Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
Az új brazil elnök beszéde Jarring megszakítja misszióját Las Vegasban folytatódnak a zavargások Medici tábornok, Brazília új elnöke hivatalosan ugyan csak november közepén váltja le Costa e Silva marsallt, gyakorlatilag azonban már az ország államfőjének tekinthető. Erre utal az is, hogy a 64 éves generális rádió- és televízióbeszédben körvonalazta programját. Beszéde egyelőre tipikusan a katonai diktatúra hangja és ezen a rezsim liberalizálására tett ígéretek egy jottányit sem változtatnak. A tábornok „szabad sajtót, egyházi és egyetemi életet” ígért, de csak akkor, ha a felsorolt szektorokban az újságírók, papok és egyetemisták „maguk teremtik meg szabadságuk feltételeit.” Vagyis magyarul: ha az elnök biztosítottnak látja, hogy a felsoroltak azt és csak azt mondják, amit ő jónak lát «— akkor megszólalhatnak ... A beszéd során elhangzottak a többi, ilyenkor már szinte kötelező elemek is. Medici hangsúlyozta, hogy „nem pályázott” az államfői méltóságra, de „nem is utasíthatta vissza” azt. Elismerte, hogy az országot irányító katonai vezetést „nem lehet teljesen demokratikusnak nevezni,” ugyanakkor elismerő szavakkal emlékezett meg elődje, Costa e Silva munkásságáról. Összegezve: a beszéd semmilyen értelemben nem keltett meglepetést. Nemcsak Medici tábornok gondolkodásmódját tükrözi, hanem azt a rendkívül bonyolult helyzetet is, amelyben elhangzott. Az új elnök szemmel láthatólag csak arra vigyázott, hogy egyetlen csoportot se bántson meg és ne is kötelezze el magát valamilyen irányban. Senki sem várhatta — nem is várta —, hogy ebből a beszédből megtudja Medici szándékait. És ha ez valamely csoda folytán meg is történt volna, még mindig ott van az ismeretlen mélységű, de feltétlenül létező szakadék bármelyik új brazil vezető szándékai és lehetőségei között. Medici jött — Gunnar Jarring, az ENSZ főtitkár közelkeleti megbízottja pedig — legalábbis egyelőre — megy. Jarring csaknem féléves szünet után szeptember közepén kísérletezett ismét azzal, hogy közelebb hozza a közelkeleti megegyezést. Erőfeszítései azonban teljesen eredménytelenek maradtak, így visszatér tulajdonképpeni állomáshelyére, Svédország moszkvai nagykövetségére. Küldetésének újabb sikertelensége jól érzékelteti annak a krízisnek a mélységét, amely a közelkeleti hidegháborút immár esztendők óta melegháborúvá változtatta. Az amerikai kaszinó-fővárosban, Las Vegasban folytatódnak a négernegyed zavargásai. Eddig legalább ötven sebesülés és száz letartóztatás történt. A Las Vegas-i események újra bizonyítják: illúzió a négerkérdésben gyökeres pozitív fordulatot várni, amíg a kabinet Vietnamban pusztításra költi el az otthon, a gettók felszámolásához égetően szükséges milliárdokat. Jaleninista állásfoglalását a jobboldali opportunista, szocialistaellenes és szovjetellenes jelenségekkel szemben, s egyetértenek azzal, hogy mindazokat le kell váltani párt- és állami tisztségeikből, akik tevékenységükkel tévútra vezették a párt és a társadalom egészséges erőit. Eltérített repülők útirányának megváltoztatására kényszerítettek egy nemzetközi forgalomban közlekedő argentin Boeing–707- es repülőgépet, amelynek fedélzetén 55 utas van. A gép Buenos Airesből indult Santiagoba és Limán keresztül az amerikai Miamiba. A santiagói leszállás után fegyveresek hatoltak a pilótakabinjába és kényszerítették, hogy Kuba felé induljon, majd amikor látták, hogy ehhez nincs elegendő üzemanyaguk, visszafordultak a