Napló, 1964. december (Veszprém, 20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
2 Luigi Longo beszéde a választás utáni olasz helyzetről Luigi Longo, az OKP főtitkára beszédet mondott Genovában a kommunista párt választási győzelmének alkalmából rendezett tömeggyűlésen. A párt az észak-olasz kikötővárosban az előző községtanácsi választásokhoz képest 5,5 százalékkal, a tavalyi képviselőválasztásokhoz képest másfél százalékkal növelte szavazatainak számát, míg a kereszténydemokraták és szövetségeseik súlyos vereséget szenvedtek. A kommunista szavazatnyerés az olasz politikai élet legfontosabb jelensége mivel új helyzetet teremt — mondotta. Ez az új helyzet azt jelenti, hogy a kereszténydemokratáktól balra álló munkáspártok a szavazatoknak 48 százalékával rendelkeznek. Először van potenciális lehetőség Olaszországban egy baloldali többség kialakítására. Longo hangoztatta: kudarc vár a kommunistaellenesség kísérletének feltámasztására irányuló minden próbálkozásra, minden olyan törekvés, amely a kommunistaellenes megkülönböztetés jegyében „hűtőszekrénybe akarja tenni” nyolcmillió olasz szavazatát. Ha ez a nyolc millió olasz szászát nem létezne. Olaszország olyan politikai körülmények között élne, mint Nyugat- Németország, vagy Törökország. Ám a nyolc millió olasz, aki kommunistákra szavaz, mind fontosabb része az olasz politikai életnek. Nem lehet kirekeszteni őket az ország és a községek kormányzásából, — fejezte be beszédét Luigi Longo. Politikai gyilkosság Görögországban Vasárnap Gorgopotamosz görög városban nagyerejű akna robbant, 13 ember meghalt és több mint ötvenen megsebesültek. Az akna egy nagygyűlésen robbant fel. Görögország minden részéből körülbelül húszezrnyi tömeg gyűlt öszsze asszonyokkal, gyerekekkel az 1943. november 26-i partizánhőstett évfordulójának megünneplésére. A lelkes tömeggyűlés perceiben történt a pusztító robbanás. A TASZSZ athéni tudósítója szerint az egyik áldozat holtteste alatt egy amerikai gyártmányú akna gyutacsát találták meg. A körülmények arra vallanak, hogy az aknát nemrégen, talán az ünnepség közben helyezték el. (MTI) Megérkezett Moszkvába a csehszlovák párt- és állami külöttség Megérkezett Moszkvába a csehszlovák párt- és állami küldöttség, amely Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Csehszlovákia köztársasgi elnökének vezetésével hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtéren a szovjet állam és párt vezetői, diplomaták, a moszkvai lakosság képviselői fogadták a küldöttséget. Miután a repülőgép leszállt, Leonyid Brezsnyev és Antonin Novotny ellépett a díszszázad előtt, a zenekar a csehszlovák és a szovjet himnuszt játszotta, majd 21 díszsortűz dördült el. Utána a csehszlovák vendégek és a szovjet vezető személyiségek a repülőtér állomásépületébe mentek, ahol a moszkvaiak szálai üdvözölték őket. Ezt követően Brezsnyev és Novotny beszédet mondott. Az ünnepélyes fogadtatás után a csehszlovák és a szovjet vezetők gépkocsira szálltak és a díszbe öltözött moszkvai utcákon át szállásukra hajtattak. Stanleyville repülőtere újra a szabadságharcosoké Algéria felajánlotta fegyveres segítségét a harcoló felkelőknek A Kongóból érkezett legújabb hírügynökségi jelentések arról tájékoztatnak, hogy a szabadságharcosok szilárdan tartják magukat, sőt az utóbbi időben jelentős katonai sikerekre is szert tettek. A harcokban jelenleg már nem vesznek részt a belga ejtőernyősök, mert — mint ismeretes — a nemzetközi közvélemény határozott fellépése meghátrálásra kényszerítette Brüszszelt. Vasárnap amerikai katonai repülőgépeken a belga katonaságot elszállították Kongóból. Az ejtőernyősök Ascensionsziget útbaejtésével kedden érkeznek vissza a brüsszeli katonai repülőtérre. Stanleyville térségében jelenleg Csombénak körülbelül ezer katonája tartózkodik, közöttük 2 300 zsoldos. A szabadságharcosok szívósan küzdenek, hogy visszahódítsák az átmenetileg elvesztett területeket és — mint a hírügynökségek elmondják — megszállva tartják Stanleyville