Napló, 1967. december (Veszprém, 23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

L­a­r­ ing fia 1,4 milliárd dollár kölcsönt kap Elmúlt a ciprusi konfliktus veszélye Hadügyminiszterből a Világbank elnöke Egy párt — öt jelöltje KOSZIGIN TÁRGYALÁSAI Csütörtökön a Kremlben szovjet—szíriai tárgyalások kezdődtek. A szovjet kül­döttséget Koszigin, a Minisz­tertanács elnöke, a szíriai küldöttséget Zvajen minisz­terelnök vezeti. A megbeszé­lésen részt vesz még Novi­kov szovjet miniszterelnök­­helyettes, Gromiko külügy­miniszter és Grecsko marsall, honvédelmi miniszter. ★ Koszigin szovjet kormány­fő csütörtökön a Kremlben fogadta Nilsson svéd külügy­minisztert, és Gromiko szov­jet külügyminiszter részvéte­lével megbeszélést folytatott vele. KÖLCSÖN ANGLIÁNAK A nemzetközi valuta­alap szerdán este Washingtonban hivatalosan közölte, hogy 1400 millió dolláros kölcsön­nel járul hozzá a font ster­ling megingott bizalmának helyreállításához. A kiadott közlemény hangoztatja: „A hitelkölcsön megállapodás se­gíti Nagy-Britannia hivata­los szerveit abban, hogy megteremtsék a font sterling új árfolyamába vetett bizal­mat és ugyanakkor hozzájá­rul a nemzetközi pénzrend­szer szilárdságának megőrzé­­zéshez”.­­ Anglia a bejelentett köl­csönt a következő 12 hónap során veheti igénybe. A hitel annak a hárommilliárd dol­lárnak a részét képezi, ame­lyet Nagy-Britannia kért a font sterling és a gazdasági élet megszilárdítása végett. .A még hiányzó pénzügyi se­gélyt a hírek szerint az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország folyósít­ja. .­­ MEGEGYEZÉS A CIPRUSI KÉRDÉSBEN Cyrus Vance amerikai uta­zó-nagykövet csütörtökön Pi­­pinelisz görög külügyminisz­terrel vitatta meg nicosiai útjának tapasztalatait. Meg­beszéléseiről nem nyilatko­zott, viszont egy vezető gö­rög tisztviselő jelezte, hogy Vance végeredményben si­keresen fejezte be békéltető akcióját és valószínűleg nem­sokára hazautazik Washing­tonba. Visszatért Brüsszelbe Man­­lio Brosio NATO-főtitkár is. Elutazása előtt az athéni re­pülőtéren megállapította, hogy a konfliktus veszélye elmúlt. José Rose­ Bennett, U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja repülőgépen New Yorkba utazott. Megbízható athéni körök­ben úgy hírli,­ hogy a diplo­máciai fáradozások nyomán létrejött megegyezés terve­zetét már meg is küldték New Yorkba. Végül az AFP ankarai tu­dósításban közli, hogy a tö­rök minisztertanácsot csütör­tökön délelőtt ismét össze­hívták. HOLLANDIA FOGADJA A GÖRÖG FOGLYOKAT Piet de Jong holland mi­niszterelnök szerdán a felső­házban egy kérdésre vála­szolva bejelentette, hogy Hollandia hajlandó mene­dékjogot biztosítani a görög­­országi börtönökben sínylődő politikai foglyoknak. A hol­land ajánlat válasz a görög rezsimnek arra a nyilatkoza­tára, amely szerint az athé­ni kormány kész átadni 2500 politikai foglyot olyan or­szágnak, amely befogadja őket. MC­NAMARÁT elfogad­tak A kétnapos huzavona után szerda este végre hivatalo­san is bejelentették, hogy Robert McNamara megválik hadügyminiszteri tisztétől. McNamara maga jelentette be ezt a tényt nyilatkozatá­ban, s ugyancsak nyilatkoza­tot tett Johnson elnök is, aki haladéktalanul szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a kormány vietnami politikájá­ban nem lesz változás. Az el­nök