Vas Népe, 1997. július (42. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-01 / 151. szám

2 VAS NÉPE A MÚK díjazottal A Magyar Újságírók Közössége immáron ötö­dik alkalommal adta át a Petőfi Sándor Sajtósza­badság-díjat. Az elismerés azoknak szól, akik a ma­gyar újságírásban egye­dülálló életművet mutat­hatnak fel. Az idén Beke György erdélyi író, Földy Ottó rádiós újságíró, Már­kus Béla debreceni író­publicista, Raksányi Gel­­lért színművész, Solymár József író-újságíró és Sza­­lay Károly irodalmár ré­szesült a Sajtószabadság­díjban. ORTT-döntés Az Országos Rádió és Televízió Testület hétfőn, a szavazás második fordu­lójában egy tartózkodással meghozta döntését az or­szágos kereskedelmi tele­víziók frekvenciapályáza­tának ügyében. A Keres­kedelmi I. néven jelzett frekvenciára kiírt pályáza­tot az MTM-SBS nyerte el, a Kereskedelmi II-re kiírt pályázaton pedig a Ma­gyar RTL végzett az első helyen. Világos dokumentumok A Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoport­ja ezen a héten nyilvános­ságra hozza a frakciót érin­tő átvilágítás teljes doku­mentumanyagát. Erről a hétfői frakcióülés után Zsigmond Attila szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: a képviselő­­csoport azért döntött a nyilvánosságra hozatalról, mert egyszer és minden­korra le szeretnék zárni az úgynevezett ügynöktör­vény nyomán kialakult vi­tákat. A szóvivő még el­mondta, hogy a frakció tá­mogatja Szabó Iván, Pusz­tai Erzsébet és Kutrucz Katalin alkotmánybírósá­gi beadványát, amelyben a társadalombiztosítás ön­­kormányzati igazgatásáról szóló törvényről kéri a tes­tület állásfoglalását. Meghalt Benkő Gyula Életének hetvenkilen­­cedik évében hétfőn el­hunyt Benkő Gyula szín­művész. A Jászai Mari-dí­jas, kiváló művészt, a Víg­színház örökös tagját a teátrum saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később intézkednek. KRÓNIKA Visszaadták Hongkongot Fájdalmas fejezet zárult le Kína történelmében 1997. júni­us 30-án éjfélkor: Hongkong 156 évi brit uralom után ismét kínai fennhatóság alá került, a városban bevonták a brit zász­lót, az Union Jacket, s felhúzták a kínai vörös-sárga csillagos lo­bogót. A történelmi dátumot Hongkongban és Pekingben szemkápráztató ünnepségek kö­rítették. Hongkongban a hangu­lat inkább ünnepélyes és boron­gós, Pekingben ünnepélyes és diadalittas volt. Hongkong zuhogó esőben ér­te meg a brit uralom utolsó óráit, de a briteket ez nem zavarta meg abban, hogy a Tamar haditá­maszponton érzelmes búcsút vegyenek utolsó jelentős ázsi­ai területüktől. Károly trón­örökös felolvasta édesanyjá­nak, II. Erzsébetnek az üze­netét, amelyben a királynő si­keres átmenetet, virágzó és békés jövőt kívánt a városnak. Kínát csúcsszintű küldöttség képviselte, Csiang Cö-min köz­­társasági elnök személyében kí­nai államfő először tette lábát Hongkong földjére. Londonból a trónörökösön kívül Tony Blair miniszterelnök és Robin Cook külügyminiszter, rajtuk kívül Jevgenyij Primakov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is gyarapította a díszvendégek számát. A Black Watch nevezetű skót ezred katonái hallgatják Károly herceg beszédét a ceremónián Napirend előtti vita az energiahordozók áremeléséről Az Országgyűlés hétfői munkanapjának kezdetén Vastagh Pál igazságügyminiszter az Amnesty International hazánkról ké­szült jelentésének megállapításairól tájékoztatta a T. Házat. A nemzetközi szervezet világszerte az emberi jogok érvényesülé­sét vizsgálja a különböző államokban. Jelentésükben tavalyi ta­pasztalataikat összegezték szervezet szakemberei. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy az Amnesty International illetékesei igen pozitív megálla­pításokat tettek arról, hogy Ma­gyarországon miként érvénye­sülnek a legfontosabb emberi jogok. A szervezet csupán há­rom olyan, 1996-ban történt esetről tesz említést, amelynél valamilyen formában csorbul­tak ezek a jogok. A fideszes Varga Mihály ar­ról beszélt, hogy a kabinet folya­matosan hatalmas gazdasági eredményekről tájékoztatja a közvéleményt, sikerpropagan­dája igen hangos. Ezzel szem­ben, tette hozzá, időről időre megszorító intézkedések szület­nek, amelyek egyre hátrányo­sabban befolyásolják a lakosság életszínvonalát. Varga Mihály utalt arra, hogy július elsejétől ismét emelkedik a gáz és a villa­mos energia ára. A felszólalás meglehetős vi­tát váltott ki, annál is inkább mert Torgyán József kisgazda frakcióvezető ugyancsak ebben a témában fejtette ki kritikus ál­láspontját napirend előtti felszó­lalásában. A polémiát összegző Fazakas Szabolcs ipari miniszter indu­latmentességre kérte az ellenzé­ki pártok képviselőit. Elmondta, hogy július elseje után, az eme­lések következtében a hazai energiaárak közelítenek az eu­rópai országok áraihoz. Vádemelés az énekes ellen Zsarolással gyanúsítják Pataky Attilát A BRFK Vizsgálati Főosztá­lyának Szervezett Bűnözés El­leni Osztálya június 27-én befe­jezte a nyomozást Pataky Attila és társai — H. György és G. László—ügyében. A nyomoza­ti iratokat a rendőrség vádeme­lési javaslattal adja át a II-III. kerületi Ügyészségnek. A BRFK közleménye szerint: két miskolci lakos 1996. októ­ber 28-án feljelentést tett zsaro­lás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt Pataky Attila bu­dapesti lakos és ismeretlen tár­sai ellen. Egyikük feljelentése szerint október 17-én Pataky At­tila és két ismeretlen társa Pata­ky lakásában arra kényszerítet­ték, hogy 50-50 százalékos kö­zös tulajdonban lévő cégükben mondjon le a részéről Pataky Attila javára. A sértettet megfe­nyegették, hogy amennyiben nem írja alá az iratokat, megölik őt és fiát. A másik sértett feljelentése szerint 1995 áprilisában Pataky Attila és ismeretlen társa egy másik budapesti lakásban fegy­verrel arra akarták kényszeríte­ni, hogy aláírjon egy olyan szer­ződést, mely számára kedvezőt­len, Pataky számára viszont elő­nyös feltételeket tartalmaz. A sértettet szintén családtagja megölésével fenyegették meg. A nyomozás során megálla­pították, hogy az első esetben elkövetett bűncselekményt Pa­taky Attila és H. György, míg a másikat Pataky Attila és G. László budapesti lakos követ­te el. Csapody Miklós alkotmányossági kifogásai A nemzeti hírügynökségről szóló törvény egyes rendelkezé­sei miatt az Alkotmánybíróság­hoz fordul Csapody Miklós. Csapody Miklós szerint al­kotmányellenes a jogszabály azon pontja, amely szerint az MTI Rt. elnöki tisztségére pá­lyázók közül a jelöltre a minisz­terelnök tesz javaslatot a köztár­sasági elnöknek a kinevezésre. Az MDF-es politikus úgy véli: a miniszterelnök kiválasztási joga alkalmas a tájékoztatási tevé­kenység tartalmának meghatá­rozó befolyásolására is." Ugyan­csak alkotmányellenesnek és a mindenkori kormánybefolyás érvényesítésének tartja a tör­vény azon pontját, amely szerint az Országgyűlés a központi költségvetés terhére az MTI­­Rt.