Viharsarok Népe, 1954. július-december (10. évfolyam, 154-309. szám)
1954-07-01 / 154. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!!!Aradinak a sarkadkeres*íc határban P BÉKÉSMI GYE I P V. Magyarország—Uruguay 4s 2 (1:0) m i IULIUS L, CSÜTÖRTÖK .43 sk H Árat 5«P fülér p QQQ / Cj Q_________x. évfolyam, löi, s TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTAKTÍVA A Megyei Pártaktíva június 29-én a békéscsabai Pártoktatók Házában tanácskozott. Az értekezleten részt vettek a megyei, járási és községi pártfunkcionáriusok, az átlátói, gazdasági és tömegszervezeti vezetők. Jelen volt a tanácskozáson Ács Lajos elvtárs, az MVP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára. A Megyei Párt aktíva megvitatta a III. pártkongresszus anyaga feldolgozásából, határozatai végrehajtásából eredő legfontosabb feladatokat. A beszámolót Bíró József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára tartotta meg. Bíró József elvtárs előadása, Bibó József elvtárs az előadás bevezetőjében a kongreszus jelentőségével foglalkozott. A kongresszus tisztázta és összegezte a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. Tisztázta azokat az elvi és gyakorlati kérdéseket, melyeket az új szakasz politikája felveBíró elvtárs a továbbiakban a magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai fejlődésének néhány alapvető kérdésével foglalkozott. — Megyénk munkásosztálya, parasztsága, akik már 1944 őszén felszabadultak a fasizmus , igája a’tól — a felszabadulás pillanatától kezdve hozzáláttak széles népi szervezetek, párt- és tömegszervezeték, nemzeti bizottságok megszervezéséhez. Számos helyen, Orosházán, Békéscsabán, Endrődön, stb. be sem várták az ideiglenes kormány földrefoi útról szóló rendeletét, hozzákezdtek a földesúri földek szétosztásához. Később »földet vissz.H nem adunk« jelsdó alatt a földesúri reakció restaurációs kísérletét verték vissza. Népi demokráciánk fejlődésének alapvető kérdése volt és maradt a munkás-paraszt szövetség megvalósítása és további megszilárdulása. E Követségben kezdettől fogva végig munkásosztályé a vezető sse- arep. A munkásosztály bátor, harcos Bíró elvtárs ezek után megyénk ipari fejlődésének eredményeivel foglalkozott. A felszabadulás utáni időben 16 új űzem létesült megyénkben. Megemlékezett azokról a lelkes munkafelajánlásokról, melyeket megyénk munkásosztálya a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben elért. Ennek eredményeként a megyénk üzemei már az első negyedévi tervet 103,2 százalékban teljesítették. Ennek tulajdonítható, hogy megyénk ipara az áprilisi tervét 102,7 százalékra, a májusi tervét pedig 100,4 százalékra teljesítette. A korábbiakhoz képest a kongresszusi versenyszakaszban üzemeink többsége több gondot fordított az önköltség csökkentésére, a minőség javítására. Megyénkben a komgresszusi verseny során 862 munkás érte el a sztahanovista szintet. A továbbiakban foglalkozott iparunk hiányosságaival. A júniusi KV határozat után igen komoly mértékben meglazult a tett, és megszabta a népgazdaságunk további fejlődésének irányát. Értékelte a pártmunka eredményeit és gyengeségeit, módosította a szervezeti szabályzatot és megszabta ,a párt előtt álló feladatokat. Pártunk a felszabadulása óta elsőízben vitte párt legfelsőbb fóruma elé népi a demokráciánk társadalmi és államrendjének, a tanácsok megszilárdításának feladatait. Kiállása egyre inkább meggyőzte a parasztságot arról, hogy a földesurak népnyúzka uralmából csakis a munkásosztállyal valló szövetségben szabadulhat meg és veheti örökre jogos tulajdonába a földet. De nemcsak a föld megvédésében alakult a munkásság és parasztság Szövetsége, hanem abban is, hogy a munkásosztály a gyárak, üzemek gyors helyreállításával egyre több gazdasági és szociális javakat biztosított az országnak, a dolgozó parasztságnak. Dolgozó parasztságunk pedig a gazdasági felszerelések segítségével igyekezett megművelni a juttatott földet és egyre jobban látta el élelmiszerrei az üzemi munkásokat, az ország dolgozóit. Az 