Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)
1885-10-09 / 117. szám
117. szám. Budapest, 1885. Október 9. Tizenhatodik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában. — Különfélék. — A m. kir. v államvasutak 1885 évi 39-ik heti bevételeinek kimutatása). — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda, VI., Andrássy-ut 4. sz., Harkányi-féle Ház II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadó hivatal: VI., Andrássy-ut 4. sz. a., Harkányi-féle ház N. em A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában. T. képviselőház! Az 1884-ik évi XXXII. t.-cz. 1. §-a szerint felhatalmaztattam, hogy a Maros-Ludastól Beszterczéig tervezett s az 1880 évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyezendő helyi érdekű vasútnak az elölidézett t.-cz. 2-ik §-ában érintett feltételek alatt, az apahida-szászrégeni államút épitési és fentartási költségeinek terhére 300,000 frtnyi segélyt nyújthassak. A tervezett vasut létesítéséhez igényelt állami segélynek ekként történt engedélyezése után, az engedélyt kérőkkel, névszerint: gróf Eszterházy Kálmán, Gyarmathy Miklós és Horovitz Sámuellel, — kikhez utólagosan még báró Kemény János és Korbuly Bogdán csatlakoztak, — nyomban megindittattak a vállalat megalapítását czélzó tárgyalások, — melyek folyó évi márczius hó 28-án be is lettek fejezve. Az engedélyokmány szerint engedélyeseknek jogadatik a m. kir. államvasutak marosludasi állomásából kiindulva M.-Záh, K.-Sármás, N.-Czég, Szent-Mihálytelke, Lekencze, Kerlés és Kentelke községek érintésével egy, a szamosvölgyi vasut decsbeszterczei vonalrészéhez csatlakozó helyi érdekű vasut építésére és üzletére, s ugy szintén a szamosvölgyi vasúthoz való csatlakozási ponttól Beszterczéig terjedő vonalrésznek, az 1884 évi XXXIV. t.-cz. 9-ik §-ának d) pontja alapján igénybe veendő együttes üzletére. Az imént idézett törvény ezen pontja a következő határozmányt tartalmazza : »Amennyiben a kormány a m. kir. államvasutak keleti vonalából kiindulva, Beszterczéig vezetendő másik oly vasutat engedélyezne, melynek Besztercze felöli vonalrésze a deésbeszterczei vonallal részben összeesik, az engedélyes szamosvölgyi vasúttársaság köteles leend megengedni, hogy ezen vasut megfelelő ponton saját deés-beszterczei vonalába beágazzék s ugyanaz az ezen beágazási ponttól Beszterczéig terjedő vonalrészt a két vasut között egyetértőleg megállapított, vagy ily egyetértés létre nem jötte esetén, a kormány által meghatározandó feltételek alatt együttesen használhassa.« A marosludas-beszterczei vasut Mogyorós állomásánál fog a szamosvölgyi vasut beés beszterczei vonalába beágazni, mely beágazási, illetve csatlakozási ponttól kezdve Beszterczéig összeesvén a szamosvölgyi vasut említett vonalával, az együttes használat igénybevételének szüksége tényleg felmerült, s miután az együttes használat feltételei iránt az érdekelt vasutak egymásközt egyetértő megállapodásra nem juthattak, — az együttes használat feltételei olyként lettek a törvényben nyert felhatalmazás alapján általam megállapítva: a) hogy a marosludas-beszterczei vasutat a penge-vonalon, mint a marosludas-beszterczei vasut kiegészítő részén a díjszabások önálló képzésének joga illetendő meg; — és b) hogy a marosludas-beszterczei vasut az együttes használatba veendő vonalrészre a forgalmi eszközök beszerzési értéke nélkül eső tényleges tőkerészletnek 5'2°/ok-al számítandó évi kamat- és törlesztési terhét a szamosvölgyi vasuttársulattal együttesen viselni köteles és pedig azon arányban, amelyben évről évre a mindkét vasút vonatai által a pénge-vonalon megfutott tengelykilométerek egymáshoz állani fognak, mindazonáltal oly megszorítással, hogy amennyiben az ezen arányban a marosludas-beszterczei vasútra eső kamat és