Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

OLVADÁS Fotó: Péterfay Endre „Szolgálják még jó­ban­ a lakosságot a kisperi szövetkezetek!“ A választmány elfogadta a KISZOV új alapszabály­ter­vezetét és az elnöki beszámolót A Kisipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetsége tegnap, a KISZÖV székházá­ban kibővített választmányi ülést tartott, amelyen részt vettek: Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kardos Géza, az OKISZ el­nökhelyettese, dr. Spilák An­tal, a megyei pártbizottság ipari osztályának, vezetője, Farkas Tamás, a megyei ta­nács ipari, osztályának veze­tője, Levitusz Károly, a ME­SZÖV elnöke, Römer Pál, a Bakonytáji Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének titkára, a KISZÖV választ­mányának tagjai, a vezetőség és a szövetkezetek elnökei. A választmány először el­fogadta azt a javaslatot, hogy kooptálással kibővítse sorait és a legközelebbi küldöttköz­gyűlésig annak jogkörét gya­korolva intézkedjék egy sor fontos tennivaló elvégzésé­ben. Ezután a részvevők meg­vitatták és a javaslatokkal, valamint kiegészítésekkel el­fogadták azt az új alapsza­bályzat tervezetet, amely, a közgyűlések határozatai alap­ján a szövetségbe tömörült 20 szövetkezet törvénye lesz, s amelynek alapján a jövő­ben működni, gazdálkodni fognak, s a KISZÖV ellátja érdekképviseletüket. Az új alapszabály tervezetet a KISZÖV szerkesztő bizott­sága a szövetkezetek vélemé­nyének meghallgatása, javas­lataik figyelembevétele után dolgozta ki, s most a választ­mányi ülés után a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé terjesztik jóváhagyásra. Patkós Albert, a KISZÖV elnöke beszámolt a választ­mánynak a szövetségbe tömö­rült szövetkezetek és a me­gyei érdekképviseleti szerv 1969-ben végzett munkájá­ról. Rámutatott, hogy bár a megyei pártbizottság nemrég pozitívan értékelte a megyei kisipari szövetkezetek tevé­kenységét, a lehetőségeket még koránt sem használták ki. Mind a gazdasági, mind pedig a politikai munkában sok még a tennivaló. Dr. Kar­dos Géza, az OKISZ elnök­­helyettese főként azt hangsú­lyozta, hogy a kisipari szö­vetkezetek olyan termékeket készítsenek, amelyek megfe­lelnek­­a­ piaci igényeknek, a lakosság kívánalmainak. Tóth István,a megyei párt­bizottság­­ titkára­ elmondotta, hogy a pártbizottság nagy fi­gyelemmel kíséri a megyei szövetkezetek fejlődését. Nemcsak azért, mert igen szerves a kapcsolatuk a la­kossággal, hanem, mert je­lentős részt vállalnak a párt gazdaságpolitikájának meg­valósításából, többek között a lakásprogram teljesítéséből, a foglalkoztatottság növelésé­ből. Nyereséges gazdálkodá­sukkal több ezer dolgozó élet­­színvonalának emelését se­gítik. A megye szövetkezetei­re is jellemző az az erőtel­jes átrendeződés, amely a gazdasági reform óta az egész népgazdaságban végbemegy. A megyei pártbizottság tit­kára hangsúlyozta, hogy a jö­vőben jobban kell koordinál­ni a munkát a termelő, a fo­gyasztási­ és a kisipari szö­vetkezetek között, lényegesen többet kell áldozni a fejlesz­tésre, a korszerűsítésre, a po­litikai munka erősítésére, a szolgáltatások bővítésére. Ez utóbbi olyan tartalmi eleme a munkának, amely nélkül nem lehet dolgozni. A szö­vetkezet vezetőinek állandóan figyelniök kell a lakosság új igényeit, s igyekezzenek eze­ket mielőbb kielégíteni. El­ismeréssel szólt az eddigi munkáról, s hangsúlyozta: az új alapszabály elfogadásával lényegében új típusú szövet­ség alakult, amelynek köte­lessége, hogy a törvény segít­ségével felelősséggel oldja meg a jövőbeni nagyobb fel­adatokat. . Világ proletárjai egyesüljetek! Szerda, 1970. február 25. Ara­mi fillér XXVI. évfolyam — 47. szám Továbbra is szükség van Veszprém megye szénbányáira NÖVEKVŐ IGÉNYEK, GYARAPODÓ GONDOK — 250 EZER TONNA SZÉN TERVEN FELÜL — BÉRFEJLESZTÉSRE 3 ÉS FÉL MILLIÓ FORINT — KÖSZÖNET A SZABAD SZOMBATOK S A VASÁRNA­POK FELÁLDOZÁSÁÉRT — ÜLÉST TAR­TOTT A SZAKSZERVEZETEK VESZPRÉM MEGYEI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE Tegnap délelőtt Veszprém­ben az SZMT székházában ülést tartott a Szakszerveze­tek Veszprém megyei Taná­csának Elnöksége. Első na­pirendi pontként a Közép­dunántúli Szénbánya és a Várpalotai