Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Világ proletárjai egyesüljetek 1 _____ SZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TIHICS N­PJ1 Csütörtök, 1969. október 9. Ara­dO fillér XXV. évfolyam — 234. szám Hazaérkezett az NDK-ból a magyar küldöttség Szerda délelőtt hazaérke­zett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának, az NDK Államta­nácsának és minisztertaná­csának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításá­nak 20 évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke Erdélyi Ká­roly, külügyminiszter-he­lyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására meg­jelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Fehér La­jos, a Politikai Bizott­ság tagja­, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Komó­csin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Je­len volt dr. Herbert Plasch­­ke, az NDK budapesti nagy­követe és a nagykövetség több munkatársa. Előadás az ajkai timföldgyárról Az ICSOBA-konferencia munkájáról Szerdán szekcióülésekkel folytatódott az ICSOBA nemzetközi alumíniumipari konferenciája a Technika Házában. A három szekcióban el­hangzott 33 előadás egyiké­ben dr. Pintér Tihamér lé­tesítményi főmérnök ismer­­tette az Ajkán épülő új tim­­földgyár terveit. Az új gyár építését az tette szükségessé, hogy az egyre növekvő igényeket ed­digi timföldgyártó kapacitá­sunk már nem tudta kielé­gíteni. Az ajkai új gyár, amelyet első ütemben éven­te 240 ezer tonna előállítá­sára tervezett az alumínium­ipari tervező vállalat, kor­szerűségében legalábbis el­éri a nemzetközi színvonal­­lal. A timföldet az ALLT­­TERV-nél kidolgozott új technológiával és ugyancsak túlnyomó részben magyar tervezésű berendezésekkel fogják előállítani. Az üzem 3,5 százalékát a szabadban helyezik el. Az új létesítmény első ter­melősora évi 120 ezer tonna kapacitással 1971-ben lép üzembe, majd a következő évben teljesítőképességeg el­éri a 240 ezer tonnát­, a kér­­őbbiekben további bővítés­sel ez a kapacitás akár meg is kétszerezhető. Az TCSOB­A-konferencia csütörtökön folytatta tanács­kozását.. A .,televíziót minden iskolának” mozgalom egyik kezde­ményezője a Bakony Művekben, a Hámán Kató szocialista brigád a szerelőszalagnál. (Fotó: Zwicker Tamás) (Képes riportunk a 3. oldalon) Megkezdődött a szövetkezeti vezetők közgazdasági továbbképzése Tegnap délelőtt Veszprém­ben, a MESZÖV székházában dr. Polgár Sándor, a Közgaz­dasági Tudományegyetem do­cense a piac szerepéről tar­tott előadást mintegy 60 szö­vetkezeti vezető előtt. Ezzel kezdetét vette megyénkben a szövetkezeti vezetők közgaz­dasági továbbképzése. A jövő áprilisig lezajló 12 előadás során a piackutatás és árpolitika szerepéről, a kalkulációs munkáról, a kor­szerű reklám- és propaganda tevékenységről és az anyagi érdekeltségről tájékozódnak a MESZÖV-höz tartozó szövet­kezetek vezetők. Tanácskozás Veszprémben a víz és levegő tisztításáról Szerdán több mint 200 ipa­ri, szakember és kutató rész­vételével nagyszabású tanács­kozás kezdődött Veszprém­ben, amelyen megbeszélik a vegyipari üzemek víz és leve­­gő­­szennyeződés mérési mód­szereit, valamint a tisztítás módját. A szakemberek esz­mecseréjét az MTESZ szerve­zetei, a Nehézipari Miniszté­rium, a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet és a fűzfői Nit­­rokémiai Ipartelepek szer­vezte. Ezen a fórumon be­számolnak a 12 nagy vegyi­üzem, illetve