chilei fővárosba. Kuba felé eltérítettek fegyveres személyek egy brazil belföldi forgalomban közlekedő Caravelle utasszállító gépet, amelynek fedélzetén 50 utas volt. A repülőgép a fegyveresek parancsára a guayanai Georgetown-ban szállt le üzemanyag-felvétel céljából. A helyi kormány és a brazil nagykövetség képviselői, amint hírt kaptak a gép leszállásáról, rögtön a repülőtérre siettek, de a géprablók a gép és az új repülőtér felrobbantásával fenyegetőztek, ha nem kapnak üzemanyagot. Szovjet- tanzániai tárgyalások Szerdán a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívására hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó tanzániai küldöttség és a szovjet vezetők között. A tárgyalásokon részt vesz Julius Nyerere tanzániai köztársasági elnök. A szovjet fél részéről Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Andrej Gromiko külügyminiszter vesz részt a tárgyalásokon. Francia minisztertanács Georges Pompidou köztársasági elnök a minisztertanács szerdai ülésének végén tartott összefoglalójában határozottan tagadta, hogy rossz hangulat uralkodna Franciaországban és problémák lennének a kormányon belül. Pompidou a többi között hangsúlyozta, hogy a híresztelésekkel ellentétben, a frank ma sincs veszélyeztetett helyzetben, nincs szükség a frank védelmére. A kormányülésen elfogadott hitel- és egyéb intézkedések csak a francia valuta helyzetének további megszilárdítását szolgálják. Anglia Szerdán Brightonban megnyílt a brit konzervatív párt négynapos kongresszusa. A délelőtti ülésen elfogadták azt a határozati javaslatot, amely előirányozza, hogy a „leendő konzervatív kormány” fokozni fogja a fegyverkezést és megszünteti a munkáspárt által kezdeményezett katonai takarékossági politikát. A javaslat hívei kifejtették: úgy kell értelmezni a határozatot, hogy a toryk, ha hatalomra jutnak, helyreállítják Anglia katonai kötelezettségeit a Közel-Keleten, különösen a Perzsa (arab)-öböl térségében és az Indiai-óceánon. A vitában számos felszólaló hevesen bírálta a munkáspártot azért, mert „aláásta Anglia védelmét.” A kongresszuson egyébként nagy feltűnést keltett a londoni ifjú konzervatívok lázadása. A fiatalok Tegyük szabaddá a pártot című füzetükben élesen támadják a párt diktatórikus irányítását. Ez a támadás — a konzervatív Daily Telegraph szavaival élve — soha rosszabbkor nem jöhetett volna ... Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözletet intézett az európai szocialista országok békeharcosai uzsgorodi nemzetközi találkozójának résztvevőihez. Brezsnyev üzenetében hangsúlyozta: „A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép, híven a nagy Lenin hagyatékához, a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet a szocialista közösség minden irányú erősítéséért, az imperializmus és a reakció elleni küzdelem érdekében, a békéért és a nemzetközi biztonságért.” Izraeli légitámadás Izraeli légikötelékek szerdán hajnalban rakétákkal és gépfegyverekkel támadták Al Salai helységet az Ammantól mintegy 70 kilométerre fekvő Ireid városka közelében. Jordániai szóvivők szerint a légelhárítás felvette a harcot a betolakodó repülőgépekkel és távozásra kényszerítette azokat. Az izraeli akció következtében két polgári személy életét vesztette, három pedig megsebesült — közölték Ammanban. Pozsony A Szlovák KP pozsonyi városi szervezetének aktivistái megvitatták a CSKP Központi Bizottsága szeptemberi plénumának és a Szlovák KP Központi Bizottsága októberi plénumának eredményeit. A