Szénbánya Vál­lalat igazgatója megyénk szénbányáinak helyzetéről és a zavartalan tüzelőellátás érdekében tett intézkedések­ről adott számot. Mindkét szénbánya válla­lat az elmúlt esztendőben rendkívül nehéz körülmé­nyek között teljesítette a reá háruló feladatokat, amelyek jelentősen meghaladták a tervezett célkitűzéseket. Az ország energiafogyasztása ugyanis nagyobb mértékben növekedett 1969-ben, mint azt tervezték, késlekedett néhány import tüzelőanyag megérkezése és a szénhid­rogénprogram megvalósítá­sába is akadályok keletkez­tek, ezért a tervezettnél több szenet kellett kitermelnie a Várpalotai és a Közép-du­nántúli Szénbánya Vállalat­nak egyaránt. A KDX bányáinak terme­lési programja 1969-ben 2,7 millió lott, e helyett az igények kielégítésére 2,9 millió tonna , szenet ter­meltek, s még ezzel sem tudták tel­jes mértékben ellátni az ipart és a kereskedelmet. A Várpalotai Szénbánya Válla­latnál ugyan csökkent a nyerslignit-termelés az előző évhez képest, de a minősé­gileg magasabbra értékelt, s a piacon keresettebb a hyd­­rált lignitből, s a brikettből fokozták termelésüket. A brikettgyár például 1968-hoz képest másfélsze­resére növelte termelését. A fokozottabb minőségi kö­vetelményeknek kívánt ele­get tenni a KDT is, amikor növelte durvaszén termelé­sét és programon felül közel 180 ezer tonna durva szén­nel is igyekezett kielégíteni a kereskedelem igényét. A beszámoló és mindkét vállalat igazgatójának szóbe­li kiegészítése hangsúlyozta, hogy e megnövekedett ter­melési feladatok megoldásá­hoz igen nagy anyagi erőfe­szítéseket kellett tennie a vállalatoknak. Az energia­­hordozókban történt válto­zás térhódítása a köztudat­ban nagyarányú munkaerő­fluktuációt okozott a KDT- nél és Várpalotán egyaránt. Az utóbbinál például 1969- ben 1141-en léptek ki, s mindössze 958 volt a felvet­tek száma. Az előző évihez viszonyítva mintegy 200 bányász hiány­zott a tervezett létszámból. Hasonló volt a helyzet a Közép-dunántúli Szénbánya Vállalat üzemeiben. 2116-an léptek ki egy esz­tendő alatt, míg a belépet­tek száma 1835 volt. A munkaerővándorlás a je­lek szerint folytatódik, és például a KDT-nél január­ban a 135 belépővel szemben 188-an léptek ki. A létszám­­hiány ellensúlyozására kény­telen volt elsősorban a Vár­palotai Szénbánya Vállalat feladatainak teljesítése érde­kében pótműszakot bevezet­ni és sok szabad szombaton és vasárnap is dolgoztak a bányászok. Gyakorlatilag minden bányász tíz műszak­kal dolgozott többet az évi rendes mnkaidejénél. A túl­órák magas száma természe­tesen jelentős bérszínvonal­túllépést okozott, amely Várpalotán összességében megközelítette a 4 millió forintot. Ugyanakkor mint­egy 3 és fél millió forint bérfejlesztéssel is igyekez­tek a hatékonyabb mun­kára ösztönözni. A KDT bányáiban a bérszínvonal 3,3 százalékkal emelke­dett, nem számítva a termelő va­sárnapok bérét. A különbö­ző, s nem kis összegű jutal­makkal is igyekezett mind­két vállalat kifejezni meg­becsülését, elsősorban a törzsgárdatagok iránt. A várpalotai bányáknál pél­dául 2 és fél millió forint jutalmat fizettek ki 1969- ben. A KDT-nél pedig a több mint háromhetes nyereségré­szesedés szolgálja az ered­ményes munka elismerését. A bérjellegű anyagi jutta­tások mellett mindkét vál­lalat nagy figyelmet fordí­tott szociális, kommuná­lis ellátásának fejlesztésé­re, a munkásszállítások korszerűsítésére, a mun­kásszállók modernizálásá­ra. Nem kis erőfeszítéseket tet­tek a műszaki fejlesztés ér­dekében, amely hatékony eszköznek bizonyult a lét­számhiány pótlásakor. A Közép-dunántúli Szénbánya Vállalat üzemei felszereltsé­güket tekintve ma már az ország legkorszerűbb bányái közé tartoznak. De túl a kü­lönböző műszaki, szociális, kommunális fejlesztéseken a létszámhiány pótlásának, il­letve a létszám megtartásá­nak leghatékonyabb útja — hangsúlyozták a beszámolók, s az SZMT elnökségének ha­tározata — erőteljesebb pro­pagandával megértetni a közvéleménnyel, a bányá­szokkal, hogy Veszprém megye bányáira szükség van, e bányák sze­nét igényli a népgazdaság. Az energiahordozókban tör­tént változás csak fokozato­san és a perspektivikus táv­latokban érinti a szénbányá­szatot, de Veszprém megyé­ben még