Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS II MEGYEI TANÁCSNAPJA Vasárnap, 1970. október 25. Ára 80 fillér XXVI. évfolyam — 251. szám Három szombati pártértekezleten : Városok és falvak legfontosabb dolgairól tanácskoztak a küldöttek A szombati nappal befejeződtek Veszprém megyében a járási, illetve városi pártértekezletek. Reggel csaknem egy időben kezdődött meg a megyeszékhelyen a Veszprém városi, az ajkai és Tapolcán a járási küldött értekezlet. Munkatársaink mindhárom tanácskozáson résztvettek és rögzítették a viták lényegét Veszprém: „Akiké az érdem, azoké a fővé gondja is“ Kétszáztizenöt küldött gyűlt ösze tegnap Veszprém ,valamint a július 1-től közigazgatásilag ide tartozó fűzfői térség) kommunistáinak képviseletében. A pártértekezlet elnökségében foglalt helyet Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is, az elnöklő Takács László sok üdvözlő táviratot olvasott fel az üzemek, intézmények dolgozóitól, szocialista brigádoktól, délután pedig az ifjúság képviselői, úttörők és KISZ- tagok köszöntötték a pártértekezletet. A városi pártbizottság beszámolóját Szabó Lászlóné első titkár terjesztette elő. ■Mind a beszámoló, mind a hozzászólások nagy figyelmet fordítottak a gazdaságpolitikai kérdésekre, hiszen négy évvel ezelőtt a IX. kongreszszus is ért — benne a harmadik ötéves terv megvalósítását, a gazdasági reform bevezetését — tűzte ki egyik fő feladatul. . A vállalatok — a Nitrokémia, a Bakony Művek, a Faárugyár, a VIDEOTON tv-kávagyára, az ÉPGÉP, a MEZŐGÉP, a VOLÁN, a papírgyár, stb. — általában sikerrel teljesítették feladataikat, sokat fejlődtek ebben az időszakban. Az eredmények elismerése mellett kritikusan állapította meg a beszámoló, hogy még a legjobbaknál is hiányzik olykor a magas színvonalú közgazdasági elemző munka, a termelékenység, az élőmunka hatékonysága, a gazdaságosság javítására, az ésszerű kockázatvállalásra, az anyagi ösztönzők céltudatos felhasználására, a szocialista munkafegyelemre hívta fel a beszámoló a munkahelyek dolgozó kollektíváit, a gazdasági vezetőket és a pártszervezeteket. A sokoldalú elemzést és útmutatást számos konkrét megállapítással egészítették ki a felszólaló küldöttek. Balogh Mihály, a Nitrokémia pártbizottságának titkára bírálta a vállalat gazdasági vezetését, s számot adott azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel a jelenlegi gondokon igyekeznek úrrá lenni, a feszített tervfeladatokat teljesíteni. Heltai Béla, a Bakony Művek igazgatója arról szólt, hogy bár a vállalat pénzügyi problémái nem szűntek meg, nemzetközi kötelezettségeiknek eleget téve 35 000 „Zsiguli” autóhoz szükséges négyféle autóvillamossági cikket még az idén elküldenek a szovjet autógyárba, (illetve ablaktörlő motorból 25 000-et) — tehát miattuk a VAZ-program nem szenved késedelmet. Több felszólaló jelentette be — így Varga Ispán, a VOLÁN párttitkára, Soós Imréné, a Szikvízipari Vállalat igazgatója , hogy vállalata befejezte vagy a közeljövőben teljesíti a harmadik ötéves terv előirányzatait. A pártértekezlet munkáját a gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásában az őszinte, kritikai hangvétel jellemezte. Többen szálltak síkra a szilárd munkafegyelemért. „Az idő és anyag pocsékolása, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség nem az új gazdasági mechanizmus sajátja!” — jegyezte meg Csík Ferenc, az ÉPGEP küldötte. Érthető módon sok szó esett mind a