Napló, 1962. január (Veszprém, 18. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ — ■■■■ —- * ll MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSáGB ÉS B MEGYEI TEH/1CS LAPJ» XVIII. évfolyam — 8. szám. ARA­BO FILLÉR Csütörtök, 1962. január 11. A az átmeneti zökkenőket is ki kell küszöbölni Veszprém és Pápa vízellátásából Szerdán délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. A napirenden első pontként szerepel az a jelentés, amelyet az inotai November 7. Erőmű igaz­gatója terjesztett be az üzem dol­gozóinak szociális, kulturális, va­lamint egészségügyi helyzetéről és a munkavédelmi szabályok be­tartásáról. A November 7. Erőmű az előző évek üzemzavaros állapotaihoz képest a közelmúltban az országos energiaellátás komoly bázisává fejlődött. Jelentős fejlődés mutatkozott a termelékenység alakulásában is, ami itt természetes módon lét­szám­csökkenésben mutatkozik meg. Elbocsátásokra azonban nem kerül sor, csupán az eltávozott dolgozók helyét nem töltik be. A dolgozók rendelkezésére ti­zenegy fürdő áll, hatvan zuhanyo­zóval, és hatvankét mosdóval. Ezeket a munkahelyekhez közel helyezték el. A védőétel, illetve ital ellátással problémák nincse­nek. Az erőműben a nők és fiata­lok helyzete kereset szempontjá­ból azonos a többi dolgozókéval. Gondokat okoz az üzem lakóte­lepének ellátása. Például a gyü­mölcs-zöldség ellátás meglehető­sen hiányos, a húsboltot pedig a lakóte­leptől majd egy kilométerre helyezték el. Tovább nehezíti az ellátást, hogy az üzem dolgozóinak közel negy­ven százaléka Fejér megyéből jár be. Ezek is itt vásárolnak, tehát gyakorlatilag csökkentik a Veszp­rém megyei keretet Gyakran pa­naszkodnak a dolgozók az üzemi konyhára is, például arra, hogy az étrend egyhangú. A balesetek száma tavaly saj­nos emelkedett, de a kiesett mun­­kanapok száma, vagyis a balese­tek súlyossága csökkent. Sajnos a sérü­lések nagyobbik részét gondatlanság okozta. A munkavédelmi őrségek meg­szervezése óta azonban a helyzet szemmel láthatóan javult. Az üzemnek három öntevékeny művészeti csoportja van, a műve­­lődési otthonban tavaly csak az első háromnegyedévben ötven­négy előadást tartottak. A könyv­tár állománya közel hétezer kö­tet. Három nyelvtanfolyam és négy szakkör működik az otthon­ban. A dolgozók szakmai képzése tervszerű, tavaly közel 150 ember tett le különböző szakmai viizsgá­­kat. A végrehajtó bizottság a tájé­koztató jelentést elfogadta Ezután került sor a tanácsi víz- és csatornamű vállalat mun­kájának megtárgyalására. Megyénkben az öt városban és 37 községben van vízmű, csatornahálózat pedig ugyan­csak az öt városban és öt köz­ségben van. Ezt a hatalmas értéket azelőtt különböző részlegek kezelték. En­nek természetes következménye volt, hogy súlyos műszaki hibá­kat követtek el, a berendezések értéke és használhatósága lerom­lott. A tanácsi vállalat 1960. október 1-én alakult meg. Elhelyezés és főleg raktározás szempontjából ma is rendkívül súlyos nehézsé­gekkel küzd, azonban — különö­sen, ami a vízellátást illeti — igen komoly eredményeket ért már el A tavalyi különösen aszá­lyos esztendőben azonban ennek ellenére is többször előfordult víz­hiány Veszprémben, Pápán, Keszthelyen, Marcalion, Bada­csonyban, Zircen és Lókúton. Jelenleg folyik az