Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS II MEGYEI TANÁCS­NAPJA Vasárnap, 1970. október 25. Ára 80 fillér XXVI. évfolyam — 251. szám Három szombati pártértekezleten : Városok és falvak legfontosabb dolgairól tanácskoztak a küldöttek A szombati nappal befejeződtek Vesz­prém megyében a járási, illetve városi párt­értekezletek. Reggel csaknem egy időben kezdődött meg a megyeszékhelyen a Veszprém városi, az ajkai és Tapolcán a járási küldött értekezlet. Munkatársaink mindhárom ta­nácskozáson résztvettek és rögzítették a vi­ták lényegét Veszprém: „Akiké az érdem, azoké a fővé gondja is“ Kétszáztizenöt küldött gyűlt ösze tegnap Veszprém ,valamint a július 1-től köz­igazgatásilag ide tartozó fűz­fői térség) kommunistáinak képviseletében. A pártérte­kezlet elnökségében foglalt helyet Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára is, az el­nöklő Takács László sok üd­vözlő táviratot olvasott fel az üzemek, intézmények dol­gozóitól, szocialista brigádok­tól, délután pedig az ifjúság képviselői, úttörők és KISZ- tagok köszöntötték a pártér­tekezletet. A városi pártbizottság be­számolóját Szabó Lászlóné első titkár terjesztette elő. ■Mind a beszámoló, mind a hozzászólások nagy figyelmet fordítottak a gazdaságpoliti­kai kérdésekre, hiszen négy évvel ezelőtt a IX. kongresz­­szus is ért — benne a har­madik ötéves terv megvaló­sítását, a gazdasági reform bevezetését — tűzte ki egyik fő feladatul. . A vállalatok — a Nitrokémia, a Bakony Mű­­vek, a Faárugyár, a VIDEO­TON tv-kávagyára, az ÉPGÉP, a MEZŐGÉP, a VOLÁN, a papírgyár, stb. — általában sikerrel teljesítették felada­taikat, sokat fejlődtek ebben az időszakban. Az eredmé­nyek elismerése mellett kri­tikusan állapította meg a be­számoló, hogy még a legjob­­baknál is hiányzik olykor a magas színvonalú közgazda­­sági elemző munka, a terme­lékenység, az élőmunka haté­konysága, a gazdaságosság javítására, az ésszerű kocká­zatvállalásra, az anyagi ösz­tönzők céltudatos felhasználá­sára, a szocialista munkafe­gyelemre hívta fel a beszá­moló a munkahelyek dolgo­zó kollektíváit, a gazdasági vezetőket és a pártszerveze­teket.­­ A sokoldalú elemzést és út­mutatást számos konkrét megállapítással egészítették ki a felszólaló küldöttek. Ba­logh Mihály, a Nitrokémia pártbizottságának titkára bí­rálta a vállalat gazdasági ve­zetését, s számot adott azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyekkel a jelenlegi gondokon igyekeznek úrrá lenni, a fe­szített­ tervfeladatokat teljesí­teni. Heltai Béla, a Bakony Művek igazgatója arról szólt, hogy bár a vállalat pénzügyi problémái nem szűntek meg, nemzetközi kötelezettségeik­nek eleget téve 35 000 „Zsi­guli” autóhoz szükséges négyféle autóvillamossági cikket még az idén elkülde­nek a szovjet autógyárba, (il­letve ablaktörlő motorból 25 000-et) — tehát miattuk a VAZ-program nem szenved késedelmet. Több felszólaló jelentette be — így Varga Ispán, a VOLÁN párttitkára, Soós Imréné, a Szikvízipari Vállalat igazgatója , hogy vállalata befejezte vagy a közeljövőben teljesíti a har­madik ötéves terv előirányza­tait. A pártértekezlet munká­ját a gazdaságpolitikai kér­dések tárgyalásában az őszin­te, kritikai hangvétel jelle­mezte. Többen szálltak síkra a szilárd munkafegyelemért. „Az idő és anyag pocsékolá­sa, a szervezetlenség, a fe­gyelmezetlenség nem az új gazdasági mechanizmus sa­játja!” — jegyezte meg Csík Ferenc, az ÉPGEP küldötte. Érthető módon sok szó esett mind a beszámolóban, mind a vitában a