beszámolóban, mind a vitában a dolgozók életkörülményeinek alakulásáról és Veszprém város szociáliskommunális fejlesztéséről. Köztudomású Veszprém harmadik ötéves tervbeli fejlődése, a negyedik ötéves tervben pedig minden eddiginél nagyobb ütemű fejlesztés várható. A vállalatok és a tanács fejlesztési előirányzatai együttvéve megközelítik a hárommilliárd forintot. A 3600 lakás és számos, a lakosság jobb életkörülményeit biztosító létesítmény megvalósítása érdekében a legfontosabb az építőipar fejlesztése, mert az ma még nem tudja kielégíteni az igényeket. Dr. Ditrói József, a tanács vb elnöke felszólalásában a vállalatok támogatását kérte a városfejlesztéshez, a lakosságtól pedig türelmet, hiszen a városközpont jelenlegi, s még 1971 végéig tartó rekonstrukciója sok kellemetlenséggel jár, főleg a közlekedésben, de a kereskedelmi ellátásban is. Erősödtek a legutóbbi négy évben Veszprémben a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók tudatának szocialista vonásai, ennek ellenére az ideológiai fejlődés relatíve kissé elmaradt a város gazdasági fejlődése mögött — mutatott rá a beszámoló —. Megkülönböztetve a helyes anyagi ösztönzéstől, a jelentkező anyagiasságot, a kispolgári önzést — megbélyegezte a beszámoló és több hozzászóló is. Egészséges kritikai szellemet sürgettek, azt, hogy a hibák bírálata mindig járjon együtt az eredmények megmutatásával. Átfogta a beszámoló a megyeszékhely oktatás-nevelésügyének, tudományos és kulturális életének szinte egészét. Ehhez kapcsolódva Bándi László a megyeszékhely ifjúságának munkájáról és tanulásáról, dr. Gárdos György, a Vegyipari Egyetemen folyó mérnökképzés korszerűsítéséről Kovács János a tanács egészségügyi és oktatásügyi irányító tevékenységéről, Nemere József a pedagógusok tevékenységéről; dr. Csikós Rezső, a MÁFKI igazgatója a tudomány termelőerővé válásáról, a tudományos intézetek és vegyipari üzemek együttműködéséről szólt. Az utóbbi négy esztendőben tovább erősödtek Veszprém pártszervezetei. „Pártunknak azok az alapszervezetek szereznek becsületet — állapította meg ezzel kapcsolatban a beszámoló — amelyek a maguk területén jól vezetnek, nem uralkodni akarnak, hanem szolgálják a közösséget”. Felszólalt a vitában Pap János elvtárs, aki hangoztatta, indokolt Veszprémnek az átlagosnál dinamikusabb, gyorsabb fejlődése minden tekintetben. „Minden, ami az elmúlt 25 és ezen belül a legutóbbi négy évben Veszprémben történt a kommunisták, a dolgozó nép műve, övék az érdem, övék a jövő gondja is” — mondotta többek között Helytállásra, a szocializmus ügye mellett szüntelen bátor kiállásra buzdította a megyeszékhely kommunistáit a megyei pártbizottság első titkára. A küldöttértekezlet foglalkozott a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatos veszprémi észrevételekkel. Végül a küldöttek a következő négy évre megválasztották Veszprém város 55 tagú pártbizottságát és a megyei pártértekezlet küldötteit A városi pártbizottság első titkára Szabó Lászlóné, titkárai: Béres Ferenc és Bajczi Gyula; a vb tagjai: Búzás Etelka, dr. Ditrói József, Komoróczki István, Venczel János, dr. Csütörtöki Vendel, Takács László, Balogh Mihály és dr. Gárdos György. A fegyelmi bizottság elnöke Takács Ottó. Tapolcai tőrés: Elérkeztünk a falvak fellendítésének időszakéhoz A tapolcai járás kommunistáinak tegnap tartott küldöttértekezletét Szaniszló János, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg. Résztvettek