beszámolót Jan Janik, a pozsonyi városi pártbizottság első titkára tartotta. Az aktívagyűlésen elfogadott határozat leszögezi, hogy a város kommunistái teljes mértékben helyeslik a CSKP és a Szlovák KP Központi Bizottságainak elvi marxis Görögminiszter szökése Georgiosz Milonasz, az egykori Papandreu-kormány közoktatási minisztere megszökött Amargasz szigetéről, ahová a katonai junta száműzte. A szöktetésben öt olasz, köztük egy újságíró is közreműködött. Az olaszok egy yachttal látogattak Amargosz szigetére és turistaként tekintették meg látványosságait, majd éjszaka visszatértek és hajójuk fedélzetére vették a volt minisztert. Milonasz jelenlegi tartózkodási helye nem ismeretes. Vietnam Az amerikai parancsnokság éjszaka eseményeiről kiadott közleményében csupán szórványos harci tevékenységről számolt be. A partizánok 14 ízben vettek tüzérségi tűz alá különböző amerikai, illetve délvietnami katonai célpontokat. Kedden újabb 600 amerikai katona hagyta el Dél-Vietnamot a létszámcsökkentések keretében. Az amerikai veszteségeket összesítő jelentésekben az amerikai katonai parancsnokság megelégedéssel állapítja meg, hogy a sain '"'Sajátok lassan kezdenek az amerikaiaknál aktívabb szerepet vállalni a hadszíntéren. A jelentés ezt a következtetést a múlt hét veszteséglistájáról vonja le: az említett időszakban „mindössze” 95 amerikai, viszont 108 délvietnami katona vesztette életét. Az elmúlt években — állapítják meg amerikai körökben — az amerikai veszteségek gyakorta háromszorosan is meghaladták a kormánycsapatok veszteségeit Kairó Szerdán tartotta első sajtóértekezletét Kairóban dr. Abdel Megid, az EAK kormányának újonnan kinevezett hivatalos szóvivője. Az Egyesült Arab Köztársaság és a többi arab állam — jelentette ki Megid — el van szánva arra, hogy ellenáll az izraeli agressziónak és felszabadítja a megszállt területeket NAPLÓ Csütörtök, 1969. október 9- Kikkel együtt és kik ellen? A prágai Tribuna vezércikke A Tribuna, a CSKP KB cseh irodájának politikai és ideológiai hetilapja szerdai vezércikkét annak a kérdésnek szenteli, hogy a pártnak kikkel együtt és kik ellen kell érvényesítenie politikáját. A cikk szerzője, Oldrich Svestka ezzel összefüggésben áttekintést ad a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a közelmúltban és a jelenben beoltott szerepéről. — Hisszük — állapítja meg —, hogy pártunk politikáját mindinkább támogatni fogja társadalmunk nagy többsége, mindazok a hamisan tájékoztatott és félrevezetett állampolgárok is akiknek nemzeti érzéseivel visszaéltek, sohasem feledkezhetünk meg azonban arról hogy az emberek a nyilvános tájékoztatás alapján alakítják ki állásfoglalásaikat és nézeteiket. Ám tavaly a tájékoztatást a párt és állam akkori vezetésének tagjai irányították. Ezért elnéző magatartást kell tanúsítanunk e példátlan manipuláció szenvedő alanyai iránt, viszont annál szigorúbban kell eljárnunk azokkal szemben, akik ezt tudatosan, erkölcsi aggályok nélkül, a saját hatalmukért vívott könyörtelen harcban megszervezték, tekintet nélkül társadalmunk létérdekeire. A jelenlegi vezetés jó úton halad Az igazságot már sokan kezdik felismerni, de még sokan félnek a jövőtől tartanak a megtorlástól és a revanstól. Még fülükbe cseng a jobboldali szocialista erők propagandája, amelyek félelmüket (és gyávaságukat is, mert hiszen alapjában véve minden opportunista gyáva és menekül a felelősségre vonás elől) igyekeztek és mindmáig igyekeznek átvinni az ország becsületes állampolgárainak