dr­ . Mészáros Antalnak, Szombathely város MHSZ klubtitkárának a bronz fo­kozatát adta át. Illés Imre, Körmend nagyközség taná­csának elnöke a Honvédel­mi Érdemérem kitüntetést kapta. A határőrségnél Palcsó János alezredest és Deák Kálmán zászlóst tüntették ki a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával. A polgári védelem kitün­tetettjei közül Szolnoki László alezredes a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, Ecker Ernő zászlós és Baán Sándor, a Vas me­gyei Nyomdaipari Vállalat dolgozója az ezüst, Marázi István őrnagy a bronz foko­zatot kapta. A Vas megyei Rendőrfő­kapitányság állományából Kovács János r. őrnagy, Lendvai Ferenc r. százados, Fuksz Jenő r. százados és Kiss István r. főhadnagy a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kap­ták. A Közbiztonsági Érdem­érem arany fokozatával Kan­­dics Antal r. őrnagyot, Kiss Sándor r. századost, Németh Ernő r. főhadnagyot és La­­josfalvi Zoltán r. főtörzsőr­mestert tüntették ki. A munkásőrségnél Varga Imre a Haza Szolgálatáért Érdemérem -­arany, Szanyi Károly, Zámbó Ferenc ezüst, Soós Tibor bronz fokozatát vette át. A felsoroltakon kívül még számosan részesültek egyéb kitüntetésben, pénzjutalom­ban, dicséretben. (v) 1894. október 1. Kedd imperializmus, a gyarmatosítás és a neokalosziatizmu­s ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség meg­szilárdításáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a tár­sadalmi haladásért. Kifeje­zik a nemzeti felszabadítási mozgalom sikerei fölötti mélységees meglégedésüket, és üdvözlik Bissau-Guinea és Mozambik függetlenségének megszilárdulását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió következetesen fellép az apartheid politikája, a faji megkülönböztetés minden formája ellen, s azért, hogy haladéktalanul váltsák való­ra a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adásáról szóló ENSZ-nyilat­­kozatot. , A felek pozitívan értéke­lik az el nem kötelezett or­szágok politikájának antiim­­perialista irányzatát, és hoz­zájárulásukat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzde­lemhez, a népek békéjéért és nemzeti függetlenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozot­tan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nem­zeti hazafias erők elleni ter­rort és megtorlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Követe­lik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva megsér­tésének, a chilei hazafiak és­ a szocialista közösség országai az összes haladó erők követ­kezetes, célratörő tevékeny­ségének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jel­lemzi. Másrészről, tovább te­vékenykednek a reakciós erők, amelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. Az enyhülés ellenfelei meg­kísérlik megzavarni a külön­böző társadalmi rendszerű államok viszonyának norma­lizálását, szítják az antikom­­munizmust, ideológiai akna­munkát folytatnak a szocia­lista országok ellen. Mindez megköveteli, hogy a szocialis­ta államok különleges figyel­met fordítsanak a nemzetközi helyzet problémáira, arra a határozott küzdelemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megszilár­dításáért és továbbfejleszté­séért folyik a reakciós erők­kel szemben. A Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irány­vonalat követi. A magyar és szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredményeivel kapcsolat­ban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kö­zötti sokoldalú testvéri együttműködés további fej­lesztéséhez. A magyar küldöttség szov­jet párt- és kormányküldött­séget hívott meg magyaror­szági­ látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszö­nettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptem­ber 30. Makacs lakók A lakásokat fenntartó, kar­bantartó vállalatot (IKV-t) gyakran elmarasztalják, mert nem teljesíti időre a lakók kéréseit. Akinek a fürdőszo­bájában ömlik a víz, vagy csőrepedés miatt beáznak a falak, méltán várja el, hogy a hibát a lehető leggyorsab­ban elhárítsák. A vállalat tő­le telhetően igyekszik is megtenni mindent azért, hogy kevesebb legyen a pa­nasz, gyorsan megszűnjenek a hibák. Igen ám, de mi van ak­kor, ha a vállalat emberei hiába érkeznek frissen a helyszín­re, mert nem jutnak be a lakásba, hogy elhárítsák a bajt. A múlt hét végén — egyetlen