Vasuti és Közlekedési Közlöny, 5. évf. (1874)

1874-12-03 / 49. szám

49. szám. Budapest, 1874. deczember 3. Ötödik évfolyam. Megjelenik minden és­­it­ö­r­t­ölt­ön. Hisz.k­ozhonbiss.il vagy postai küldéssel e­l­­ész évre 8 ft Zoltán-, elv!él. Attilautcza 3. sz. II. es félévre Zoltán-, előbb Attilau­tcza 3. sz. II. em. Tartalom: A közlekedési minisztérium 1875 évi költségvetésének tárgyalása a pénzügyi bizottságban II — A keskeny pályák, mint a mellék-forgalom hiva­tott eszközei. (Folytatás I — Villanydelejes segélyhívó utasok számára vasuti vonatoknál.­­Leh­ Benő a dana drávai vasut távirdai előadójától.) — A buda­pesti összekötő vasut Dunahidja. — A m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség hatásköre. — Vasuti hirek. — A „vasuti és gőzhajó­zási kalauz" ügyében. Hirdetések. Szerkesztési iroda : Előfizetési dij:­­ Kiadó­hivatal . A közlekedési minisztérium 1875. évi költségvetésének tár­gyalása a pénzügyi bizottságban. II. A pénzügyi bizottság nov. hó 23-tól 27-ig folytatta e költ­ségvetés tárgyalását. A közlekedési miniszter által a bizottságnak minapi felhívása nyomán a vasúti felügyelőségi központi igazgatá­sok költségeinek megszorítása iránti, múltkor már említett pótló nyi­latkozatára Zsedényi azon észrevételt teve, hogy ő az ügy érdeméhez szólani nem akar­, mert be fogja a miniszter érdemleges nyilatkoza­tát várni , ad­dig is arra figyelmezteti, hogy a miniszter és felügye­lői központi igazgatóságoknál előirányzott 28.000 frt működési pótlékot egyszerűen törölni­ lehet, mert ezek a kinevezésnél csakis további intézkedésig engedélyeztettek át, bizonyosan itt van az idő, melyben ezek törölhetők. Az egész előirányzat azonban, s így e tétel is függőben tartatván, kérdés alá jött az államépítészeti hivatalra előirányzott 371.908 frt — 1874-re 378.168 frt. Széll meg van győződve arról, hogy az utak építése és fentartása az önkormányzat hatásköréhez tartozik, de az állam felügyeletének fentartása szükséges, ezt a 9-es bizottság­­ igazolta, azon­ban miután a miniszter úr e tekintetben semminemű intézkedést nem tett, sajnálattal látja, hogy így ezen államépítészeti hivatalok iránt sem lehet nagyobbszerű megtakarí­tásokat kieszközöltetni; azt kérdi azonban, váljon addig is nem le­hetne-e több építészeti hivatalt egészen törölni vagy azoknak sze­mélyzetét leszállítani ? Horn ist azt hiszi, hogy két vagy három építészeti hivatalt egyesíteni lehetne, mint pld. a kassai és eperjesit, az egrit és rimaszombatit. Egyébiránt az utak kezelését a kor­mányra bízza, de a helyzet által parancsolt takarékossággal. Péchy nem hiszi, hogy ily részletes kérdések által ezért érni lehessen, mikor a minisztérium a fő elv iránt, váljon t­­i. a kérdé­ses ügy az önkormányzatra bízandó-e, a bizottsággal egyet nem ért. Egyébiránt 33 építészeti hivatal indokolva nincs, 20 hivatalt, minden kerületre négyet számítva, elengedőnek tart. Horváth egy véleményben van Széllel, ki arra szólítja fel a minisztert, hogy jelölje ki azon államépítészeti hivatalokat, melyeket megszüntetni lehetne. Zsedényi említi, hogy a magyarországi államutak összes hossza 783 mértföld, ha tehát Péchy indítványa szerint 13 állam­építészeti hivatal töröltetnék, azon mennyiség 20 hivatal közt fel­osztatván, egyre esnék 39 mértföld, melynek felügyelésére egy hi­vatal több mint elégséges.