tudatába. Ezért beszélnek a január előtti viszonyokhoz, sőt az ötvenes évek gyakorlatához való visszatérésről. Poltikánkkal naponta el kell oszlatni az emberek félelmét és aggodalmait meg kell szüntetnünk tájékozatlanságukat. Az embereknek saját tapasztalataik alapján kell meggyőződniük arról, hogy a jelenlegi vezetés helyes, határozott, egyúttal azonban demokratikus úton halad. A cikk szerzője megemlíti, hogy a kommunistákra háruló nagyobb felelősség miatt nem lehet azonos mércével mérni párttagot és pártonkívülit Az értelmiség megnyeréséért A követelmények alapján határozhatjuk meg a párt káderpolitikájának a alapelveit is. Tagadhatatlan, hogy a párt a szocializmus hatalmi pozícióit kommunistákkal kívánja biztosítani. Másrészről azonban a párt megszünteti az úgynevezett káderplafont, lehetőséget nyújt valamennyi becsületes állampolgárnak az érvényesülésre az élet minden területén. Szükséges, hogy a pártvezetés és a pártszervek pontosan felmérjék az osztályerők helyzetét és a munkásság, a parasztság, az értelmiség és a fiatalság tudatának fedettségét. Svestka a továbbiakban kiemeli, hogy nemcsak a pártaktíva jelentős részénél, hanem a munkásosztály tagjainál párttagoknál és párton kívülieknél egyaránt jelentős változás tapasztalható a közelmúlt eseményeinek felismerésében. Tavaly a munkásosztály állt ellen legtovább a tömegtájékoztatási eszközök ráhatásának. Az ennek tudatában levő jobboldal különösképpen az augusztus előtti időszakban különféle hazafias jelszavakkal igyekezett megnyerni a munkásosztályt, amely ez ellen nem volt mindig felvértezve. A munkásság tudatában végbement változás a stabilizáció egyik legfontosabb tényezője. A parasztság helytállásának rövid elemzése után a cikk írója az értelmiségről megállapítja: „ Értelmiségünk jelenleg bonyolult és fájdalmas folyamatot él át, amelyet nagy érdeklődéssel és soxista segítő szándékkal figyelünk, hogy megszabadítsuk illúzióitól. Jól tudjuk, hogy az értelmiség bizonyos csoportjai, elsősorban a párton belül, túl messzire mentek, s még ma is ellenséges magatartást tanúsítanak a pártvezetés jelenlegi politikájával szemben. Tudniuk kell azonban, hogy már nem számítunk rájuk, már nincs visszaút s felelősségre vonjuk őket Az értelmiség sokkal nagyobb részének megnyeréséért azonban — a bírálat jogának fenntartásával — kitartó harcot folytatunk, s hisszük, hogy megérti, mi is történt az elmúlt időszakban — állapítja meg Svestka. Sztrájkmozgalmak Nyugat-Európában NAPONTA TUCATNYI OLYAN HÍRREL találkozunk a szerkesztőségi telex-gépeken, amelyek a tőkés országok dolgozóinak követelési mozgalmáról szólnak: kiskereskedők sztrájkja Franciaországban: fémmunkások szövetkezési akciója Olaszországban: bányászsztrájk Nyugat-Németországban; textilesek bérharca Angliában; sztrájkoló spanyol munkásokat tartóztattak le Andalúziában; Nixon elnök rendelettel megakadályozta a vasutas sztrájkot az Egyesült Államokban és így tovább. Ez a helyzet késztette a napokban a francia nagytőkések egyik pénzügyi lapját, a Vie Francaise-t a következő megállapításra. „Egy dolog bizonyos, jelenleg a dolgozók minden rétege jelen van a szociális élet színpadán, s megállapítható, hogy a kormányokkal és a tőkésekkel folytatott vitájuk általános követeléseket fogalmaznak meg az értelmiségi szakemberek, a munkások, a parasztok, a kiskereskedők, a kisiparosok, a diákok”. Ennek a sok országra kiterjedő — a tőkés lap által általános vitaként említett — követelési mozgalomnak több közös