Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)

1885-10-09 / 117. szám

117. szám. Budapest, 1885. Október 9. Tizenhatodik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasut engedélyezése t­árgyában. — Különfélék. — A m. kir. v államvasutak 1885 évi 39-ik heti bevételeinek kimutatása). — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda, VI., Andrássy-ut 4. sz­­., Harkányi-féle Ház II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadó hivatal: VI., Andrássy-ut 4. sz. a., Harkányi-féle ház N­. em A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister jelentése a marosludas-beszterczei h­elyi érdekű vasut engedélye­zése tárgyában. T. képviselőház! Az 1884-ik évi XXXII. t.-cz. 1. §-a szerint felhatalmaztattam, hogy a Maros-Ludastól Beszterczéig tervezett s az 1880 évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyezendő helyi érdekű vasútnak az elölidézett t.-cz. 2-ik §-ában érintett feltételek alatt, az apahida-szászrégeni államút épitési és fen­tartási költségeinek terhére 300,000 frtnyi segélyt nyújthassak. A tervezett vasut létesítéséhez igényelt állami segélynek ekként történt engedélyezése után, az engedélyt kérőkkel, név­szerint: gróf Eszterházy Kálmán, Gyarmathy Miklós és Horovitz Sámuellel, — kikhez utólagosan még báró Kemény János és Korbuly Bogdán csatlakoztak, — nyomban megindittattak a vállalat megalapítását czélzó tárgyalások, — melyek folyó évi márczius hó 28-án be is lettek fejezve. Az engedélyokmány szerint engedélyeseknek jog­adatik a m. kir. államvasutak marosludasi állomásából kiindulva M.-Záh, K.-Sármás, N.-Czég, Szent-Mihálytelke, Lekencze, Kerlés és Kentelke községek érintésével egy, a szamosvölgyi vasut decs­beszterczei vonalrészéhez csatlakozó helyi érdekű vasut épí­tésére és üzletére, s ugy szintén a szamosvölgyi vasúthoz való csatlakozási ponttól Beszterczéig terjedő vonalrésznek, az 1884 évi XXXIV. t.-cz. 9-ik §-ának d) pontja alapján igénybe veendő együttes üzletére. Az imént idézett törvény ezen pontja a következő hatá­rozmányt tartalmazza : »A­mennyiben a kormány a m­. kir. államvasutak keleti vonalából kiindulva, Beszterczéig vezetendő másik oly vasutat engedélyezne, melynek Besztercze felöli vonalrésze a deés­beszterczei vonallal részben összeesik, az engedélyes szamos­völgyi vasúttársaság köteles leend megengedni, hogy ezen vasut megfelelő ponton saját deés-beszterczei vonalába beágazzék s ugyanaz az ezen beágazási ponttól Beszterczéig terjedő vonal­részt a két vasut között egyetértőleg megállapított, vagy ily egyetértés létre nem jötte esetén, a kormány által meghatá­rozandó feltételek alatt együttesen használhassa.« A marosludas-beszterczei vasut Mogyorós állomásánál fog a szamosvölgyi vasut beés beszterczei vonalába beágazni, mely beágazási, illetve csatlakozási ponttól kezdve Beszterczéig össze­esvén a szamosvölgyi vasut említett vonalával, az együttes használat igénybevételének szüksége tényleg felmerült, s miután az együttes használat feltételei iránt az érdekelt vasutak egymás­közt egyetértő megállapodásra nem juthattak, — az együttes használat feltételei olyként lettek a törvényben nyert felhatal­mazás alapján általam megállapítva: a) hogy a marosludas-beszterczei vasutat a penge-vonalon, mint a marosludas-beszterczei vasut kiegészítő részén a díj­szabások önálló képzésének joga illetendő meg; — és b) hogy a marosludas-beszterczei vasut az együttes haszná­latba veendő vonalrészre a forgalmi eszközök beszerzési értéke nélkül eső tényleges tőkerészletnek 5'2°/ok-al számítandó évi kamat- és törlesztési terhét a szamosvölgyi vasuttársulattal együttesen viselni köteles és pedig azon arányban, a­melyben évről évre a mindkét vasút vonatai által a pénge-vonalon meg­futott tengely­kilométerek egymáshoz állani fognak, mindazon­által oly megszorítással, hogy a­mennyiben az ezen arányban