Napló, 1964. július (Veszprém, 20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

I? .*/•*#%**.............*.....................................................................* ........................................................• • - * • • 1964­ wins 1. W^wEJl PmUBf ■■ ^«§§1 ee Ara 60 filler 11!Jj V Megkezdődtek a hivatalos a norvég-szovjet tárgyalások­­ Kedden délelőtt megkezdődtek a norvég-szovjet tárgyalások. A megbeszéléseken Hruscsovon és Ger­­hardsenen kívül részt vesz a két ország külügyminisz­tere, Gromiko és Lange, valamint számos szakértő. Lapjelentések szerint elsősorban a két ország keres­kedelmi és kulturális kapcsolatai állnak majd az előtérben, de természete­sen szó lesz a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről is. Hruscsov mint ismeretes, már Dániában hangsú­lyozta, az adott körülmények között a Szovjetunió nem kívánja a NATO-ban résztvevő skandináv álla­moktól azt, hogy kilépjenek a szerződésből s ezt a kér­dést az általános és teljes leszerelés, illetve a NATO és a Varsói Szerződés szervezetei közötti megnemtá­madási egyezmény keretein belül találja megoldható­­nak. A délelőtti politikai tárgyalások befejeztével Hrus­csov az oslói Grand Hotelben ebédet adott Gerhard­­sen tiszteletére. Délután részt vett az oslói városi ta­nács fogadásán, este pedig beszédet mondott a norvég külügyi intézetben. A Az utolsó ENSZ-katonák is "­" elhagyták Kongót Csembe lesz az új miniszterelnök ? A keddi nappal végetért a kongói ENSZ-katonák megbízatása és a kéksisa­kosok utolsó alakulatai is elhagyták az országot. Míg Mobutu csapatai az ország legkülönbözőbb ré­szeiben rendszertelen és vereségekkel tarkított há­borút vívnak a partizánok­kal, Leopoldville-ben lázas politikai tanácskozásokat tartanak. Folytatódik az országos népszavazás is az új alkotmánytervezetről, amely — jóváhagyás esetén — átmeneti kormány lét­­rehozásáról intézkedik. A Leopoldville-i tárgyalások homlokterében az „orszá­gos megbékélés” úgyneve­zett kerekasztal-kormányá­nak létrehozása áll. Részt vesz a megbeszélésen Adoula miniszterelnök és Kaszabubu elnök, továbbá két szakadár vezető, a ka­­scangai Moise Csembe és Dél-Kaszai tartomány egy­kori diktátora és „istencsá­­szára” Albert Kalondzsi. Leopoldville-i diplomá­ciai megfigyelők arra haj­lanak, hogy Moise Csom­­bét „tippeljék” új minisz­terelnöknek. Csombe — mint ismeretes — egy ide­je azt állítja magáról, hogy ő az ellenzéki erők össze­fogásának szószólója. Hivatásuk: az államigazgatás Ünnepélyes tanévzáró a Veszprémi Tanácsakadémián Tegnap délután tartotta első tanévzáróját a Veszp­rémi Tanácsakadémia. Az ünnepségen megjelentek az iskola­ vezetői, hallgatóin kívül dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanács­szervek Osztályának képvi­seletében, Józsif János, a megyei pártbizottság titká­ra, valamint hét megye ta­nácsának vb vezetői. Dr. Lóczy László, az is­kola igazgatója köszöntöt­te a tanévzáró közönségét, majd dr. Kovács Tibor ün­nepi beszédében ismertette a tanácsiskolák történeté­ben ezt az új, felsőfokú oktatási formát, az éves tanácsakadémiát, amely mint mondotta: — Nem más főiskolákat hivatott utánozni. A ta­nácsakadémia speciális tan­folyam a községek vb ve­zetőinek képzésére. Elmé­leti és gyakorlati anyagot nyújt, segítséget a legfon­tosabb tennivalók megol­dásában. Kérte az iskola hallgatóit — hét megye száz községi vb vezetőjét — hogy az eredményes tanulóév után ne hagyják abba az önkép­zést, tanulmányozzák a szakirodalmat, az új rende­leteket, hiszen első vonal­ban harcolnak a párt és a kormány politikájáért Kér­te a megyei tanácsszervek vezetőit, hogy tanfolyamok­kal, színvonalas előadások­kal támogassák a további­akban ezt a tanulási folya­matot. Az ünnepi beszéd ezután foglalkozott a legfontosabb belpolitikai kérdésekkel, is­mertette a soron lévő taná­csi feladatokat, majd ered­ményes munkát kívánt az eredményes tanulás után. Lóczy elvtárs értékelte az első akadémiai eszten­dőt, megdicsérte a hallgató­kat tanulmányi eredmé­nyükért, kiváló magatartá­sukért, fegyelmezettségük­ért és szorgalmukért, s Veszprém megye vezetői nevében is köszönetet