Vasuti és Közlekedési Közlöny, 5. évf. (1874)
1874-12-03 / 49. szám
410 folt mindig árverés utján adatnak a vállalkozóknak, e tekintetben visszaélések nem is történhetnek. Uj utak és hidak építésére előirányoztad a 490,000 frt. 1874-re volt 995,700 frt. 1. Apahida-szászrégeni államuital Hunfld, megszavaztatott reá 1870-ben 787,000 forint, 1875-re elöirányoztatik 50,000 frt. 2. Szeged-Temesvár-Szászsebesi államuton a piski hid építésére 75,000 frt. 3. A diószeg-jablonkai államuton Zsolna mellett vashid a Vagon 140,000 frt, ez évre ebből előirányoztatik 70,000 frt. Simony elhalasztatni kivánja. Elhalasztatik és töröltetik. 4. A törvényhatóságnak utak és hidak fönntartására 150,000 frt. A múlt évben 300,ООП volt. A miniszter előadja, hogy a törvényhatóságoknak legalább 7—800,000 frt kellene, de ezt a pénzügyi viszonyok nem engedik. Vámszedés mellett elég leend 150,000 frt. Széll véget akar vetni a segélynek, beszüntetni kívánja e segélyt és törölni az összeget. Simonyi nagyon fontosnak tartja a kérdést, mert műtárgyakat közmunkával föntartani nem lehet, megszavazza a 150,000 frtot. B. Lipthay a hidakra 75,000 frtot ajánlana segélykép. Horváth törölni kivánja.Tormay K. K. Lipthay véleményéhez járni. Wahrmann megszavazza, mert nagyobb kár lesz következménye, ha töröltetik. Somssich, Horn,Péchy nem látják a mi viszonyaink közt a megyéket oly helyzetben, hogy maguk föntarthassák hídjaikat, a közlekedés el nem hanyagolható. Megszavaztatik. 5. Elemi károk helyreállítására 80,000 frt. Előadó 50,000 frtot töröltetni kiván. Simonyi E. nem lát hasznot a törésben, mert nem tudhatni elég lesz e az így törölt összeg. A bizottság 30,000 frtot töröl és megszavaz 50,000 frtot. Horvát Szlavonországban . 6. A varasd-zágráb-károlyvárosi úton a Száva-hid biztosítására 20,000 frt, töröltetik 10,000 forint. 7. A Dráva-híd biztosítására 15,000 forint. Megszavaztatik 10,000. 8. Az eszék-vukovári ut kiépítésének folytatására 30,000 frt. Függőben marad. Vizi utak fönntartására és építésére 1.172,200 frt 1874-re volt 1.318,537 frt. A bizottság 900,000 frt vett föl. Kezelésre előirányoztatik 21,901 frt. A Dunánál a remete-lipóti partvédezet terve sem lévén még kész, az erre előirányzott 25,000 frt töröltetik, — az apáti, kis-keszi, nagy-bajcsi partvédezetek kiigazítására előirányzott 14.000 forint töröltetik. A Boga-csatornánál 71,892 frt; 52,041 frt elégnek nyilváníttatván a miniszter által, ennyi szavaztatik meg. Új építkezésekre a Dunánál 250,000 frt. Előadó 200,000 frtot ajánl elfogadni. Horváth Lajos : E művekre nézve még bizonytalan lévén, váljon a nagy dunaszabályozási műbe be fognak-e illeni, 120,00 frt töröltetni kiván Simon E.: Tekintettel arra, hogy oly alacsony vízállás, mint most van, csak 50 évben egyszer fordul elő, 120 ezer frtot töröltetni kiván. Móricz Pál az alsó Duna szabályozását sürgősebbnek tartja, mint a felső Dunáét s 100,000 frtot elégnek tart. 130,000 frt szavaztatik meg. 2. A Tiszánál: Átmetszések sikeresitésére 200,000 frt, 1874-re volt 250,000 forint. Móricz Pál: Olcsó lévén a napszám, miután az állam ezzel tartozik, megszavaztatni kivánja. Széll: Miután az ország 1.500,000 frtot olyat szavazott meg, melylyel nem tartozott, 100,000 frtot elégnek tart. Pécliy részleteket kiván, miután a tétel nagy. Függőben marad. 3. A Kőrös-Beretyónál 77,000 frt, megszavaztatik. 4. A Temes hajózhatóvá tételére 100 ezer frt. — Elfogadtatik szerződési kötelezettségek folytán. 5. A Szamos-szabályozás folytatására 50,000 frt Töröltetik. 6. Az állam kezelése alatt nem álló folyamok szabályozási előmunkálataira segélyképen 50,000 frt Megszavaztatik 30,000 frt, minthogy a mult évi kiadás szinte ennyi volt. 7. Öntözés szempontjából teendő műszaki tanulmányozásokra 10,000 frt. Megszavaztatik 5000 frt. 8. Dráva-szabályozási munkára 40 ezer frt. Marad. Horvátországban. 