úgyneve­zett II. zóna építése Veszp­rémben, még az idén megkezdődik a mun­ka Keszthelyen, Pápa vonatkozá­sában pedig elkészül a megoldás lehetőségeit kimunkáló tanul­mány­terv. A csa­torn­ahálózatok tekinteté­ben rosszabb a helyzet. Elfogad­hatónak csak a balatonalmádi és balatonfüredi helyzet nevezhető. A többi csatornák rendkívül rossz és elhanyagolt állapotban vannak, igen költséges átépítésre szorul­nak. Meg kell oldani a szennyvíz tisztítását is. A vállalat jelentős építési mun­kát is végez, az idénre például 13 millió forintnyi szerződése van vízművek és csatornák építésére. A végrehajtó bizottság rendkí­vül beható tárgyalás után a ha­tározatok egész sorát hozta meg. Ezek közül talán a legfontosabb: a végrehajtó bizottság szükséges­nek tartja, hogy­­ a beruházási lehetőségeket fi­gyelembe véve, a legsürgő­sebben, véglegesen megoldód­jék Veszprém város vízellá­tása. Addig is­ olyan átmeneti intézke­déseket kell tenni, amelyek az időleges zavarokat kiküszöbölik. Hasonlóképp utasította a végre­hajtó bizottság az illetékeseket Pápa vonatkozásában is. Felhív­ta az üzemeket, hogy a lakosság vízellátásának zavartalansága ér­dekében már most gondoskodja­nak arról, hogy ipari vízszükség­letüket más módon szerezzék be, ne terheljék a lakosság ellátását szulgáló hálózatot. Külön hatá­­■ -----------------­rozatot hozott a végrehajtó bizott­ság Bakonybél és Dörgicse vízel­látási gondjainak mielőbbi meg­szüntetéséről. Lehetőségeihez mérten igyek­szik könnyíteni a megyei tanács a vállalat raktározási gondjait. A közeljövőben közegészségügyi szempontból felülvizsgálják a vízműveket. Megnézik azt is, hogy a forrás­foglalások megfelelnek-e a köve­telményeknek, és hol van lehető­ség a vízhozam bővítésére. Végezetül — jó munkájának elismerése mellett — utasította a végrehajtó bizottság a vállalatot, többet törődjék a lakosság ré­széről felmerülő jogos panaszok kivizsgálásával, és a lehetőséghez mért, de gyors orvoslásával. A szerző jelenlétében vitatják meg A tizenegyedik parancsolatot Ismeretes, hogy A tizenegyedik parancsolat című Mesterházi­dráma élénk érdeklődést váltott ki Veszprémben és megyénkben mindenütt, ahol bemutatták. A veszprémi bemutatót viták és anké­tok követték Lapunkban nyilvánosságot biztosítottunk a vélemé­nyeknek: hozzászólásokat, bírálatokat közöltünk. Mesterházi Lajos drámájának mondanivalója körül tovább foly­nak a viták. Ezek elől sem az író, sem a színház, sem a Napló szer­kesztősége nem akar kitérni. Helyes kezdeményezés, hogy a KISZ Veszprém megyei Bizottsága újabb ankét szervezésére vállalkozik. 1962. jnuár 15-én — a meghívótól eltérően — délután 8 órakor a­­megy® pártbizottság 31-es termében ankétot rendez. Szabó Bála elv­­’n!e, a KISZ MB. titkára megnyitása után Mesterházi Lajos író ve­zeti az ankétot, illetve válaszol az érdeklődők kérdéseire. Hruscsov elvtárs Minszkbe érkezett Nyikita Hruscsov szovjet mi­niszterelnök szerdán Minszkbe érkezett, ahol részt vesz a belo­rusz mezőgazdasági dolgozók ér­tekezletén. A minszki pályaudvaron Hrus­­csovot a Belorusz SZSZK vezető személyiségei fogadták. (MTI) Mi számunkban: Fűzfői hétköznapok (2. oldal) Előre léptek a városlődiek (3. oldal) Szakszervezeti élet (6. oldal) Egy asztalos nyerte a helytörténeti