Viharsarok Népe, 1954. július-december (10. évfolyam, 154-309. szám)

1954-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!!!Aradinak a sarkadkeres*íc határban P B­É­K­É­SMI GYE I P V. Magyarország—Uruguay 4s 2 (1:0) m i IULIUS L, CSÜTÖRTÖK .43 sk H Árat 5«P fülér p QQQ / Cj Q_________x­. évfolyam, löi, s TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTAKTÍVA­ A Megyei Pártaktíva június 29-én a békéscsabai Pártoktatók Házában tanácskozott. Az ér­­tekezleten részt vettek a megyei, járási és községi pártfunkcionáriusok, az átlátói, gazdasági és tömegszervezeti vezetők. Jelen volt a tanácskozáson Ács Lajos elvtárs, az MVP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára. A Megyei Párt aktíva megvitatta a III. pártkon­gresszus anyaga feldolgozásából, határozatai végrehajtásából eredő legfontosabb feladatokat. A beszámolót Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára tartotta meg. Bíró József elvtárs előadása, Bib­ó József elvtárs az előadás bevezetőjében a kongreszus je­lentőségével foglalkozott. A kongresszus tisztázta és össze­­­gezte a felszabadulás óta el­telt tíz esztendő politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfon­tosabb elvi és gyakorlati kérdé­seit. Tisztázta azokat az elvi és gyakorlati kérdéseket, melyeket az új szakasz politikája felve­Bíró elvtárs a továbbiakban a magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai fejlődésének néhány alapvető kérdésével fog­lalkozott. — Megyénk munkásosz­tálya, parasztsága, akik már 1944 őszén felszabadultak a fasizmus , igája a’tól —­ a felszabadu­lás pil­lanatától kezdve hozzáláttak szé­les­­ népi­­ szervezetek,­ párt- és tömeg­szer­vezeték, nemzeti bizott­ságok megszer­vezéséhez. Számos helyen, Orosházán, Békéscsabán, Endrődön,­ stb. be sem várták az ideiglenes kormány földre­­foi útról szóló rendeletét, hoz­zákezdtek a földesúri földek szét­osztásához. Később »földet vis­­­sz.H nem adunk« jelsdó alatt a földesúri reakci­ó restaurációs kí­sérletét verték vissza. Népi demokráciánk fejlődésé­n­ek alapvető kérdése volt és maradt a munkás-paraszt szö­vetség megvalósítása és további megszilárdulása. E­­ Követség­ben kezdettől fogva végig munkásosztályé a vezető sse- a­rep. A munkásosztály bátor, harcos Bíró elvtárs ezek után megyénk ipari fejlődésének eredményeivel foglalkozott. A felszabadulás utáni időben 16 új űz­em létesült megyénk­ben. Megemlékezett azokról a lel­kes munkafelajánlásokr­ól, melye­ket megyénk munkásosztálya a pártkongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben elért. En­nek eredményeként a megyénk üzemei már az első negyedévi tervet 103,2 százalékban teljesí­tették. Ennek tulajdonítható, hogy megyénk ipara az áprilisi tervét 102,7 százalékra, a má­jusi tervét pedig 100,4 százalék­ra teljesítette. A korábbiakhoz ké­pest a kongresszusi versenysza­­kaszban üzemeink többsége több gondot fordított az önköltség csökkentésére, a minőség javí­tására. Megyénkben a komgresszusi verseny során 862 munkás ér­te el a sztahanovista szintet. A továbbiakban foglalkozott iparunk hiányosságaival. A jú­niusi­ KV határozat után igen komoly mértékben­ meglazult a tett, és megszabta a népgazdasá­gunk további fejlődésének irá­nyát. Ér­tékelte a pártmunka ered­ményeit és gyengeségeit, módosí­totta­­ a szervezeti szabályzatot és­ megszabta ,a párt előtt álló feladatokat. Pártunk a felsza­­badulása óta elsőízben vitte párt legfelsőbb fóruma elé népi a demokráciánk társadalmi és ál­­lamrendjének, a tanácsok megszi­lárdításának feladatait. Kiállása egyre inkább meggyőzte a parasztságot arról, hogy a föl­desurak népnyúzka uralmából csakis­­ a munkásosztállyal valló szövetségben szabadulhat meg és veheti örökre jogos tulajdonába a földet. De nemcsak a föld megvédésé­ben alakult a munkásság és pa­rasztság­­ Szövetsége, hanem ab­ban is, hogy a munkásosztály a gyárak, üzemek gyors helyreál­lításával egyre több gazdasági és szociális javakat biztosított az országnak, a dolgoz­ó paraszt­ságnak. Dolgoz­ó parasztságunk pedig a gazdasági felszerelések segítségével igyekezett megmű­velni a juttatott földet és egy­re jobban látta el élelmiszerrei az üzemi