jellemzője van. Az alapvető jellemző, hogy a bérmunkások és a dolgozók tömege áll szemben a tőkésekkel és a monopolisták kormányaival, vagyis a tőkés kizsákmányolással. Az is jellemző, hogy a monopoltőke megpróbálja útját állni ezeknek az akcióknak. A kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatokzata ezt mondta erről: „Az imperializmus a munkásmozgalom ellen harcolva lábbal tiporja a demokratikus jogokat és szabadságjogokat, leplezetlen erőszakot alkalmaz, a rendőrterror kíméletlen módszereihez és munkásellenes törvényekhez folyamodik. Emellett felhasználja a demagógia, a burzsoá reformizmus eszközeit, az opportunizmus ideológiáját és politikáját is, szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmozgalmat belülről megossza, s „beleillessze” a kapitalista rendszerbe. VAGYIS RÖVIDEN SZÓLVA a tőkések és munkások között folyó osztályharc nemcsak éleződik, de mind bonyolultabbá válik. A tőkések a nyílt, az erőszakszervezetekkel folytatott elnyomás mellett a helyzetnek megfelelően újabb és újabb trükköket alkalmaznak a kizsákmányolás zavartalanságának biztosítására, a még nagyobb profitok szerzésére. Ebben a törekvésükben a leghatározottabb támogatást kapják, érdekeik legfontosabb védelmezőitől, a tőkés kormányoktól. A kormányok miniszterei és a tőkés lapok együtt szónokolnak a béremelést követelő munkások felé — mint ezt Nyugat- Németországban tették legutóbb —, hogy „a bérek újabb emelésével meginogna a józan értelemtől összetartott bérpolitika épülete.” A munkások viszont jól tudják, hogy egyrészt nem a „józan értelem” az alapja a tőkés bérpolitikának, másrészt, hogy semmi nem omlik össze a béremelések hatására. Jó példa erre a tavaly májusi nagy általános sztrájk Franciaországban, és a sztrájk hatására megadott 14 százalékos béremelés. Egyszerűen csak az történt, hogy a tőkések leadni kényszerültek egy morzsányit óriási profitjaikból a dolgozóknak, s ezt később a kormány cinkossága mellett az árak emelésével igyekeztek visszaszerezni. Ez a manőverezés is leleplezte a tőkés bérpolitika igazi alapját, nevezetesen a munkásellenes profithajhászást. E bér- és árpolitika segítségével a monopoltőke a tavalyi engedményeknek több mint a felét visszalopkodta a munkásoktól, így a jelenlegi munkástüntetések, paraszti tüntető felvonulások teljesen szükségszerűen következtek be. A munkások imét 10 százalékos béremelést követelnek. A tőkések még ellenállnak, a kormány pedig újabb 2 százalékos áremelkedést harangozott be év végére. Vagyis, ha még tejesítené is a munkások 10 százalékos béremelési követeléseit, nem lenne semmi haladás a tavalyi helyzethez képest. Vajon a tőkések és a kormányaik azért zárkóznak el a bérkövetelések elől, mert a vállalatok jövedelmezősége nem teszi azt lehetővé? Egyáltalán nem. A vállalatok nyeresége állandóan növekszik. Hogy ennek ellenére nem emelik a munkások és a bérből élők fizetését, az a tőkés szociálpolitikán kívül a tőkés világban végbemenő nagy szerkezeti átalakulásokkal is magyarázható. A mind élesebbé váló nemzeti és nemzetközi versenyben a kisebb és gyengébb cégek tönkremennek. Ez ellen tőkeerejük növelésével védekeznek a vállalatok. A tőkét viszont a munkások rovására szaporítják. Ez a folyamat tehát egyszerű tőkés reflex, aminek kedvez a munkanélküliek állandó, az ipari és a mezőgazdasági struktúra átalakulásával naponta szaporodó serege. E kizsákmányolási reflex ellen lépnek fel a tőkés világban a munkások és a dolgozók egetlen fegyverükkel, a sztrájkkal,l