pályázatot Figyelemre méltó kezdeménye­zés született meg a múlt év tava­szán a veszprémi járásban. A Ha­zafias Népfront járási bizottsága a járási tanáccsal és a megyei Idegenforgalmi Hivatallal együtt helytörténeti kutatásra hirdetett pályázatot. Ismerjük-e egy-egy községünk múltját, történetét? Sokról vajmi keveset tudunk. A meghirdetett pályázatnak éppen az volt a cél­ja, hogy a járás területén közsé­geinkben összegyűjtsük azokat az érdekességeket, dokumentumokat, népi emlékeket, továbbá a felsza­badulás óta eltelt sorsdöntő évek eseményeit, melyek kulturális életünk szempontjából értékesek és kincset érnek. Mennyi feljegy­zésre méltó eseményt, érdekessé­get őriznek még falvaink! Kár ezeket nyomtalanul elveszni hagy­ni! Segítségükkel jobban megis­merhetjük és megismertethetjük községeink életét, történetét, fej­lődését és még ma is élő, vagy már alig ismeretes hagyományait, szokásait. A helytörténeti kutatásra szóló felhívás nem maradt pusztába ki­áltott szó. A járási népfront fel­hívása nyomán akadt jópár köz­séget ismerő és szerető, tollforga­tó ember, aki vállalkozott erre a szép és nemes munkára. Hosszú évek kutató, gyűjtögető munkáját adták közre figyelemre méltó dol­gozataikban a szerzők. Mindegyik pályamű érdekes és helytörténeti vonatkozásban hasznos munka. A bíráló bizottság a megyei Idegenforgalmi Hivatal által fel­ajánlott 1000 forintos első díjat a „Mencshely község története” cí­mű pályamű szerzőjének ítélte. Az első díjat nyert munka szerző­je Páhy Gyula asztalos, Mencs­hely. A járási tanács 500 forintos második díját Szendy György pa­­lóznaki tanító nyerte „Palóznak község története” című pályamun­kájával. A 300 forintos harmadik díjat Soós Antal bándi általános iskolai igazgató nyerte „Bánd község története” című beküldött pályamunkájával. A legjobb pályamunkák, ha nem is teljes terjedelemben, az Idegen­­forgalmi Hivatal kiadványai út­ján szélesebb körökben is ismer­tekké válnak. A betű és a könyv útján közkinccsé válnak így mind­azok az értékek, amit tán hosszú századok rejtegettek a jelen szá­mára. És ezeket nekünk jó szív­vel össze kell gyűjtenünk és meg kell őriznünk tanulságul és em­lékeztetőül. Csötönyi József tudósító Párizs (MTI) Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyette­se az Humanité mai számában „antifasiszta egységet mindenáron” címmel vezércikket írt. — Franciaországot a polgárháború és a tel­jes zűrzavar veszélye fenyegeti — hangoztatja. — Ez a helyzet­­ azt parancsolja, hogy a demokratikus erők akcióegységébe tömö­rüljenek az ORS és a fasizmus ellen. A francia nép, ha útját akarja állni a fasizmusnak, csak sa­ját erejére számíthat, s hogy minden erejét mozgósíthassa a fa­sizmus ellen, véget kell vetnie a dolgozók és demokraták megoszt t tottságának. Valamennyi antifasisztának, elsősorban a kommunis­táknak és a szocial-istáknak, az egyéb területeken fennálló nézetel­térések ellenére, egységesen kell fellépniök a fasizmus ellen. Ez az akcióegység az utóbbi időben az üzemekben, helységek­ben előrehaladt. Országosan azonban a CFIO a kommunistaellenes­­ség nevében továbbra is ellenzi az akcióegységet. Ezzel végered­ményben az OAS-t segíti, a fasizmusnak kedvez. A jelenlegi helyzetben nem az a kérdés, hogy a fasizmus és a