repülőterét. A város belsejében is harcok vannak. Az ország más vidékein a szétszórt felkelők ismét gyülekeznek és mind inkább kiszélesítik az ellenőrzésük alatt álló területeket. A Reuter hírügynökség becslése szerint a felkelők 400 000 négyzetkilométernyi területet tudhatnak magukénak és a jövőben is igen elkeseredett harcokra lehet számítani. Csömbe megismételte azt az álláspontját is, hogy elutasítja az Afrikai Egységszervezet ad hoc bizottságának döntését, kereken tagadja, hogy hazájában külföldi intervenció zajlott le, majd szidalmazta az arab államokat, mivel szerinte „anarchiát akarnak előidézni”. A hírügynökségek Brüszszelből kelt jelentései szerint Snaak belga külügyminiszter vasárnap jegyzéket adott át Geraszimov szovjet nagykövetnek és jegyzékében megismételte kormánya álláspontját a kongói kérdésről. A belga külügyminiszter azzal próbált érvelni, hogy a katonai intervencióra „emberiességi szempontok miatt” volt szükség. Russel angol filozófus, a világhírű tudós nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat azért, mert korszerű repülőgépekkel, rakétákkal, napalm és foszfor bombákkal segíti a kongói zsoldosokat és nagy számban küld katonai tanácsadókat is Kongóba. Ben Bella algériai elnök vasárnapi beszédében bejelentette, hogy hazája fegyvereket szándékozik a szabadságharcosok rendelkezésére bocsátani, sőt ha kell az algériaiak maguk is elmennek Kongóba, hogy harcoljanak az imperialista agresszorok ellen. (MTI) Az amerikaiak vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból - követeli a hanoi szolidaritási értekezlet Hanoiban befejeződött a délvietnami nemzetközi szolidaritási értekezlet. A záróülésen határozatot hoztak Vietnamról, üzenetet fogadtak el a délvietnami néphez, felhívást intéztek az amerikai néphez, valamint szolidaritási határozatot hoztak az ázsiai, afrikai és latinamerikai népek harcával kapcsolatban. A konferencián elfogadott okmányok hangsúlyozzák, hogy az értekezlet támogatja a délvietnami népnek a nemzeti felszabadítási front vezetésével az amerikai imperializmus agressziója ellen vívott hősi küzdelmét. E harc célja Dél-Vietnam felszabadítása, a függetlenség, a demokrácia, a béke, a semlegesség, végső célja pedig Vietnam békés egyesítése. Az értekezlet határozottan elítélte azokat az amerikai terveket, amelyeknek célja a háború kiterjesztése Észak-Vietnamra, az egész indokínai félsziget lángbabszusira. Követelik, hogy az amerikai kormány szigorúan tartsa tiszteletben a genfi egyezményeket, haladéktalanul szüntesse meg délvietnami háborúját és vonja ki csapatait az országból. Az értekezlet elhatározta, hogy december 20-át, a Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának évfordulóját a délvietnami népet vállalt nemzetközi szolidaritás napjának nyilvánítja. NAPLÓ A brazil kormány fegyveres beavatkozása Goals államban A brazil képviselőház vasárnap 192 szavazattal 140 ellenében és 6 tartózkodás mellett jóváhagyta a központi kormányzat fegyveres beavatkozását Goias államban. Ezt megelőzően Castelo Branco elnök üzenetet intézett a parlamenthez és kérte, hogy a képviselők hagyják jóvá a beavatkozást, amelyet az elnök azzal indokolt, hogy Mauro Borges, Goias állam kormányzója „olyan nemzetközi szervezetekkel létesített kapcsolatot, amelyeknek érdekük az alkotmányos rend megzavarása”. Figyelemre méltó, hogy a képviselőház szavazását megelőzően a parlament igazságügyi bizottsága 16 szavazattal 13 ellenében elvetette a központi kormányzat fegyveres beavatkozását jóváhagyó határozatát. A brazil kormány ellenőrzése alatt álló egyik rádióállomás vasárnap azt állította, hogy Rio Grande do Sul államból egy repülőezredes a brazil fővárosba érkezett olyan iratokkal, amelyek azt bizonyítják: az államban szervezkedés folyik a brazil központi kormány megbuktatására. Francia ellenforradalmárokat utasítottak ki Brazzaville-ből A kongói (Brazzaville) kormány kiutasította az országból azt a két francia papot és négy más francia állampolgárt, akik ellenforradalmi