nagyon sokáig szükség lesz minden gazda­ságosan és korszerűen dolgo­zó bányára. Az SZMT elnöksége, mi­után jóváhagyta és elfogadta az előterjesztett beszámoló­kat, köszönetét fejezte ki me­gyénk szénbányászainak azért az áldozatos mun­káért, amelyet az elmúlt esztendőben fejtettek ki, s a különböző nehézségek ellenére is túlteljesítették feladataikat. Így sikerült megakadályozni, hogy jelen­tősebb zavar keletkezzék megyénk szénellátásában. A bányászok szabad szombat­jainak és vasárnapjainak feláldozásáért külön is kö­szönetet mondott az SZMT elnöksége a megye lakossá­gának nevében. Ezt követően a Szakszer­vezetek Veszprém megyei Tanácsának Elnöksége meg­hallgatta a Bakony Művek jubileumi munkaversenyéről szóló tájékoztató jelentést, megvitatta, az üzemi demok­rácia helyzetét, a szakszer­vezetek ez évi feladatait a demokrácia fejlesztésében, majd vegyes ügyeket tárgyalt. A. A. Ünnepélyes gyűlést tartott a keszthelyi Úttörő Honvédelmi Zászlóalj A Honvédelmi Zászlóalj út­törői és parancsnokai a Fegy­veres Erők Klubjában ünnepi gyűlés keretében megemlé­keztek a szovjet hadsereg megalakulásának 52. évfordu­lójáról. Emlékbeszédet mon­dott Marton Jenő, a KISZ KB nevelési tanácsának tagja. Részt vettek az ünnepségen • Járási Úttörő Elnökség tag­jai, a tanács vezetői, a hon­védség képviselői, és a test­véri szovjet pionírszervezet 15 pajtása A szovjet és ma­gyar úttörők ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Az elmaradhatatlan jelvénycse­re, a közös­­ játék, sakkver­seny, és az ezt követő tánc felejthetetlenné tette ezt a napot az úttörőknek. A szovjet pajtások nevé­ben P. V. Valentyina úttörő­vezető köszönte meg a meg­hívást, megígérte, hogy a keszthelyi Úttörő Honvédelmi Zászlóalj névadó és zászló­avató ünnepségén ugyancsak részt vesznek a szovjet pajtá­sok. MJ. Választék, színvonal, árak Tegnap délelőtt a Hotel Veszprém nagytermében ün­nepi eseménnyel folytatódott a Veszprém megyei farsang rendezvénysorozata. Az ünnepi rendezvényen megjelent Síró Tibor, a Bel-­ kereskedelmi , Minisztérium főosztályvezetője. Patkós La­jos, a megyei tanács vb osz­tályvezetője, valamint a ven­déglátóipari vállalatok veze­tői is. Mintegy kétszáz hallgató előtt Sivó Tibor tartott érté­kes előadást a vendéglátó­­ipar és idegenforgalom ez évi feladatairól, a távlati fejlesz­tési tervekről. A vendéglátóipar 1969-ben sikeres évet zárt,­­s várható, hogy 1970-ben még nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Az év első hónapjában, a ta­valy januárihoz képest 10— 72 százalékkal emelkedett ét­termeinkben és egyéb szóra­kozóhelyeinken a forgalom. Ez a 10 százalék sejteti, hogy az év folyamán további emel­kedésre számíthatunk, az ide­genforgalom növekedésével párhuzamosan. Ahhoz azon­ban, hogy a megnövekedett igényeket maradéktalanul ki tudja elégíteni a vendéglá­tóipar, növelni kell a válasz­tékot, olyan árrendszert kell kialakítani, amely a közön­ség minden rétegének meg­felel. Javítani kell a kiszol­gálás színvonalát, folyamatos tájékoztatásra, propagandára van szükség. A továbbiakban egy „elve­szett korosztályról"– beszélt az előadó. — Az óvodások teljes ellá­tást kapnak napközben, az egyetemisták számára ott a menza. De hol étkeznek az általános és középiskolások, s ezen kívül milyen szóra­kozási lehetőséget nyújtot­tunk nekik? Hattól­ tizenhét éves korig nem mindenhol tud megfelelő ellátást bizto­sítani a gyermekélelmezés. Feladatot és lehetőséget is jelent ez egyben.” Sivó Tibor felhívta a fi­gyelmet a csökkentett mun­kaidőből adódó „hosszított hétvégére” arra az igény­­növekedésre, amit minden­képpen ki kell elégíteni. Előadása végén a főosz­tályvezető a vendéglátóipart és az idegenforgalmat egy­aránt érintő témákra hívta fel a szakemberek figyelmét. Az érdekes előadást izgal­mas vetélkedő követte. A megye legjobb cukrászai és hidegkonyhai szakácsai mér­ték össze tudásukat és „fő­zőkanalukat”. A cukrászok versenyében Módos Árpád (a közelmúltban mutattuk be a Naplóban) a bakonyszent­­lászlói cukrászat vezetője, a hidegkonyhai szakácsok ver­senyében Palotás Rudolf, a Hotel Veszprém konyhafőnö­ke szerezte meg az elsőséget. Munkában a zsűri Fotó: Péterfay Endre

Next