1953. évi júniusi párt- és kormányhatározat óta ez a szövetség még erősebb, szilárdabb lett. Ehhez a szövetséghez egyre szilárdabban zárkózik fel társadalmunk többi rétege is, különösen az értelmiség, valamint a városi kispolgárság, bérfegyelem, széles körben elharapództak a bércsalások, normalazítások. Ez különösen az építőipar területén jelentkezik súlyosan. Az építőiparban a termelési költséget komoly mértékben növeli, hogy állandó munkásvándorlások vannak, laza a munkafegyelem, melynek oka nem a rossz időjárásban keresendő elsősorban, hanem abban, hogy az építőipari vállalatok vezetői, pártszervezetei nem foglalkoznak kielégítően a dolgozókkal, liberálisak a munkafegyelem szitáival szemben. Nem szervezik meg megfelelően a munkát. A beszámoló részletesen foglalkozott az árualap jelentőségével és az árualap növelésének feladataival. Megállapította i — Jelenleg hazánkban ,az árualap és a kereslet között nagy feszültség mutatkozik. Sokkal magasabb a kereslet, mint a kínálat. Ezért arra van szükség, hogy erőteljesen fokozzuk az árualapot, melynek alapján csökkenthetjük az árakat. Ehhez viszont az kell, hogy megyünk ipara, valamennyi üzeme az eddiginél sokkal nagyobb mértékben növelje a termelékenységet, csökkentse az önköltséget, javítsa a minőséget és szüntesse meg a béralap átlépést. Valamennyi városi, üzemi pártbizottságnak az a feladata, hogy szorgalmazza, hogy erőteljesen minden üzemnek legyen komoly terve a minka-termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, hogyan szüntetik meg a béralaptúlépést és az álló órabéreket. Arra is, hogyan érjék el az élüzem címet és a sztahanovista szintet. A pártszervezetek politikai, felvilágosító munkája döntőm tervekre épüljön. Értessék meg a minden dolgozóval, mit jelent országunk iparának fejlesztése, holA 111. pártkongresszus döntő feladatként határozta meg az elkövetkezendő években a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését Megyénk az ország mezőgazdasági termelése teréig jelentős helyet foglal el. Például az ország sertésellátásának kb. 9—10 százalékát, a kenyérgabona beadásának 12—15 százalékát megyénk adja. E téren jelentős szerepet töltenek be a szocialista szektorok, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata után a dolgozó parasztság nagy aktivitást fejt ki a mezőgazdasági termelés terén, örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a növényápolási munkálatok a múlt évhez viszonyítva sokkal eredményesebb, kedvezőbb képet mutatnak. Különösen jó munkát végeznek termelőszövetkezeteink. Számos tsr-ünk búzája, kukoricája, cukorrépája szebb, tisztább, nagyobb termést ígérnek, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Számos tsz-ben, állami gazdaságban, egyéni gazdaságban a cukorrépát, kukoricát már háromszor is megkapni Iok — helyenként ennél többször is — ás cukorrépából, kukoricából megyénkben legtöbb termés várható. Komoly hiba azonban, hogy még nem gyakorolunk megfelelő befolyást a termelés növelése érdekében. E téren egész sor hiányosság jellemzi munkánkat. Például a tél folyamán a megyei tanács által —• a párt- és kormányhatározat alapján — elkészített hároméves tervei a pártés állami szerveink figyelmen kínozó népünk életszínvonalának emelése, a megnövekedett igények kielégítése szempontjából. Törekedjenek arra, hogy naprólnapra teljesítsék a tervet, csökkentsék az önköltséget, növeljék a munka termelékenységét és javítsák a minőséget. A továbbiakban Bíró elvtárs az állami, szövetkezeti kereskedelmi hálózat kérdéseivel foglalkozott. — A megnövekedett szükségletek megkövetelik, hogy áruellátásunkat haladéktalanul növeljük. Mindenekelőtt központi árualapból kell növelni az áruellátást. Látnunk kell azonban, hogy megyei kereskedelmi szerveinknek alapvető feladata, hogy rövidesen mérjék fel azokat a helyi lehetőségeket, amelyeknek felhasználásával növelhetjük az árualapot, megjavíthatjuk a dolgozók áruellátását. Kereskedelmi szerveink az áruellátás megjavítása érdekében mérjék fel a helyi lehetőségeket, tegyenek