munkásokat, az or­szág dolgozóit. Az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározat óta ez a szö­vetség még erősebb, szilárdabb lett. Ehhez a szövetséghez egy­re szilárdabban zárkózik fel tár­sadalmunk többi rétege is, külö­nösen az értelmiség, valamint a városi kispolgárság, bérfegyelem, széles körben elha­­rapództak a bércsalások, norma­­lazítások. Ez különösen az építő­ipar területén jelentkezik súlyo­san. Az építőiparban a termelési költséget komoly mértékben nö­veli, hogy állandó munkásván­­dorlások vannak, laza a munkafegyelem, mely­nek oka nem­ a rossz időjárás­ban keresendő elsősorban, ha­nem abban, hogy az építőipari vállalatok vezetői, pártszerve­zetei nem foglalkoznak kielé­gítően a dolgozókkal, liberá­lisak a munkafegyelem­­ szitái­val szemben. Nem szervezik meg megfelelően a munkát. A beszámoló részletesen foglal­­kozott az árualap jelentőségével és az árualap növelésének felada­taival. Megállapította i — Jelenleg hazánkban ,az árualap és a keres­let között nagy feszültség mutat­kozik. Sokkal magasabb a keres­let, mint a kínálat. Ezért arra van szükség, hogy erő­te­lj­esen fo­kozzuk az árualapot, melynek alapján csökkenthetjük az ára­kat. Ehhez viszont az kell, hogy megyünk ipara, valamennyi üzeme az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben növelje a termelékenységet, csökkentse az önköltséget, javítsa a minő­séget és szüntesse meg a bér­alap­ átlépést. Valamennyi vá­rosi, üzemi pártbizottságnak az a feladata, hogy szorgalmazza, hogy erőteljesen minden üzemnek legyen komoly terve a m­inka-termelékenység növe­lésére, az önköltség csökkenté­sére, hogyan szüntetik meg a béralaptúlépést és az álló óra­béreket. Arra is, hogyan érjék el az élü­zem címet és a szta­hanovista szintet. A pártszervezetek politikai, fel­­világosító munkája döntőm tervekre épüljön. Értessék meg a minden dolgozóval, mit jelent or­szágunk iparának fejlesztése, hol­A 111. pártkongresszus döntő feladatként határozta meg az el­következendő években a mező­­gazdaság nagyarányú fejlesztését Megyénk az ország mezőgazda­­sági termelése teréig jelentős he­lyet foglal el. Például az ország sertésellátásának kb. 9—10 szá­zalékát, a kenyérgabona beadá­sának 12—15 százalékát megyénk adja. E téren jelentős szerep­et töltenek be a szocialista szekto­rok, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata után a dol­gozó parasztság nagy aktivitást fejt ki a mezőgazdasági termelés terén, örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a nö­vényápolási munkálatok a múlt évhez viszonyítva sokkal ered­ményesebb, kedvezőbb képet mu­tatnak. Különösen jó munkát végeznek termelőszövetkezeteink. Számos tsr-ü­nk búzája, kukoricája, cu­korrépája szebb, tisztább, nagyobb termést ígérnek, mint­­ az egyénileg dolgozó parasz­toké. Számos tsz-ben, állami gazdaságban, egyéni gazdaság­ban a cukorrépát, kukoricát már háromszor is megkapni Iok — helyenként ennél több­ször is — ás cukorrépából, ku­koricából megyénkben legtöbb termés várható. Komoly hiba azonban, hogy még nem gyakorolunk megfelelő be­folyást a termelés növelése ér­dekében. E téren egész sor hiá­nyosság jellemzi munkánkat. Például a tél folyamán a megyei tanács által —• a párt- és kor­mányhatározat alapján — elké­szített hároméves tervei a párt­és állami szerveink figyelmen­­ kí­nozó népünk életszínvonalának emelése, a megnövekedett igé­nyek kielégítése szempontjából. Törekedjenek arra, hogy napról­­napra teljesítsék a tervet, csök­kentsék az önköltséget, növel­jék a munka termelékenységét és javítsák a minőséget. A továbbiakban Bíró elvtárs az állami, szövetkezeti kereskedel­mi hálózat kérdéseivel foglalko­zott. — A megnövekedett szük­ségletek megkövetelik, hogy áru­ellátásunkat haladéktalanul nö­veljük. Mindenekelőtt központi árualapból kell növelni az áruel­látást. Látnunk kell azonban, hogy megyei kereskedelmi szer­veinknek alapvető feladata, hogy rövidesen mérjék fel azokat a helyi lehetőségeket, amelyek­nek felhasználásával növel­­hetjük az árualapot, megjavít­hatjuk a dolgozók áruellátását. Kereskedelmi szerveink az áru­ellátás megjavítása érdekében mérjék fel a helyi lehetőségeket, tegyenek