Napló, 1967. január (Veszprém, 23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
fascwp, 17. Január 1. Igaz mese az ostobaságról lőször is: tisztában vagyunk vele, hogy a 15. számú AKÖV dolgozói és vezetői talán már torkig vannak a lapunkban megjelenő és őket bíráló cikkeinkkel. (Más kérdés, hogy ezt a vállalat valószínűleg a mi akadékoskodásunknak tekinti, mi pedig az ő esetenként kifogásolható munkájuknak tulajdonítjuk! Másodszor: azt is tudjuk, hogy épp ezekben a napokban roppant erőfeszítésekkel dolgoznak, hogy ebben az ítéletidőben fenntartsák a forgalmat, tehát nem a legidőszerűbb a bírálat. De, mint az eddigiekből nyilvánvalóan kitűnt, mégis valami ilyesféle következik... talán nem is az AKÖV-ről, hanem az embertelenségről, ostobaságról. Pénteken délután a Pápáról Veszprém felé közlekedő autóbusz Farkasgyepű és Városlőd között elromlott , vagy ahogy a sofőrök találóbban mondják, lerohadt. Ilyen előfordul. A gépkocsivezető két autóval is beüzent Pápára, hogy küldjenek valamilyen mentőkocsit. Erre az autóbuszra több mint két órányit kellett várniuk az egyre hidegebbre forduló, hófúvásos időben. Még ez is magyarázható azzal, hogy egyszerűen nem akadt odabenn kocsi, amit kiküldtek volna. De semmiképpen sem található mentség a Pápáról öt órakor induló, és az utasok által Messiásként várt gyors járat vezetőjének embertelen magatartására. Ennek a kocsinak a vezetője ugyanis se szó, se beszéd elrobogott hóval befújt, „rohadó” társa mellett, anélkül, hogy megállásra érdemesítette volna. Legalább a vacogó gyerekeket és nőket átvette volna üres helyeire! De nem. A történetnek nincs vége. Jó kétórás várakozás után megérkezett Pápáról a kisegítő járat, vége szakadt a szenvedésnek, lassan felengedtek az elgémberedett tagok, feltűntek Veszprém rég áhított tornyai, már csak négy kilométernyire volt a város, már csak háromra, alig pár órás késéssel meg is érkeztek volna, de csikordult mellettük egy fék: Vissza! Vissza! Hiszen ez pápai illetőségű kocsi, s mint ilyen nem jöhet be Veszprém város területére! Vissza is fordultak a zord parancs szerint Herendig, s onnan hozta el őket egy ízig-vérig veszprémi születésű, törzskönyvezésű, állampolgárságú, nyilvántartású, illetékességű, hovatartozású, fajtiszta veszprémi kocsi, így történt. Aki nem hiszi, járjon utána. (eö.) E Májusban rendzik a magyar szakszervezetek 21 kongresszusát A magyar szakszervezetek cius 15 és április15/ körül alapszabálya értelmében eb kerül sor eben az évben újjáválasztják . A magyar szakszervezetek a szakszervezeti vezetőszerv XXI. kongresszusa májusban vehet. A célt a választási ül össze. Megvitatják a szakirányelvek leszögezik —, hogy szervezeti mozgalom helyzea gazdasági irányítás fejlődéséről, feladatairól a két kongsével párhuzamosan szukresszus között végzett mun - szervezeti vonalon is birtokáról szóló beszámolót, ssítsák a feltételeket a mun- újjáválasztják a Szakszervek a önállóbb, hatékonyabb tetek Országos Tanácsát. Az végzéséhez, ezt követő hónapokban — A szakszervezeti bizottság október vég _ az gok es a szakszervezeti ta- , , . .nácsok választását február 1 szakszervezetek kongresszus és március 15 között tartásai üléseznek majd, megtarják, a megyei bizottságok ésgyalják saját szakmai