Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)

1884-03-26 / 36. szám

36. szám. Budapest, 1884. Márczius 26. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny TARTALOM. A képviselőház p­énzügyi bizottságának jelentése a győr-sopron-ebenfurti vasútra vonatkozó 1872 évi XXVII. és 1874 évi XXX. törvényczikkek némely határoz.­Hiányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Kitüntetés. Kinevezés. — Osztrák-magyar államvasút. — A képviselőház közlekedésügyi bizott­ságának jelentése a némely vasúti engedélyokmányok függelékeiben foglalt forgalmi természetű határozmányoknak hatályon kivül helyezéséről szóló törvény­javaslat tárgyában. — A közmunka és közlekedési m. kir. ministerium és az alája rendelt állami intézetek és közegek újjászervezésére vonatkozó kormányrende­letek és utasítások. — Kü­lömfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesitések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., gngámt 4. sz. a., Harkányi féle ház II. em. Előfizetési díj: Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Kiadó hivatal: VI., sugarat 4. sz. a., Harkányi-féle ház N­­em. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése »a győr-sopron-ebenfurti vasútra vonatkozó 1872 évi XXVII. és 1874 évi XXX. törvényczikkek némely határozmányainak módosításáról* szóló törvényjavaslat tárgyában.*) Az 1872 évi XXVII. t.-cz. által a törvényhozás engedélyt adott egy G­őztől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendű gőzmozdonyú vasut kiépítésére és ü­zemben tartására. Az e törvényben beczikkelyezett engedély­okmány némely határozmányai az 1874 évi XXX. t.-cz. által módosíttattak. Az említett vonal kamatbiztositás és állami hozzá­járulás nélkül volt kiépítendő s javára az állam csak 30 évi a­dómentességet biztosított. Az 1873-ban bekövetkezett pénz- és hitelválság folytán a társaság csak 1875-ben volt megalakítható s a vonal kiépí­téséhez csak ezután kezdtek. A szomszéd állam pályáihoz való csatlakozás tárgyában felmerült nehézségek is csak évek multán voltak leküzdhetők. A pályának győr-soproni része 1876-ban, sopron-neufeldi (határszéli) része 1879-ben tényleg átadatott a forgalomnak. Egyrészt az utóbb említett második vonalszakasznak kiépí­tése és felszerelése, másrészt az első vonalszakasz alapján kibocsátott elsőbbségi kötvényeknek a pálya jövedelme által nem fedezett kamatai és törlesztési hányada tetemes összegre rugó függő adósságba bonyolították a társulatot. E függő adósság mikénti törlesztésére s a társaság ügyei­nek rendezésére nézve a társulat és az engedélyes között — ki egyszersmind a pénzbeszerzésre vállalkozott — megállapodás jött létre, mely részben törvényhozási jóváhagyást igényel. E megállapodás értelmében a társaságnak az elsőbbségi kötvények kamatai és törlesztése fejében fölvett 2.100,000 frtnyi függő adóssága oly módon törlesztetik, hogy a társaságnak még letétben fekvő 946,177 frtnyi alaptőkéjéből 378,471 frtnyi részvény összeg és ezen kívül 1.721,529 frt új név szerinti érték­ben átveendő részvény a hitelező bankház rendelkezésére bocsáttatik. E mellett az eddig 6°/0"OS kamatozásra jogosított elsőbbségi kötvények kamatja 3°/0"ra arányban szállíttatik le. Miután az 1872 évi XXVII. t.-cz. 30. §-a csak oly ese­tekben hatalmazza fel a kormányt, hogy megengedhesse saját hatáskörében is az alaptőke felemelését, midőn a forgalom érde­kében új építkezések vagy befektetések szándékoltatnak; s miután másrészt az alaptőkének letétbe helyezett részére vonat­kozólag az 1874 évi XXX. t.-cz. rendelkezik, a fentebb jelzett megállapodás keresztülviteléhez a törvényhozás jóváhagyása szükséges. A pénzügyi bizottság a jelzett intézkedések jóváhagyását indítványozza. Az alaptőkének letétben fekvő részéből a részvények által képviselt 378,471 főt minden hátrány nélkül a társaság rendel­kezésére bocsátható, miután a még letétben maradó 567,706 frtnyi elsőbbségi kötvény s esetleg a 220,000 frtnyi tartalékalap bőségesen elégséges leend mindazon építkezések keresztül vite­lére, melyeknek biztosítása végett az 1874 évi XXX. t.