Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
Világ proletárjai egyesüljetek 1 _____ SZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TIHICS NPJ1 Csütörtök, 1969. október 9. AradO fillér XXV. évfolyam — 234. szám Hazaérkezett az NDK-ból a magyar küldöttség Szerda délelőtt hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Erdélyi Károly, külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Előadás az ajkai timföldgyárról Az ICSOBA-konferencia munkájáról Szerdán szekcióülésekkel folytatódott az ICSOBA nemzetközi alumíniumipari konferenciája a Technika Házában. A három szekcióban elhangzott 33 előadás egyikében dr. Pintér Tihamér létesítményi főmérnök ismertette az Ajkán épülő új timföldgyár terveit. Az új gyár építését az tette szükségessé, hogy az egyre növekvő igényeket eddigi timföldgyártó kapacitásunk már nem tudta kielégíteni. Az ajkai új gyár, amelyet első ütemben évente 240 ezer tonna előállítására tervezett az alumíniumipari tervező vállalat, korszerűségében legalábbis eléri a nemzetközi színvonallal. A timföldet az ALLTTERV-nél kidolgozott új technológiával és ugyancsak túlnyomó részben magyar tervezésű berendezésekkel fogják előállítani. Az üzem 3,5 százalékát a szabadban helyezik el. Az új létesítmény első termelősora évi 120 ezer tonna kapacitással 1971-ben lép üzembe, majd a következő évben teljesítőképességeg eléri a 240 ezer tonnát, a kérőbbiekben további bővítéssel ez a kapacitás akár meg is kétszerezhető. Az TCSOBA-konferencia csütörtökön folytatta tanácskozását.. A .,televíziót minden iskolának” mozgalom egyik kezdeményezője a Bakony Művekben, a Hámán Kató szocialista brigád a szerelőszalagnál. (Fotó: Zwicker Tamás) (Képes riportunk a 3. oldalon) Megkezdődött a szövetkezeti vezetők közgazdasági továbbképzése Tegnap délelőtt Veszprémben, a MESZÖV székházában dr. Polgár Sándor, a Közgazdasági Tudományegyetem docense a piac szerepéről tartott előadást mintegy 60 szövetkezeti vezető előtt. Ezzel kezdetét vette megyénkben a szövetkezeti vezetők közgazdasági továbbképzése. A jövő áprilisig lezajló 12 előadás során a piackutatás és árpolitika szerepéről, a kalkulációs munkáról, a korszerű reklám- és propaganda tevékenységről és az anyagi érdekeltségről tájékozódnak a MESZÖV-höz tartozó szövetkezetek vezetők. Tanácskozás Veszprémben a víz és levegő tisztításáról Szerdán több mint 200 ipari, szakember és kutató részvételével nagyszabású tanácskozás kezdődött Veszprémben, amelyen megbeszélik a vegyipari üzemek víz és levegőszennyeződés mérési módszereit, valamint a tisztítás módját. A szakemberek eszmecseréjét az MTESZ szervezetei, a Nehézipari Minisztérium, a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek szervezte. Ezen a fórumon beszámolnak a 12 nagy vegyiüzem, illetve gyógyszertár lég- és vízszennyezésének mértékéről, valamint azokról az új módszerekről, amelyekkel jelentősen csökkenthetik ennek arányát. A háromnapos tanácskozáson 15 előadás hangzik majd el. Egyetemi rektorok és párttitkárok tanácskozása Veszprémben Szerdán megkezdődött Veszprémben az egyetemi rektorok s párttitkárok kétnapos országos tanácskozása, amelyre meghívták a műszaki főiskolák igazgatóit, valamint több kutatóintézet vezetőjét is. A tanácskozáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes és dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese is. Dr. Polinszky Károly megnyitó szavai után Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. A Központi Bizottság titkárának előadását élénk vita követte. A felszólalt egyetemi vezetők kicserélték észrevételeiket a tudománypolitikai irányelvek megvalósításának első tapasztalatairól. Aczél György elvtárs vitaindító előadását tartja (Fotó : Vida) 68 mázsás termésátlag Befejezés előtt a burgonyaszedés Mindenfelé közvetlenül befejezés előtt áll a burgonyaszedés: a termőterületnek már csak alig 10 százalékáról kell begyűjteni a jónak számító idei termést A lakosság ellátása szempontjából igen lényeges növényi kultúra vetésterülete hazánkban különféle okok miatt tíz év alatt hozzávetőleg százezer holddal csökkent. A kisebb érdeklődést általában a termesztésben levő fajták leromlására és más, többnyire gazdasági okokra vezetik vissza a szakemberek. A csökkentett vetésterületről az elmúlt években nem is tudták fedezni az igényeket. Például tavaly is nagyobb tételeket, kellett, behozni Lengyelországból, hogy elegendő burgonya kerüljön a fővárosi és vidéki piacokra. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonyafronton a következő években fokozatos javulásra lehet számítani. Huzamosabb idő óta először, 1969-ben esik meg újra, hogy a mezőgazdaság annyi burgonyát tud biztosítani a belkereskedelem számára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásához. A termésátlag országosan 68 mázsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség behozatalra, vagy ha igen, akkor is csak egészen kis tételeket kell majd importból fedezni. A 40 ezer holdas termőterületről lekerülő burgonya minősége ellen sem lehet kifogás. Többnyire olyan fajtákat raknak most prizmákba, amelyek a hazai ízlésnek megfelelnek, tehát húsuk többnyire nem sárga, hanem fehér. Az idei termés döntő többségét a mezőgazdasági nagyüzemekben gépekkel takarítják be. Kézi munkára csak ott van szükség, ahol kisebb a termőterület. Röpülj páva...1. 1 zsűri elnöke a megyei bemutatóra Kicsit remegő hangon kezdi a dalt az idős parasztbácsi, de egykettőre megtalálja régi „formáját”, s a szép népdal betölti az egész termet, az SZMT színháztermét. Mindenki két dalt ad elő, egy lassút és egy gyorsat, van aki zongorakísérettel, van aki egy szál magában. Tegnap került sor a televízió által meghirdetett „Röpülj páva...” népdalvetélkedő megyei versenyére, amelyen azt kellett eldönteni, hogy kik képviseljék Veszprém megyét az elődöntőn, s esetleg, a döntőn. A zsűri elnöke Kovács Zsuzsa, a televízió művészeti és film főosztályának munkatársa. Őt kértem meg, hogy értékelje a hallottakat. — Kellemes meglepetés volt a Veszprém megyei népdalénekeseket hallani. Természetesen itt most elsősorban azokra gondolok, akik majd megnehezítik a dolgunkat... a legjobbakra. — Kikre gondol? — Hadd ne említsem meg őket névszerint. Hiszen még csak ezután dönt majd a zsűri, hogy kik jussanak tovább, és nem szeretném, ha valaki csalódna amiatt, hogy mégsem került be a legjobbak közé ... — A többi megyével összehasonlítva milyen a színvonal? — Volt magasabb és volt alacsonyabb is. Csupán Vas megye van még hátra, másutt mindenütt voltunk. Azt hiszem, Veszprém megyének nem kell szégyenkeznie, akik tovább jutnak az elődöntőbe — biztos vagyok benne — meg fogják állni a helyüket. — Mi a célja a vetélkedőnek? — Az ismert jelszóval válaszolhatok legpontosabban: „legyen a népdal mindenkié!". S ezen túl, azt hiszem nagyon sok olyan népdalt mentünk meg a feledésbe merüléstől, amelyek népünk kincsei. Az eddigi tapasztalatok is igazolják ezt a reményünket: szinte mindenütt hall az ember olyan csodálatos népdalokat, amelyek már csak azon a szűkebb környéken ismertek. Jó lenne, ha a vetélkedő országosan ismertté tenne ezek közül néhányat. — Önnek is szívügye a népdal? — Ó, igen. Már a Zeneakadémián is a legkedvesebb tantárgyam volt a népzene ... s talán abból vizsgáztam a legjobban. Azonkívül szegedi vagyok, és nagyon sok Szeged környéki népdalt ismertem meg gyermekkoromban. Úgy megszerettem őket, hogy azt hiszem, soha, egyet sem fogok elfelejteni közülük. — Kik jelentkeznek a vetélkedőre? — Fiatalok, idősebbek egyaránt. S a társadalom szinte valamennyi rétegéből. Pest megyében egy 82 éves néni is énekelt. S nem is akárhogy. Láthatják majd őt az elődöntőben... mert ő már bekerült. A zsűri egy-másfél héten belül tevésben értesíti a résztvevőket az eredményről. Reméljük nemcsak az elődöntőben találkozunk a továbbjutottakkal, hanem a döntőben is. Hogy kik lesznek azok? Még titok. A rokonszenves zsűrielnök sem tudja, s a részvevők sem. Legfeljebb sejtik ... (Kedd) A VERSENY EGYIK RÉSZTVEVŐJE Fotó: Vida A. Zoltán Felszabadulási ünnepség Karcagon A Nagykunság legnagyobb települése Karcag, szerdán ünnepelte felszabadulásának huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is. Délután a város egyik legfiatalabb üzemét, a szerszámgépipari művek karcagi gyáregységét, majd az újonnan épült 629-es számú szakmunkásképző iskolát keresték fel. Este a városi tanács nagyterűjében ünnepi ülésen emlékeztek meg a település felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Az ülésen a város vendégei is részt vettek. Karcagon a város központjában szerdán felavatták a fiatalok új otthonát, a KISZ ifjúsági házát A korszerűen berendezett, klubteremmel, szakköri helyiségekkel ellátott épületet. Fodor Józsefről, a Tanácsköztársaság hőséről, a karcagi direktórium tagjáról nevezték el. A névadó ünnepség alkalmából a város KISZ fiataljai a város temetőjében megkoszorúzták Fodor József síremlékét. Német professzor Keszthelyen Tegnap a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolára érkezett dr. Klaus Dörter, a Hallei Luther Márton Egyetem növénytermesztési szekciójának igazgatója. A német egyetem és az agrártudományi főiskola között létrejött együttműködési megállapodás keretében 8 napon át a magyar kollegáival konzultál a közös meliorációs és rét-legelő gazdálkodási kísérletekről. Tanulmányozza a keszthelyi főiskola munkáját.