zenaz SZMT-k, valamint aznivalóikat, s újraválasztják SZBT megválasztására már a Központi Vezetőségeket. i. Bizonyítékul íme néhány cím:: Hová lett a csicsói Jézus? Mikor is kezdődik az év? Végül itt a legérdekesebb a „hajmeresztő" dosszié! Ide kerül minden érdekes, „kis színes” hír, hóbortos találmány; minden, amire az olvasó azt mondja: Hogy mik vannak! Ki hinné például, hogy az üres papírra leírt egyetlen betű, 0,0075 grammot nyom?! De ebben a gyűjteményben megtalálható minden a gyümölcsből készült bábszínháztól a sóhajtó szekrényig, a Marson létező növényektől az eszkimók első könyvéig... Szeressük jobban, okosokban a Balatont! — Megkaptam a levelét és ezért jöttem el. Mert nem szeretjük elég okosan a Balatont. Ne rólam írjon. Ezt írja meg — kezdi a vállalati jogtanácsos. — Manapság olyan sok gazdája van a Balatonnak. Gazdája egy csomó országos szerv, két különböző megye, akik a maguk módján mind jót akarnak a Balatonnak, s mindez csak részben, vagy alig-alig sikerül. Egyik eredményt agyonüti a másik. S ott van éppen a veszprémi part. Manapság úgy él a köztudatban: a déli parton fürdeni kell, az északin inni. — Mit javasolna, ha önre bíznák a Balaton fejlesztését? — A Balatonra tapadó járásokból új Balaton megyét hoznék létre. Megszüntetnék minden olyan létesítményt, amely nem az üdülést, a pihenést szolgálja. Ha a Balaton környékének népe megérezné, hogy ő a Balaton gazdája, sokkal jobban vigyázna rá. Megszűnne az idénymunkások odaáramlása, a környék lakossága el tudná látni a forgalmat, különösen akkor, ha nemcsak nyáron, hanem tavasszal, ősszel, télen is munkát adna. — A Balaton nem alkalmas téli sportra... — Nem? Szánkázott már a Csobánc kopasz hegyoldalán? Síelt a Caetek hegyen? Látta már felülről a tapolcai medencét? Sétált már a szigligeti vár romjai között? — Ha nem tette, nem az Ön hibája. Nem fedezték még fel, nem építették ki a turistautakat. Pedig micsoda gyönyörűségeket rejtenek az északi part hegyei! A rómaiak felfedezték, mi pedig, akik gazdái vagyaink, nem ápoljuk, nem mutogatjuk eléggé, úgy, ahogyan megérdemelné. — Megfigyelte, hogy a Balaton mentén csupa budapesti sportegyesület tanyázik, egy sincs helybeli? Az ott lakók évekig nem fürdenek a Balatonban. Ha rajtam múlna, én még a megyeszékhelyet sem tenném a partra. Ott van erre az egyik legújabb város: Tapolca. (A szerk. megjegyzése: Nem túlzott lokálpatriotizmus ez?) Magam is tapolcai vagyok, ismerem a lehetőségeit. Ha visszaadnák történelmi rangját, ha városiassá tennék , nem lenne rossz befektetés. Sok olcsó, jó megoldás van a városrendezésre: a „Kis-tó” vízszintjének megemelése, hogy csónakázható legyen; az Árpád és a Mogyorósi utcák fásítása, középen két fasorral: a Vásártéren egy ifjúsági park létesítése, szabadtéri színpaddal, táncparkettal ... — Az odavalósiak mindent megtennének érte, velem együtt. Ha például a sportpálya felújítására kerülne a sor, magam is segítenék, hiszen változatlanul szurkolója vagyok a TIAC-nak. (Írja meg, gratulálok nekik az NB III-ba való feljutáshoz!) — Még egy utolsó kérdés: kit keressenek, ha szükségük lesz a felajánlott segítségre? — Dr. Talabér Józsefet. A mérges öregúr Nem hatott a legszelídebb mosoly sem. A harmadik Napló vásárló, az öregúr nem fedte