Vasuti és Közlekedési Közlöny, 53. évf. (1922)

1922-01-01 / 1. szám

3 Vasúti és közlekedési közlöny 10. szám. Előfizetőink figyelmébe! A nyomdai és papírárak egyre fokozódó drágulása folytán kénytelenek voltunk lapunk előfizetési árát felemelni. Az áremelés mérsékelt és a lap előállításának óriási költsé­geivel nem áll arányban. Lapunk előfizetési dija 1921. év november elsejétől kezdődőleg: helyben és vidéken egész évre 400 K félévre 230 K külföldön egész évre .. ... — 500 K félévre­­ —­­ 280 K Tudasjuk­­. régi előfizetőinkkel, hogy tőlü­k a felemelt előfizetési dijat csak 1922. január elsejétől kérjük. Vasúti díjszabási határozmányok helyes értelmezése. A Romániából érkező küldemények fuvar díjszámítására nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister 82.085/1921. VIII. szám alatt kelt elhatározásával következőkép döntött: „Indokoltnak találom azt, hogy a Romániából belföldi magyar állo­másokra irányuló­­ küldeményeknél is ugyanaz a díjszámítási módozat alkalmaztassák, mint amely a „Vasúti és közlekedési közlöny" folyó év­ június hó 12-iki 24. számában közölt 80.304 921. CV. számú hirdetményben előírt feltételek fennforgása esetén a kifelé irányuló küldeményekre nézve biztosíttatott. E küldeményeknél ugyanis a Romániából való érkezés ténye evidens lévén, az külön ilyen irányú feiadói nyilatkozatra vagy bármely másféle bizonyításra nem szorul. Megengedhető tehát, hogy mindazon küldeményeknél, amelyeknek a határtól a belföldi rendeltetési állomásig terjedő útvonalra felmerülő fuvardíja csak azért számíttatott fel két részben megtörve, mivel a közvetlen fuvarlevelek használata eddig ki volt zárva, a fuvardíj megtörés nélkül számíttassák fel az egész fentemlített útra. Minthogy pedig a „Vasúti és közlekedési közlöny" folyó évi 4. számában közölt 5.757/921. számú hirdetményből tényleg nem tűnik ki az, hogy az abban szabályozott díjszámítási mód csak a­ majdan alkalmazásra kerülő közvetlen fuvarlevelek használata mellett fog érvénybe lépni, nem lehet elzárkózni az elől sem­, hogy ez a díjszámítási mód visszatérítés útján visszamenőleg is alkalmaztassák. Nem tartom azonban megenged­hetőnek a határtól a végleges rendeltetési állomásig való közvetlen díj­számítás alkalmazását oly esetekben, amikor a küldemény újabb feladása és­ a tört díjszámítás nem vasúttechnikai kényszerítő okokból (mint pl. a magyar-román forgalomban), hanem a vasúton teljesen kivül álló okok­ból történik. Így pl. a magyar—cseh forgalomban szabályozva lévén a közvetlen fuvarlevelek alkalmazása, a feleknek módjukban van a közvet­len feladás által az egész magyar vonalra való közvetlen díjszámítást minden további nélkül igénybe venni. Ha azonban a felek ennek dacára a vasúton kívül álló okokból mégis mellőzik a közvetlen fuvarlevelek alkalmazását, ak­­or természetesen a közvetlen díjszámítást sem igényel­hetik." Helytelen tartalombevallás. Gyakran előfordul, hogy a szállító kö­zönség, illetve a fuvarlevelek felülvizsgálásával hivatásszerűleg foglalkozó irodák az „üres használt fémhenger" vagy „üres használt vastartály" beval­lással darabáruként feladott küldemények után az árudíjszabás I. rész B) szakasz B—VIII. fejezetében a használt göngyöletekre megállapított II. áru­osztályt igénylik az állomások által alkalmazott I. osztálylyal szemben. A felek azon érvelése, hogy a sűrített gázok köztudomás szerint csak fém­hengerekben szállíttatnak, még abban az esetben sem volna figyelembe vehető, ha az áru minőségének utólagos bizonyítása elvileg nem is lenne kizárva, mert a vasúti L­. Sz. C) melléklete I. d) fejezet A a) szakaszában a sűrített gázokra csomagolási edényként nem a vastartályok vagy fém­hengerek, hanem a hegyesztett vasból, folytvasból vagy öntött acélból ké­szült tömören elzárt edények vannak előírva. Ugyanez a tartalombevallási megjelölés van egyébként az idézett díjszabás B-VIII. fejezetében