Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-11-21 / 47. szám

39- ikat gyakran változtatják, a vevők azon föltevésből indulnak ki, hogy adók által ők is mint mások, ter­heltetnek, és hogy ők nem kötelezettek, a nyilvános ér­dekeknek bizonyos engedményeket tenni.Ezen nézetnek van bizonyos jogosultsága, amelynek az által nem mondatik el­len, hogy a vasutak mint nyilvános közlekedési intézmé­nyek monopóliummal bírnak, melyekkel más iparvállala­toknak küzdeniök kell. Amennyiben ily monopólium még fenáll, ezek új épitkezések általi versenyzés segélyével mellőzendők. Ez oly jog, mely a nyilvános érdek mellett a régi és a legújabb időben igen gyakran gyakoroltatott. Ezen jogot egy perezre sem helyezzük kérdésbe, létezésé­nek a részvények minden értékbecslésekor számba kell vétetnie. A vasúthálózat kiépítése absolut szükségesség azon államokban, melyekben legelső perez óta az állampénztár vette át a vasútépítést, ezek számára azok tökéletesítése is következik. Itt a jól jövedelmező vonalak fedezik a mellékvonalak kiadásait. Itt nem a magántőkére, nem a részvényesekre, a régiebbek birtokosaira tétetik hivatkozás. Nézetünk szerint, ha a magántőke a vasútépítésből kiszoríttatik, a nyilvános érdek addig fog sértetni, míg nem az állam veszi és veheti át a vasúthálózat teljes kiépítését. A nagy-kikinda-pancsovai­ vasut kiépítésére vonatkozó engedély okmány terve. (Vége.) 19. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltá­sának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utób­biban a 18. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mel­let lép az itt engedélyezett jó karban és tehermentesen átadandó vasút birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét s földet, a föld- és mű­munkálatokat, a fel- és alépítményeket minden tartozékaikkal, mint­ forgalmi eszközök­kel pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó­ házakkal, min­den belszerel­vényekkel, bútorzattal, ingó- és ingatlansággokkal egyetemben. Forgalmi eszközökben köteles a társulat annyit adni át, a­mennyi magyarországi összes elsőrendű vonalain meglevő ily­nemű eszközökből e vonalra a nyers- (bruttó) jövedelem s mértföld arányában esni fog. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előleg és ezek kamatainak visszatérítése után, az engedélyesek megtartják a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap és kiinntevő ak­tív követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyoná­ból emelt épületeket, milyenek a coaks-kemenczék, öntödék, gép­vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának tartozékát képezni nem fogják 20. §. Ha ismételt intések daczára az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megtérítése vagy mu­lasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kor­mány fenntartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intéz­kedéseket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt bár­mikor megszűntnek nyilvánítani. 21. §. Az engedély minden okmányszerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdíj alá esnek. Különleges feltételek. 22. §. Az engedélyezett vasút a nagy­kikindai pályaudvar déli végétől a pancsovai állomáson áthaladva, Belgrád mellet a Duna főmedrén át építendő híd balparti hídfőjéig, vagy ha a Duna áthidalása helyett vasúti rév létesíttetnék, a Duna med­rébe lebocsátandó révsinutak végéig terjed. Az utóbbi esetben mindazon munkálatok, melyek megkíván­tatnak arra, hogy a vonatok a Duna balpartján a rév közelében szétbontatván, s illetőleg összeállittatván a száraz­földről a rév­hajóra és innen visszaszállitassanak, ugy mint a rendezési rév­állomások, a vizbe vezető vágányzatok, az építési alap terhére állitandók elő. Ellenben az engedélyeseket nem terhelik : a) a határszéli állomás felvételi épületében az utasok pod­gyászának vámkezelése iránti helyiség kivételével, az ezen állo­máson a vám-, posta- és rendőrségi szolgálat elhelyezésére és be­rendezésére, és b) a Dunán át építendő híd vagy vasútrév előállítására megkívántató költségek. A Belgrádnál esetleg létesítendő dunai vasutrév előállítása, valamint ennek szerkezete iránt a m. k. kormány és az engedé­lyes társulat közt annak idejében külön egyezmény lesz kötendő. Azon esetre, ha elhatároztatnék, hogy a Pest zimonyi vasút valamely pontján a Dunán vasuthíd építtetik és a cs. k. szab államvasut-társulat a nagy-kikinda-pancsovai vonaltól Zimonyba vezető szárnyvonal építésére engedélyt nem nyerne, a fent idé­zett vasuti rév helyett a kilátásba helyezett állóhíd fog kiépíttetni. 