9. A Dunánál a vályai part biztosítására 45,864 frt Fele az 1876. évre maradhat. Megszavaztatik 23,432 frt. 10. A Szávánál 65,914 frt. Töröltetik 32 ezer forint marad 33,914 frt. Töröltetvény szerint e czimből 321,000 forint, megszavaztatott összesen 648,200 frt. A Tiszára előirányzott 200,000 frt függőben marad. Műszaki egyének kiképzésére előirányzott 6000 frtból 3000 frt töröltetett. Vasúti gyakornokok számára a kereskedelmi akadémián nyitandó tanfolyamra, taneszközök beszerzésére és tanfolyam fölszerelésére 5000 frt. A miniszter ezt szükségesnek találja, hogy műszaki egyének magyar szellemben neveltessenek. Zsedényi attól tart, hogy a kereskedelmi akadémiákon azon egyén nem fogja a magyar nyelvet megtanulni, ki addig azt meg nem tanulta ; egyébiránt 3000 frtot elegendőnek találna, miután az ily egyének kiképeztetése nem kizárólag az államot illeti. Wahrmann figyelmezteti, hogy 3 év óta a budapesti kereskedelmi akadémia minden tekintetben teljesen megmagyarosodott. Simonyi az egész összeget törli. Horváth nem az ifjak nevelésére, de azok segélyezésére 5000 frtot engedélyezendőnek vél. Csengery elnöknek pártoló fölszólalása után 5000 frt engedélyeztetett. Hajózási téli iskola költségeire előirányzott 2000 frt a miniszter azon nyilatkozata után, hogy az eddig tapasztalt részvétlenség nyomán ezen összeget igénybe nem veszi, töröltetett. Nyugdíjakra 115.681 frt, 1874-re 106.698 frt, szokott fönntarás mellett megszavaztatott. (Vége következik.) A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hivatott eszközei. Jelige , Olga. A m. t. Akadémia dicséretével kitüntetett pályamunka. Irta: Schwarzel Sándor, a m. k. államvasutak osztálymérnöke. (Folytatás.) Egyéb előnyök. Annélkül, hogy az utóbbiak teljes felsorolására czéloznánk, az eddigi összehasonlítás kikerekítésére csak a következőket hozzuk fel: 1. A szállítás költségei tetemesen olcsóbbakká válnak. A vidék terménye ennek folytán a világpiaczon kedvezőbb ár melett elérhet oly fogyasztási helyeket is, melyek előtte különben zárva maradnának. Ezen előny nyers terményekre vonatkozólag, melyek főárainkat képezik, kiváló fontossággal bir. 2. A pálya tömegesebb szállítmányokra képes és ezeket nagyobb gyosasággal közvetítheti. A vidék terményei ennek folytán a világpiacon gyorsabban jelenhetnek meg. 3. A pálya mindig megbízható közlekedési eszköz marad, mert a közlekedés annak folytonos fenntartását követeli és ennek költségei a pálya saját tehetségéből fedeztetnek. Közutaink fenntartása más alapból fedeztetvén, annak mértéke a közlekedéstől nem függő körülmények által van befolyásolva. Így például állami utaink, melyek fenntartása országos költségeken eszközöltetik, az országos pénzügy súlyosbodása folytán csak elégtelen fenntartásban részesülhetnek. 4. A szállítás-nál nélkülözhetővé váló állati munkaerő a termelésnek marad meg. sat. Az eddig felhozott előnyökön kívül, melyek közelebbi méltánylása azok általánosan elismert jelentősége mellett fölöslegessé válik, az alföld sajátságos viszonyai között a keskeny pályák mellett még azon körülmény is pártolólag lép fel, hogy kőszállítás azokon olcsó áron eszközölhető lévén, idővel a helyi közlekedésre szükséges községi utak is mérsékelt költségekért előállíthatók lesznek. A keskeny pályák rendszere ennélfogva teremtve van hazánk egy eddig járhatlan és nagy fejlődésre képes jelentékeny részét az általános forgalomnak megnyitni és ezen hivatottságánál fogva méltán az alföld gazdasági fejlődésének kulcsa gyanánt tekinthető, annyival inkább, mert azok előállítása az alantabb fejtegetett módokon még jelentékenyen elősegíthető leend. Végszó. Mellékpályák szüksége. A nemzetazdasági tényezők fejlesztése és az állami jólét et- től függő érdekei egyaránt hangoztatják a legteljesebb közlekedési eszközök — a vasutak — kiterjedt mértékbeni létesítését! Mellékpályák teremtése nélkül bő természeti kincseink teljes kihasználása és értékesítése, valamint iparunk modern iránybani fejlődése nem képzelhető és hazánk jelentékeny részeiben a művelődési törekvések továbbra is a legsanyarúbb körülmények közé szorítva maradnak. Nem kevésbbé fontos azonban egy sűrű mellékpálya- rendszer alkotása maholnap lezárt fő vasúti hálózatunkra nézve is, hogy az hazánk terményei által minden vidékről könnyen elérhető lévén, ezek forgalma által jövedelmező állapotba helyeztessék. Ezen utóbbi követelmény annyival fontosabb, mert csakis ennek teljesítése eszközölheti — de biztosítja is — hazai vasutügyünk egészséges alapokra való fektetését. Az átmeneti és helyi forgalom méltánylása Nem szenvedhet ugyanis kétséget, hogy vasúti hálózatunk külfölddeli csatlakozása északon, keleten és délen az átmeneti világforgalomnak vonalainkra való vezetése által ezek jövedelmező-