Napló, 1962. október (Veszprém, 18. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
2 NAPLÓ Politikailag és gazdaságilag is megszilárdultak a keszthelyi járás termelőszövetkezetei Járási pártértekezleten találkoztak szombaton és vasárnap a keszthelyi járás városi és községi alapszervezeteinek kommunista küldöttei. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Kossa István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, közlekedési- és postaügyi miniszter, Kovács Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. A járási pártbizottság beszámolóját Márvány János elvtárs, a Keszthelyi Járási Pártbizottság első titkára ismertette. A járási pártbizottság beszámolójának fő vázát a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megerősítésének, a termelés főbb kérdéseinek az elemzése és értékelése képezte. Az előadó hangsúlyozta, hogy a VII. pártkongresszus óta eltelt idő egyik legszebb és legnagyobb ideológiai és politikai győzelme a járás mezőgazdaságának átformálása volt. Ezt a nehéz feladatot a párt irányításával, a munkásosztály vezetésével, a dolgozó parasztsággal összefogva, az önkéntesség elvének szigorú betartásával sikerült megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt következetes politikája megértésre talált a dolgozó parasztok körében, s így lehetővé vált, hogy 1959-ben a járás legtöbb községe termelőszövetkezeti községgé alakult. A dolgozó parasztok termelőszövetkezetekbe tömörülésével megnyílt az út az egységes, szocialista paraszti osztály kialakításához. Megerősödött a munkás-paraszt szövetség, megszűnt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak egyik fő ellentmondása, a szocialista ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a legfontosabb feladat volt a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása. A járási pártbizottság a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek megalakítását az egyik legfontosabb feladatnak tekintette. Jelenleg a keszthelyi járás területén minden termelőszövetkezetben önálló pártalapszervezet működik. A gazdasági megszilárdításhoz jelentős segítséget biztosított a sokirányú állami támogatás, a 3004-es kormányhatározatok, a különböző miniszteri rendeletek. Azokban a szövetkezetekben, ahol a vezetéssel baj volt, a tagok újjáválasztották a vezetőséget, a helyi szervek javaslatai és a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartása alapján. Gondoskodás történt a szakvezetés megjavításáról is. A balatongyöröki és a zalaköveskúti termelőszövetkezetek kivételével minden szövetkezetben jól képzett mezőgazdasági mérnök és pénzügyi szakember dolgozik. Sok segítséget adtak a fejlődő termelőszövetkezeteknek a patronáló vállalatok és a mezőgazdasági intézmények. A járási pártbizottság a második ötéves terv célkitűzéseit szem előtt tartva elkészítette a járás ötéves mezőgazdasági fejlesztési tervét. Eszerint a járás mezőgazdasági nagyüzemei 30—32 százalékkal növelik a termelésüket az ötéves terv időszakában. Jelentős előrelépés történt a termelőszövetkezeteknél a belterjes gazdálkodás fejlesztésében. Növekedett az intenzív kultúrák területe. A szerkezeti változásoknak megfelelően megváltoztak a hozamok, növekedett az árutermelés és a tagok jövedelme. Az egyéni gazdálkodás időszakához viszonyítva, kenyérgabonából 2,9 mázsával, őszi árpából 4 mázsával, zabból 2 mázsával, burgonyából pedig 9 mázsával növekedtek a holdankénti hozamok. Az egy tagra eső átlagos jövedelem igen eltérő a járás termelőszövetkezeteiben. Amíg a zalavári tsz-ben 20133 forint, Zalaszántón csak 4073 forint jövedelem jut egy tagra. A tiszta vagyon növekedése minden termelőszövetkezetben emelkedő irányt mutat. A járás termelőszövetkezetei csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez, összesen 2143 mázsa hús, 165 000 tojás, 275 000 liter tej, 150 mázsa burgonya és 350 mázsa zöldségféle előállítását vállalták a VIII. pártkongresszus tiszteletére. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával tartalmában változott meg a munkás-paraszt szövetség. Ez a szövetség ma már két szocialista jellegű osztály szövetsége, testvéri összefogása. A járási küldöttértekezlet másnap, vasárnap folytatta a tanácskozást. A felszólalók értékelték a járási pártbizottság hároméves tevékenységét és azt pozitívnak találták. A meglevő hiányosságokra felhívta a figyelmet, a legtöbb felszólaló a termelőszövetkezetek életével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket vetette fel. Szó esett a pártoktatásról, a szövetkezeti demokráciáról, a tag- és tagjelölt felvételről. A pártértekezlet az egyik küldött javaslatára táviratot küldött az Országos Béketanácsnak, a kubai események elleni tiltakozásul. K. A. Megszívlelték a VII. kongresszus útmutatásait a várpalotai kommunisták Várpalota város pártszervezetei kommunistáinak küldöttei szombaton és vasárnap tartották pártértekezletüket, amelyen részt vett Slamovics Zoltán elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, megyei rendőrfőkapitány és Ábrahám Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ipari-közlekedési osztályának vezetője. A városi pártbizottság beszámolóját Lendvai József elvtárs tartotta meg. Részletesen elemezte, hogy a város dolgozói hogyan hajtották végre az 1959 október 18-án megtartott városi pártértekezlet, illetve a VII. kongresszus határozatait, ismertette azokat a gazdasági és kulturális eredményeket, amelyeket az utóbbi 3 évben értek el a város dolgozói, de szólt a hibákról, a még tapasztalható nehézségekről is. Az eredményekből azt a megállapítást vonta le, hogy a város kommunistái megfogadták a pártértekezlet és a kongresszus útmutatásait és magukkal tudták ragadni, a célkitűzések megvalósítására mozgósították a dolgozók széles tömegeit. Határozottan javult a párt és a pártonkívüliek kapcsolata a városi szintű vezetéstől kezdve egészen az alapszervezetekig, nőtt a párt tekintélye, befolyása. A párt szervezeti fejlődéséről szólva, többek között elmondotta Lendvai elvtárs, hogy kedvezően alakult a párttagok általános műveltsége. Több a 8 általánost, a középiskolát végzett kommunista, mint 3 évvel ezelőtt. Apárttagság eszmei, politikai felkészítésében sokat, jelent, hogy a pártoktatás szakosított tanfolyamai eredményesek, az oda járó párttagokat és vezető beosztásban levő dolgozókat jól felkészült oktatók tanítják Azonban a pártoktatás jelentős részét magába foglaló oktatási formák — az időszerű kérdések és a marxizmusleninizmus tanfolyamán — színvonalában és tartalmában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek oka egyrészt, hogy az említett tanfolyamok tematikája elég zsúfolt volt. Magas követelményeket állítottak fel, nem vették figyelembe a hallgatók felkészültségbeli különbségét. Az említett hibák, nehézségek ellenére a pártoktatásban két alapvető eredményt lehet kiemelni. Az egyik a számszerű fejlődés. Az 1961—62-ben szervezett pártoktatásban részvevő 1702 fő közül 806 pártonkívüli volt. A pártonkívüliek 80—90 százalékát szocialista brigádtagok tették ki. A másik, hogy a XXII. kongresszus anyagának feldolgozása szinte az egész tagságot megmozgatta, s a propagandisták rendkívül jól, sokoldalúan érttették meg a hallgatókkal a XXII. kongresszus jelentőségét. A beszámoló további részében az agitációs munka, a párt tömegkapcsolatairól, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak eredményeiről, feladatairól szólt Lendvai elvtárs. A beszámolót követő vitában 21 elvtárs vett részt. Mint ahogy Slamovics Zoltán elvtárs mondotta felszólalásában: Az elhangzott vita azt mutatja, hogy a Várpalotán élő és dolgozó kommunisták tanulmányozzák a kongresszus irányelveit, és saját munkájukat, az elmúlt 3 év munkáját ennek tükrében vizsgálják. Rámutattak, hogy 3 év alatt milyen utat tettek meg. De nemcsak az eredményeket kísérték figyelemmel, hanem a feladatokat is ismerik, látják, hova akarunk eljutni, tisztában vannak a