felsorolt fémedényeknél is megállapítva. Az elévülési határidő szünetelése. A kereskedelemügyi m. kir. minister tudvalevőleg a budapesti kereskedelmi és iparkamarához "intézett 54.049/IH. 1915. számú rendeletével a díjvisszatérítés iránti igények elévülése szüne­telésének tárgyában méltányos figyelembevételt helyezett kilátásba. Ez az elhatározás teljesen fedi a vasútin­tézetnek a felszólamlókkal szemben köve­tett azon régebbi gyakorlatát, hogy a feleket, akik vis maiorra való hivat­kozással az árudíjszabás I. rész A) szakasz 70. II. 2. illetve 4 pontjaiban előírt cessiót vagy fuvarokmányt bemutatni nem tudták, felhívta, hogy az V. Sz. 71. új-ában megállapított 1 évi elévülési határidőt szünetelőnek fogja tekinteni abban az esetben, ha a perrendtartás szabályainak megfelelően hitelt érdemlő módon bizonyítják, hogy az idézett okmányokat az elévülési határidőn belül erőhatalom (vis major) miatt nem szerezhették be s amiatt nem juttathatták el a vasutintézethez. Postaköltségeknek a felekre való áthárítása. Az 1921. évi XXI. t.-c­végrehajtása ügyében a kereskedelemügyi m. kir. minister ur f. évi junius hó 11-én 9.841/16. 1021. szám alatt kelt rendeletére való hivatkozással, mely a vasút postai díjmentességét megszünteti és a vasutintézetet a m. kir. posta igénybevétele szempontjából a magánfelekkel egy és ugyanazon elbí­rálás alá veszi, a szállító felek részéről több ízben reklamálás tárgyát képezi a vasútnak a díjvisszatérítési keresetek elintézésénél követett az az eljárása, hogy ily elintézések kézbesítéséért járó postai költségeket a vasút a felszó­lamlókra áthárítja mindazokban az esetekben, midőn a díjvisszatérítés iránti igényt valamely oknál fogva (pl. a díjszámítás helyes, cessió vagy fuvar­okmány hiánya, elévülés stb.) nem ismeri el. Tekintettel arra, hogy az áru­díjszabás I. rész A) szakasz 70. §. II. végrehajtási határozmányának 6. pontja értelmében az elintézés kézbesítéséért, valamint a visszatérítendő összegek elküldéséért felmerült költségeket a vasút csak abban az esetben tartozik viselni, ha az idézett 70. §. (1­) bekezdése alapján visszatérítésre jogosultról lehet szó, vagyis akkor, ha a visszatérítés iránti igényt elismeri és folyó­sítja, a vasút ezen eljárása teljesen jogos. Vasúti közlemények: Különösen magasértékű árak díjszámítása az osztrák szövetségi vasutakon. Az árudíjszabás B—VI—A határozmányai szerint meg van engedve a különösen nagyértékű küldemények „kísérettel" való szállítása és ez esetben az idézett határozmányokban körülírt kedvezményes díjszá­mításnak van helye. Minthogy utóbbi időben sűrűn ismétlődtek olyan esetek, hogy a felek az ily nagyértékű árucikkekről szóló fuvarlevelekre ezt a megjegyzést vezették rá: „kíséret adatott", anélkül azonban, hogy erről a fél tényleg gondoskodott volna, miáltal jogtalanul részesültek a felek díjszámítási kedvezményben, ezekből az osztrák szövetségi vasutak közlekedésügyi ministériuma ezen szabálytalanság meggátlására rendeletet bocsátott ki, amely szerint az állomások utasíttatnak, hogy minden egyes esetben, amidőn a fuvarlevelekre a kisérettel való szállításra vonatkozó megjegyzés van rávezetve, ennek megtörténtéről feltétlenül győződjenek meg és ha a szállítmányhoz nem adatott kisérő, akkor az illető árukért a rendes fuvardíj számítandó fel. Tartánykocsikban szállítandó áruk díjszámítására vonatkozó új határozmányok az osztrák vasutakon. A tartánykocsikban szállítandó áruk díjszámítására nézve eddig az a korlátozás volt érvényben, hogy az ily árukért esedékes fuvardíjak még az esetben is csak a rendes díjtételek alapján számítandók, ha azok egyébként az 1—4-ig terjedő illetve 22 kivé­teles díjszabásokba tartoznak. Ez a korlátozás 1922. évi január hó 1-jétől kezdődőleg hatályon kívül helyeztetett, vagyis a jelzett időtől kezdve a tartánykocsiban szállítandó árukért, ha azok az 1 — 4-ig terjedő, illetve 22. kiv. díjszabásba tartoznak, ezen kivételes díjszabások díjtételei alkalma­zandók. I pótlék az osztrák vasúti árudíjszabás, I. rész B. szakaszhoz. 