Vas Népe, 1997. július (42. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
2 VAS NÉPE A MÚK díjazottal A Magyar Újságírók Közössége immáron ötödik alkalommal adta át a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat. Az elismerés azoknak szól, akik a magyar újságírásban egyedülálló életművet mutathatnak fel. Az idén Beke György erdélyi író, Földy Ottó rádiós újságíró, Márkus Béla debreceni írópublicista, Raksányi Gellért színművész, Solymár József író-újságíró és Szalay Károly irodalmár részesült a Sajtószabadságdíjban. ORTT-döntés Az Országos Rádió és Televízió Testület hétfőn, a szavazás második fordulójában egy tartózkodással meghozta döntését az országos kereskedelmi televíziók frekvenciapályázatának ügyében. A Kereskedelmi I. néven jelzett frekvenciára kiírt pályázatot az MTM-SBS nyerte el, a Kereskedelmi II-re kiírt pályázaton pedig a Magyar RTL végzett az első helyen. Világos dokumentumok A Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja ezen a héten nyilvánosságra hozza a frakciót érintő átvilágítás teljes dokumentumanyagát. Erről a hétfői frakcióülés után Zsigmond Attila szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: a képviselőcsoport azért döntött a nyilvánosságra hozatalról, mert egyszer és mindenkorra le szeretnék zárni az úgynevezett ügynöktörvény nyomán kialakult vitákat. A szóvivő még elmondta, hogy a frakció támogatja Szabó Iván, Pusztai Erzsébet és Kutrucz Katalin alkotmánybírósági beadványát, amelyben a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényről kéri a testület állásfoglalását. Meghalt Benkő Gyula Életének hetvenkilencedik évében hétfőn elhunyt Benkő Gyula színművész. A Jászai Mari-díjas, kiváló művészt, a Vígszínház örökös tagját a teátrum saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később intézkednek. KRÓNIKA Visszaadták Hongkongot Fájdalmas fejezet zárult le Kína történelmében 1997. június 30-án éjfélkor: Hongkong 156 évi brit uralom után ismét kínai fennhatóság alá került, a városban bevonták a brit zászlót, az Union Jacket, s felhúzták a kínai vörös-sárga csillagos lobogót. A történelmi dátumot Hongkongban és Pekingben szemkápráztató ünnepségek körítették. Hongkongban a hangulat inkább ünnepélyes és borongós, Pekingben ünnepélyes és diadalittas volt. Hongkong zuhogó esőben érte meg a brit uralom utolsó óráit, de a briteket ez nem zavarta meg abban, hogy a Tamar haditámaszponton érzelmes búcsút vegyenek utolsó jelentős ázsiai területüktől. Károly trónörökös felolvasta édesanyjának, II. Erzsébetnek az üzenetét, amelyben a királynő sikeres átmenetet, virágzó és békés jövőt kívánt a városnak. Kínát csúcsszintű küldöttség képviselte, Csiang Cö-min köztársasági elnök személyében kínai államfő először tette lábát Hongkong földjére. Londonból a trónörökösön kívül Tony Blair miniszterelnök és Robin Cook külügyminiszter, rajtuk kívül Jevgenyij Primakov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is gyarapította a díszvendégek számát. A Black Watch nevezetű skót ezred katonái hallgatják Károly herceg beszédét a ceremónián Napirend előtti vita az energiahordozók áremeléséről Az Országgyűlés hétfői munkanapjának kezdetén Vastagh Pál igazságügyminiszter az Amnesty International hazánkról készült jelentésének megállapításairól tájékoztatta a T. Házat. A nemzetközi szervezet világszerte az emberi jogok érvényesülését vizsgálja a különböző államokban. Jelentésükben tavalyi tapasztalataikat összegezték szervezet szakemberei. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy az Amnesty International illetékesei igen pozitív megállapításokat tettek arról, hogy Magyarországon miként érvényesülnek a legfontosabb emberi jogok. A szervezet csupán három olyan, 1996-ban történt esetről tesz említést, amelynél valamilyen formában csorbultak ezek a jogok. A fideszes Varga Mihály arról beszélt, hogy a kabinet folyamatosan hatalmas gazdasági eredményekről tájékoztatja a közvéleményt, sikerpropagandája igen hangos. Ezzel szemben, tette hozzá, időről időre megszorító intézkedések születnek, amelyek egyre hátrányosabban befolyásolják a lakosság életszínvonalát. Varga Mihály utalt arra, hogy július elsejétől ismét emelkedik a gáz és a villamos energia ára. A felszólalás meglehetős vitát váltott ki, annál is inkább mert Torgyán József kisgazda frakcióvezető