mon­dott azért az 1600 társadal­mi munkaóráért, amelyet a hallgatók a megyeszékhely leépítéséért végeztek. Hzt követően a iskola hat legjobb eredményt el­ért hallgatójának, akik minden vizsgájukat kitű­nően tették le díszoklevelet nyújtott át, a megyék, já­rások és az iskola szak­­szervezeti bizottsága nevé­ben pedig pénzjutalm­at és ajándékot osztott ki a hall­gatók között. A hallgatók nevében Lupityka Mihály vlt elnök, az iskola pártalapszerveze­­tének titkára köszönte meg azt a szellemi tőkét, ame­lyet ez alatt az esztendő alatt szereztek az iskolában. Végül az iskola kultúrcso­­portja rövid búcsúműso­rt adott. II magyar gyors- és gépírás történetében egyedülálló eredmény a füredi iskolában Bensőséges hangulatú ün­nepség színhelye volt teg­nap délelőtt Balatonfüreden az MSZMP helyi csúcsbi­zottságának székháza. A fü­redi állami gyors- és gép­író iskola tiszteletére ren­dezett ünnepségen az iskola vezetőjén, tanulóin és a szü­lőkön kívül jelen volt a megyei, a veszprémi járási és a balatonfüredi községi pártbizottságok és tanácsok több kulturális vezető sze­mélyisége. A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából dr. Kiss Károly, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Or­szágos Szövetségének ügy­vezető titkára adta át az iskolának a minisztérium és a szövetség által alapított országos vándorzászlót, im­már végérvényesen és visz­­szavonhatatlanul. A bala­tonfüredi iskola ugyanis az ország hatvannégy ilyen jel­legű oktatási intézménye között mind a gyorsírási, mind a gépírási országos versenyben az idén, tavaly és tavalyelőtt (sőt gyorsírás­ban már 1954-ben és 55-ben is!) — egyaránt első helye­zést ért el. — A magyar gyorsírás és gépírás történetében, pon­tosabban e szakma oktatá­­sának történetében egyedül­álló eredmény, amelyet a fürediek most magukénak vallhatnak — mondotta ün­nepi beszédében dr. Kiss Károly, miután részleteiben is ismertette a verseny ered­ményeit. Az egy tanulóra jutó át­lagpontszám Füreden gyors­írásból 21,71 (az országos második helyezett iskolában 16,52, az utolsóban 10 pont), gépírásból pedig 663,2 pont (az utánuk következőé 494,9, illetve az utolsóé 84). Meg­jegyezzük, hogy az országos versenyben megyénk többi ilyen iskolája sem vallott szégyent: gyorsírásban a veszprémi iskola az 5.,­ a keszthelyi a 6., gépírásban a veszprémi a 4., a keszthe­lyi a 12. helyet szerezte meg Dr. Kiss Károly jelvénye­ket, okleveleket és emlék­lapokat adott át — egyéni teljesítményük alapján — a növendékeknek. Mint a több szempontú értékelésből kiderült, az iskola legjobb­ja Fülöp Irén, a székesfe­hérvári területi döntő győz­tese­­(rövidesen az AKÖV füredi kirendeltségénél áll munkába). Negyvenhat kö­zül harmincan fejezték be kiválóan tanulmányaikat. Az iskola minden növendé­ke KISZ-tag. Az előadó, az első és má­sodik osztályosok (azaz most végzettek) egy-egy képvise­lője, a szülői munkaközös­ség megbízottja, valamint Babarczi Imre, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának munkatársa, egyút­tal a járási tanács és a já­rási pártbizottság nevében is szólva: — mind-mind me­leg hangon köszöntötték az iskola vezetőjét, Havas Já­nosnét, aki 1947 óta oktatja a füredi gyors- és gépírónö­vendékeket, és akinek az idei nagy sikerben termé­szetesen a legnagyobb része Legfrissebb jelentés: Lin?O Adou­ a kongói kormány Mandátumának lejártá­val lemondott a kongói kormány. Kaszavubu köz­­társasági elnök kedden rá­dióbeszédben jelentette be, hogy a lemondást elfogad­ta, de az ügyek vitelével át­meneti időre továbbra is Cyrille Adoulát és kabinet­jét bízta meg. Kaszavubu néhány,­­napon belül kor­mányalakítási megbízást ad egy szerinte alkalmas és „senki által sem gyűlölt”, erőskezű politikusnak. Az általa vezetett kormány fogja előkészíteni „a lehető legrövidebb időn belül” a második kongói parlament tagjainak megválasztására az új választásokat. Kaszavubu közölte azt is, hogy személyesen vette át a kongói hadsereg főpa­rancsnokságát a „szoros együttműködésben” Mobu­tu főparancsnokkal. Nyugtalanító nyugodtság Megyénk déli járásai­ban ma már javában vágják az őszi árpát és az északi­akban is