intézkedéseket ezek ma­ximális kihasználására, számol­ják fel a kritikát­lan szellemet és ne törjék az ellenség romboló munkáját, vól hagyják. Az szükséges, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érde­kében kifejtett agitáció ne általá­nos legyen, hanem a­­ december 19-i határozatra és, a megyei ta­nács által elkészített hároméves terv végrehajtására épüljön. Mutassuk meg a dolgozó pa­rasztságnak számadatokon ke­resztül is, hogy mit jelent a sa­ját, a termelőszövetkezet, az or­szág szempontjából, a termés­­beadás szempontjából, ha évről­­évre növeljük a h­oldankénti ter­mésátlagot és fejlesztjük az ál­latállományt. A dobozi Petőfi tsz­­nek például 210 kat. hold kenyér­gabona vetése van és az összes ke­­nyérgabona beadási kötelezettsége 494 mázsa. Egy gabona kat. hold­ra 2,30 métermázsa kenyérgabo­na beadási kötelezettség jut. szövetkezetnek 70 kat. hold ár­­­pája van, beadási kötelezettsége 84 mázsa. Egy árpa kat. holdra 1,20 mázsa esik.. Kb. 60 kat. hold tengerije van, 296 mázsa a ten­geribeadási kötelezettségei. Egy kat. holdra 5 mázsa tengeribe­adási kötelezettség esik. E példa világosan mutatja, hogy ha a szöve­tkezetek és egyéni­leg dolgozó parasztok két-há­rom év alatt búzatermésüket holdanként két-három mázsá­val, árpatermésü­ket egy-két hr ácsával, tengeriterm­­ésü­ket öt-hat mázsával növelik — ezzel lényegében teljesíthetik beadási kötelezettségüket és a jelenlegi állapotnak megfele­lően, holdankénkénti termelvé­­nyükkel szabadon rendelkez­­hetnnek. Ilyen és hasonló kon­krét adatokon keresztül kell bemu­­tatni dolgozó parasztsá­gunknak a termelés növelésé­nek és a begyűjtésnek s» összefüggését, valamiért az a nagy előnyét, melyet kör­­nyűnk a terményfelesleg­i had értékesítése terén buti Ez azt a célt szolgálja, l­ munkásosztályun­­kat, dolgozó pünkot bőségesen lássuk el. < miszerrel, hogy elősegítsük kö­nyűiparunk bőségesebb ellát nyersanyaggal. A növényápolás terén fen feladatunk az aratás előti lamenn­yi kapáss­övény hart szori­at egyszeri kapálását 1 tosítani. Ezentúl fel kell készülniük a szervezeteinknek, állami- és­ megszervezeteinknek as­z ara cséplés, begyűjtés nagy munk­­aira. Arra van szükség, hv pártszervezeteink tudatosít a dolgozó parasztok között, a­­ mefőszövetkezethez a vízi érésben való aratás fontos gát. Gondoskodni kell ,­ hogy a viaszérésben learat búzát még aznap keres» rakják, hogy ne marokban, I­llem >a keresztben érjen. Az aratási, cséplési mini sikeres végrehajtásában nagy­ s­zépük van gépá­llomásain­kni­­, gépállomások vá­liain nyug; lényegében a cséplés silen­e, mondhatnánk a beadás siker­e. Ezért a traktorig­ókkal való beszélgetésnél hívjuk fel figy­enket, hogy a cséplés ideje al­ajt nappallá téve dolgozzanak Hívjuk fel a figyelmet a cse­lés idejének első három-né napjára, a géptörések szín ez idő alatt a legmagasabb, és ha ebben az időben l­akl­­istáink, javítóműhelyeink talp lesznek és gyorsan kijavítják cséplőgépeket, nagyon előseg­hetik a cséplés menetét.. A beszámoló a továbbiakban t­a­rl­ób­án­t­ás, má­sodn­ö­vén­y v v I nagy jelentőségére hívta fel figyelmet. Nemcsak azért, mc az agrotechnika alkalmazásán alapvető kérdése, hanem azért , mert megyénk gabonaterm­­etét idén nagyon ellepte a gyom, repce, az acat. És a gyomnövények kiirtás,á­nak alapvető módja, hogy idő­ben, amint a gabonák kéréset­be vannak rakva, a gépállomá­sok végezzék el a tarlók ja tá , a dolgozó parasztok a sekély szántást. Az így kikelt­­ gyomot azután­ ki­verőszán­t­ással elp­usztíth­atju. Ugyancsak fontos feladat: az ed­diginél sokkal több másodjkövcnt vessenek a termelőszövetkezetei állami gazdaságok­ és egyénik­­dolgozó parasztok. Ezz­el ism­ö­téljük takarmánybázisunkat, min az állattenyésztésünk fejlesztésé­nek fontos feltételét. Megyénk összes szántóterületé illetően: 4,3 kát, holdra jut egy számos állat. Ebből is látható hogy milyen erőfeszítéseket kell tenni, hogy a tsz-ekben és egyén gazdaságokban az elkövetke­endí (Folytatás a­z oldalon:­ A társadalmi, politikai fejlődésről Megyénk ipari fejlődése — az árualap biztosítása .A mezőgazdaság legfontosabb kérdései, pártunk paraságtpolitikájának alkalmazása megyénkben

Next