-t a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű , éves céltámogatásban részesíti. 1997. július 1. KEDD Baloldali győzelem az albán parlamenti választásokon A legfőbb albániai ellenzéki erő­, a Szocialista Párt vezetője va­sárnap késő este bejelentette, hogy a 115 egyéni mandátumból hatvanat a szocialisták jelöltjei szereztek meg. A fennmaradó negyven helyből, amelyeket a pártokra leadott szavazatok alap­ján osztanak szét, még legalább húsz szintén a szocialistáké lett, így összesen 80 mandátumra tettek szert a 155-ből. Fatos Nano Tiranában tartott sajtótájékoztatóján megerősí­tette, hogy pártja és szövetsége­sei a 155 parlamenti hely kéthar­madát szerezték meg. (A szocia­listák a szociáldemokrata párttal és a demokratikus szövetséggel már korábban koalíciós megál­lapodást írtak alá.) A pártvezető közölte, hogy Bashkim Fino kormányfő, Resep Mejdani, a Szocialista Párt főtitkára, vala­mint ő is megnyerték egyéni vá­lasztókörzetükben a szavazást. Sali Berisha albán elnök hét­főn elismerte, hogy jobboldali Demokrata Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtar­tott előrehozott parlamenti vá­lasztásokon. Fatos Nano, a ma­gát győztesnek kikiáltó Szoci­alista Párt vezetője, szinte azonnal lemondásra szólította fel Berishát, aki szavai szerint mindig is visszautasította az együttélést. A nemzethez intézett televí­ziós üzenetében Berisha legmé­lyebb háláját fejezte ki a De­mokrata Párt szavazóinak, aki­ket arra kért, hogy bátorsággal és méltósággal viseljék a vasár­nap született ítéletet, és ellen­zékként folytassák a demokrá­cia megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi ígéretét, a Reu­ter szerint azonban nem világos, hogy ez lemondását jelenti-e. Gyalázkodó falragaszok Hebron palesztin lakosságá­nak képviselői vasárnap töme­ges megmozdulásokra és a fele­lősök legsúlyosabb megbünte­tésére szólítottak fel tiltakozásul a Mohamed prófétát gyalázó falragaszok ellen. A palesztin fejkendős, angol és arab felirat­tal Mohamednek feltüntetett disznót ábrázoló plakátokból csaknem kéttucatnyit ragasztot­tak ki szombaton palesztin bol­tokra a zsidó telepesek lakta ne­gyed közelében. A 120 ezres lélekszámú cisz­­jordániai város önkormányzatá­nak tagjaiból és a Palesztin Au­tonómiatanács hebroni képvise­lőiből álló 250 fős testület ta­nácskozása végén kiadott közleményében mára általános sztrájkra szólított fel a prófétát gyalázó plakátok elleni tiltako­zásul. Jelcin lánya mint tanácsadó Borisz Jelcin tanácsadójává nevezte ki kisebbik lányát, Tatyjana Gyacsenkót, aki az ál­lamfő imázsának alakításával foglalkozik majd. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő jelentette be hétfőn. Közölte egyben, hogy Jelcin július 7-étől szabadságra megy. Jelcin lánya tavaly tagja volt az elnök újravá­lasztására életre hívott stábnak, és rendszeresen elkíséri apját bel- és külföldi utazásaira is. Moszkvában a kinevezést ösz­­szefüggésbe hozzák azzal, hogy az államfő környezetében a ta­valyi újraválasztását elősegítő politikusok kerültek túlsúlyba. Sürgető törvénymódosítás Victor Ciorbea román mi­niszterelnök hétfőn pártja, a KDNPP sajtóértekezletén ismét azt hangsúlyozta, hogy az okta­tási törvényt „minél hamarabb módosítani kell”, hogy ősszel már alkalmazható legyen. A kormányfő , közvetve vála­szolva George Pruteanunak, a szenátus oktatási bizottsági el­nökének­ elmagyarázta: a tör­vénymódosítás azért sürgős, mert szerepel a kormányzat rö­vid távú programjában, és a koa­líció is ilyen értelmű határozatot hozott. Mivel a parlamentben jócskán késett a tervezet elfoga­dása, a többi koalíciós párttal együtt határoztak úgy, mondta a miniszterelnök, hogy a módosí­tási javaslatot visszavonják a törvényhozásból, és sürgőssé­gi kormányrendelettel léptetik életbe. Ausztria és a náci arany A Die Presse című osztrák lap szerint egyre több jel mutat arra, hogy Svájc, Svédország, Spanyolország, Portugália, Franciaor­szág, Argentína, Brazília, Uruguay és Chile után Ausztriát is bele akarják rángatni a náci aranyról szóló vitába. A hétfői cikk szerzője meg­jegyzi, hogy a Bill Clinton ame­rikai elnök megbízásából ké­szült Eizenstat-jelentésben ugyan nem olvasható bírálat Ausztriával kapcsolatban, de a múlt héten a Los Angeles-i Wie­senthal Központ által Genfben rendezett tanácskozáson ezzel nem elégedett meg Marvin Hier, a központ munkatársa. Hier megismételte azt a vádat, misze­rint Ausztria jogtalanul kapott vissza aranyat a II. világháború után a nyugati szövetségesek Tripartite Gold Commission (TGC) nevű testületétől. A Die Presse részletesen be­számol a történelmi előzmé­nyekről, arról, hogy 1938. már­cius 17-én a Német Birodalmi Bank lefoglalta az osztrák jegy­bank 78 267 kilogramm aranyat kitevő devizatartalékát, majd Ausztria a háború után a szövet­séges hatalmaktól 50 182 kilo­gramm aranyat kapott vissza, s elismerték ugyan a jogosultsá­gát a maradék több mint 20 ton­nára is, de azt soha nem kapta vissza. Nem ismerték el azon­ban jogosnak az igényét majd­nem 13 000 kilogramm feldol­gozatlan vagy félig feldolgozott aranyra, amelyet a német bank annak idején szintén elkobzott, csak az nem a jegybank, hanem osztrák (nem csak zsidó) devi­zakereskedők tulajdona volt. Az osztrák szerző szerint Ausztria üdvözli, hogy végre megnyílnak az archívumok, és konferenciát rendeznek a náci rezsim áldozatainak kárpótlásá­ról. A cikkíró úgy véli: Hier egy korábbról ismert érveléssel ope­rál, miszerint Ausztriának azért nem jár vissza az arany, mert „az osztrákok 99 százaléka az Anschluss mellett szavazott, és 1,2 millióan Hitlerért harcoltak a Wehrmachtban”, tehát azt ál­lítja: Ausztria nem áldozat, ha­nem tettes, így minden jogalap­ját elveszítette arra, hogy bármit visszakapjon. A szerző leszöge­zi: Ausztria volt a náci agresszió első áldozata, és így joggal kö­vetelte vissza az aranyat. Dráguló úthasználat Mától emelkedik az M1 -es és az M5-ös autópá­lya úthasználati díja. Az M1-es autópálya kon­cessziós szakaszán a sze­mély- és kisteherautókért 1500 forintot, az autóbu­szokért 5500 forintot kell fizetni. A tehergépjármű­vek díjtétele a korábbi 3000 forintról 3200 forint­ra nő. A díjemelés az Első Magyar Koncessziós Au­tópálya Rt. szerződéses partnereit nem érinti. Az új tarifák szerint az M5-ös legolcsóbb szakaszán, Ócsa északi fel- és lehajtó ágáig 210—840 forintot kell mától fizetni járműka­tegóriánként.

Next