kijelentette, hogy „egyik legközelebbi munkatársát” veszíti el a hadügyminiszter távozásával. McNamara pe­dig azt hangoztatta, hogy „megtiszteltetésnek tartotta a Johnsonnal együtt végzett munkát. Mindezek ellenére azonban az amerikai sajtóban válto­zatlanul tartja magát az a vélemény, hogy az elnök és hadügyminisztere között vé­leményeltérés mutatkozott a vietnami háborút illetően, s McNamara távozása újabb eszkaláció előjele lehet. A nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank, az úgy­nevezett Világbank igazgató tanácsa egyébként a szerdai ülésen elfogadta Robert Mc­Namara jelöltségét az elnöki tisztre. Bár az igazgató ta­nácsnak még formálisan is el kell fogadnia a javaslatot, nem fér kétség ahhoz, hogy a volt hadügyminisztert meg­választják e tisztségre. Egyelőre teljes a bizonyta­lanság Washingtonban Mc­Namara utódát illetően. Az esélyes jelöltek közül John Cosiallo texasi kormányzó és Cyrus Vance volt hadügymi­­niszterhelyettes­ cáfolta azt, hogy az elnök felajánlotta volna nekik a hadügyminisz­teri tárcát. Új Állam született Szerdán éjfélkor szilvesz­teri hangulat uralkodott a Dél-jemeni Népi Köztársaság néven függetlenné vált Dél- Arábia fővárosa. • Aden ut­cáin. Az emberek énekeltek, táncoltak, petárdákkal, sí­pokkal, autótülköléssel fo­gadták az éjfélt, amely ezút­tal nem új év, kezdetét, ha­nem új korszak beköszöntét jelentette. 128 évi angol ura­lom után függetlenné vált Dél-Arábia. A függetlenné vált új ál­lamot, az arab országok csa­ládjának 14. tagját elsőnek az EAK ismerte el, majd Al­géria, Jemen és Irak. A dél-jemeni kormány megalakulása egyelőre várat magára. A korábbi hírekkel ellentétben, a kormánynév­sort szerdán este nem hozták nyilvánosságra. Ez nyilván annak tulajdonítható, hogy az NSF Rahtan El-Sabi ve­zette küldöttsége az angolok­kal folytatott genfi tárgya­lások elhúzódása miatt csak a csütörtök reggeli órákban érkezett vissza Adenba, ahol a repülőtéren a karhatalom­nak csak nehezen sikerül visszatartania a kifutópályá­ra érkező géptől a vörös­­fehér-fekete dél-jemeni nem­zeti zászlókat lengető több tízezres ujjongó tömeget. Még majdnem kerek egy esztendő van hátra az ame­rikai elnökválasztásig, de az előkészületek már a legkü­lönbözőbb formákban meg­kezdődtek. Az Egyesült Ál­lamokban oly népszerű köz­vélemény kutatások igen és­sokan vallják Ameriká­ban , amilyen arányban csökken Johnson elnök nép­szerűsége, olyan mértékben lesz intenzívebb a köztársa­ságpártiak elnökjelölő kam­pánya. Az államokbeli uta­zások, titkos megbeszélések, homályos, inkább puhatolózó megnyilatkozások után az igazi „csata” kezdete New Hampshire-ben lesz: itt tart­ják az első elnökjelölő gyű­lést. A köztársaságpártiak első számú jelöltje Richard Nixon, a „vesztes”. Nixonnak valóban sok pótolnivalója van. 1950-ben kezdődött je­lentősebb politikai pályafu­tása: californiai szenátor lett. Két év után — 1952—56-ban — alelnök Eisenhower mel­lett. Ez volt számára a csúcs. 