dolgozók életkö­rülményeinek alakulásáról és Veszprém város szociális­kommunális fejlesztéséről. Köztudomású Veszprém har­madik ötéves tervbeli fejlő­dése, a negyedik ötéves terv­ben pedig minden eddiginél nagyobb ütemű fejlesztés várható. A vállalatok és a tanács fejlesztési előirányza­tai együttvéve megközelítik a hárommilliárd forintot. A 3600 lakás és számos, a la­kosság jobb életkörülményeit biztosító létesítmény megva­lósítása érdekében a legfon­tosabb az építőipar fejlesz­tése, mert az ma még nem tudja kielégíteni az igénye­ket. Dr. Ditrói József, a ta­nács vb elnöke felszólalásá­ban a vállalatok támogatását kérte a városfejlesztéshez, a lakosságtól pedig türelmet, hiszen a városközpont jelen­legi, s még 1971 végéig tartó rekonstrukciója sok kellemet­lenséggel jár, főleg a közle­kedésben, de a kereskedelmi ellátásban is. Erősödtek a legutóbbi négy évben Veszprémben a kom­munisták és a pártonkívüli dolgozók tudatának szocialis­ta vonásai, ennek ellenére az ideológiai fejlődés relatíve kissé elmaradt a város gaz­dasági fejlődése mögött — mutatott rá a beszámoló —. Megkülönböztetve a helyes anyagi ösztönzéstől, a jelent­kező anyagiasságot, a kispol­gári önzést — megbélyegezte a beszámoló és több hozzá­szóló is. Egészséges kritikai szellemet sürgettek, azt, hogy a hibák bírálata mindig jár­jon együtt az eredmények megmutatásával. Átfogta a beszámoló a megyeszékhely oktatás-nevelésügyének, tu­dományos és kulturális életé­nek szinte egészét. Ehhez kapcsolódva Bándi László a megyeszékhely ifjúságának munkájáról és tanulásáról, dr. Gárdos György, a Vegy­ipari Egyetemen folyó mér­nökképzés korszerűsítéséről Kovács János a tanács egész­ségügyi és oktatásügyi irá­nyító tevékenységéről, Neme­re József a pedagógusok te­vékenységéről; dr. Csikós Re­zső, a MÁFKI igazgatója a­­ tudomány termelőerővé válá­sáról, a tudományos intézetek és vegyipari üzemek együtt­működéséről szólt. Az utóbbi négy esztendő­ben tovább erősödtek Veszp­rém pártszervezetei. „Pár­tunknak azok az alapszerve­zetek szereznek becsületet — állapította meg ezzel kapcso­latban a beszámoló — ame­lyek a maguk területén jól ve­zetnek, nem uralkodni akar­nak, hanem szolgálják a kö­zösséget”. Felszólalt a vitában Pap János elvtárs, aki hangoz­tatta, indokolt Veszprémnek az átlagosnál dinamikusabb, gyorsabb fejlődése minden te­kintetben. „Minden, ami az elmúlt 25 és ezen belül a leg­utóbbi négy évben Veszp­rémben történt a kommunis­ták, a dolgozó nép műve, övék az érdem, övék a jövő gondja is” — mondotta töb­bek között Helytállásra, a szocializmus ügye mellett szüntelen bátor kiállásra buzdította a megyeszékhely kommunistáit a megyei párt­­bizottság első titkára. A küldöttértekezlet foglal­kozott a kongresszusi irány­elvekkel és a Szervezeti Sza­bályzat módosításával kap­csolatos veszprémi észrevéte­lekkel. Végül a küldöttek a következő négy évre megvá­lasztották Veszprém város 55 tagú pártbizottságát és a megyei pártértekezlet kül­dötteit A városi pártbizottság el­ső titkára Szabó Lászlóné, titkárai: Béres Ferenc és Bajczi Gyula; a vb tagjai: Búzás Etelka, dr. Ditrói Jó­zsef, Komoróczki István, Venczel János, dr. Csütörtöki Vendel, Takács László, Ba­logh Mihály és dr. Gárdos György. A fegyelmi bizottság elnöke Takács Ottó. Tapolcai tőrés: Elérkeztünk a falvak fellendítésének időszakéhoz A tapolcai járás kommu­nistáinak tegnap tartott kül­döttértekezletét Szaniszló János, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg. Résztvettek a küldöttértekez­leten dr. Bodogán János, a megyei párt vb tagja, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Vándor József, a megyei pártbizott­ság tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Homo­ki Imre, a megyei pártbi­zottság munkatársa. Szaniszló János megnyitó­ja után javaslatot tett a kül­döttgyűlés tisztségviselőire. A járási pártért­ekezlet elnöké­vé Benke Lászlót, a révfülö­pi általános iskola igazgató­ját választották a küldöttek. A beszámoló kiegészítése­ként Kiliti Imre, a járási pártbizottság titkára, érté­kelte az augusztusi és szep­temberi taggyűlések vitáit és azokat a javaslatait. A kiegészítés szerint a leg­élénkebb vita mindenütt az anyagi érdekeltséggel, az anyagiassággal és a harácso­­lással kapcsolatos kérdések körül alakult ki. A kritikai észrevételek összegezésénél azt emelte ki, hogy sok vé­lemény helyesli az irányel­veknek azokat a megállapí­­tásait, amelyek elítélik a tisztességtelen haszonszer­zést. Az anyagi érdekeltség elvével általában egyetért a párttagság, a vita elsősorban a megvalósítása körül zaj­lott. A késő délutáni órákig el­tartó vitában hozzászóló kül­döttek beszámoltak munka­helyük dolgozóinak termelési sikereiről, de elmondták a gondokat, nehézségeket is. Tsz-tagok, tsz-elnökök, a közös gazdaságok párttitká­­rai, főként a termelőszövet­kezetek technikai haladásá­nak akadályait elemezték. Hangsúlyozták többek kö­zött azt, hogy nehéz besze­rezni számos munkagépet, a meglévő gépeikhez pedig igen gyakran nem tudnak al­katrészekhez jutni. Pedig a jól szervezett gépesítés az egyedüli eszköz, amivel a hiányzó munkaerőt pótolhat­ják, a termelési szinteket tartani, vagy fokozni tud­ják. Sokan beszéltek a falvak szociális ellátásának szüksé­ges javításairól is. Itt pél­dául dr. Szabó Lajosné, zán­­kai küldött arról szólt, hogy nagy az eltérés a város és a falu szociális ellátottsága kö­zött. Kevés helyen van a falvakban bölcsőde, óvoda és ugyancsak kevés, vagy egy­általán nincs szolgáltató te­vékenység. Ehhez a témakörhöz csat­lakozott Pintér László, a sümegi 1. sz. Általános Is­kola igazgatója is, amikor sürgette a falusi iskolák fel­szereltségének, tárgyi felté­teleinek javítását. Hangoz­tatta, hogy a kor követelmé­nye az ifjúságnak a techni­kai és tudományos forrada­lom fokozott követelményei­re való felkészítése. Az ifjúság helyzetéről, ne­velésének eredményeiről, gondjairól többen is szóltak. Tóth László honvédalezredes és Vidosa Károly járási KISZ titkár egybehangzóan azt emelték ki, hogy fiatal­ Bauer Béla motoros fűrésszel „szeleteli” a fát. (Őszi aratás című képes riportunk az 5. oldalon). jainkra mindig lehet számí­tani. A megyei párt vb nevében köszöntötte a küldöttérte­kezletet dr. Bodogán János. Hozzászólásában felhívta a különböző munkahelyeken dolgozó kommunista vezetők figyelmét arra, hogy a kong­resszusi határozatok végre­hajtása során ne feledkezze­nek meg a vezetőségválasztó alapszervi taggyűléseken el­hangzott javaslatokról. A ké­sőbbiekben hangoztatta töb­bek között, hogy jobban meg kell becsülni azokat, akik pártosan kiállnak és aktívan tesznek is valamit a szocia­lizmus ügyéért. Második napirendi pont­ként a küldöttértekezlet megválasztotta a tapolcai já­rás 45 tagú pártbizottságát. A pártbizottság első titkárá­vá ismét Szaniszló Jánost, titkárrá Kiliti Imrét, a vég­rehajtó bizottság tagjaivá pe­dig dr. Nagy Józsefet, Tábo­­rosi Eleket, Peák Károlyt, Németh Jánost, Szálinger Já­nost, Vidosa Károlyt, dr. Kiss Gizellát, Simon