törlesztési hányad a pénge-vonalon a nevezett vasút által elért tiszta jövedelemben fedezetet nem találna, az esetleges hiány a későbbi évek netáni feleslegeiből lesz kiegyenlítendő. Ezen alapelvek mellett a két vasút között az együttes használati szerződés az. évi augusztus havában a szamosvölgyi vasúttársaság engedélyének időtartamára érvényesen megköttetvén, egyúttal a két vasut között a forgalom megosztása iránt is oly megállapodások jöttek létre, melyek mindkét vasut érdekeit egyaránt kielégítik. A marosludas-beszterczei vasút hossza a szamosvölgyi vasutba való beágazási pontig mintegy 98*45 km, az imént említett pengevonallal együtt pedig 116*45 km. leend. A maximális emelkedési viszony a pálya völgyi részén 10%, a pálya hegyi részén pedig 250/0-at állapíttatott meg. A legkisebb alkalmazható körív a völgyi szakaszon 250 m-el, a vízválasztón keresztül vezető vonalrészen, valamint a községekben s azok közelében 150 m.-et szabatván meg, kiköttetett, hogy a községekben és azok közelében a körnveknek 150 m.-ig leendő leszállítása esetén az emelkedési viszony is fokozatosan csökkentendő lesz, hogy az 150 m.-es ívsugárnál 7600-nál nagyobb ne legyen. A pálya völgyi részén a felépítményhez folyóméterenként 20 kilogrammos, a hegyi részén pedig 23 kilogrammos aczélsinek fognak alkalmaztatni. Állomás az egész vonalon — a csatlakozási állomásokat nem számítva — 9, s ezenkívül 3 kitérő lesz építendő. A vasut üzletének kezelését ugyanazon módozatok mellett, melyek más helyi érdekű vasutak üzletkezelésének átvételénél érvényesíttettek, a m. k. államvasutak igazgatósága fogván átvenni, ennek következtében engedélyesek a forgalmi eszközök beszerzésétől felmentettek ugyan, de egyúttal köteleztettek, hogy az építési tőkében a forgalmi eszközök beszerzésére felvett 200,300 frtnyi összegnek megfelelő és névértékben számítandó törzsrészvényeket a m. k. államkincstár tulajdonába átadják. A forgalmi eszközök használatáért egyébként engedélyesek az üzleti szerződés keretében megállapított díjak fizetésére kötelezték, mely használati díj az átadandó törzsrészvények névértékének évi 5°/o-nál kevesebb nem lehet. A marosludas-beszterczei vasút építési végpontjául nem Besztercze, hanem a szamosvölgyi vasút deés-beszterczei vonalához való csatlakozási pont, vagyis e vonal »Mogyorós« állomása vétetvén fel, az ehhez képest 98*45 km. hosszra leszállított vasút kiépítésére és felszerelésére szükséges tényleges költség, a forgalmi eszközökkel együtt, 2.185.000 frttal, vagyis kilométerenként 22,198 frttal állapíttatott meg, mely építési költség, tekintettel arra, hogy a pálya tetemes építési nehézséggel járó hegyi szakaszszal is bír, s hogy a hegyi szakaszon folyóméterenként 23 kilogrammos súlyú aczélsinek fognak alkalmaztatni, mérsékeltnek mondható. A pénzbeszerzés módozatai s a névleges tőke megállapítása is bevonatván az engedélyezési tárgyalások keretébe, mindezekre nézve a következő megállapodások jöttek létre. A tényleges építési költségből az 1884 évi XXXII. t. cz. által engedélyezett állami segély, — a posta, törvényhatóságok s magánosok hozzájárulásai által 1.132.400 frt , illetve, miután a hozzájárulások egy része több évi törlesztés mellett fog befolyni, mely részletnek az építés czéljaira való idejébeni leszámíttatása mintegy 50.000 frtnyi pénzbeszerzési költséggel járand, tényleg 1.082,400 frt fedezése van biztosítva, mely hozzájárulások fejében névértékben számított törzsrészvények fogván kiadatni, az építési tőke többi része, vagyis 1.102,600 frt elsőbbségi részvények kibocsátása útján lesz beszerezendő. Ehhez képest az elsőbbségi részvényekre 6°/009 kamatláb alapul vétele mellett 72°/6-os kibocsátási, illetve átvételi árfolyam állapíttatván meg, — az elsőbbségi részvények névleges összege