VIII. kongresszus irányelveinek jelentőségével. Elmondották, hogy az osztályviszonyok alakulása, az osztályharc új formája az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, az iskolákban új problémát vet fel: többet kell foglalkozni az emberek tudatának formálásával. Az üzemekben megalakultak a szocialista brigádok, most arra kell törekedni, hogy ezeket a kis közösségekbe tömörült embereket átformáljuk, átneveljük. Ebben nagy szerep vár a pártszervezetekre, s valamennyi tömegszervezetre, mozgalomra. Egységesen foglalt állást a pártértekezlet abban is, hogy az agitációs és propagandamunka színvonalát tovább kell emelni, s ebben növelni kell a pártszervezetek önállóságát, öntevékenységét. Valamennyi hozzászólásból érződött: szeretnének tanácsot, segítséget adni— még a bírálatokkal is — ahhoz, hogy a megválasztandó pártbizottság minél eredményesebben tudjon dolgozni. Kfi. T.-né A szövetségi politika szövetségeseket szerez a munkásosztálynak és a béke ügyét szolgálja nemzetközi méretekben is — a pápai kommunisták kétnapos tanácskozása . A pápai kommunisták 170 küldötte szombaton délután és vasárnap tanácskozott. A városi bizottság beszámolóját Szabó Gyula elvtárs, a bizottság titkára ismertette a küldöttekkel. Részletesen elemezte az elmúlt három esztendőben végzett pártmunkát, és javaslatokat tett a munka színvonalának emelésére. Vasárnap került sor a vitára. A nap kedves epizódja volt az úttörők és a kiszesek köszöntője. A fiatalok nevében sikeres munkát kívántak az értekezletnek, egyben hitet tettek a párt ügye mellett Huszonegyen — köztük Nagy Józsefné elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Kovács Zoltán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Szabó Kálmán elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának titkára, Gyimóthy Dénes elvtárs, jgrásigyűlési képviselő, az MSZMP járási bizottságának első titkára — szólaltak fel. A felszólalók elsősorban a mindennapi párt- és társadalmi élet problémáival foglalkoztak, de segítettek az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelvei elvi kérdéseinek helyes értelmezésében is. Egyik legtöbbet vitatott, legalaposabban elemzett elvi kérdés a párt szövetségi politikája, és ennek Pápán való alkalmazása volt. A felszólalók — szembeszállva egyes helytelen nézetekkel — hangsúlyozták, hogy a szövetségi politika nem engedmény, hanem az igazi marxista—leninista politika. A szocializmus nemcsak a kommunistáknak épül, hanem az egész népnek, ezért olyan politikát kell folytatni, hogy az építésben is részt vehessen és részt is vegyen az egész nép. Példák sokaságával bizonyították a felszólalók, hogy ez a politika érvényesül Pápán is, és, hogy mennyivel gyorsabban vezet ez célhoz. Mások e politika nemzetközi jelentőségét taglalva rámutattak: az imperialista körök kétségbeesett kapálódzása létük meghosszabbításáért ,a tőkés országok kispolgárai ellen is irányul. A közös piac megvalósítása például e középrétegek, kispolgárok tönkretételét jelenti. Ezek a középrétegek egyre inkább a munkásosztály szövetségeseivé válnak ezekben az országokban. Ha azonban azt látnák, hogy mi, akik szocializmust építünk, a munkásosztály politikáját valósítjuk meg, és eközben — megsértve a lenini politikát — a középrétegek ellen fordulunk és kirekesztjük őket a társadalom építéséből — ez elszakítaná őket saját munkásosztályuktól is. A mi szövetségi politikánk tehát kézzelfogható belső eredményeink mellett szövetségeseket szerez a munkásosztálynak és a béke ügyét szolgálja nemzetközi méretekben is. 1982. október 2. A zirci járási pártértekezlet határozata: Egy évvel előrehozzuk a mezőgazdaság ötéves tervének megvalósítását A vasárnapi, zirci járási pártértekezletre 120 küldöttet választottak, s úgyszólván valamenynyien megjelentek a fontos tanácskozáson. Részt vett dr. Bodogán János, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnöke, megjelent és felszólalt Barkóczi Imre, az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezeti Osztályának munkatársa. Tóth József, a Zirci Járási Pártbizottság titkára — ezt a küldöttek nagy többsége is megállapította — alapos, részletes elemzést adott a járás iparának és különösképpen mezőgazdaságának fejlődéséről és teendőiről. Mintegy 4400 termelőszövetkezeti tag gazdálkodik a járásban, 44.000 hold földön. Amióta győzött a termelőszövetkezeti mozgalom kézzelfoghatóan emelkedett a növénytermelés, beleértve a kapásokat is. Erősen gyarapodott az állatlétszám is, különösképpen a sertések és a juhok száma. Nőtt 1959 óta a szövetkezetek árutermelése s mindennek következtében az egy-egy tagra jutó, évi tiszta jövedelem is. 1959-ben 8,9 ezer forint jövedelem jutott a közösből egy-egy tagra, tavaly már 11 ezernél valamivel több. A közös gazdaságok fejlődését elemezve, Tóth elvtárs azt jelentette a pártértekezletnek, hogy a járásban is sikerült megvalósítani a párt által kitűzött, nem éppen könnyű feladatot: átalakult a mezőgazdaság, olyképpen, hogy eközben a termelés, az állatállomány is jelentékenyen növekedett. Aztán részletesen megvilágította, hogy a közös gazdaságokban sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amennyit eddig sikerült hasznosítani belőlük. A termelés nem minden szövetkezetben nőtt egyformán, a viszonylag jó adottságú közös gazdaságokban is nagy termelési tartalékok rejlenek. A „tüzet” elsősorban a termelés költségeinek csökkentésére irányította. Ezek sok szövetkezethez még magasak, s fékezik a beruházásokat, csökkentik a tagság szorgalmát, s végső soron a termelét további emelését is nehezítik. Külonösképpen magasak a termelés költségei az állattenyésztésben. Részletesen elemezte a teendőket. A szövetkezeti tagok odaadásának növelését, a fiatalok és nők fokozottabb bevonását állította a gazdasági teendőkön kívül a feladatok középpontjába. A fiatalság megnyerése különösen fontos: 1959-ben a szövetkezeti tagság 3,3 százaléka volt nyugdíjas, ma pedig már 25,3 százaléka. A szövetkezeti tagok több mint 60 százaléka ötven éven felüli a járásban. Tovább, még erőteljesebben kell folytatni a tagság anyagi ösztönzésének politikáját, a rendszeres előleg fizetés, a helyes premizálás kialakítását, a lakosság, a fiatalság kulturális igényeinek kielégítését. 1959 óta 75 százalékkal nőtt a termelőszövetkezeti pártszervezetek taglétszáma, mindez azonban nem kielégítő. Némely szövetkezet, elhanyagolja még a közös gazdaságok pártszervezeteinek erősítését. Meg kell szüntetni a szövetkezeti vezetők eddig tapasztalt, egészségtelen fluktuációját: három év óta az elnökök 45, a mezőgazdászok 52, a főkönyvelők 62 százaléka változott. Ez a nagymérvű mozgás káros. Részletesen szólt az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamatáról, a pártonkívüli szövetkezeti tagok politikai aktivizálásáról, s néhány szektás jelenségről, amely e folyamatot gátolja. Ugyanerről szólt meggyőzően Sarkadi Sándor, a veszprémvarsányi pártszervezet küldötte. Rámutatott: néhány elvtársunk azt tartja, hogy a pártszervezetek most kiadják a fegyvert a kezükből, azáltal, hogy igyekeznek minden pártonkívüli, régebben bármelyik falusi réteghez tartozó dolgozóval jó viszonyt teremteni. Pedig ezzel újabb fegyvert fognak, vagyis: a párt újabb, nagy számú támogatót nyer. Svarc József elvtárs, a romándi Lenin Tsz elnöke közös gazdaságuk kiváló eredményeiről számolt be. A többi közt elmondotta, hogy holdanként több mint 5000 forint értékű árut termelnek. De azt is elmondotta, hogy termelésüket, jövedelmüket a jövőben is gyorsan növelni tudják, mert adottságaikat még ők sem tudták teljesen, sőt megközelítőleg sem kihasználni. Több mint 20 küldött szólt a mezőgazdaság fejlesztéséről. Végül is az egész pártértekezlet egyetértett abban, hogy a legcélravezetőbb gazdasági és politikai teendők jó elvégzése folytán a zirci járás egy évvel előbb teljesítheti az ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit, a kiszabott határidőnél. P. Z.