a küldöttértekezleten dr. Bodogán János, a megyei párt vb tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Vándor József, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Homoki Imre, a megyei pártbizottság munkatársa. Szaniszló János megnyitója után javaslatot tett a küldöttgyűlés tisztségviselőire. A járási pártértekezlet elnökévé Benke Lászlót, a révfülöpi általános iskola igazgatóját választották a küldöttek. A beszámoló kiegészítéseként Kiliti Imre, a járási pártbizottság titkára, értékelte az augusztusi és szeptemberi taggyűlések vitáit és azokat a javaslatait. A kiegészítés szerint a legélénkebb vita mindenütt az anyagi érdekeltséggel, az anyagiassággal és a harácsolással kapcsolatos kérdések körül alakult ki. A kritikai észrevételek összegezésénél azt emelte ki, hogy sok vélemény helyesli az irányelveknek azokat a megállapításait, amelyek elítélik a tisztességtelen haszonszerzést. Az anyagi érdekeltség elvével általában egyetért a párttagság, a vita elsősorban a megvalósítása körül zajlott. A késő délutáni órákig eltartó vitában hozzászóló küldöttek beszámoltak munkahelyük dolgozóinak termelési sikereiről, de elmondták a gondokat, nehézségeket is. Tsz-tagok, tsz-elnökök, a közös gazdaságok párttitkárai, főként a termelőszövetkezetek technikai haladásának akadályait elemezték. Hangsúlyozták többek között azt, hogy nehéz beszerezni számos munkagépet, a meglévő gépeikhez pedig igen gyakran nem tudnak alkatrészekhez jutni. Pedig a jól szervezett gépesítés az egyedüli eszköz, amivel a hiányzó munkaerőt pótolhatják, a termelési szinteket tartani, vagy fokozni tudják. Sokan beszéltek a falvak szociális ellátásának szükséges javításairól is. Itt például dr. Szabó Lajosné, zánkai küldött arról szólt, hogy nagy az eltérés a város és a falu szociális ellátottsága között. Kevés helyen van a falvakban bölcsőde, óvoda és ugyancsak kevés, vagy egyáltalán nincs szolgáltató tevékenység. Ehhez a témakörhöz csatlakozott Pintér László, a sümegi 1. sz. Általános Iskola igazgatója is, amikor sürgette a falusi iskolák felszereltségének, tárgyi feltételeinek javítását. Hangoztatta, hogy a kor követelménye az ifjúságnak a technikai és tudományos forradalom fokozott követelményeire való felkészítése. Az ifjúság helyzetéről, nevelésének eredményeiről, gondjairól többen is szóltak. Tóth László honvédalezredes és Vidosa Károly járási KISZ titkár egybehangzóan azt emelték ki, hogy fiatal Bauer Béla motoros fűrésszel „szeleteli” a fát. (Őszi aratás című képes riportunk az 5. oldalon). jainkra mindig lehet számítani. A megyei párt vb nevében köszöntötte a küldöttértekezletet dr. Bodogán János. Hozzászólásában felhívta a különböző munkahelyeken dolgozó kommunista vezetők figyelmét arra, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtása során ne feledkezzenek meg a vezetőségválasztó alapszervi taggyűléseken elhangzott javaslatokról. A későbbiekben hangoztatta többek között, hogy jobban meg kell becsülni azokat, akik pártosan kiállnak és aktívan tesznek is valamit a szocializmus ügyéért. Második napirendi pontként a küldöttértekezlet megválasztotta a tapolcai járás 45 tagú pártbizottságát. A pártbizottság első titkárává ismét Szaniszló Jánost, titkárrá Kiliti Imrét, a végrehajtó bizottság tagjaivá pedig dr. Nagy Józsefet, Táborosi Eleket, Peák Károlyt, Németh Jánost, Szálinger Jánost, Vidosa Károlyt, dr. Kiss Gizellát, Simon