Napló, 1989. július (Veszprém, 45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Befejezte munkáját az Országgyűlés ülésszaka Kulcsár Kálmán expozéja (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról.Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta telkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogiiltig elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntetőeljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölnikell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van, így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1 -jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tállóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Interpellációk Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kastély ügyében interpellált. Az interpellációk sorát megszakítva, egy kérdésre is válaszolt a művelődési miniszter. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos intézkedések iránt érdeklődött. Békési Istvánné (Pest m. 3. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált. Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról, behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM rendeletek megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodószervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában interpellált. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a szociális foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a parlamét elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy tartózkodással elfogadta a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő Török Sándor is tett kiegészítő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Csöndes Zoltán (Budapest, 39. Vk.), a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója a földtörvény módosításával kapcsolatos aggályainak adott hangot. Vassné Nyéki Ilona (Pest ,31. vk.), Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, a magyar paraszt régi sérelmeire hívta fel a figyelmet, amelyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymódosítással sem tudnak orvosolni. Zsolnay Katalin (Komárom m. 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági Kombinát művezetője úgy vélte: a törvény két vitatott rendelkezése, a 12-es és a 13-as paragrafus jelenleg érvényes megfogalmazásban túlmegy azokon a célokon, amelyeket a törvény elfogadása idején Tallósy Frigyes javasolt. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért szót, hogy most ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m. 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke szóban is megerősítette indítványát. Dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet gyermekrendelőjének vezető orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés, és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1- jétől azoknak a földterületeknek az értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek. Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el ezt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették - három ellenszavazattal és két tartózkodással - Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs-Szatmár , 6. vk.) választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé, Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig - két ellenszavazattal és két tartózkodással - e bizottság titkárává választották. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Elsőként Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) kapott szót. Márk György (országos lista) az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában interpellált. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), az M3-as autópálya bekötő szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.), a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált. Gágyor Pál (Budapest, 13. Vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpedált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi Ii. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása ügyében interpellált. Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút korszerűsítésével kapcsolatban interpellált. Tóth László (Borsod-Abaúj- Zemplén m, 20. vk.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsány ivóvízellátása tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.),a társasági törvény alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő létrehozása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a közoktatás-fejlesztési alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Horváth László (Bács-Kiskun m., 9. vk.), a gyümölcsfelvásárlások körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Az elnöklő Szűrös Mátyás jelezte, hogy Csongrádi Csaba (Heves m. 7. vk.), a Minisztertanács elnökéhez interpellált a hatékony környezetvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése tárgyában. A válasz azonban még további konzultációt, munkát igényel, ezért e probléma későbbi megtárgyalását javasolta az elnök. Ezután kapott szót Sebők József (Heves m., 8. vk.), a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjesszék ki a munkanélküli-segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következtek. Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) intézett kérdést dr. Csehák Judithoz az 1975. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatban. Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsik jótállásának, garanciális feltételeinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intézménye tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez. Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a Szigetközben megoldják-e a Duna mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő vízpótló rendszer hatékony üzemeltetését. Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m„ 10. vk.) a gyurgyeváci jugoszláv-magyar vízlépcső beruházási programjával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Az utolsó kérdést Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tette fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén ,m., 3. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a pártközi, politikai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legitimitása megszűnt. Elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a francia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbeli visszhangjáról szólt. Mint mondta, több helyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelenségekből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket levonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét teljesítményük, elsősorban a törvényalkotói munka eredményessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök - nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva - bezárta az Országgyűlés ülésszakát. 2 - NAPLÓ — 1989. július 1., szombat Ülésezett a kisöv elnöksége (Folytatás az 7. oldalról) az általános fizetőképtelenség, vagy a magas hitelkamatok miatt. Beruházásra csak kevesen gondolhatnak, pedig a belső piac igényei szerények, az igényes külföldi piacra viszont csak technológiaváltással, illetve új termékekkel tudnának kilépni. Hörömpöly László, a Kiszöv elnöke elmondta, hogy az első fél év eredményei országosan is megfelelően alakulnak, és felhívta az elnökség tagjainak a figyelmét néhány várható változásra. Farkas Tamás, a megyei tanács ipari osztályának vezetője néhány gazdasági anomália megvilágítása mellett, a külföldi piac meghódításának fontosságára világított rá. A továbbiakban megtárgyalták a testület munkatervét, majd a házigazda szövetkezet elnöke, Németh Zoltán szólt a Sprint Ipari Szövetkezet munkájáról, terveiről. Az elnökség tagjai is nagyra értékelték azt az utaat, amit megtettek az utóbbi néhány évben. Sok gonddal küszködtek nem is olyan régen, most pedig teljesen új üzemeltetési formában, biztosan állnak a lábukon. A terveik megvalósításának mikéntje, érzelmi és gazdasági szempontból egyaránt sok vitát váltott ki. Ausztrál vendég hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) lám miniszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes légkörű megbeszéléseken jelen volt Bényi József, valamint a két nagykövet, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután, a Központi Bizottság székházában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. Az Országház delegációs termében megkezdődtek a magyar-ausztrál tárgyalások. A munkásőrök vendégei: Budapesten akkreditált katonai attasék tasztrófa területéről kimenekítettek részére épített komfortos sátorváros is. A füstölgő tábori konyha láttán egyikük a fontos kelléknek úgy tisztelgett: Gulás-bum-bum jó! A vendégeket a megyei parancsnokság székházában Venczel János megyei parancsnok tájékoztatta megyénk munkásőreinek tevékenységéről, majd bemutatta nekik a körletet, egy fegyverszobát és válaszolt kérdéseikre. Munkatársunk az NSZK katonai attaséjától kérdezte: — Ezredes úr, hogyan értékeli ön a ma látottaikat és hallottakat? — Jó a benyomásom. Amit a munkásőrök csinálnak, hasznos dolog. Látszik, hogy felkészültek, megbecsülést érdemelnek. Hasonló szervezet katasztrófaelhárításra például nálunk is működik, de az polgári jellegű, nem fegyveres testület. Ezért mi azt nem értjük, hogy miért párthoz tartozott, vagy miért akarják most a kormány irányítása alá helyezni, miért nem a hadsereg vagy a hasonló feladtokra szervezett polgári delmi csoportok mellé? Az NSZK katonai atta minden jót kívánva a mankőröknek szállt fel az aut buszra, hogy ezután megtkintse a szentgáli lőtéren bázist, a lőtértechniikát és s éleslövészeti bemutatókat, aho ebédet is kaptak a tábor konyhán. A katonai attasék a kora esti óráktól a badacsonytomaji IKlub Tomaj (a volt munkásőr-kiképző központ) vendégei voltak. (Folytatás az 1. oldalról) Nem a pánikhelyzetet is. Menteni az emberéletet, eltakarítani a romokat, elejét venni a további veszélyeknek, illetve károknak, fenntartani a közbiztonságot, megakadályozni a fosztogatást, menekíteni és megszervezni a lakosság kitelepítését. A várpalotai munkásőregység egyébként „éles" helyzetben is végrehajtotta már az itt látott és imitált tevékenységet a berhidai földrengésnél. A gyakorlat elismerést váltott ki a katonai attasék részéről, mint ahogyan a ka Az aratás kezdetéről (Folytatás az 1. oldalról) többet takarítottak be, a minősége pedig jobb a vártnál. A gabona felvásárlása is a kezdetét vette. A gabonaipar képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban a váltót szorgalmazzák fizetési eszközként, de akinek ez gondot okoz, annak készpénzzel fizetnek. A Péter-Pál napi demonstrációról is szót ejtettek. Az összesítés alapján a felhívást aláíró gazdaságok nem vonultak valamennyien az utakra. Tizenöt termelőszövetkezet és egy állami gazdaság vett részt a megmozdulásban, összesen 101 géppel. A közlekedők jól fogadták az eseményeket, és úgy tűnik, hogy az illetékesek is felfigyeltek rá. Talán a jövő évben már megszületik az eredménye is a tegnapelőtti demonstrációnak. A Vedisz felhívása (Folytatás az 1. oldalról) tus 1-jén közösen fogjuk elkezdeni. Jelentkezni lehet: Vedisz Képviseleti Iroda, Veszprém, Pf. 134, vagy tagszervezeteinknél. Veszprém Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség egyeztető tanácsa Papp József, a Vedisz első titkára a felhívással kapcsolatban a következőt tartotta fontosnak el elmondani: A mi kerekasztalunk nem akar Miszot lenni. Mi lehetőséget kínálunk fel ahhoz, hogy megismerjük egymás álláspontját, s amiben lehet — saját elveink feladása nélkül —, ha kell kompromisszummal, közös álláspontot alakítsunk ki. Az ifjúsági szervezetek között vannak jelentős politikai különbségek. Mindenkivel tárgyalunk, elismerjük a másik fél véleményét, de mások is tartják tiszteletben a mienket, nem megsértve az emberi méltóságot. A pápai Fidesz válaszlevelében sajnálatosan nem így tett, ettől függetlenül reméljük, hogy megtaláljuk az utat egymáshoz.