Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

A frigy baloldali győzelem! Salvador Allende Chile új elnöke Hatalomra került a Népi Egységfront Salvador Allende-t válasz­tották a következő hatéves ciklusra Chile köztársasági elnökévé. Szombaton délután együt­tes ülést tartott a chilei par­lam­ent két háza. Az egyet­len pont a köztársasági elnök megválasztása volt A kommunistákat, szocia­listákat valamint más balol­dali csoportokat tömörítő népi egységfront felültje Sal­­'vador Allende 153 szavazatot kapott elienteie. Jorge Al­lessandri, a jobboldal jelölt­je mindössze 35-öt. Hét kép­viselő tartózkodott a szava­zástól, öten nem jelentek meg. A magát marxistának val­ló Salvador Allende novem­ber 3-án lép a jelenlegi ke­reszténydemokrata elnök, Eduardo Frei örökébe. A chilei parlament tapsvi­harban tört ki, amikor dr. Thomas Pablo, a szenátus elnöke ismertette a szavazás eredményét Salvador Allende Alienest­itta-ban született egy valparaisoi polgárcsalád gyerme­keként. Orvosi diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt kezdte meg politikai tevékenységét, dták­■sztráj­kokat szervezett Ibanez tá­bornok népelenes rendszere él­én. 1937-ben a radikális párt je­löltjeként képviselői mandátu­mot szerzett, s 1939-ben a chilei népfront kormányban közegész­ségügyi miniszter lett. Egyik alapítója volt a chilei szocialis­ta pártnak, amely nws-ban fő­titkárrá választotta. 1946-tól sze­nátor, 1996-tól elnökké választá­sáig a szenátus alelnöke. 1951-ben a kommunisták, a ra­dikálisok és a népi szocialista baloldal létrehozták a népfron­tot, s az 1952-es, 1958-as és 1964- es elnökválasztásokon egyedüli jelöltként Allendet indították. Az 1970. szeptember 4-én tartott el­nökválasztáson győzelmet ara­tott, 30 ezer szavazattal előzve meg a jobboldali Alesaandot. Befejeződött az ENSZ jubileumi ülésszaka Középeurópai idő szerint szombaton délután 17 óra 20 perckor befejeződött az ENSZ közgyűlés jubileumi üléssza­ka. Az ülésszak résztvevői há­rom dokumenttumot fogadták el év.­...... " A közgyűlés 35 ülésszaka hétfőn folytatja szokásos munkáját. Az évforduló alkalmából elfogadott deklaráció újólag hitet tesz az ENSZ alapok­mányában megfogalmazott alapelvek mellett . Thant főtitkár a záróülé­­sen beszédet mondott Hazautazott az NDK-küldöttség Szombaton a délelőtti órák­ban megtartották az NDK és Csehszlovákia párt- és kor­mányküldöttségének befejező tárgyalásait. Ezt követően a prágai vár új galériájában ünnepélyesen aláírták a csehszlovák-német tárgyalá­sok záróközleményét. Szombaton a négynapos csehszlovákiai látogatásról visszaérkezett Berlinbe a küldöttség, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának első titkára az államtanács elnöke és Wilri­stopi miniszterelnök vezetett Őszintén­­ sikerekről, gondokról (Folytatás az első oldalról) ang­zik belőle az a kritikai hang, amelyet indokolnak a meglevő gondok. Ilyen pél­dául a villamosenergia-ipar­­ban dolgozók aránytalan bé­rezése. Elmondotta például, hogy míg az Ajkai Hőerőmű Vállalatnál az egy dolgozóra jutó termelési érték a legma­gasabb az iparmedencében, a dolgozók évi átlagjövedel­me az ajkai statisztikában az utolsó helyen ,,kullog-e. A fel­szólaló véleménye szerint gond az is, hogy Ajkán vi­szonylag alacsony a kommu­nista fizikai dolgozók ará­nya, hatékonyabbá kell te­hát tenni a pártépítést. A gondok őszinte, kritikus elem­­zése végett javasolta, hogy a városi pártbizottság ne csak négyévenként szervezzen pártértekezletet, hanem éven­ként adjon számot — bátran, kritizálva és önkritikusan — a város kommunistáinak kül­döttei előtt. Felszólalt a vitában Tóth István, a megyei pártbizott­ság titkára is. Elmondotta, hogy Ajka a megye egyik legnagyobb ipari centruma, munkásbázisa. A páratlan di­namikájú urbanizáció mellett töretlen a város üzemeinek intézményeinek gazdasági fejlődése, ezért a megye­i pártbizottság nevében köszö­netét és elismerését fejezte k­i az itt dolgozó kommunis­táknak és pártonkívülieknek. Szótt az elmúlt eg­y esen­dő legnagyobb horderejű kezdeményezéséről, melyet a párt irányított, az új gazda­sági mechanizmusról. Ennek eredményeiről, meglevő gondjairól. Az