Lászlót és Németh Elemért választották. Őszintén — sikerekről, gondokról Az ajkai városi pártértekezleten 180 küldött és 22 vendég foglalt helyet tegnap reggel a városi művelődési ház nagytermében. A különböző munkabizottságok, az elnökség megválasztása után — amelyben helyet kapott Tóth István, a megyei pártbizottság titkára és Rostási József, a megyei KISZ bizottság első titkára is — a városi pártbizottság titkára, Semsei György szóbeli kiegészítést adott a korábban már írásban szétküldött beszámolóhoz. A kiegészítőt követő vitában 21-en kértek szót. Zömmel egyetértettek a városi pártbizottság beszámolójával, és kivétel nélkül elsősorban a pártszervezetek politikai, ideológiai munkájával, a pártépítés helyzetével, aktuális belpolitikai kérdésekkel, a közvélemény formálódásával foglalkoztak, s kevésbé a konkrét gazdasági munka elemzésével. Feltűnő volt azonban, hogy bár az ajkai kommunisták egyharmada nő, kevés volt a gyengébb nemhez tartozó küldött, s a felszólalók között is mindössze egyetlen egy képviselte az ajkai asszonyokat, lányokat. Takács Imréné. Az Ajkai Üveggyár szocialista brigádjának vezetőnője a brigádmozgalom embernevelő szerepéről, tudatformáló eredményeiről szólt. A munkaverseny jelentőségét elemezte Hegyaljai István, a VIDEOTON ajkai gyáregységének párttitkára és Róth Antal, a városi KTSZ bizottság titkára is, aki főként az ifjúsági brigádok szerepéről szólt. Miután a városi KTSZ fiatalok, a városi KTSZ bizottság és a megyei KTSZ bizottság nevében üdvözölte a pártértekezletet, elmondotta hogy a városban a KISZ szervezetek az elmúlt némi esztendőben sokat erősödtek és meghatározó politikai tényezőkké váltak az ifjúság nevelésében. Eredményes volt a KISZ szervezetek munkája a gazdasági építőmunka sértetésében. A vegyipar, a szénbányászat gépesítése, és a balesetelhárítás felett vállalt védnökségükről mindenütt elismeréssel szólnak. Különösen a szocialista ifjúsági brigádok jártak e munkában élen, amelyeknek száma ma már meghaladja az összes szocialista brigádok egynegyedét. Többen szóltak a város nagy ipari fejlődéséről, az új beruházásokról, mint a 2-es számú timföldgyár — dr. Marschek Zoltán, a Timföld és Alukohó igazgatója, Czigler Károly, a vállalat párttitkára — az egyre erőteljesebb városiasodásról — Takács Elek, Jókai-bánya párttitkára dr. Ádám István, a városi tanács vb elnöke — valamint a pedagógusok helyzetéről. A padragi bánya mérnöke, Kerekes Árpád arról beszélt, hogy a népgazdasági és a vállalati érdekeltség milyen ellentéteket hozhat létre a szénbányászatban. A bánya számára például a magas kalóriatartalmú szén termelése a gazdaságos, kifizetődő. Az erőmű viszont ennél alacsonyabb kalóriaértékű szenet kér. Előzetes felmérések szerint itt az ajkai szénmedencében ha a bányák csakis a számukra gazdaságos szenet termelik ki, mintegy 8,9 millió tonna olyan szén földben marad, melyet az erőmű viszont hasznosíthatna. Kérdés tehát, hogy a népgazdaság számára mi a fontosabb, e szénvagyon megmentése, vagy a csakis magas kalóriatartalmú szén termelése? Rendkívül figyelemreméltó volt Csóka László, a Hőerőmű Vállalat párttitkárának hozzászólása, aki elmondotta, hogy a h°sz-5monnak az agi*,áeiós, ideortŕ ds,i munkával tfnrrja,közé részével de a gazda~,-í`rr»ol’tikai tevékenységgel fartatkozó fejezetet rossznak találja. Sok benne az adathalmaz — mondotta — a felesleges frázis és hi(Folytatás a 2. oldalon • • • •■••••