-cz. által az alaptőke egy részének letétbe helyezése rendeltetett volt el. A részvénytőke felemelése — kapcsolatban a többi intéz­kedésekkel — szintén nem kifogásolható, miután a társaság ez­által egy veszélyes függő adósságtól szabadul meg. Az állam­hitelre a részvénytőke szaporítása befolyással nincs, mert e vonal kamatbiztositásban nem részesül s ezen körülmény az 1874 évi XXX. t.-cz. 1. §-a értelmében ugy a részvények, mint az elsőbbségi kötvények szövegében kiteendő. Az elsőbbségi kötvények kamatainak 6%-ról 3°/o-ra való leszállítása csak előnyös a társaságra nézve és e vasut ügy­ei­nek rendezésére a legerősebb tényező. Miután a 6°/C-ás elsőbb­ségi kötvények még forgalomba nem voltak bocsátva, hanem a convertálást eszközlő s e vasut ügyeinek rendezése körül különben is élénken érdekelt bankház kezében voltak, a kamat­leszállítás által harmadik személyek érdekei nem sértettek. E kamatleszállítás egyébiránt tekintetbe vétetett a pályának az állam által való megváltása esetén is s igy az államkincstár érdekei ez irányban is meg vannak óva. Miután e törvényjavaslat állami érdeket közvetlenül nem érint s a­hol közvetve vagy távolról érint, ott teljesen meg­óvatott, miután másrészt e kamatbiztosítás úgy állami hozzá­járulás nélkül, de nevezetes nehézségek között kiépült vasút ügyei csakis az előterjesztett módon rendezhetők, a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatnak úgy általánosságban, mint rész­leteiben való elfogadását ajánlja a t. képviselőháznak. Egyúttal tisztelettel mellékeljük a közlekedésügyi bizott­ságnak ugyanezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentését. Kelt Budapesten, 1884 évi márczius hó 11-én. Ordódy Pál s. k., Lukács Béla s. k., a pénzügyi bizottság elnöke, a pénzügyi bizottság előadója. Kitüntetés. A déli vasút üzletigazgatója bárdány­lovag Brám Miksa kir. tanácsosnak a török M­e­d­s­c­h­i­d­j­e. rend p­a­r­a­n­cs­n­o­k­i jelvényei adományoztattak a szultán általi kinevezés. A közmunka és közlekedésügyi minister Riedl Károly főfelügyelőségi mérnököt a ministériumhoz II. oszt. főmérnökké nevezte ki. Az osztrák - m­agyar­ államvasút-társaság igazgató­tanácsa tudvalevőleg 50 millió frank erejéig 400-os kötvények új sorozatának kibocsájtására van felhatalmazva, s ennek keresztül­vitelére már meg is tette az előkészületeket. Az egyenként 500 frankról szóló 100,000 db.-ból álló új sorozat kibocsájtása 1882-ben lett a végett elhatározva, hogy abból a vágvölgyi vasút megszerzése és kiépítésének költségei fedeztessenek. A Császától a gácsországi transversal vasútig vezetendő vaspálya, valamint Magyarországon helyreállítandó több kisebb helyi érdekű vasút engedélyeinek megszerzésével új tőke­szükséglet merült fel, mihez még a marchegg-budapesti második vágány még hátralevő részei lerakásának költségei is járulnak. Miután az e czélokra szükséges pénzeszközök a közgyűlés által még nem szavaztattak meg, s az ehhez megkívántató tőkék is 4%-os kötvények kibocsájtása által szándékoltatnak beszereztetni, az 50 millió franknak már előkészített kibocsájtása egyelőre elha­lasztatott. *) Lásd a törvényjavaslatot és indokolását s a közlekedésügyi bizottság jelentését lapunk I. évi 26. és 30. számaiban. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése a »némely vasúti engedélyokmányok függelékeiben foglalt forgalmi természetű határozmányoknak hatályon kivül helyezéséről* szóló törvényjavaslat tárgyában.*) Az 1878: XX. t.-czikkben beczikkelyezett vám- és kereske­delmi szerződés VIII. czikkelye határozottan fentartja mindkét *) Lásd a tör­vényjavaslatot és indokolását lapunk I. évi 21. számában.

Next