fel kilétét. Sőt. Mérges lett, amikor a kedves elárusítónők erre kérték. Az utolsó tettes tehát ismeretlen. Feladtam a nyomozást. Egy bizonyos: máig is naponta megvásárolja a Napló-t. TORDAY ALIZ VÍZHIÁNY a magyar tenger PARTJÁN, VÍZFELESLEG A BAUXITBÁNYÁKNÁL Mit fognak inni a balatoni üdülők? Nem vigasztalja a Balaton látványa, a hatalmas vízrengeteg sem az üdülőket, ha a partmenti települések vízcsapjai üresen tátognak. Kánikulában több helyen és sok alkalommal adódik már most is ilyen eset, reggel, késő este, vagy csak éjszaka lehet „szóra bírni” a csapokat A megnövekedett nyári vízigények és az üdülőkkel együtt többszörösére duzzadt lakosság nem egy partmenti helységben állít kielégíthetetlen igényt a vízművekkel szemben. Balatonalmádi például nyaranta négyszer-ötször annyi vizet fogyaszt, mint a téli hónapokban, s ez a jellemző a többi üdülőhelyre is. Az északi parton még jobb a helyzet, a szőlőshegyek nemcsak kitűnő bort, de jó forrásvizet is adnak, sokkal bőségesebben, mint a déli part 480 jelentősebb kútja. Ugyanakkor a hazai bauxitbányászat szükségszerű, és a magyar-szovjet alumínium egyezménnyel meghatározott fejlesztését lépten-nyomon gáncsolja a vízfelesleg. Az ércvagyon igen Már az előbb említett néhány kérdés is vázolta milyen széles körben folynak a vizsgálatok, kutatások ebben a témában. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert számos rémhír kering a bauxitbányászat vízemelésével kapcsolatban, általában eltúlozzák annak várható hatását, víz nélkül maradt települések soráról vélnek tudni, s ellenkezést szítanak a bauxitbányászat fejlesztésével szemben. Szakemberek számításai szerint a majdnem egyetlen számottevő hazai érc\',agyon?,-^. bpuffit „ki lennelcsevancák elenére, JJÁ. fizetődő, .hogy., a. .bányászkodás során várhatóan több, mint 700 millió köbméter vizet kell felszínre emelni. Gazdaságos akkor is, ha ez a környékben elapaszt néhány forrást, s ezeknek a vízszűkében lévő településeknek az ellátására a bányákból vezetéken kell visszaszállítani a vizet. A széleskörű kutatómunka, ami ebben a témában folyik biztosíték arra hogy nem ér bennünket meglepetés: a bauxitbányászat felkészül az esetleges gondok elkerülésére. Külön nyereség, hogy a bányászkodástekintélyes része a karsztvíz- nívó alatt helyezkedik el, s bányászatára csak akkor kerülhet sor, ha ezeket a területeket víztelenítjük, két évtized alatt több száz millió köbméter (!) víz kiszivattyúzásával a leendő bányák alá süllyesztjük a karsztvíz szintet. A szakem-berek ebben a helyi vízfeleslegben és előbb említett helyi vízhiányban meglátták a megoldás lehetőségét. Ma már több olyan tanulmány áll rendelkezésünkre, mely azt vizsgálja, hogy mennyi vizet fognak szolgáltatni ba-uxitbányáink, mi a következménye a környéken ennek a nagymérvű vízemelésnek, mennyi a Balaton-part víz- igénye, kielégíthető-e az üdülőhelyek szükséglete a bauxitbányákból, hogyan lehet a leggazdaságosabban meg- oldani a Balaton-part vízellátását? A Mál kényszerűen fakasztott kitűnő minőségű ivóvíz Ba- laton-parti hasznosítása je jlentős gondot old meg. Egyébként az üdülőhelyek várható nyirádi ellátása arra ösztönözte a szakembereket, hogy úgy vizsgálják a kérdést, s olyan megoldásokat javasoljanak, hogy a bauxitbányák bezárása után is tartsák fenn a bányakutakat, de akkor már pusztán az ivóvíz ellátásra. Röviden már jellemeztük a partmenti települések jelenlegi vízellátott-1 .