Vas Népe, 1975. október (20. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

Kiutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége­ ­• Kedden elutazott Buda­­­­pestről a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldött­sége, amely a magyar ország­­gyűlés meghívására hivata­los, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének tagja, a Belorusz Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára vezette. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokasi János és Péter János, az országgyűlés alelnöke, Ne­meslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Marjai József külügyi állam­titkár búcsúztatta. Ott volt az országgyűlés számos tiszt­ségviselője, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, la­ha­elbúcsúzik P. M. Maserovtól (Vas Népe telefotó­­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. Képünkön Andró Antal Közös közlemény az indiai államelnök látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) elért eredményeket. Egyet­értettek­ abban, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet törté­nelmi mérföldkő a tartós béke felé vezető úton. Rá­mutattak arra is, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele és a világ más térségeire való, kiterjesztése érdekében. A két elnök egyetértett abban, hogy a tartós béké­nek, a stabilitásnak és az államok közötti együttműkö­désnek Ázsiában különös je­lentősége van a világbéke szempontjából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a magyar kormány nagyrabecsülését fejezte ki azokért a követke­zetes erőfesztésekért, ame­lyekkel az indiai köztársaság kormánya előmozdítja az indiai szubkontinens országai között a békés úton, kétol­dalú tárgyalások révén, min­den­­külső beavatkozás nél­kül megvalósuló, harmoni­kus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. A két fél megelégedéssel üdvözölte a vietnami nép történelmi győzelmét. A két elnök megerősítette a teljes nézetazonosság alapján: szükségesnek tartja hogy az Indiai óceán békeövezetté váljék. Támogatásukról biz­tosítottak minden olyan lé­pést a Közel-Keleten, amely az igazságos és tartós béke megteremtését szolgálja. A két elnök megelégedését nyilvánította Portugália kor­mányának a gyarmati múlt­tal végérvényesen szakító lé­pései felett és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyar­matok népei külföldi beavat­kozástól mentes, népakara­ton alapuló rendszert hoz­hatnak létre. A felek hangsúlyozták, hogy hatékony intézkedése­ket kell tenni a fegyverke­zési verseny korlátozására és megszüntetésére, az általá­nos és teljes leszerelés meg­valósítására. Kifejezték szo­lidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az imperializmus a gyarma­tosítás és az újgyarmatosí­­tás elleni harcával. Követke­zetesen fellépnek az apart­heid politikájával, a faji megkülönböztetés és a gyar­mati elnyomás minden for­májával szemben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke köszönetét fejezte ki azért a meleg vendégszeretetért, amiben ő és kíséretének tag­jai magyarországi tartózko­dásuk alatt részesültek. Egy­ben indiai látogatásra szóló meghívást adott át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének és feleségének akik a meghívást köszönettel el­fogadták. Elutazott hazánkból F. A. Ahmed indiai államelnök, akit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatott a Ferihegyi repülőtéren. (Vas Népe telefotó) ENSZ Folytatódik az általános politikai vita Az E­NSZ-közgy­űlés jelen­legi ülésszaka kedden az ál­talános politikai vitával folytatta munkáját. A politikai vitáiban felszó­laló Rami Tiandraza malga­­si külügyminiszter határo­zottan szót emelt az Indiai óceán térségében tapasztal­ható imperialista katonai készültség fokozása ellen és állást foglalt amellett, hogy az Indiai-óceánt nyilvánít­sák békeövezetté. A Dominikai Köztársaság küldöttségének vezetője be­szédében üdvözölte az Ame­rikai Államok Szervezeté­nek azt a döntését, hogy feloldja a Kuba elleni szankciókat és szabad kezet ad a tagállamoknak a Ku­bával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok alakí­tásához. Az arab emirátusok szö­vetsége delegációjának ve­zetője felszólalásában han­goztatta a közel-keleti hely­zet politikai rendezésének és a térség tartós békéje megteremtésének szükséges­ségét. Malaysia képviselője be­szédében síkraszállt az eny­hülési folyamat mellett. Ki­jelentette: az enyhüléssel növekednek a béke megőr­zésének esélyei. A felszólaló támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy hív­ják össze a leszerelési vi­lágértekezletet, végezetül tá­mogatásáról biztosította a két Vietnamnak az ENSZ- be történő felvételét. