Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)

1871-01-26 / 4. szám

27 a szigeth- n. bánya-kolosvári t . . . ]62/8­ mfd. ] N. várad kolosvár-m. vásárhely-brassói, a segesvár szebeni kiágazással . . 71% „ a zombor-arad-dobrai ... 25% „ a szeged-temesvár-szászsebesi, a lugos-subai és piski­hátszegi kiágazással 56% „ a kolosvár-bukovinai, a király német-m. vásárhelyi és apahida-sz. régeni kiágazással , 43% „ a torda nagyszebenbrassói, az alvinczi vöröstornyi és oj­tozi kiágazással 52 % „ összesen Magyarországon 750­­9 „ továbbá Horvátországban a Csáktornya varasdi út ... 5/16 „ a varasd-zágráb-károlyvárosi 173/16 „ az eszék-nasicz-pozsega-lipiki ПУ,6 „ az illova-sziszeki . . . . • 5 ., a belye-eszék-diákovár-bródi 6›vj6 „ a verőcze-pakráczi П10ЛИ n összesen Horváttótországban . . • 58% „ Magyarország, Horvát- és Tótországban tehát együttvéve 808% mértföldnyi országút van államkezelés alatt. A kezelés részletes költségei következők: utmesterek fizetései és útiköltségei 117.758 ft. helyettesítési díj 2.200 „ szertár és lakbér 2.794 „ irodai szükséglet utmesterek részére 1.547 „ jutalmazások és segélyezések 3.300 „ térképezési költségek­­ 1.900 „ Az utak fentartására fordítandó költségek részletei pedig kö­vetkezők : út- és hidfentartási költségjárulék 1.688 ft. útkaparóházak és szertárak fentar­tása,utiszerek beszerzése és javítása 26.180 „ fedanyag előállítása és kavics­bányák bére 2.406.769 „ hidak építése és javítása 236.600 „ az úttest tartozékainak fentartása 123.400 „ különleges építkezések­­ 513.780 „ útkaparók fizetése és segédnapszámosokra 510.000 „ előre nem látott kiadások 7.2­­0 „ Az utak fentartása és kezelésére szükséges 3.955.256 ftnyi költség fedezésére csak csekély jövedelmek szolgálnak, melyek az utak és hidak építési járulékából, a kavicsbányák kártalanítá­sából, ócska anyag eladásából s a fű­termés eladásából folynak s összesen 4.100 frtra rúgnak, a többi 3.9 -1.156 ft tehát országos teher gyanánt jelenkezik. A vasutügy reformja. (6.) A jelen év február havában Bécsben egy enquete bizottság van kilátásba helyezve, melynek czélja, mindazon kér­déseket szakértőleg megoldani, melyek a vasútü­gyben eddig ta­pasztalható hiányok orvoslását előidézhetnék. Az értekezletben az egyes vasúti vállalatok képviselőin kívü­l a kormány s a keres­kedelmi testületek kiküldöttjei és részt fognak venni. Az­­enquete előzetes munkáival az alsó ausztriai kereske­del­mi és iparkamara bízatott meg, mely feladatának legfontosabb részét, az enquete által megvitatandó kérdések megállapítását már befejezte. Azon viszony, melyben a magyarországi közleke­dési ü­gy az ausztriaival áll, és azon körülmény, hogy a vasútügy rendezése nálunk is ép oly kívánatos, czélszerűnek tüntetik fel, hogy az érilített kamara által megállapított kérdéseket olvasó­inkkal is közöljük. A kérdések két tárgyra vonatkoznak. Az első a tarifügy, a második a forgalmi kezelés. I. Kérdések a szállítási díjak iránt. 1) A kereskedelem és forgalom érdekében szükséges e a di­josztályzatot reformálni ? mely irányban (átalában vagy csak bizonyos czikkeknél) kellene ezt tenni, és mikép volna az keresz­tül vihető? 2) Kívánatos és lehetséges volna e valamennyi osztrák pá­lyán a dijjosztályok egyszerűsítése és egységes alakba öntése. 3) Tényleg bebizonyítható-e az oly­ gyakran hallott átalános panasz, melynél fogva szállítási intézeteinknél a dij­ja­k átalában s különösen a főszállítási czikkeknél rendkívü­l nagyok? Melyek számszerint azon különbségek, melyek e tekintetben az osztrák közlekedési intézeteknél és a külföldiek közt léteznek? 4) Mely adatokat lehet átalában épp ugy m­int az egyes czik­kekre nézve a tekintetben fölhozni, hogy egy­részt a magas tari­fák által a belföldi termelés és kereskedés károsul és hogy más­­részt a tariftételek megfelelő leszállítása bizonynyal a bevételek pillanatnyi csökkenését fedező forgalmi nagyobbodást fog maga után vonni ? 5) Mennyiben látszik a helyi és közbenső forgalom a kü­lön­bözeti, csatlakozási és átviteli tarifákkal szemközt határozottan és bebizonyíthatólag károsítva és mily következmények folynak ebből közgazdaságunkra? Miben volna ezen vitás ügynek megol­dása található ? 