— „lez . YgJJ.fg.az. .el- ’ so- fvépdi's ,aníit .Tisztázták a szt,bernijeink, 4, 1 leggyengébben Siófok térsége van ellátva, gyenge vízadó réteg helyezkedik itt el, s nincs sok remény arra, hogy jelentősebb kutatással is lehet valamilyen eredményt elérni. Balatonkenesén és Almádiban is rossz a helyzet. Ez utóbbi helyen érdekes módon az úgynevezett küszöbsüllyesztés módszerével növelték nyáron a vízhozamot, kitermelték azoknak a kőzeteknek a víztartalmát is, melyekben a víz tározódik, s ezek ősszel, télen ismét feltöltődnek. Ez a felszínalatti víztárolás másutt is eredményesen alkalmazható módszer. Az északi parton lehetőség van, például Keszthely környékén, új források foglalására is. A nyári vízfogyasztási csúcsidényben 43 ezer köbméter vízre lesz szükség a Balatonnál 1970- ben, s ennek biztosításához 290 millió forintos beruházást kell végezni. Hová kell a vezetéken vinni a vizet A következő kérdés az volt, milyen hatással lesz a környék kútjaira, forrásaira a bányászat vízemelése? A kutatás eredményeit nehéz matematikailag meghatározni, mert több bizonytalan, tisztázatlan kérdés van ma még jelenleg 120 köbméter vizet emelnek felszínre percenként Nyirádon, 1967-ben várhatóan közel 200, 1970-ben 300 köbméterre nő ez az érték , és 1975-ben ismét annyi lesz, mint ma. (A hazai bauxitvagyon legjobb minőségű része van ezen a környéken, mely mennyiségben is igen jelentős.) Várhatóan elapad mintegy 10—15 év múlva több forrás a környéken, így Sümeg, Karmacs, Rezi környékét a bányából visszaszállított vízzel kell majd ellátni. Tapolcán is érezteti majd hatását a vízemelés abban az időben, a tavasbarlang forrásainak hozamcsökkenése vár-ható. A város ellátása pedig könnyen megoldható a későbbiekben ismertetett balatoni vezetékről. Ha a Balaton-parti települések vízellátása kerül szóba, célszerű már olyan tervet készíteni, amely figyelembe veszi a várható fejlődést is. A tó környékének regionális terve 1957/58- ban készült ,s azzal számolt, Az üdülőhelyek vízellátására háromféle elképzelést dolgoztak ki a Vízügyi Tervező Vállalat szakemberei. Az első változat szerint minden vízigényt Nyirádról elégítenének ki. Ehhez fővezetéket építenének a Balaton mindkét partján. A Nyirád— Badacsony közötti vezeték egyik ága az északi partot látná el, a másikat átvezetnék a tó fenekén Fonyódra, s innen kettős vezeték épülne Siófokig. Ennek az elképzelésnek az az előnye, hogy kevés vízművel, a terep ter-mészetes lejtését kihasználva lehetne megoldani Nyirádról mintegy 75 ezer köb-méter, naponta szükséges víz vezetését. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy nagy a beruházási igénye — körülbelül 700 millió forint —, s nem lehet részletekben megvalósítani. A másik elképzelés szerint mindenütt felhasználnák a helyi víznyerési lehetőséget, s csak a hiányzó mintegy 18 ezer köbmétert vezetnék Nyirádról. Ehhez a megoldáshoz Balatonberény és Szemes között több új kutat kellene fúrni az északi parton forrásokat 'kelléné' logicni és ‘ a Balatonszárszó — Balatonkenese közötti partszakaszon felszíni vízművet kellene