ugyancsak ebben a témában fejtette ki kritikus álláspontját napirend előtti felszólalásában. A polémiát összegző Fazakas Szabolcs ipari miniszter indulatmentességre kérte az ellenzéki pártok képviselőit. Elmondta, hogy július elseje után, az emelések következtében a hazai energiaárak közelítenek az európai országok áraihoz. Vádemelés az énekes ellen Zsarolással gyanúsítják Pataky Attilát A BRFK Vizsgálati Főosztályának Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya június 27-én befejezte a nyomozást Pataky Attila és társai — H. György és G. László—ügyében. A nyomozati iratokat a rendőrség vádemelési javaslattal adja át a II-III. kerületi Ügyészségnek. A BRFK közleménye szerint: két miskolci lakos 1996. október 28-án feljelentést tett zsarolás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt Pataky Attila budapesti lakos és ismeretlen társai ellen. Egyikük feljelentése szerint október 17-én Pataky Attila és két ismeretlen társa Pataky lakásában arra kényszerítették, hogy 50-50 százalékos közös tulajdonban lévő cégükben mondjon le a részéről Pataky Attila javára. A sértettet megfenyegették, hogy amennyiben nem írja alá az iratokat, megölik őt és fiát. A másik sértett feljelentése szerint 1995 áprilisában Pataky Attila és ismeretlen társa egy másik budapesti lakásban fegyverrel arra akarták kényszeríteni, hogy aláírjon egy olyan szerződést, mely számára kedvezőtlen, Pataky számára viszont előnyös feltételeket tartalmaz. A sértettet szintén családtagja megölésével fenyegették meg. A nyomozás során megállapították, hogy az első esetben elkövetett bűncselekményt Pataky Attila és H. György, míg a másikat Pataky Attila és G. László budapesti lakos követte el. Csapody Miklós alkotmányossági kifogásai A nemzeti hírügynökségről szóló törvény egyes rendelkezései miatt az Alkotmánybírósághoz fordul Csapody Miklós. Csapody Miklós szerint alkotmányellenes a jogszabály azon pontja, amely szerint az MTI Rt. elnöki tisztségére pályázók közül a jelöltre a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kinevezésre. Az MDF-es politikus úgy véli: a miniszterelnök kiválasztási joga alkalmas a tájékoztatási tevékenység tartalmának meghatározó befolyásolására is." Ugyancsak alkotmányellenesnek és a mindenkori kormánybefolyás érvényesítésének tartja a törvény azon pontját, amely szerint az Országgyűlés a központi költségvetés terhére az MTIRt.-t a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű , éves céltámogatásban részesíti. 1997. július 1. KEDD Baloldali győzelem az albán parlamenti választásokon A legfőbb albániai ellenzéki erő, a Szocialista Párt vezetője vasárnap késő este bejelentette, hogy a 115 egyéni mandátumból hatvanat a szocialisták jelöltjei szereztek meg. A fennmaradó negyven helyből, amelyeket a pártokra leadott szavazatok alapján osztanak szét, még legalább húsz szintén a szocialistáké lett, így összesen 80 mandátumra tettek szert a 155-ből. Fatos Nano Tiranában tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy pártja és szövetségesei a 155 parlamenti hely kétharmadát szerezték meg. (A szocialisták a szociáldemokrata párttal és a demokratikus szövetséggel már korábban koalíciós megállapodást írtak alá.) A pártvezető közölte, hogy Bashkim Fino kormányfő, Resep Mejdani, a Szocialista Párt főtitkára, valamint ő is megnyerték egyéni választókörzetükben a szavazást. Sali Berisha albán elnök hétfőn elismerte, hogy jobboldali Demokrata Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választásokon. Fatos Nano, a magát győztesnek kikiáltó Szocialista Párt vezetője, szinte azonnal lemondásra szólította fel Berishát, aki szavai szerint mindig is visszautasította az együttélést. A nemzethez intézett televíziós üzenetében Berisha legmélyebb háláját fejezte ki a Demokrata Párt szavazóinak, akiket arra kért, hogy bátorsággal és méltósággal viseljék a vasárnap született ítéletet, és ellenzékként folytassák a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi ígéretét, a Reuter szerint azonban nem világos, hogy ez lemondását jelenti-e. Gyalázkodó falragaszok Hebron palesztin lakosságának képviselői vasárnap tömeges megmozdulásokra és a felelősök legsúlyosabb megbüntetésére szólítottak fel tiltakozásul a Mohamed prófétát gyalázó falragaszok ellen. A palesztin fejkendős, angol és arab felirattal Mohamednek feltüntetett disznót ábrázoló plakátokból csaknem kéttucatnyit ragasztottak ki szombaton palesztin boltokra a zsidó telepesek lakta negyed közelében. A 120 ezres lélekszámú ciszjordániai város önkormányzatának tagjaiból és a Palesztin Autonómiatanács hebroni képviselőiből álló 250 fős testület tanácskozása végén kiadott közleményében mára általános sztrájkra szólított fel a prófétát gyalázó plakátok elleni tiltakozásul. Jelcin lánya mint tanácsadó Borisz Jelcin tanácsadójává nevezte ki kisebbik lányát, Tatyjana Gyacsenkót, aki az államfő imázsának alakításával foglalkozik majd. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő jelentette be hétfőn. Közölte egyben, hogy Jelcin július 7-étől szabadságra megy. Jelcin lánya tavaly tagja volt az elnök újraválasztására életre hívott stábnak, és rendszeresen elkíséri apját bel- és külföldi utazásaira is. Moszkvában a kinevezést öszszefüggésbe hozzák azzal, hogy az államfő környezetében a tavalyi újraválasztását elősegítő politikusok kerültek túlsúlyba. Sürgető törvénymódosítás Victor Ciorbea román miniszterelnök hétfőn pártja, a KDNPP sajtóértekezletén ismét azt hangsúlyozta, hogy az oktatási törvényt „minél hamarabb módosítani kell”, hogy ősszel már alkalmazható legyen. A kormányfő , közvetve válaszolva George Pruteanunak, a szenátus oktatási bizottsági elnökének elmagyarázta: a törvénymódosítás azért sürgős, mert szerepel a kormányzat rövid távú programjában, és a koalíció is ilyen értelmű határozatot hozott. Mivel a parlamentben jócskán késett a tervezet elfogadása, a többi koalíciós párttal együtt határoztak úgy, mondta a miniszterelnök, hogy a módosítási javaslatot visszavonják a törvényhozásból, és sürgősségi kormányrendelettel léptetik életbe. Ausztria és a náci arany A Die Presse című osztrák lap szerint egyre több jel mutat arra, hogy Svájc, Svédország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Argentína, Brazília, Uruguay és Chile után Ausztriát is bele akarják rángatni a náci aranyról szóló vitába. A hétfői cikk szerzője megjegyzi, hogy a Bill Clinton amerikai elnök megbízásából készült Eizenstat-jelentésben ugyan nem olvasható bírálat Ausztriával kapcsolatban, de a múlt héten a Los Angeles-i Wiesenthal Központ által Genfben rendezett tanácskozáson ezzel nem elégedett meg Marvin Hier, a központ munkatársa. Hier megismételte azt a vádat, miszerint Ausztria jogtalanul kapott vissza aranyat a II. világháború után a nyugati szövetségesek Tripartite Gold Commission (TGC) nevű testületétől. A Die Presse részletesen beszámol a történelmi előzményekről, arról, hogy 1938. március 17-én a Német Birodalmi Bank lefoglalta az osztrák jegybank 78 267 kilogramm aranyat kitevő devizatartalékát, majd Ausztria a háború után a szövetséges hatalmaktól 50 182 kilogramm aranyat kapott vissza, s elismerték ugyan a jogosultságát a maradék több mint 20 tonnára is, de azt soha nem kapta vissza. Nem ismerték el azonban jogosnak az igényét majdnem 13 000 kilogramm feldolgozatlan vagy félig feldolgozott aranyra, amelyet a német bank annak idején szintén elkobzott, csak az nem a jegybank, hanem osztrák (nem csak zsidó) devizakereskedők tulajdona volt. Az osztrák szerző szerint Ausztria üdvözli, hogy végre megnyílnak az archívumok, és konferenciát rendeznek a náci rezsim áldozatainak kárpótlásáról. A cikkíró úgy véli: Hier egy korábbról ismert érveléssel operál, miszerint Ausztriának azért nem jár vissza az arany, mert „az osztrákok 99 százaléka az Anschluss mellett szavazott, és 1,2 millióan Hitlerért harcoltak a Wehrmachtban”, tehát azt állítja: Ausztria nem áldozat, hanem tettes, így minden jogalapját elveszítette arra, hogy bármit visszakapjon. A szerző leszögezi: Ausztria volt a náci agresszió első áldozata, és így joggal követelte vissza az aranyat. Dráguló úthasználat Mától emelkedik az M1 -es és az M5-ös autópálya úthasználati díja. Az M1-es autópálya koncessziós szakaszán a személy- és kisteherautókért 1500 forintot, az autóbuszokért 5500 forintot kell fizetni. A tehergépjárművek díjtétele a korábbi 3000 forintról 3200 forintra nő. A díjemelés az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. szerződéses partnereit nem érinti. Az új tarifák szerint az M5-ös legolcsóbb szakaszán, Ócsa északi fel- és lehajtó ágáig 210—840 forintot kell mától fizetni járműkategóriánként.