kommunizmus között kell választani, hanem egyszerűen arról van szó, hogy együttes erővel megmentsék a még megmaradt szabad­ságot, hogy útját állják a fasizmusnak, és biztosítsák egy valóban demokratikus rendszerhez való visszatérést. A szociáldemokrata ve­zetőknél a kommunistaellenesség ideológiai eszközzé lesz, amely arra szolgál, hogy fedezze és igazolja a reakciós burzsoáziával való politikai együttműködést. Számos példa azonban azt bizonyítja, hogy a szocialista dolgozók, felelősségük tudatában, a kommunis­ták és a többi demokraták oldalán, szembeszállnak a fasizmussal. (MTI)­ ­ A francia kommunistáknak és szocialistáknak együtt kell fellépniök a fasizmus ellen Csaknem valamennyien algériai arabok. Az OAS nagy erejű plasz­tikbombát robbantott Rochenoir­­ban, az algériai francia helytar­tóság új központi épületében. Oránban és Algírban tovább fo­lyik az arab és az európai lakos­ság elkülönítése. Párizsban kedden este többszáz főnyi tömeg, — főleg fiatalok — szimpátiatüntetést rendezett Jean- Paul Sartre író és filozófus mel­lett, akinek a lakása ellen az OAS két nappal ezelőtt plasztikbom­­bás merényletet követett el. A nyugat-franciaországi Aflen­­con-ban nagy felháborodást kel­tett, hogy az OAS meggyalázta a fasiszták néhány nap előtti gyil­kos merénylete áldozatának, Al­fred Locussol-nak a sírját. A kriptára az OAS jeleit és jelsza­vait mázolták a merénylők (MTI) Találgatások a marokkói tárgyalásokról Párizs (MTI) A francia fővárosba érkezett hírek szerint az algériai ideigle­nes kormánynak Mohammediában folyó tanácskozása bejezéshez kö­zeledik. A szigorúan titkos kormány­ülésről eddig úgyszólván semmi sem szivárgott ki. Ennek ellené­re a francia polgári sajtó külön­böző kombinációkba bocsátkozik. A kommentárok közös vonása: igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy az algériai kormány a fran­cia kormány számára elfogadha­tatlan követeléseket támaszt. Ez­ért — írják a lapok —, De Gaulle­­nak majd nem lesz más választá­sa, mint az ismételten hangozta­tott „másik megoldás”, vagyis Al­géria felosztása. Mohammed Laghzaoui, II. Hasz­­szán királynak a francia fogság­ban tartott algériai miniszterek mellé rendelt személyes képvise­lője kedden este Párizsba érke­zett, ahonnan azonnal a D’Aunoui kastélyba folytatta útját. Lagh­zaoui hír szerint Ben Bella és társaival folytatott megbeszélése után nyomban visszautazik Ma­rokkóba. Algériában tovább folyik a ter­ror. A városokban az elmúlt 24 órában 32 merényletet követtek el. Ezeknek mintegy 20 halálos és ugyanannyi sebesült áldozata van. *! Kétszáz ítélet Dél-Koreában Szöul (MTI) Egy dél-koreai bíróság befejez­te Csang Do Jung, volt dél-koreai vezető október 27-én megnyílt pe­rének tárgyalását. A bíróság Csang Do Jungot halálra, négy társát életfogytiglanig tartó bör­tönbüntetésre, másokat 10-15 évig tartó börtönbüntetésre ítélt. Csang Do Jung-ot azzal vádol­ták, hogy 1961. május 16-án el akarta fojtani a katonai puccsot, később pedig, amikor az uralomra került katonai junta vezetője, majd miniszterelnök lett, egyed­uralomra törekedett. A dél-koreai katonai bíróságok eddig 200 személyt ítéltek el, kö­zülük tizenhatot halálra. Ha Csang Do Jung ítéletét helyben­hagyják, a volt dél-koreai vezetőt felakasztják.

Next