1960-ban, mint elnökjelölt megbukott, 1962-ben pedig dekes, sok esetben szenzációs következtetésekre adnak al­kalmat. Johnsonnak újabb és újabb ellenfelei kerülnek felszínre. Ez alkalommal a köztársaságpárti jelölteket mutatjuk be olvasóinknak. californiai kormányzójelölt­­ként szenvedett vereséget. A kudarcok után kijelentette: soha többé nem foglalkozik politikával. New York egyik jól jövedelmező ügyvédi ira­Az ellenfelek között talá­lunk két kormányzót és egy szenátort. Az úgynevezett ,,keleti rendszer” minden pénzével és hatalmával tá­mogatott jelölt George Rom­ney michigani kormányzó. Jelölése népszerű Közép- Nyugaton és a Sziklás-hegy­ség államaiban is. Romney kampányát nem kisebb sze­mélyiség, mint Leonard Hall, a párt országos­­ bizottságá­nak volt elnöke irányítja. Hall óriási tapasztalatokkal rendelkezik, igen jó szerve­dáját irányította ezután, de fogadalmát nem tudta betar­tani. 1964-ben erőteljesen tá­mogatta Goldwatert. (Ezt so­kan még ma is a szemére vetik.) Azóta a legkülönbö­zőbb módon 6 millió dollár­ral segítette a pártkassza nö­velését. 1966-ban nem ke­vesebb, mint 35 államban járt, s közel 100 köztársaság­­párti jelöltet segített külön­böző pozíciókba. Alapja van annak, hogy igen sokan őt tartják a párt első számú je­löltjének. Főnek ismerik, aki máris je­lentősen kiszélesítette a „kortesek” csapatát. A párt számos „liberális” és ,,ha­ladó” vezetője mellett a többi között csatasorba állította Rockefellert, New York ál­lam kormányzóját és William Scranton volt pennsylvániai kormányzót is. Az emlegetett jelöltek kö­zött található Ronald Reagan is A californiai kormányzó népszerűsége állandóan nö­vekszik. Nem kevés azoknak a száma, akik őt tartják Ni­xon legveszélyesebb ellenfe­lének. Sokan vannak, akiket Nixon támogatói közé sorol­nak, de ezek még nem nyi­latkoznak — ha úgy látják Reagan győzelmi lehetőségei nagyobbak, akkor mellé áll­nak. A­­ párt „kompromisszu­mos” jelöltjének tekintik Charles Percy szenátort. Per­cy számára azonban még igen nagy feladatot jelent, hogy kellően megismertesse magát a párttagsággal. És az ötödik New York állam kormány­zójának Nelson Rockefeller­nek a közvéleménykutatások tapasztalatai szerint komoly esélyei lennének, ő azonban kereken kijelentette: nem kívánja magát jelöltetni. Te­kintélyét és népszerűségét inkább Romney érdekében kívánja kamatoztatni. A hadjárat tehát megkez­dődött. A küzdelem várha­t nagyságára jellemző, hogy már a kezdet kezdetén egyet­len pártban öt jelölt nevét emlegetik. S hogy közülük — s a többi jelölt közül — ki veheti fel a legeredménye­sebben a harcot Johnson el­nökkel, az még a jövő titka. A „vesztes“ — mint első számú jelölt két kormányzó, egy raepátor A genfi tárgyalások befejezéseként Kahtán El-Sabi, az NSF főtitkára és Lord Sh­ack­­leton, a brit küldöttség vezetője kézfogással pecsételi meg a független Dél-jemeni Népi Köztársaság létrejöttét. • (Telefotó / MTI Külföldi Képszolgálat) NAPLÓ IS lesz ez a háború... SELYEMZÁSZLÓ TIZENNÉGY NYELVEN IV. J­eremiah Denton alezredesnek nem volt szerencséje. Pedig a felszál­lás előtt nem kisebb ember bú­csúztatta, mint maga McNamara, az USA hadügyminisztere, Amerika elsőszámú kato­nája ugyanis éppen abban az időben volt szemlekörúton, amikor az alezredes a VDK bombázására indult egy repülőgép anya­hajóról. A miniszteri búcsú nem bizonyult jó kabalának: Denton gépét lelőtték a Ham Rong-i híd felett. Milyenek ezek a pilóták? Mi a vélemé­nyük a naboruról? Két kivonat, két jegy­zőkönyvből: James Davis százados. „Ké­rem én az amerikai hadsereg pilótája va­gyok. Nem vagyok hajlandó válaszolni min­den kérdésre. Csupán azt