a marosludas-beszterczei vasútra eső kamat és törlesztési hányad a pénge-vonalon a nevezett vasút által elért tiszta jövedelem­ben fedezetet nem találna, az esetleges hiány a későbbi évek netáni feleslegeiből lesz kiegyenlítendő. Ezen alapelvek mellett a két vasút között az együttes használati szerződés a­z. évi augusztus havában a szamosvölgyi vasúttársaság engedélyének időtartamára érvényesen megköttet­vén,­­ egyúttal a két vasut között a forgalom megosztása iránt is oly megállapodások jöttek létre, melyek mindkét vasut érde­keit egyaránt kielégítik. A marosludas-beszterczei vasút hossza a szamosvölgyi vasutba való beágazási pontig mintegy 98*45 km, az imént említett pengevonallal együtt pedig 116*45 km. leend. A maximális emelkedési viszony a pálya völgyi részén 10%­, a pálya hegyi részén pedig 250/­0-at állapíttatott meg. A legkisebb alkalmazható körív a völgyi szakaszon 250 m­-el, a vízválasztón keresztül vezető vonalrészen, valamint a közsé­gekben s azok közelében 150 m.-et szabatván meg, kiköttetett, hogy a községekben és azok közelében a körnveknek 150 m.-ig leendő leszállítása esetén az emelkedési viszony is fokozatosan csökkentendő lesz, hogy az 150 m.-es ívsugárnál 76­00-nál nagyobb ne legyen. A pálya völgyi részén a felépítményhez folyóméterenként 20 kilogrammos, a hegyi részén pedig 23 kilogrammos aczélsinek fognak alkalmaztatni. Állomás az egész vonalon — a csatlakozási állomásokat nem számítva — 9, s ezenkívül 3 kitérő lesz építendő. A vasut üzletének kezelését ugyanazon módozatok mellett, melyek más helyi érdekű vasutak ü­zletkezelésének átvételénél érvényesíttettek,­­ a m. k. államvasutak igazgatósága fogván átvenni, ennek következtében engedélyesek a forgalmi eszközök beszerzésétől felmentettek ugyan, de egyúttal köteleztettek, hogy az építési tőkében a forgalmi eszközök beszerzésére felvett 200,300 frtnyi összegnek megfelelő és névértékben számítandó törzsrészvényeket a m. k. államkincstár tulajdonába átadják. A forgalmi eszközök használatáért egyébként engedélyesek az üzleti szerződés keretében megállapított díjak fizetésére kötelez­ték, mely használati díj az átadandó törzsrészvények névérté­kének évi 5°/o-nál kevesebb nem lehet. A marosludas-beszterczei vasút építési végpontjául nem Besztercze,­­ hanem a szamosvölgyi vasút deés-beszterczei vonalához való csatlakozási pont, vagyis e vonal »Mogyorós« állomása vétetvén fel, az ehhez képest 98*45 km. hosszra le­szállított vasút kiépítésére és felszerelésére szükséges tényleges költség, a forgalmi eszközökkel együtt, 2.185.000 frttal, vagyis kilométerenként 22,198 frttal állapíttatott meg, mely építési költség, tekintettel arra, hogy a pálya tetemes építési nehézséggel járó hegyi szakaszszal is bír, s hogy a hegyi szakaszon folyóméterenként 23 kilogrammos súlyú aczélsinek fognak alkalmaztatni, mérsékeltnek mondható. A pénzbeszerzés módozatai s a névleges tőke megállapí­tása is bevonatván az engedélyezési tárgyalások keretébe, mindezekre nézve a következő megállapodások jöttek létre. A tényleges építési költségből az 1884 évi XXXII. t. cz. által engedélyezett állami segély, — a posta, törvényhatóságok s magánosok hozzájárulásai által 1.132.400 frt , illetve, miután a hozzájárulások egy része több évi törlesztés mellett fog be­folyni, mely részletnek az építés czéljaira való idejébeni leszámít­tatása mintegy 50.000 frtnyi pénzbeszerzési költséggel járand, tényleg 1.082,400 frt fedezése van biztosítva, mely hozzájárulá­sok fejében névértékben számított törzsrészvények fogván ki­adatni, az­­ építési tőke többi része, vagyis 1.102,600 frt elsőbbségi részvények kibocsátása útján lesz beszerezendő. Ehhez képest az elsőbbségi részvényekre 6°/0­09 kamatláb alapul vétele mellett 72°/6-os kibocsátási, illetve átvételi árfolyam állapíttatván meg, — az elsőbbségi részvények névleges összege

Next