gyógyszertár lég- és vízszennyezésének mértékéről, valamint azokról az új módszerekről, ame­lyekkel jelentősen csökkent­­hetik ennek arányát. A há­romnapos tanácskozáson 15 előadás hangzik majd el. Egyetemi rektorok és párttitkárok tanácskozása Veszprémben Szerdán megkezdődött Veszprémben az egyetemi rektorok s párttitkárok két­napos országos tanácskozása, amelyre meghívták a műsza­ki főiskolák igazgatóit, vala­mint több kutatóintézet veze­tőjét is. A tanácskozáson részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Veszprém megyei párt­­bizottság első titkára, dr. Po­­linszky Károly, művelődés­­ügyi miniszterhelyettes és dr. Farádi László, az egészség­­ügyi miniszter első helyette­se is. Dr. Polinszky Károly meg­nyitó szavai után Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. A Központi Bizottság titká­rának előadását élénk vita követte. A felszólalt egyetemi vezetők kicserélték észrevéte­leiket a tudománypolitikai irányelvek megvalósításának első tapasztalatairól. Aczél György elvtárs vitaindító előadását tartja (Fotó : Vida) 68 mázsás termésátlag Befejezés előtt a burgonyaszedés Mindenfelé közvetlenül be­fejezés előtt áll a burgonya­szedés: a termőterületnek már csak alig 10 százalékáról kell begyűjteni a jónak szá­mító idei termést A lakosság ellátása szem­pontjából igen lényeges nö­vényi kultúra vetésterülete hazánkban különféle okok miatt tíz év alatt hozzávető­leg százezer holddal csök­kent. A kisebb érdeklődést általában a termesztésben levő fajták leromlására és más, többnyire gazdasági okokra vezetik vissza a szak­emberek. A csökkentett ve­tésterületről az elmúlt évek­ben nem is tudták fedezni az igényeket. Például tavaly is nagyobb tételeket, kellett, be­hozni Lengyelországból, hogy elegendő burgonya kerüljön a fővárosi és vidéki piacok­ra. Az idei tapasztalatok arra utalnak, hogy a burgonya­fronton a következő években fokozatos javulásra lehet szá­mítani. Huzamosabb idő óta először, 1969-ben esik meg újra, hogy a mezőgazdaság annyi burgonyát tud biztosí­tani a belkereskedelem szá­mára, amennyi lényegében elegendő a lakosság ellátásá­hoz. A termésátlag országo­san 68 mázsa körül alakul holdanként, ami azt jelenti, hogy nem lesz szükség beho­zatalra, vagy ha igen, akkor is csak egészen kis tételeket kell majd importból fedezni. A 40 ezer holdas termőterü­letről lekerülő burgonya mi­nősége ellen sem lehet kifo­gás. Többnyire olyan fajtá­kat raknak most prizmákba, amelyek a hazai ízlésnek megfelelnek, tehát húsuk többnyire nem sárga, hanem fehér. Az idei termés döntő több­ségét a mezőgazdasági nagy­üzemekben gépekkel takarít­ják be. Kézi m­unkára csak ott van szükség, ahol kisebb a termőterület. Röpülj páva...1. 1 zsűri elnöke a megyei bemutatóra­­ Kicsit remegő hangon kezdi a dalt az idős parasztbácsi, de egykettőre meg­találja régi „formáját”, s a szép népdal betölti az egész termet, az SZMT szín­háztermét. Mindenki két dalt ad elő, egy lassút és egy gyorsat, van aki zon­gorakísérettel, van aki egy szál magá­ban. Tegnap került sor a televízió által meghirdetett „Röpülj páva...” népdal­­vetélkedő megyei versenyére, amelyen azt kellett eldönteni, hogy kik képvisel­jék Veszprém megyét az elődöntőn, s esetleg, a döntőn. A zsűri elnöke Kovács Zsuzsa, a tele­vízió művészeti és film főosztályának munkatársa. Őt kértem meg, hogy ér­tékelje a hallottakat. — Kellemes meglepetés volt a Veszp­rém