Vasuti és Hajózási Hetilap, 1941 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-01 / 1-5. szám

1—5. szám. VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP Reál újságcikk a vasútról. Vasúttörténet­i szempontból nem egészen érdek­telen az annak idején Pesten megjelent „Honművész“ című lapnak 1833. évi szeptember 8-iki számában, az akkor még nagy újdonságszámba menő angol vas­utaknál szóló ismertető cikke. Álljon itt e közle­mény egész terjedelmében: Angolg gőzkocsik. A Manchesterből Liverpoolig készült vas­ut 82.000 font Sterlingbe került, s 1831-ben nyolcz precentum dividendát hozott be, a­ múlt esz­tendőre pedig tizenkettőt vártak. Már ki van mérve s felszámítva ama vas­ut is, mellyel Liverpooltól Londonig akarnak csinálni, s mellynek költségeit 2.400.000, esztendei jövedelmét pedig 640.000 font sterlingre tették. Tudva van ugyan, hogy szokás szerint mindig kétszer annyiba kerül az illyes munka, mint a felszámolás történt, de azért mégis gazdagon fizeti ki ma­gát. — Bristolból, és Bir­minghamből Londonig hasonlóan munkában vannak a készítendő vas­utak, mell­y utolsónak hossza 112 angoly mérföld lészen. — A liverpooli vas után már­is eleven járás­kelés forog. Onnan és Manchesterből naponkint dél­előtt négyszer indulnak a gőz­kocsik, mellyek két rendbeliek. Az első rendbeliek útközben csak egyszer állanak meg néhány pillanatra New­tonban az erőmű­ (masina) beolajoztatása s megvizs­gálása végett. A­ másodrendbeliek a vas­útnak 12 különféle pontjain állanak meg, hogy az utasok ki­szállhassanak, s kiki szándéka szerint másfelé me­hessen rendeltetési czéljára; de ez is olly hamarság­­gal megy végbe, hogy a tartózkodás ideje igen cse­kély. Ilyen utazásra közönségesen készen áll 46 ber­lini utazó üveges kocsi (Berliné), különféle úgyneve­zett kondola kocsi és nyitott, vagy kárpittal bezárt czé­zák. A gőzmasinás szekér a kocsikaraván elejére van akasztva, s mindjárt maga után egy málha (ba­­gázsiás, Furgon) szekeret vontat, mellyen kőszén, víz, szerszámok és földmérők (Inzsenérek) vannak; a gőz­üstöt egy szivattyú (Pumpe), és nyomó masi­nával lehet igazgatni. A márk­a szekérhez vas kam­pókkal van csatolva az első utazókocsi, ehhez a má­sodik, és igy tovább a többi 10—20, sőt több kocsi­ is akasztatik az utazók számához, s márk­ájuk mennyi­ségűkhez képest, mellyeket mind ugyan azon egy gőzkocsi szokott vonni. A’ portékák különösen von­tatnak. Barmok vitelére, mellyek iszonyú mennyiség­ben küldetnek szerte, ismét más szekerek használ­tatnak. Illy módon vitetnek a­z Izlandból jött sertvések s bikák, f­árasztó s s idő vesztés nélkül. Manchesterbe, innen pedig az ország belsejébe széj­jel küldetnek. A fentebbi módon utazók szám­a fel­megy 130—150 személyre egyszerre. Az erőmű, melly egy adott jelre mozgásba tétetik, eleinte csak lassan halad előre, míg valamelly kocsi egymásba akasz­­tatik, azután villám­sebességgel megy előre legki­sebb rázás és a postakocsik szokott zörgése nélkül. A vas­ut hosszában mindenütt dolgozó s felvigyázó embereket láthatni, kik az utat vizsgálják s jobbít­hatják. A­hol természeti akadályok nincsenek, ékes karfák s korlátok kerítik az utat, hogy attól a bar­mok és rossz akaratú emberek gátoltassanak. A ma­sinát s a kocsikaravánt tetszés szerint meg lehet állítani, s félelem és veszedelem nélkül vesznek ezen utazásban részt fér­fi­­ak, asszonyok, gyermekek. A két város közti 13 posta mérföldre terjedő távol­ságot öt fertály óra alatt, néha hamarább­ is elfára­dás nélkül lehet ily módon megjárni, a nélkül, hogy az 1830-as év előtt ezen uton járó 30—40 négylovas kocsira szükség lenne. Megszání­thatatlan haszon háramlik ezen új találmányból. A’portékák és utazó személy vitelbeli dijja igen csekély. Egy személyi ülésért 6—5 frankot kell fizetni, s már ebbe van beszámítva az ékes Omnibus nevű nagy kocsinak bére is —, mellyben az utazók a városnak minden részeiből az elindulás hivatalához öszve hordáz­ni szoktak. KLUBÉLET L­óházi György ny. főintéző, klubunk könyvtár­­vizsgáló bizottságának tagja, ki sok éven át lelkes buzgalommal és szeretettel foglalkozott könyvtárunk ügyeivel, mint nagy részvéttel értesültünk, f. hó 10-én meghalt. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Klubunk nagy farsangi estje. A február 6-ára tervezett hangversennyel egybekötött táncestélyünk­nek előkészületei már serényen folynak. A hangver­seny keretében azúttal is új, fiatal, de az Operaház­ban már igen nagy sikereket aratott művészeket sze­repeltet a rendezőség: Varga Líviát, a szimpatikus, fiatal és széphangú szopránénekesnőt és Fodor Jánost, a vasutasból lett hatalmas hangú bass-bariton éne­kest. Közönségünk régi kedvencei közül ismét fog szerepelni Szalay Karola egy kis operai balettcsopot élén. Ezúttal először fog szerepelni nálunk Sere­s László kitűnő vezetésével a Budapesti Vasutas Ének­es Zenetársaság kiváló énekkara. A magánének és táncszámokat ugyancsak a Budapesti Vasutas Ének­es Zenetársaság fúvószenekarának tagjaiból alakult kamarazenekar fogja kísérni Trág­völgyi József ve­zénylésével. Hangsúlyoznunk kell, hogy a hangver­senyt az utána következő táncestélyre való tekintet­tel pontosan kilenc órakor kezdjük. A táncestély iránt fiatalságunk körében máris élénk érdeklődés mutatkozik. KÖNYVTÁRI HÍREK ÚJABB KÖNYVBESZERZÉSEK: I. Magyarok Barabás Pál: Esküvő után. 41274. Bónyi Adorján: Őméltósága. 41270. Brehm Bruno: Viszontlátásra, édes. 41271. Cronin A. J.: A hattyúcímeres kastély. 41272.

Next