szeretném közölni, hogy ha valóban olyan pusztítást okozott gépem, bombáim, mint ahogy mondják, ak­kor állítsák össze a számlát. Hány ház, hány híd, hány gyár? Küldjék meg a csalá­domnak. A papa kifizeti. Ja igen, az embe­rek ... Ha valóban meghaltak néhányan, kér­dezzék meg a hátramaradottakat, mennyit kérnek személyenként, végkielégítésül? És csapják a számlához. Mondom, mindent ki­fizet a papa...” Joseph Crecca főhadnaggyal személyesen találkoztam. Beszélgetésünkből csupán két mondat: „Én esténként imádkozom, hogy béke legyen Sajnálom, hogy olyan sok szen­vedést okoztunk.. Melyik az igazi arc? Nem tudom. Egy biztos: azt ma már ők is tudják hogy a VDK légiterébe repülni nem békés kirándulás. És számolnak azzal is, hogy nem térnek vissza Azért szerelik fel őket több mint 300 hasz­nálati tárggyal. Íme egy elfogott pilóta „sze­reléséből” néhány kellék: hordozható rádió­telefon, arra az esetre, ha sikerül kiugrani a gépből és szerencsésen földet ér, ezzel kapcsolatot tud teremteni a közelben cir­káló mentő helikopterekkel. Ha a tengerbe esik, használhatja a felfújható gumicsóna­kot, van nála tengervíz sótalanító vegyszer és olyan oldat, amely megfesti a tengert és megvéd a cápák ellen. Zsebekkel teletűzdelt ruhájukban ott található a rugós kés. for­gópisztoly, higanygőzös jelzőlámpa, amely­nek morse jeleit kilométerekről is lehet lát­ni. Vízhatlan gyufa, gyógyszerek. Megtalál­ható kelléktárában a „Hogyan maradjunk életben” című kézikönyv imakönyv. És egy kis selyemzászló, rajta tizennégy nyelven: „Segítséget kérek. Vannak-e a közelben amerikabarát partizánok? Ha igen, vezessen hozzájuk. Kormányom hálás lesz érte .. Nem kérünk a hálából — ismétli az utolsó mondatot Hung Yen tartomány együk falujában Tan Song Hao asszony a helyi milícia tagja. Jobb volna, ha e hosszú szöveg helyett csupán egy kis feliratot hoz­nának magukkal: „Megadom magam”. A lelőtt amerikai gépek pilótáinak — ha túlélik a lelövést — az lesz a sorsuk, hogy elfogják a hadsereg katonái, vagy a milí­cia tagjai, az egyszerű falusi emberek. Az egyik elfogására így emlékszik vissza Song Hao: — Késő délután volt. A rizsföldön dolgoz­tunk. A magasfigyelőben szolgálatot teljesí­tő ügyeletes kolomppal jelezte: amerikai gépek közelednek. Az óvóhelyre indultunk, amikor fülsiketítő dörrenés rázta meg a le­vegőt. Az égre figyeltünk, és láttuk, ágyúink eltaláltak egy gépet. Zuhanni kezdett és rö­videsen fehér ejtőernyő nyílt ki a levegő­ben. A kiugrott pilótát néhányan szemmel tartottuk, a többiek a katonákat értesítet­ték. A szél távolabb sodorta a pilótát, s mi­re odaértünk, már levetette ernyőjét, futás­nak eredt. Haladtunk utána. Tudtuk, ha át akarja úszni a folyót, csónakját kell használnia. De arra már nem volt ideje. Pisztolyt fogott ránk. Néhány pillanatig farkasszemet néztünk. Amikor észrevette, hogy egyre szorosabb gyűrű fog­ja körül, eldobta fegyverét, megadta magát. — És aztán? ... — Kormányunk felhívta a figyelmet hogy sértetlenül kell átadni a pilótákat. Mi igyek­szünk ezt betartani. Újból kezembe veszem a pilóta tizennégy nyelven írott, segítséget kérő zászlaját. Fura fogalmazás. Különös gondolkodásra vallj . Vannak-e a közelben Amerika-barát parti­zánok...?” Király Ferenc S­ k. Tizennégy nyelvű amerikai zászló Péntek, 1967. december 11

Next