e napokban kez­dődik az aratás. Furcsa mód, azt kell kijelenteni, hogy az aratás megkezdésé­nek napjaiban a megye nagyon sok termelőszövet­kezetében még mindig felkészületlenséget talál­tunk. Szó sincs arról, mint­ha egy-egy termelőszövet­kezet tagságát, vezetőségét nem foglalkoztatná az ara­tás, hiszen a maguk mód­ján mindenütt tesznek va­lamit a nagy munkák ér­dekében. De mint ahogy a járási felelősök legutóbbi értekezletén a pápai járás patronálásával megbízott tanácsi funkcionárius mon­dotta: van valami nyugta­lanító abban a nagy nyu­godtságban, ahogy a mun­kák megkezdése előtt egy­két nappal szemlélik egye­sek a feladatokat. Tavasszal már egyszer megbosszulta magát a szer­vezetlenség hiánya és ugyanazok az előjelek az aratás előtt is jelentkeznek. Miről is van szó? Anélkül, hogy ecsetelnénk a már sokszor elmondott és leírt nehézségeket, tudni kell minden erre hivatott em­bernek, hogy nem lesz zökkenőmentes a gépi ara­tás. Tudják ezt is. Mégis olyan nagyon bíznak a gé­pekben sok helyütt, hogy megfeledkeznek más teen­dőkről. Félreértés ne essék: mi is elsősorban a gépek­ben bízunk. Azok fogják el­végezni az aratás nagy ré­szét. De számolnunk kell azokkal a nehézségekkel, amelyek — bár ne lenné­nek — előbb-utóbb gondot okoznak majd az üzemek­ben. A termelőszövetkezeti és gépállomási kombájnok olyan hatalmasat vállaltak magukra, hogy ha azt el­végzik, le a kalappal előt­tük! Persze a kombájnve­zetők és szerelők mindent megtettek a feladat végre­hajtása érdekében, dehát nemcsak rajtuk múlik: múlik a gabonán, s múlik a sokat emlegetett alkat­részhiányon is. A gépállo­mási kombájnokon 315 ék­szíj hiányzik. A­ nemesgu­­lácsi gépszemlén próba közben egy kombájn ék­szíja kétszer is elszakadt. Azt sem tudják, hogyan indítsák a gépet az aratás­ra! Több mint 76 ezer hol­dat géppel levágni (gépál­lomási szerződés) a je­lenlegi viszonyok között hatalmas feladat lesz. De sorolhatnánk tovább a pél­dákat. A mencshelyi ter­melőszövetkezet két kom­bájnjára 964 holdat tervez­tek. Nemesvámoson 3 kom­bájnra 1280 holdat. Ha si­kerül, mi örülnénk ennek a legjobban. Viszont jobb lett volna felkészülni a ké­zi aratásra is, nem úgy, mint Nemesvámoson, ahol mindössze 49 holdat ter­veznek kis kaszával levág­ni. Tótvázsonyban ugyan­csak 3 kombájd több mint 1500 holdat fog a tervek szerint levágni, s a birto­kukban lévő 2 aratógépre nem terveztek aratást. Ez a jelenség egyébként álta­lános. A múlt héten a me­gyei tanács emberei egy nap alatt 66 termelőszövet­kezetben végeztek felmé­rést és végtelenül érdekes, elgondolkoztató számok, tények kerültek napvilágra. E vizsgálatkor bukkant ki az is például, hogy a­­ 66 termelőszövetkezet közül alig találtak egyet, kettőt, ahol nem az utolsó pilla­natra tartogatnák az arató­gépeket. Ennek természe­tesen következményei is vannak, hiszen ott, ahol nem szervezték meg az aratópárokat, nem tervez­tek kévekötő-aratógéppel való vágást, ott még csak nem is gondolnak arra, hogy esetleg cséplőmunka­csapatokat is kellene szer­vezni. A következő a legel­­gondolkoztatóbb tény: a megvizsgált 66 termelőszö­vetkezet közül tíznek sem­miféle aratási ütemterve nincsen. Egyszóval: ezek­ben nem hajtották végre a megyei tanács és a párt­­bizottság határozatát. Nem szándékozunk han­gulatot kelteni az ideges­kedés mellett, hiszen van ok erre amúgy is. De az olyan számok birtokában, mint például: ahhoz, hogy valamennyi gépállomási traktor legalább egy mű­szakban üzemeljen, még 70 traktorosra szükség van, ahhoz, hogy valamennyi kombájnhoz segédvezetőt alkalmazzanak még kellene 88, legalább valamicskét is kombájnhoz értő ember, hogy a jelenlegi felmérések szerint a megye géppark­jának több mint fele nem fog sem kettő, sem nyújtott műszakban dolgozni, bizony idekívánkozik a sürgető kérdés: vajon megtettek-e mindent a termelőszövet­kezetek, a járási pártbizott­ságok és tanácsi szervek annak érdekében, hogy egy­két nappal az aratás zö­mének beindulása előtt mindenki nyugodtan álom­ra hajthassa a fejét? A kérdésre azok adják meg a választ, akiket ez személy szerint illet.­ ­ Kiss Máté Diákok az üzemekben (Képes riport a 4. oldalon)

Next