intézkedéseket ezek maximális kihasználására, számolják fel a kritikátlan szellemet és ne törjék az ellenség romboló munkáját, vól hagyják. Az szükséges, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett agitáció ne általános legyen, hanem a december 19-i határozatra és, a megyei tanács által elkészített hároméves terv végrehajtására épüljön. Mutassuk meg a dolgozó parasztságnak számadatokon keresztül is, hogy mit jelent a saját, a termelőszövetkezet, az ország szempontjából, a termésbeadás szempontjából, ha évrőlévre növeljük a holdankénti termésátlagot és fejlesztjük az állatállományt. A dobozi Petőfi tsznek például 210 kat. hold kenyérgabona vetése van és az összes kenyérgabona beadási kötelezettsége 494 mázsa. Egy gabona kat. holdra 2,30 métermázsa kenyérgabona beadási kötelezettség jut. szövetkezetnek 70 kat. hold árpája van, beadási kötelezettsége 84 mázsa. Egy árpa kat. holdra 1,20 mázsa esik.. Kb. 60 kat. hold tengerije van, 296 mázsa a tengeribeadási kötelezettségei. Egy kat. holdra 5 mázsa tengeribeadási kötelezettség esik. E példa világosan mutatja, hogy ha a szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok két-három év alatt búzatermésüket holdanként két-három mázsával, árpatermésüket egy-két hr ácsával, tengeritermésüket öt-hat mázsával növelik — ezzel lényegében teljesíthetik beadási kötelezettségüket és a jelenlegi állapotnak megfelelően, holdankénkénti termelvényükkel szabadon rendelkezhetnnek. Ilyen és hasonló konkrét adatokon keresztül kell bemutatni dolgozó parasztságunknak a termelés növelésének és a begyűjtésnek s» összefüggését, valamiért az a nagy előnyét, melyet környűnk a terményfeleslegi had értékesítése terén buti Ez azt a célt szolgálja, l munkásosztályunkat, dolgozó pünkot bőségesen lássuk el. < miszerrel, hogy elősegítsük könyűiparunk bőségesebb ellát nyersanyaggal. A növényápolás terén fen feladatunk az aratás előti lamennyi kapássövény hart szoriat egyszeri kapálását 1 tosítani. Ezentúl fel kell készülniük a szervezeteinknek, állami- és megszervezeteinknek asz ara cséplés, begyűjtés nagy munkaira. Arra van szükség, hv pártszervezeteink tudatosít a dolgozó parasztok között, a mefőszövetkezethez a vízi érésben való aratás fontos gát. Gondoskodni kell , hogy a viaszérésben learat búzát még aznap keres» rakják, hogy ne marokban, Illem >a keresztben érjen. Az aratási, cséplési mini sikeres végrehajtásában nagy szépük van gépállomásainkni, gépállomások váliain nyug; lényegében a cséplés silene, mondhatnánk a beadás sikere. Ezért a traktorigókkal való beszélgetésnél hívjuk fel figyenket, hogy a cséplés ideje alajt nappallá téve dolgozzanak Hívjuk fel a figyelmet a cselés idejének első három-né napjára, a géptörések szín ez idő alatt a legmagasabb, és ha ebben az időben laklistáink, javítóműhelyeink talp lesznek és gyorsan kijavítják cséplőgépeket, nagyon előseghetik a cséplés menetét.. A beszámoló a továbbiakban tarlóbántás, másodnövény v v I nagy jelentőségére hívta fel figyelmet. Nemcsak azért, mc az agrotechnika alkalmazásán alapvető kérdése, hanem azért , mert megyénk gabonatermetét idén nagyon ellepte a gyom, repce, az acat. És a gyomnövények kiirtás,ának alapvető módja, hogy időben, amint a gabonák kérésetbe vannak rakva, a gépállomások végezzék el a tarlók ja tá , a dolgozó parasztok a sekély szántást. Az így kikelt gyomot azután kiverőszántással elpusztíthatju. Ugyancsak fontos feladat: az eddiginél sokkal több másodjkövcnt vessenek a termelőszövetkezetei állami gazdaságok és egyénikdolgozó parasztok. Ezzel ismötéljük takarmánybázisunkat, min az állattenyésztésünk fejlesztésének fontos feltételét. Megyénk összes szántóterületé illetően: 4,3 kát, holdra jut egy számos állat. Ebből is látható hogy milyen erőfeszítéseket kell tenni, hogy a tsz-ekben és egyén gazdaságokban az elkövetkeendí (Folytatás az oldalon: A társadalmi, politikai fejlődésről Megyénk ipari fejlődése — az árualap biztosítása .A mezőgazdaság legfontosabb kérdései, pártunk paraságtpolitikájának alkalmazása megyénkben