Lászlót és Németh Elemért válasz­tották. Őszintén — sikerekről, gondokról Az ajkai városi párt­érte­kezleten 180 küldött és 22 vendég foglalt helyet tegnap reggel a városi művelődési ház nagytermében. A külön­böző munkabizottságok, az elnökség megválasztása után — amelyben helyet kapott Tóth István, a megyei párt­­bizottság titkára és Rostási József, a megyei KISZ bi­zottság első titkára is — a városi pártbizottság titkára, Semsei György szóbeli kiegé­szítést adott a korábban már írásban szétküldött beszámo­lóhoz. A kiegészítőt követő vitá­ban 21-en kértek szót. Zöm­mel egyetértettek a városi pártbizottság beszámolójával, és kivétel nélkül elsősorban a pártszervezetek politikai, ideológiai munkájával, a pártépítés helyzetével, aktuá­lis belpolitikai kérdésekkel, a közvélemény formálódásával foglalkoztak, s kevésbé a konkrét gazdasági munka elemzésével. Feltűnő volt azonban, hogy bár az ajkai kommunisták egy­harmada nő, kevés volt a gyengébb nemhez tartozó küldött, s a felszólalók között is mind­össze egyetlen egy képviselte az ajkai asszonyokat, lányo­kat. Takács Imréné. Az Aj­kai Üveggyár szocialista bri­gádjának vezetőnője a bri­gádmozgalom embernevelő szerepéről, tudatformáló eredményeiről szólt. A mun­kaverseny jelentőségét ele­mezte Hegyaljai István, a VIDEOTON ajkai gyáregysé­gének párttitkára és Róth An­tal, a városi KTSZ bizottság titkára is, aki főként az if­júsági brigádok szerepéről szólt. Miután a városi KTSZ fiatalok, a városi KTSZ bi­zottság és a megyei KTSZ bi­zottság nevében üdvözölte a pártértekezletet, elmondotta hogy a városban a KISZ szervezetek az elmúlt némi esztendőben sokat erősödtek és meghatározó politikai té­nyezőkké váltak az ifjúság nevelésében. Eredményes volt a KISZ szervezetek munkája a gazdasági építőmunka sért­­etésében. A vegyipar, a szén­bányászat gépesítése, és a balesetelhárítás felett vállalt védnökségükről mindenütt elismeréssel szólnak. Külö­nösen a szocialista ifjúsági brigádok jártak e munkában élen, amelyeknek száma ma már meghaladja az összes szocialista brigádok egyne­gyedét. Többen szóltak a város nagy ipari fejlődéséről, az új beruházásokról, mint a 2-es számú timföldgyár — dr. Marschek Zoltán, a Timföld és Alukohó igazgatója, Czig­­ler Károly, a vállalat párt­titkára — az egyre erőtelje­sebb városiasodásról — Ta­kács Elek, Jókai-bánya párt­titkára dr. Ádám István, a vá­rosi tanács vb elnöke — va­lamint a pedagógusok hely­zetéről. A padragi bánya mérnöke, Kerekes Árpád ar­ról beszélt, hogy a népgazda­sági és a vállalati érdekeltség milyen ellentéteket hozhat létre a szénbányászatban. A bánya számára például a magas kalóriatartalmú szén termelése a gazdaságos, kifi­zetődő. Az erőmű viszont en­nél alacsonyabb kalóriaérté­kű szenet kér. Előzetes fel­mérések szerint itt az ajkai szénmedencében ha a bányák csakis a számukra gazdasá­gos szenet termelik ki, mint­egy 8,9 millió tonna olyan szén földben marad, melyet az erőmű viszont hasznosít­hatna. Kérdés tehát, hogy a népgazdaság számára mi a fontosabb, e szénvagyon megmentése, vagy a csakis magas kalóriatartalmú szén termelése? Rendkívül figyelemreméltó volt Csóka László, a Hőerő­mű Vállalat párttitkárának hozzászólása, aki elmondotta, hogy a h°sz-5mo­nnak az agi­*,áeiós, ideortŕ ds,i munkával tfnrrja,kö­zé részével de a gazda~,-í`rr»ol’tikai tevé­kenységgel fartatkozó fejeze­­tet rossznak találja. Sok ben­ne az adathalmaz — mondot­ta — a felesleges frázis és hi­(Folytatás a 2. oldalon­­ • • • •■••••

Next