­­ A miniszter arra figyelmezteti a bizottságot, hogy az állam­építészeti hivatalok nem csak az utakra, de az állami törvényható­sági építkezésekre is felügyelnek. Egyébiránt nem lenne kifogása, hogy az utak kezelése a törvényhatóságokra bizassék, de csak úgy, hogy ha egyszersmind ily intézkedésben a szükséges garantiákat találná az államutak egyöntetű fentartása iránt. Ezeket addig nél­külözi, míg a törvényhatóságok tökéletes rendezése véghez nem vitetik. A tett kérdésre azt válaszolja, hogy 15 ezer frtnyi meg­takarítást már 1875-re kivihetőnek tart; arra, hogy mindjárt 13 hivatal töröltessék, indokot nem lát. Horváth és Széli ezen megtakarítással meg nem elégedhetnek, továbbá sürgetik a minisztert a törlendő hivatalok ki­jelölésére. A miniszter késznek nyilatkozott például az uj - szőny - mosonyi, a losoncz-zombor-klingezi államutakat a törvényhatóságok keze­lése alá rendelni és igy két vagy három államépitészeti hivatalnál többet nem­ igen törölhet. Hieronymi azt vitatja, hogy ezen hivatalok szüksége vagy fölösleges volta felett tulajdonkép az 1874-re megszavazott útfel­ügyelőknek kellett volna adatokat a minisztérium elé terjeszteni, de ezt még eddig nem lehetett, és így most még nem lehet megha­tározni, hogy melyeket kellene azonnal megszüntetni Az igaz, hogy t. o. az eperjesi az utakra nézve nem szükséges, de csak akkor le­hetne törölni, ha az a többi teendők alól fölmentetik ; ha ez meg­történik, akkor a személyzetet egy­harmadra lehetne leszállítani. Horváth azt hiszi, hogy ez csak a többi miniszterekkel való egyet­értésben eszközölhető, egyébiránt az aprólékos munkák megbírálá­sára törvényhatósági mérnököket is lehet alkalmazni. Horn a személyes járandóságokra előirányzott 231.000 frtból 31.000 frtot törlendőnek vél. A miniszter a 31.000 frtnyi törlést csak akkor fogadhatná el, ha a többi minisztériumok körében előforduló aprólékos építkezé­sek collandirozása alól az állam­építészeti hivatalok fölmentet­nének. A bizottság 31.245 frtot töröl, de az átmenet tekintetéből a személy és a dologi kiadásokra elfogadja a virementet. A dologi kiadások ezen államépitészeti hivataloknál 108,328 fitban előirányoztatnak, 1874-re 109,688. Különösen útiköltségek és napi dijakra 75,168 frt, (1874-re 67,000 volt engedélyezve) ebből Széll inditványára, mellet Zsedényi pártol, 15.000 frt töröltetett. A tiszaszabályozási központi bizottságra 15.390 frt. Ezen költség még 1875-re ugy engedélyeztetik, hogy 1876-ra töröltessék és e bizottság megszüntessék. Kőutak fenntartása és építésre 3.897.300 frt.­­ Az utmes­terekre 107.520 forint Széll azt kérdi a minisztertől, váljon helyesnek tartja-e az ut­mesterek intézményét, mert véleménye szerint jobbnak tartaná, ha a helyett az útkaparók száma inkább szaporittatnék, és az utm­este­rek száma lassan apasztatnék. Lipthay hivatkozva már Pest megyé­ben nyert tapasztalására, pártolja az indítványt. A miniszter egyetért az indítványozóval és az ellen kifogása nincsen, hogy fokozatosan leszállittatván az útmesterek száma, az oly értelmesebb útkaparók száma szaporittassék, kik más útkaparók felett a felügyeletet gya­korolhatnák. A bizottság erre 27.000 frtot töröl. Az utak fenntartására előirányzott 3.281.449 frtból hosszabb vita után főleg a földanyagnál, melynek ára tetemesen csökkent, töröltetett 281.000 frt. Simonyi azon visszaéléseket hozza szóba, melyek a földa­nyagnál sok helyütt történnek, úgy hogy a vállalkozók legtöbbet azon földanyagnál nyernek, melyet nem hozunk be. A miniszter azt válaszolja, hogy minden visszaélések meg­büntettetnek, ha hiteles tudom­ására esnek, és miután a földanya­

Next