napon — három helyről utasították vissza a szerelőket. A Bem József ut­ca 27-ben beázott az egyik lakás fürdőszobája. Csőrepe­dés miatt csöpög a víz a har­madik emeleti lakó fejére, kijavítani nem tudják a hi­bát, mert a fölül lakó nem hajlandó beengedni a mun­kásokat. Ugyanez történt a Bólyai János utca 5-ben, Szép Ernő­­éknél. A fölöttük lakó kerek­perec megtagadta, hogy la­kásában megbontsák a födé­met. Márpedig a meghibáso­dott vezetéket csak így tud­nák kijavítani. A Lenin utca 46-ban egy földszinti lakást nem tudtak megmenteni ilyen gondok miatt a beázás­tól. Az Ingatlankezelő Vál­lalat emberei tehetetlenek, erőszakkal mégsem törhet­nek be a lakásokba. Számukra munkakiesést, a bajba jutott lakóknak mér­hetetlen bosszúságot okoz az áldatlan állapot. A lakás­­rendelet lehetvé teszi, sőt kötelezően előírja, hogy hi­baelhárítás végett a lakás­­karbantartó szakemberei be­mehessenek a lakásokba. Az állagvédelem törvénye ez, ha úgy tetszik. Nálunk azonban — úgy tűnik — egyesek fittyet hánynak az ilyen előírásokra. Vajon ha az ő nyakukba csepegne a víz, akkor is így viselkednének? (pósfai) Minden brigádtagnak legyen meg az általános is*­kolái végzettsége! — adták ki a jelszót a felszabadulás 30. évfordulója és a XI. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikban a LATEX Kőszegi Posztó- és Nemez* gyárának szocialista brigád* jai. Hogy a munkásműveltség növelését, a továbbhaladás­hoz szükséges alapok leraká­sát szolgáló szép jelszó nem maradt pusztába kiáltott szó, hogy a kiadott jelszó­nak máris foganatja van, azt egy számadat is jól pél­­dázza: az idei tanévben a gyár 18 dolgozója iratkozott be a dolgozók esti általános iskolájába. Csupán egyetlen gyárban 18 munkásember tesz erőfe­szítéseket azért, hogy meg­szerezze, amit annak idején — önhibájából vagy rajta kívül álló okok miatt nem sikerült neki! Jó, hogy erre brigádtársa­­ik is ösztönözték őket! Azok, akik iskolás korban valamilyen oknál fogva nem tudták elvégezni a nyolc ál­talánost — felnőtt korban néha bizony már nem köny­­nyen szánják­ rá magukat erre. Hivatkoznak elfoglalt* ságukra, családi körülmé­nyeikre, sok minden egyéb­re, a lényeg azonban több* nyire mégsem ebben, hanem abban van, hogy felnőtt fej* jel, munka mellett és csa­ládi gondok közepette tanul­ni valóban nem könnyű. Ah­hoz, hogy az ember rászán­ja magát, az egyéni akarat és szánd­ék mellett nagyon sok esetben a kollektíva biz­tatása, ösztönzése is szüksé­ges. Akárcsak országosan, me­gyénkben is szép szóimmal vannak munkásemberek, akiknél éppen ez az ösztön­zés, ez a biztatás, ez a jó szándékú noszogatás hiány­zik. Éppen ezért szép kezde­ményezés a posztó- és ne­mezgyári szocialista brigá­doké! Méltó arra, hogy más szocialista brigádok is kö­vessék. A munkában is, emberfor­málásban is példát mutató szocialista brigádok ebben az ügyben talán még a hi­vatásszerűen ezzel foglalko­zó szerveknél és embereknél is sokkal többet tehetnek!­ ­. Tudósítónk jelenti: A felnőtt és úttörő tűzoltók együttműködése Rábafüzesen A rábafüzesi általános is­kolában 1965-ben alakítottak először úttörő tűzoltó rajt. Azóta Dankovics Ferenc igazgató ,­ájd maga is ön­kéntes tűzoltó és Szabó Ist­ván tűzoltó parancsnok gon­doskodik a fiatalok nevelé­séről, oktatásáról és eredmé­nyes munkájáról. A raj a megalakulást köve­tő évben, 1966-ban részt vett a járási tűzoltóversenyen, ahol kocsifecskendő szerelés­ben első helyezést ért el. További jó munkájuk és fel­­készültségük eredményét igazolja, hogy 1972—73—74- ben a járási tűzoltóversenye­ken a 406-os motorfecskendő szerelésben mindig első he­lyezést értek el. Később a fiatalok közül jelentkeznek a felnőtt csapatba is. Az úttörő tűzoltó raj pa­rancsnoka 1970 óta Szabó László, aki korábban maga is úttörő tűzoltó volt. Az úttörők szívesen vesznek részt a vasárnap délelőttön­ként a felnőttekkel együtt megtartásra kerülő oktatáso­kon. Minden évben közös kirándulást is rendeznek. 1973-ban Sopronba és kör­nyékére, az idén pedig Zala­­karosra utaztak a felnőttek és a fiatalok. Közösen vesz­nek részt a községben szer­vezett társadalmi munkában is. Az idei oktatási évben ismét lelkesen láttak mun­kához. Azon fáradoznak, hogy becsülettel való helyt­állásra neveljék e nemes és önként vállalt feladat ellá­tásában. Szekeres Gábor ■........... 3. VAS NÉPE

Next