1922. évi január hó 1-től kezdődőleg e díjszabáshoz az I. pótlék jelenik meg. A déli vasút osztrák vonalain érvényes II rész díjszabáshoz 1922. évi január hó 1 -től kezdődő érvényességgel I. pótlék lép életbe. A cseh vasutakon ezidőszerint nem lépnek hatályba új díjsza­bások. A cseh és osztrák közgazdasági lapok hasábjain gyakrabban közölt azon híradással szemben, hogy a csehi vasutakon legközelebb új díjszabá­sok lépnek életbe, fölemelt díjtételekkel, a cseh vasutügyi minister a „Prager Tagblattban" akként ny­ilatkozik, hogy a díjszabásügye­t új modern alapra szándékozik fektetni és ezidőszerint csak a díjszabások tanulmányozásáról van szó. A muraszombat— alsólendvai vasút építését zágrábi jelentés szerint már megkezdték. A vasutat rendes nyomtávolságra építik. Új vasút Varasd és Kapronca közt. A jugoszláv kormány Varasd és Kapronca közt rendes nyomtávú vasút építését határozta el. Az építési költségeket 16 millió dinárban irányozták elő. Tarifaemelés Jugoszlávia államvasutain. 1922. évi január hó 1- től kezdve a jugoszláv államvasutakon a személydíjszabásokat 15%-kal, az árudíjszabásokat 10%-kal felemelték. Jugoszlávia vasúti kocsiparkja. A „Trgova­ki Glasnik" közlése szerint Jugoszlávia kocsiparkja kerek számban 15,000 járóműből áll, amelynek fele azonban javításra szorul. Az eddig még nem kapott kocsikkal együ­tt, amelyekre a portorosei egyezmény értelmében igénye van, összesen 38,000) teherkocsi­ja lesz, amelyekből azonban 14,000 darab javításra szorul, 5000 kocsi külföldi vasutakon fut. Ilyen körülmények között, amidőn a belforgalom lebonyolítására csak mintegy 19,000 kocsi marad, a forgalom lebonyolítása szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Lokomotiv-megrendelés Románia részéről a pilseni Skoda­gyáraknál. A román vasutak vezérigazgatósága a pilseni Skoda-gyáraknál már régebben megrendelt 50 lokomotivot. Minthogy e mozdonyokat Románia már átvette, most újabb 50 teherlokomotiv gyártását rendelte meg a fent­nevezett gyáraknál. Szikratelefonbeszélgetés a vonatokban. A Berlin—Hannover-i vasútvonalon Spandau és Nanen közt újabb kísérletek vannak folyamatban abban az irányban, hogy miképpen lehetne robogó vonatról dróttalan telefon útján beszélgetéseket folytatni. Az ez irányban folytatott kísérletek annyira sikerültek, hogy csak igen rövid idő kérdése, hogy a legtöbb D-vonatnál ezt a kényes és nagyfontosságú műszaki vívmányt a gyakorlati életbe átültetik. Nemsokára lehetővé válik tehát, hogy a robogó vonattal utazó utas a szokásos módon füléhez szorítja a telefonhallgatót és a berlini telefonközpont rövidesen jelentkezve helyreállítja a kívánt telefonösszeköt­tetést. Tervbe van véve, hogy megfelelő berendezéssel a Berlin—Hamburg-i vonal bármely pontjáról fel lehessen hívni akár a berlini, akár a hamburgi telefonközpontot. E célra csak két különböző hullámhosszúságot kell fel­használni, az egyik hullámhossz a berlini, a másik a hamburgi telefon­központtal közvetíti a telefonbeszélgetést. A vonatról bármely telefonközpont felhívható. Két vasúti kocsi tetejére kétféle antenna van felszerelve. Az egyik antennahálózatból kisugároznak az elektromos hullámok és tovater­jednek a felfogó állomásokig, a másik csoportját képezik azon antennák, amelyek a vonathoz özönlő elektromos hullámokat fogják fel. Személyvonatok korlátozása a német vasutakon A Wolff-ügy­nökség jelenti, hogy a tartós szénhiány miatt a személyvonatok forgalmát legközelebb csökkenteni fogják. Tarifaleszállítás Lengyelországban A Varsóban megjelenő „Przeglad Wieczorny" közlése szerint a lengyel kormány a lengyel márka megjavu­lása folytán azzal a tervvel foglalkozik, hogy a vasúti tarifákat 60%-kal leszállítja. NEM HIVATALOS RÉSZ.

Next