6) A bizonyos irány- és idény­tarifáknak tovább megtartása nem ártalmas-e a forgalomnak átalában és egyes czikkeknek kü­lönösen ? Kivánatos-e ez irányban változás és milyen? 7) Nem jogosult és átalában osztott kivánság-e, hogy kivétel nélkül minden jószágnál a darabárutarif helyett, bizonyos te­kintetben mérsékelt kocsirakmánytan is rendszeresítessék ? Nem volna-e jogosult, a diíj tétel ujjabb leszállítását megengedni, ha a szállítandó áruk fedetlen jönnek szállításra? és mily arányban volna e leszállítás tekintettel a hiányzó védelemre és a kisebb fe­lelősségre megállapítandó? 8) Nem volna-e a forgalom érdekében, ha a feladók a vasu­taktól, tekintet nélkül a díjosztályzatra, kívánságukra minden korlát nélkül kocsikat bérelhetnének, melyeket tetszetős módon — magában értve a biztosítási tekintetekből szükséges megszorí­tásokat — megterhelhetnének ? Mikép volna ez lehetséges ? 9) Nem volna-e megengedhető a feladónak saját kocsijait pályára szolgáltatni, és az utóbbinak aztán a hátra tett, it egyes mérföldeiért meghatározott illetéket fizetni, és nem volna-e le­hetséges a kocsiártarifát, pálya és szállítási illetékre szétvá­lasztani? 10) Jogilag megengedhető­k a leengedés (Refactie), azaz kü­lön küldemények után dijjelengedések, melyek nyilvánosan köz­hírré nem tétettek, s melyek mindenkinek egyenlő föltételek mel­lett meg nem adatnak ? Mily terjedelemben áll fenn az osztrák szállító intézeteknél az egyeseknek ily kedvezményezése és mily következményeket lehet-e tekintetben tapasztalni? 11) Mily eszközöket kellene alkalmazni, hogy a tarifaügy rendkívüli bonyolódottsága következtében a díjkiszámításnál el­harapódzott nagy bizonytalanságot és nehézséget, mely e téren, az egyszeresítés után és a leszálított különleges tarifák következtében fenn fog maradni, el lehessen hárítani. 12) Mennyiben volna jogosult Bécs városa, mint ipar és ke­reskedelmi város, épp úgy mint elsőrangú fogyasztási piacz a tarifaügyben különleges tarifák által külön figyelemre ? Mit le­het ugyanez irányban a monarchia egyéb főpiaczai tekintetében fölemlíteni ? 13) Mely kívánságoknak vagy panaszoknak lehet a külön­böző mellékd­íjak tekintetében helyt adni ? 14) Mi volna még megjegyzendő szállítási intézeteinknél a tarifaügy tekintetében és mily reformok kívánatosak e téren? II. A forgalmi kezelés iránt felállított kérdések. (A vasúti üzleti szabályzat határozataira tekintettel.) 1) Általános. 1) Léteznek-e ellenmondások az üzleti szabályzat és a köz­lekedési intézetek egyéb üzleteinek határozatai közt egyrészt,és az átalános törvények, különösen a kereskedelmi törvény közt más­részt? 2) Nem tű­nik-e a forgalomű­ző közönség érdeke kevéssé védve az üzletrendszabály 7. §.-a által, mely a pályát a fennsőbb hatalom esetén kívül még rendkívüli el nem­ hárítható akadályok és a rendes szállító eszközök elégtelensége esetében a szállítási kötelezettség alól fölmenti ? 3) Nem kellene-e ily forgalmi akadályok tényleges elhárít­hatlanságát, valamint azoknak, a pályakezelés által nem okoztat esetenkint hatóságilag megállapítani, és nem volna e tanácsos, az üzleti rendszabály ezen 7. szövegét akkép változtatni, hogy a mostani szövegezés a „szállítás nem következik be," helyett, kö­vetkező szavak léteznének: „a szállítás meg nem tagadható, a­mennyiben ?" 4) Melyek a rendes szállító eszközök és tartatnak-e ezek a felszólamlás eldöntése czéljából tárgylagos, a közönség ellen­őrzésére alkalmas ellenőrizet alatt? Megfelelnek e ezen kívül a rendes szállító eszközök a forgalom igényeinek vagy jogosult volna-e e végből az államigazgatás befolyása? 5) Megfelelnek-e az egyes pályaigazgatóságok által kötött kocsikartellek a forgalom igényének? Ha nem, mily változáso­kat kellene e pontban létesíteni ? Nem volna-e e tekintetben is az állam beavatkozása czélszerű­ és mily irányban ? 6) Szállítási intézeteinknél az összeköttetés és segédközle­kedés állapota hagy-e valami kívánni valót és mly változások volnának e tekintetben különösen a mellékutaknál létesítendő

Next