érdekeltségi rendszer fonákságainak elem­zésekor elmondotta, hogy bár a megye 857 pártalapszerve­­zetének választó taggyűlésén sok szó esett az anyagiasság­ról, a harácsolásról nem erősödtek a szocialista tudat fejlődését akadályozó ténye­zők, a kispolgári szemlélet­mód, mindössze jobban érzé­kelhető, jobban „tettenérhe­­tő” gazdasági reformunk el­ső három évében. Küzdeni ellene, képviselni a párt ér­dekeit, minden szinten szük­séges és nemcsak arra kell törekedni, hogy a gazdasági vezetésnek partnere legyen a pártszervezet, hanem fordít­va is, hogy a pártszervezet­nek partnere legyen a gazda­sági vezetés­­ a politikai munkában. A vitát követően megvá­lasztották a város 47 tagú pártbizottságát, a megyei pártértekezlet 25 ajkai kül­döttét. A városi pártbizott­ság első ülésén megválasz­tották a városi párt-végre­hajtó bizottságot, melynek tit­kára ismét Semsei György tagjai: Farkas János, Sípos Ferenc, Köbér Ferenc, Simon Gyula, Juhász Árpádné, Áb­rahám Ferenc, Készler Jó­zsef, Kerekes Árpád, Balato­ni Anító és dr. Mont Istvám. N­A­F­I 1 0 Vasárnap, im október 11 (ftfTÓVILÁGHIRAPÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HírIBO: Hírek és cáfolatok Atasszi szíriai elnök lemondásán,l — Péter János találkozott U Thanttal és az amerikai külügyminisz­terrel KEDD: Az európai ország kommunista és munkáspártjainak képviselői összeültek Moszkvában — Megalakult az RAK új kor­mánya SZERDA: Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlései — Külügy­miniszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács CSÜTÖRTÖK: Nixon—Gromiko találkozó — Merénylet Chilében a hadsereg főparancsnoka ellen PÉNTEK: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ-ben — Brandt sajtóértekezlete egyéves kormányzásának eredményéről SZOMBAT: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterelnökkel — Döntés Chilében Ut a hetet kommentátornak, Pálfy József: Jubilál*!* ülésszak az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja zárta a hetet, az esztendőnek az a napja, amelyen a világszer­vezetről szokás megemlékez­ni, 1945. október 24-én lépett hatályba ugyanis az ENSZ alapokmánya, a San Fran­­cisco-i egyezmény. Mivel en­nek most huszonöt esztende­je, érthető, hogy hosszú és látványos jubileumi üléssza­kot rendeztek. Volt olyan nap, amikor tucatnyi állam- és kormányfő váltotta fel egymást az ENSZ közgyűlési termének szónoki emelvé­nye. Sok szépet és jót is el­mondtak az ünnepi üléssoro­zaton az ENSZ-ről, elhang­zottak kifogások is. Észre le­het venni, hogy a nyugati nagyhatalmak szívesen hoz­zányúlnának az ENSZ alap­­okmányáhooz, külön­ösebb a Biztonsági Tanács jogköré­nek módosítása végett. Volt vita a jubiláns üléssorozatról kiadandó, 12 pontot tartal­mazó külön nyilatkozat meg­szövegezése körül is, főleg azért, mert abban név szerint megbélyegezték a fajgyűlölet politikáját, alkalmazó Dél- Afrikát és az utolsó gyarma­tosító hatalmat, Portugáliát Fel-felmerült ez a fogalom: az ENSZ egyetemessége. Ta­lán nem árt ..lefordítani”: azt jelenti, hogy a világ minden országa képviseltesse magát az ENSZ-ben. Nem lehet ,egyetemes", „univerzális”, az egész emberiség nevében szólni jogosult vagy képes szervezet az­ ENSZ, ha nem tagja a két Németország, hi­szen az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szerepel, vagy ha nincs ott a Kínai Népköztársaság .Éppen a jubiláris üléssoro­zat alatt került nyilvánosság­ra az F­NSZ demográfiai év­könyve: e szerint a Kínai Népköztársaság lakossága 740 millió.) A Szovjetunió és az Egye­sült Államok lélekszámát is ideiktatom: 240 millió a szov­jet emberek száma, az USA területét 224 millióan lak­ják. Ezé a két hatalomé két­ségtelenül a döntő felelősség a világ békéjének megmara­dásáért, amint mondani szo­kás: e két ország „szuper­nagyhatalom”. Nos, az­ elmúlt hét több alkalmat teremtett a szovjet—amerikai viszony tisztázásához, a két fél állás­pontjának kölcsönös megis­mertetéséhez. A múlt heti Gromikov Ropers találkozót a hét elején követte az a va­csora, amelyet a New York-i Waldorf Astoria szállóban adott az­ amerikai külügymi­niszter szovjet kollegája tisz­teletére. Pusztán a jelenle­vők névsorából már követ­keztetni tettetett arra, hogy ezen a ,,munkavacsorán” mi­lyen témák jöhettek szóba, hiszen ott volt egy-egy ame­rikai diplomata a közel-kele­ti, a nyugat-berlini, az indo­kínai, a leszerelési ügyek fe­lelőseként ... Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko talál­kozó is. Az amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban fogadta a szovjet külügymi­­­iistert. A két és fél­ órás megbeszélésen szóba került a két nagyhatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegyverzet korlátozása, a Kö­zel-Kelet és Vietnam problé­mája. Érdekes volt megfi­gyelni, hogy Nixon oldalán Rogers mellett ott volt Hen­ry Kissinger, az elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója. Az amerikai—szovjet eszmecse­re után washingtoni diplo­máciai körökben azt, mond­ták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszo­nyában. (Emlékezetes, hogy e közel-keleti vádaskodások majd a Kuba földjén levő ál­lítólagos szovjet tengeralatt­járó támaszpontról szóló amerikai kitalálások, továb­bá, a Nixon-kormányzat más „kemény hangú" megnyilat­kozásai megrontották a lég­kört.) Az­­ENSZ-küzgyűléssel pár­,­huzamosan egész sor olyan két- és többoldalú megbeszé­lésre került sor, amelynek témája a közel-keleti válság, a fegyverszünet meghosszab­bítása és a Jarring-féle tár­gyalások esetleges megindí­tása volt, így például U Tha­nt főtitkár vacsoráján tulajdon­képpen szovjet—amerikai— angol—francia külügymi­niszteri megbeszélést tartot­tak — Gunnar Jarring, a svéd­ diplomata, a közvetítő tárgyalások leendő lebonyo­lítója és természetesen ma­ga a vendéglátó házigazda, az ENSZ főtitkár jelenlété­ben ... Az egyiptomi külügy­miniszter, Riad, tárgyalt a nagyhatalmak külügyminisz­tereivel, akik New Yorkban tartózkodnak. Abba­nb­an a hét végén indult el az ENSZ székhelyére, előreláthatólag négy hétig marad ott. Van te­hát idő és alkalom a közel­­keleti közvetett érintkezés felvételre. A Közel-Keleten jelenleg két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflek­torfénye, az EAK-ra és Szí­riára. Az Egyesült Arab Köz­társaságban az új kormány megalakításával és az Arab Szocialista Unió főtitkárá­nak megválasztásával befeje­ződött a Nasszer elnök halá­lával felvetődött utódlási kér­dés megválaszolása. Az egyiptomi kormányelnök d­. Mahmud Favzi, az idős, ta­pasztalt diplomata és meg­gondolt államférfi lett. Az új kormányban egyébként csak az volt az egyetlen — bár kétségtelenül jelentős — vál­tozás, hogy Heikal, az Al Ah­­ram főszerkesztője átadta a tájékoztatásügyi tárcát Mo­hamed Fajeknak. Az Arab Szocialista Unió új főtitkára Abdul Mohszen Abul Nur aki egy éve az ASZÚ delegá­ciója élén hazánkban is járt Szíriában a hét elején olyan hírek terjedtek el, hogy IV­­i­re eltűri Atasszi államfő le­mondott s hogy a Baath-párt soraiban válságot okoztak a viták: Szíria csatlakozzék-e a közel-keleti fegyvernyugvás­­hoz és részt vegyen-e a köz­vetett tárgyalásokon? A hely­zet áttekintéséhez valószínű­leg meg kell várni a jövő hétre beharangozott rendkí­vüli pártkongresszust.. Gromiko szovjet külügyminiszter, aki az ENSZ jubileumi ülésszakára érkezett New Yorkba, csütörtökön tárgyalá­sokat folytatott Nixon amerikai elnökkel. Képünkön: Gromiko szovjet külügyminiszter a Fehér Házban Nixon elnökkel tárgyalt Péter János külügyminiszter szombaton délelőtt hivata­lában fogadta a hivatalos baráti látogatásra hazánkba cik­kezett Xuan Thuy-t, a Vietnami Dolgozók Pártja KB tit­kárát, államminisztert, a VDK Párizsban tárgyaló küldött­ségének vezetőjét. Walter Ulbricht, a NSZEP KB első titkára, az NDK állam­tanácsának elnöke. Gustáv Busákkal, a CSKP első tit­kárával a prágai Fucik-park kongresszusi palotájában rendezett barátsági nagygyűlésen. Az NDK küldöttség látogatása tegnap fejeződött be A szovjet kultúra napjainak magyarországi eseményso­rozatára hazánkba érkezett J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, aki pénteken az újságíró klub­ban találkozott a magyar sajtó, rádió és tv munkatársaival és válaszolt kérdéseikre. Képünkön: Komját Irén üdvözli J. A. Furcevát (jobboldalon), középen a tolmács. (A Napló kép távírója!

Next