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos politikai vitájában ked­den felszólalt Khaddam Szí­riai­­miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter. Elhatá­rolta országát a legutóbb aláírt egyiptomi—izraeli ka­tonai megállapodástól. Khad­dam hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem szolgálja az arab egység erősítését. A megállapodás­ban az érintett felek, így az Egyesült Álla­mok is, figyelmen kívül hagyják a palesztin nép tör­vényes jogait, — tette hoz­zá. vasnépe 2 Costa Gomes Moszkvában kedden a késő délutáni órákban, befejezte hivatalos lengyelországi tárgyalásait Costa Gomes portugál köz­­társasági elnök. A megbeszé­lések után a portugál állam­fő és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyi­latkozatot írtak alá a Len­gyelország és Portugália kö­zötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről. A portugál köztársasági el­nök Varsóból Moszkvába utazik. Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság elnö­kének szerdán kezdődő moszkvai hivatalos látogatá­sa kétségkívül hozzájárul majd a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséhez — állapítja meg a moszkvai Izvesztyija a portugál állam­fő érkezésének előestéjén. „Gyümölcsöző együttműkö­dés” című szerkesztőségi kommentárjában a lap h­an­goztatja, hogy a Szovjetunió és Portugália viszonya a tel­jes egyenjogúságra és­­a köl­csönös előnyökre épül. Ki­emeli, az új portugál forra­dalmi kormány hangot adott annak a szándékának, hogy tovább bővítse más kereskedel­mi és gazdasági együttműkö­dést nemcsak Portugália ha­gyományos nyugati partne­reivel, hanem a szocialista országokkal is. A keddi moszkvai lapok ugyanakkor közzétették azo­kat­­a lisszaboni keltezésű jelentéseket is, amelyek bizo­nyítják, hogy az államfői lá­togatás a portugáliai belpoli­tikai bonyodalmak kellős kö­zepén zajlik majd. A szovjet főváros politikai köreiben az ellentmondásos portugáliai helyzettől függetlenül nagy érdeklődéssel várják Costa Gomes tábornok látogatását, amelyet — a portugál állam­fő most végetért varsói vi­zitjével együtt — egyértel­műen pozitív lépésként, a szocialista országok felé irá­nyuló politikai nyitásként ér­tékelnek a portugál kormány részéről. Ülésezik az ENSZ-társaságok Világszövetsége Október elsejétől hatodi­­káig Moszkvában tartják meg az ENSZ-társaságok Vi­lágszövetségének 25-ik ple­náris közgyűlését. Perera, a szövetség főtit­kára az APN tudósítójának adott nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy a közgyűlésre olyan időben kerül sor, amikor világszerte a nemzetközi fe­szültség enyhülése tapasztal­ható és amikor az ENSZ fennállásának harmincadik évfordulójáról emlékeznek meg. A szövetség munkájának formái és módszerei külön­bözők: kereteiben működik például 27 nemzetközi peda­gógusszeminárium. A szö­vetség felszólalhat és okmá­nyokat terjeszthet be az ENSZ-nél korunk fontos problémáiról. Genfi és New York-i állandó képviselete révén a különféle kormá­nyok tudomására hozhatja az ENSZ-társaságok vélemé­nyét bizonyos kérdésekben. A Helsinki fórum záróok­mányáról szólván a főtitkár kijelentette: elismerésem a sokéves fáradozásért a szov­jet vezetőknek, azoknak az országoknak, ahol megszüle­tett a konferencia eszméje. A főtitkár azonban hangsú­lyozta, hogy az okmány csu­pán papíros marad ha a benne rögzített elveket nem valósítják meg. A moszkvai fórum résztvevőinek tehát konkrétan meg kell vitat­­niuk, hogyan mozgósítsák a közvéleményt a Helsinki ok­mány tételeinek valóra vál­tására. Lázár György távirata Csou En-laj-nak CSCXI EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének P E K I N Ö A Kínai Népköz­tá­rsaság nemzeti ünnepén, megalaku­lásának 26. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztár­­saság k­ormánya, a m­agyar nép és a magam nevében üd­vözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtannácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érde­keinek megfelelően, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában fejlődjenek. Budapest, 1976. október 1. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Hirohito elutazott Kedden délelőtt elutazott Tokióból Hirohito császár, aki Ford elnök meghívására két hetet tölt az Egyesült Ál­lamokban. Az idős császárt és nejét harminchét tagú delegáció kíséri, élén Fukuda Takeo miniszterelnökhelyet­­tessel. Megfigyelők jelentős­nek ítélik a látogatást, amely az első a japán—ame­rikai kapcsolatok történeté­ben és viszonzása Ford el­nök tavaly ősszel Tokióban tett látogatásának. A császár elutazásával kap­csolatban a japán rendőrség példátlan méretű biztonsági intézkedéseket foganatosított. A császári palotából a repü­­lőtérhez vezető útvonal men­tén hivatalos jelentés szerint mintegy tizenkilencezer rend­őr sorakozott fel, hogy meg­védje az uralkodót a szélső­jobboldali ifjúsági szerveze­tek előre bejelentett akciói ellen. Az útvonal mentén el­helyezkedő épületek tetején látcsöves puskákkal felsze­relt rendőrök vigyáztak, az útkereszteződéseknél páncél­kocsik teljesítettek szolgála­tot és a rept­őtér, illetve a kikötő felett rendőrségi heli­kopterek köröztek. " A császár Amerikában A Centropress kedd esti kommentárja: Hirohito japán császár az Egyesült Államokba utazott A Ford ellen rövid idő alatt elkövetett két merénylet­ ide­gessé tette a császá­ri testőrcéget, amely a jelentések sze­rint a különleges gyakorlatok egész sorával készült fel­adata ellátására. A jelek arra mutatnak, hogy a test­őrök­nél magasabb rangú kíséret számára az utazás jóval ke­vesebb izgalmat tartogat. Nem is olyan régen ezt még nehéz lett volna kije­lenteni. A japán—amerikai kapcsolatok egész múltja, eny­hén szólva viharos — annyira az, hogy akadt amerikai elnök, akit helikopteren kellett kimenteni Tokióban a fe­nyegető tömeg elől. A Pearl Harbornál elkezdődött és a Missouri cirkálón kapitulációs aláírással végződött japán— amerikai háború nem múlt el nyomtalanul a két nemzet viszonyában. Ennek három döntő oka volt: 1. A japán közvélemény — érthetően — nem tudta elfelejteni Hirosima és Naga­­szaki történelmi sokkját. 2. Az amerikai vezetés a leg­utóbbi időkig elszakította az országtól annak értékes te­rületeit, mindenekelőtt az Okinawa-szigetcsoportot 3. A­­nyomasztó súlyú amerikai katonai jelenlét, az országban tárolt amerikai nukleáris fegyvereik azt a jogos aggályt keltették a japán közvéleményben, hogy Washington bár­melyik pillanatban belesodorhatja Japánt egy nem-kívá­natos, életveszélyes katonai kalandba. Ez az aggodalom különösen a vietnami há­ború idején robbant ki hatalmas tömegtüntetésekben. Az okinawai rendezés és az amerikaiak vietnami ve­resége kétségtelenül enyhített ezeken a lélektani-politikai terheken. Washington úgy érzi, hogy a „Vietnam utáni" korszakban rendkívül fontos számára Japán és ennek biz­tosításáért bizonyos — egyebek között gazdasági — árat is hajlandó volt fizetni. Ilyen előzmények után már Miki Takeo miniszterelnök nyári washingtoni utazása­ is jóval felhőtlenebb volt a korábbi j­apán—ameri­kai tárgyaláso­kon megszokottnál és alkalmas volt arra, hogy a császár utazása előtt elegyengesse a még érdesebb politikai felü­leteket. Ilyen értelemben tehát Hirohito viszonylag szerencsi időpontban utazik az Egyesült Államokba, ahol először jár japán államfő. Bár a két ország kapcsolatában termé­szetesen maradtak problémák, várható, hogy a mostani utazás során a közös érde­kék hangoztatása lesz az ural­kodó motívum. "­­-r­ol — 1975. október 1 .r­rttii ■ - • — i "Az Ünnepségek Pekingben Kedden Pekingben hagyo­mányos állami bankettel emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 26. évfordulójából. Az ün­nepségen nem vett részt Csou En-laj. A 77 éves mi­niszterelnök — mint isme­retes — immár 18 hónapja kórházban van. A miniszterelnök nevében Teng Hsziao-ping miniszter­elnök-helyettes szólott a mintegy 5000 külföldi és kí­nai meghívotthoz. Egyebek között kijelentette, hogy a KNK ,,a század végére a legfejlettebb ipari államok között lesz”. ★ A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 26. évforduló­ja alkalmából a Szovjet-­­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió­­ Minisztertanácsa kedden a szovjet nép nevében távirat­­haz üdvözölte a kínia népet. A táviratot a kínai országos népi gyűlés állandó bizott­­­ságáh­oz és a kínai államta­r­nácshoz intézték. A Szovjetunió a külpolit­i­­­ka lenini elvei által vezérel­­ve síkraszáll a Kínai Nép-­­­köztársasággal való kapcso-­­­latainak rendezéséért, a két­ ország közötti barátság és együttműködés helyreál­lítá-­­sáért, ami megfelelne a­­­­í­nai és a szovjet nép alap- , vető érdekeinek — szögek)­t­­e az üdvözlet.

Next