23. §. Az itt engedélyzett vasút a következő határozatok szerint építendő és szerelendő fel: a) Alépítmény. A pálya felszínének ezer (1000) méter hosszúságra két (2) méternél többet emelkednie nem szabad. Csak a Duna árterüle­tén át és a Duna partjához vezető vonalrészeken engedélyezhet a kormány ezer (1000) méter hosszúságra öt (5) méterig terjedő emelkedéseket. A Dunán át esetleg építendő vasútrévtől felvezető vasút emelkedése a kormány által fog a felterjesztendő tervek alapján meghatároztatni. A legélesebb kanyarulatoknak a nyílt­pályán legalább négyszáz (400) méternyi félátmérővel kell bír­niok. A pályakorona szélessége, a talpfák felső színvonalában mérve, négy méternél kisebb nem lehet. A pályatest és a kavicságy keresztszelvényeire nézve a kormány és az engedélyes közt megállapított és a közlekedési minisztériumnál letett szabályok és szabványrajzok követendők, melyek czélszerű módosítását az engedélyes javaslatára a kor­mány megengedheti. Az építési alap terhére a pár­a hosszában mértföldenként legalább 500 köbméternyi tartalék-kavicsmennyiség helye­zendő el. A műépítmények két vágányra számított alapzattal kő-, tégla- és vasanyagból egyvágányú szerkezettel építendők, kivéve a pancsovai állomástól a Dunáig terjedő vonalrészen épülő hi­dakat, melyek egyelőre csak egy vágányra és egészen fából épít­hetők ugyan, de az engedély tartama alatt az állam újabb ter­heltetése nélkül végleges hidak által helyettesítendők, és ennél fogva úgy állítandók fel, hogy a végleges hidak építését ne aka­dályozzák. , b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek szerkezete, gyár­tása és kidolgozása, valamint az állomások siintjainak elrende­zése körül a kormány és az engedélyes közt megállapított és a közlekedésügyi minisztériumnál letett szabályok és szabványraj­zok követendők, melyek czélszerű módosítását a közlekedésügyi miniszter az engedélyes javaslatára megengedheti. A síneknek folyó méterenként legalább hatvanhat (66) vámfontsúlylyal kell bírniok. A talpfák tölgyfából készítendők. Az összes vágányokhoz szükségelt mindennemű felépít­mény-anyagokhoz ezeknek legalább még egy százaléka mint tartalék-anyag az építési alapból előállítandó. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyag és gyári készítmény lehetőleg belföldön szerzendő be. Amennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok külföldön készíttetnének, ez esetben a külföldről szállított anya­gok és gyári készítmények után járó behozatali vám az engedé­lyest terheli. c) Épületek, pályaelzárás,jelzések. Az összes épületek kőből vagy téglából készítendők, csak az áruraktárak és kisebb melléképületek földfeletti részei készül­hetnek fából is. Az összes épületek fekvésére, beosztására, be­rendezésére és felszerelésére nézve a kormány és engedélyei közt megállapított s a közlekedésügyi minisztériumban letett szabá­lyok és szabvány­rajzok követendők, építési szempontból azonban e szabályoktól és szabványrajzoktól eltérő építési módot, vala­mint ezek c­élszerű módosítását, engedélyes javaslatára, a kor­mány megengedheti, illetőleg kivonhatja. Ugyanez áll a pálya elzárása, elkorlátolása, a jelzési ké­születek és az egész jelzési rendszer tekintetében is, megjegyez­tetvén, hogy ez utóbbiakra nézve az államvasúttársulatnál fenn­álló elvek, szabályok és szabványrajzok szolgálnak zsinór­mértékül. Az engedélyes köteles egyébiránt a jelen engedélyezett pályát a szükséges épületekkel a várható forgalom igényeinek megfele­lőleg ellátni, nevezetesen a kikindai állomás épületeinek kibőví­tését és a többi állomásokon a személy- és teherforgalom kezelé­sére és befogadására, a vontatási, pályafen­tartási és üzletvezény­lési szolgálat teljesítésére és mindezen szolgálati ágakkal fog.

Next