megyei népdalénekeseket hallani. Természetesen itt most elsősorban azokra gondolok, akik majd megne­hezítik a dolgunkat... a legjobbakra. — Kikre gondol? — Hadd ne említsem meg őket név­­szerint. Hiszen még csak ezután dönt majd a zsűri, hogy kik jussanak to­vább, és nem szeretném, ha valaki csa­lódna amiatt, hogy mégsem került be a legjobbak közé ... — A többi megyével összehasonlítva milyen a színvonal? — Volt magasabb és volt alacso­nyabb is. Csupán Vas megye van még hátra, másutt mindenütt voltunk. Azt hiszem, Veszprém megyének nem kell szégyenkeznie, akik tovább jutnak az elődöntőbe — biztos vagyok benne — meg fogják állni a helyüket. — Mi a célja a vetélkedőnek? — Az ismert jelszóval válaszolhatok legpontosabban: „legyen a népdal min­denkié!". S ezen túl, azt hiszem nagyon sok olyan népdalt mentünk meg a fe­ledésbe merüléstől, amelyek népünk kincsei. Az eddigi tapasztalatok is iga­zolják ezt a reményünket: szinte min­denütt hall az ember olyan csodálatos népdalokat, amelyek már csak azon a szűkebb környéken ismertek. Jó lenne, ha a vetélkedő országosan ismertté ten­ne ezek közül néhányat. — Önnek is szívügye a népdal? — Ó, igen. Már a Zeneakadémián is a legkedvesebb tantárgyam volt a népzene ... s talán abból vizsgáztam a legjobban. Azonkívül­ szegedi vagyok, és nagyon sok Szeged környéki népdalt ismertem meg gyermekkoromban. Úgy megszerettem őket, hogy azt hiszem, so­ha, egyet sem fogok elfelejteni közülük. — Kik jelentkeznek a vetélkedőre? — Fiatalok, idősebbek egyaránt. S a társadalom szinte valamennyi rétegé­ből. Pest megyében egy 82 éves néni is énekelt. S nem is akárhogy. Láthat­ják majd őt az elődöntőben... mert ő már bekerült. A zsűri egy-másfél héten belül tevés­ben értesíti a résztvevőket az ered­ményről. Reméljük nemcsak az elődön­­­tőben találkozunk a tovább­jutottak­kal, hanem a döntőben is. Hogy kik lesznek azok? Még titok. A rokonszen­ves zsűrielnök sem tudja, s a részve­vők sem. Legfeljebb sejtik ... (Kedd) A VERSENY EGYIK RÉSZTVEVŐJE Fotó: Vida A. Zoltán Felszabadulási ünnepség Karcagon A Nagykunság legnagyobb települése Karcag, szerdán ünnepelte felszabadulásának huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter is. Délután a város egyik leg­fiatalabb üzemét, a szer­számgépipari művek karcagi gyáregységét, majd az újon­nan épült 629-es számú szak­munkásképző iskolát keres­ték fel. Este a városi tanács nagyterűjében ünnepi ülésen emlékeztek meg a település felszabadulásának negyedszá­zados évfordulójáról. Az ülé­sen a város vendégei is részt vettek. Karcagon a város központ­jában szerdán felavatták a fiatalok új otthonát, a KISZ ifjúsági házát A korszerűen berendezett, klubteremmel, szakköri helyiségekkel ellá­tott épületet. Fodor Józsefről, a Tanácsköztársaság hőséről, a karcagi direktórium tagjá­ról nevezték el. A névadó ün­nepség alkalmából a város KISZ fiataljai a város teme­tőjében megkoszorúzták Fo­dor József síremlékét. N­ém­et professzor Keszthelyen Tegnap a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskolára ér­kezett dr. Klaus Dörter, a Hallei Luther Márton Egye­tem növénytermesztési szek­ciójának igazgatója. A német egyetem és az agrártudomá­nyi főiskola között létrejött együttműködési megállapodás keretében 8 napon át a ma­gyar kollegáival konzultál a közös meliorációs és rét-le­gelő gazdálkodási kísérletek­ről. Tanulmányozza a keszt­helyi főiskola munkáját.

Next