telepíteni. Ez a vízmű Siófok és Zamárdi közé kerülne az elhogy zsúfoltság nélkül 500 ezer ember élhet a partmenti településeken. A Balatoni Intéző Bizottság részletes tervei szerint 680 ezer fő is kedvezően elhelyezhető a Balaton környékén. Ez a felfejlődés, ami egyúttal a telítettséget is jelenti 1980—1090 évre várható. Számunkra természetesen jelenleg csupán az érdekes, hogy eszerint a mai vízmennyiségnek több mint kétszeresére, 100 ezer köbméterre lesz szükség naponta. készült tervek szerint mintegy 90 millió forintos költséggel, s a megfelelő tisztítás után az említett rész a Balaton vízét kapná. A napi 25 ezer köbméter vizet szolgáltató vízmű és az említett forrásfoglalások, kútfúrások 600 millió forintot igényelnek, de az előbbi tervvel szemben nem 65, hanem 70 fillér lenne egy köbméter ivóvíz önköltsége. A fenti két terv a két szélsőséges esetet veszi figyelembe, míg a harmadik e két elképzelés legelőnyösebb megoldásaira épül, Nyirádról hoznánk napi 40 ezer köbméter vizet. Az északi parton erről a fővezetékről látnák el a településeket Hévíztől Badacsonyig. Elkészülne a Badacsony—Fonyód vízalatti vezeték s ezen látnák el a déli part nyugati részét: Fonyódot, Szemest, Balatonlellét, s elkészülne a siófoki felszíni vízmű is. Önálló körzeti vízművek látnák el Révfülöp, Tihany, Balatonfüred és Balatonalmádi környékét. Mivel ez a megoldás a számításba jöhető területek nagyrészét a kisebb költségű, .természetes eséssel eljuttatható,. vízzel látná el, az önköltség ennél a . legkedvezőbb. átlagosan 60 fillér köbméterenként, a beruházási költség pedig kereken 600 millió forint Nyáron filmért ötször annyi vizet kér — Vízvezeték a Balatonban — „Fürdővíz“ Siófok ellátására 10 millió forintért Új módszer: felszínalatti víztározás Három változat az ellátásra 5 Érdemes-e a tófenékre süllyeszteni a vezetéket? A terv első és harmadik . Ez a rövid híradás , mely változata tartalmazza a Ba-a Hidrológiai Társaság Kadacsony Fonyód közötti közelmúltban rendezett ülésezeteket, amelyet a Balaton .. medrébe kívánnak lefekadattan készült azt fizdtetni. Ez az elképzelés nehe nyitja hogy a szakemberekben bár, de technikailag komolyan foglalkoznak a megoldható, s nagy előnye. Balaton-környék vízgondjaihogy nem igényel átemelő Val, hogy az a bányászatban, telepeket Lehetne Keszthely a lakosság ellátásában és az fele. körbe is vezetni a cső idegenforgalomban netkozoet, ekkor viszont átemelők , , , _, , létesítése szükséges, ami a , hasson fennakadást, fenntartási költséget növeli. * Pünkösti Árpád • •Régifébként gyorűsorű Díszes község szélén, a főút mellett áll ez a tábla. Délcegen mutat valamerre a határba, alkotójának dicsőségét is hirdetve. Nem kutattunk a reklámozott bolt után, a tábla látványa önmagában kielégítette egész téli zöldség-szükségletünket. (Gyengébbek kedvéért: ekkora zöldséget ritkán találni széles e megyében.) Hagyján, hogy’ a címfestő nem tud helyesen írni, hagyján, hogy a tábla kihelyezői nem tudnak helyesen írni. De amellett, hogy az egész községben nem akadt eddig egyetlen ember sem, aki ezt a primitív helyesírási hibát (zöldség!) észrevette volna, és intézkedett volna a kijavításáról, nem mehetünk el szó nélkül. A tábla egyébként gyönyörű. (b. e.) Fotó: Péterfay