tevékenységet folytattak az ország területén. Massemba-Debat köztársasági elnök nyilatkozatot tett az ügyről. Kijelentette, hogy egyes katolikus papok visszaéltek helyzetükkel és bizonyos idő óta felléptek a kormány politikai irányvonala ellen, hangulatot keltettek a lakosság körében. A reakciós elemek elsősorban a francia hadseregre és a katolikus klérusra alapozták számításaikat, a kormány haladó politikája elleni terveiket 1994. december L Korunk törvénye is beba eternyis, eltakarodtak Kongóból. .. Megint bebizonyosodott, hogy a közvélemény milyen roppant erő. Pedig ezt az erőt nem látja senki, semmiféle technikai mértékeszközzel nem mérhető. Csaknem titokzatos léte, mert átrepül az országhatárokon, behatol az államvezetők féltve őrzött dolgozószobájába, semmiféle hatalom nem tarthatja tússzá onnét, ahová benyomulni szándékozik. Spaak belga miniszterelnök tanúvallomást tehetne most a közvélemény erejéről, ha nem akarna a diplomaták ködfüggönye mögé húzódni. Akár beismeri azonban a nyers igazságot, akár nem, tény a tény: egyelőre vissza kellett Kongóból vonulnia. A földkerekség tisztességes embereinek körében dühös haraggal figyelték a belga—amerikai—angol „katonai” akciót a kongói szabadságharcosok ellen. Spaak szemenszedett politikai mesékkel igyekezett megindokolni ejtőernyőseinek hallatlan kongói vandalizmusát. Ezek az egyenruhába bújtatott gengszterek szabadjára engedték szadizmusukat mindazokon a kongói területeken, amelyeket fegyveres túlerejük jóvoltából elfoglaltak. Különösen Stanleyville városában mutatták be, hogy mennyit tanultak a hitlerista SSS hagyományaiból . A végletekig kompromittálták a nagyszerű belga nép egyszerű fiait és leányait. A belga monopolisták és neokolonialisták szolgálatában a becstelenségek sorozatára ragadtatták magukat. Ezeket az ejtőernyősöket nem lehet katonáknak nevezni, sőt, még vérebeknek sem igen. Sokkal rosszabbnak bizonyultak. A belga—amerikai—angol monopolista klikk azonban alaposan elszámította magát, amikor a belga ejtőernyősöket az angol Ancension szigetéről amerikai repülőgépek Kongóba szállították, Csembe már ivott a medve bőrére. És amikor a belga ejtőernyősök vérrel leöntötték Stanleyville külvárosai utcáinak porát, sietősen szeretett volna megjelenni új „diadalának ” színhelyén. Azt hitte, megnyerte a játszmát. Dehogy nyerte. Az öt világrész minden békeszerető és humanista gondolkodású embere elemi erővel tiltakozott! Maguk a szabadságharcosok sem adták fel a küzdelmet. Elvonultak a túlerő elől és berendezkedtek a dzsungelháborúra. Igazságuk tudata és a megsértett erkölcsi rend határtalan erőt kölcsönzött nekik. Spaak ejtőernyősei még arra sem bizonyultak képesnek, hogy az egész várost elfoglalják. A Kongó folyó balpartján levő városrész szilárdan a hazafiak kezén maradt. Csombe fehér zsoldosainak angol főparancsnoka, Michael Here őrnagy kijelentette: ..A felkelők 200 000 négyzetkilométernyi terület urai, fegyveres erővel nem lehet leteríteni őket.” És amikor az ejtőrenyősök Paulist kiürítették, a város igazi urai azonnal visszatértek közeli támaszpontjaikról. Belátják végre Csembe „nagy fehér főnökei”, hogy minden technikai erejük ellenére gyengék a kongói nép szabadságvágya ellenében? Leszámítolják vereségük új és új beszédes tanulságait? Elismerik hát, hogy a gyarmati rendszernek örökre vége? Gondolkodjanak és következtessenek bármiképpen — a harc folyik és kizárólag Kongó népének akarata szerint fejeződhetik be. Korunk törvénye ez... (sdl) — Temetés Dél-Vietnamban ejtőernyősök beavatkozásával. Saigonban a kormányellenes tüntetések során megölt 15 éves buddhista temetésére több mint kétezren gyűltek össze. Az újabb tüntetés megakadályozására csaknem 1500 katonát és rendőrt vonultattak fel.A karhatalom rohammal szétszórta a menetet és mintegy 20 személyt letartóztattak. Képünkön, a temetési menetben résztvevők feszülten figyelik a velük szembenálló gépfegyveres ejtőernyős osztagot (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgai**