Viharsarok, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-303. szám)

1950-10-01 / 229. szám

r TASAKNAF, 1«M. OSTÓBER 1. »'»' ■ ' Elfogadta a vásárhelyi városi békebizottság a szegediek versenykihívását A ^Megvédjük a békét“-mozgalom Szeged városi bizottsága a békekölcsönjegyzés még átfitőbb sikerének érdekében versenyre hívta ki Hódmezővásárhely városi békebizottságát. A versenykihívást a vásárhelyi bizottság elfogadta, és vállalta, hogy a területi békebizottságok aktivizálásával, a békeaktivák számának növelésével fokossa a békekölcsöngyűjtés ütemét. Egyben tudatosítják a tanácsválasztás jelentőségét, hogy Hódmezővásárhely minden lakója 100 százalékig támogassa szavazatával az október 32-én megválasztásra kerülő Városi Tanácsot Vállaljuk i minden gyálaréti dolgozó paraszt jegyez Békekölcsönt A szocialista község dolgozói versenyre hívták Röszkét . Vállalták az őszi munkák határidő előtti elvégzését is f K** m 8 ikra. 9« máris gyülekeznek a szocialista község. Gyálarét dolgozói, az általános iskola udvarán, folyosóján. A község dolgozói már régóta együvétartozónak érezték magukat, Kásáén mindannyian a felszabadulás után kaptak földet Mindegyikőjük egyformán küzdött a keskeny földsávon, míg meg nem győzödték arról, hogy a felemelkedés útja a nagyüzemi gazdálkodás. Amióta mindannyian beléptek a termelőcsoportba és Gyálarét szocialista község lett, méginkább egybefont az egész falu dolgozó parasztsága. Ez az egybeforrás, egy tévétartozás igen gyakran megnyilvánul a gyálaréti dolgozóknál. Szinte úgy élnek a község dolgozói, mintha egy nagy család lennének. És nem is tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Gyálarét egyetlen nagy család. Kost ]s minden háziból, minden családból legalább egy, de kettő is, eljött erre a pártnapra, hogy közösen beszéljék meg problémáikat, együtt határozzanak a legközelebbi teendőkről, így legalább a falu dolgozói együtt határoznak a falut érintő jelentős kérdésekben. Már együtt vannak a dolgozó parasztok. Csamangó elvtára, a párttitkár tart beszámolót. Már beszámolója elején azzal kezdte, amit most minden becsületes dolgozó elsőrendű kötelességének tart — a békekölcsön jegyzéssel. — Nem nézhetjük tétlenül mikom, hogy az amerikai imperialisták a háború előkészítéséből a nyűt támadásra tértek át — mondja Csamangó elvtára. — Az a cinizmus, amellyel a csalósállamokat Amerika belekényszeríti a háborús készülődésbe és fegyverkezésbe, arra kell, hogy figyelmeztessenek bennünket, nem nézhetjük ölbetett kénél tétlenül, hiszen ez a készülődés, fegyverkezés a béketábor, a békeszerető millióik ellen készül. A magyar nép el van szánva arra, hogy minden erejével harcoljon a békéért. A gyálaréti dolgozó parasztok feszült érdeklődéssel hallgatják Csamangó elvtárs szavait. — A béke frontját kell erősítenünk a Békekölcsön jegyzésével is — folytatja Csamangó elvtárs. — A béke megvédéséhez erő, szilárd gazdasági hatalom, anyagi eszközök kellenek. Éppen ezért minden békét szerető dolgozni akaró igaz hazafinak elsőrendű kötelessége most, hogy az általa jegyzett összeggel is a békét és szocializmust építő országunkat erősítse. A gyálaréti dolgozók érzik, tudják, hogy ez nekik is szól. Nekik, mint a szocialista község dolgozóinak, élen kell járni a békekölcsönjegyzésben is, hiszen eddigi eredményeiket, életszínvonaluk emelekedését is csak úgy érhették el, hogy békében, nyugodtan dolgozhattak. Ők nyugodtan akarnak dolgozni továbbra is, hiszen olyan jó hallgatni a Hofherrek pufogását, amint kettős-hármas ekével szántják a földet: az ő földjüket, amely nekik terem s amely a felszabadulás előtt az uraké volt. Ez a gondolat tükröződik vissza a Szovjetunióban járt Farkas Dezső arcán is, amikor feláll és javaslatot tesz, hogy Gyálarét dolgozó parasztjai csatlakozzanak a szőregi versenykihíváshoz. A dolgozó parasztok egyöntetű lelkesedéssel fogadták el a javaslatot. Most is fogalmazták a választ, amely a következőképpen hangzik: ,Mi, Gyálarét szocialista község dolgozói a mai pártnapon megvitattuk Szőreii község versenyfelhívását és elfogadjuk azzal a módosítással, hogy a határidő előtt nem négy nappal végezzük el az őszi árpa és háza vetését, hanem október 12-re A mélyszántást pedig november 10-re száz százalékig befejezzük'' Mind ti ki h*ly*s«lt, mind «ód Jónak talált* a T*r«eny elfogadását. Az arcokról le lehetett olvasni i mindenkiben ág * munkakedv, hogy * vállalásokat * meghatározott időre bele fejezzék. farkas Dezső ismét azét kért és kihangsúlyozta, hogy Gyálarétnek, mint szocialista községnek, * kék*. kék*önjegyzékben la élen kell járni*. éppen ezért javasolta, hívják ki versenyre a szomszédod Röszke községet az alábbi szempontok szerint: 1. A község területén lakó minden család jegyez Békekölcsönt, 2. Mi gyálaréti népnevelők, vállaljuk, hogy felvilágosító mankóval elérjük: minden gyálaréti dolgozó paraszt keresetihez is anyagi erejéhez mérten az ötéves terv sikeres megvalósítása 2a • béke megvédése érdekében Békekölcsönt jegyez. 3. Az őszi árpa és búza vetését határidő előtt, október 12-re, a mélyszántást pedig november 10-re százszázalékig elvégezzük. Gyálarét, 1950 szeptember 30. Gyálarét dolgozói nevében a Békebizottság. A dolgozók egyhangú lelkesedéssel, viharos tapssal hagyták jóvá a javaslatot, azután mindenki ment haza, hogy reggel korán keljenek. A népnevelők felvilágosító munkára indulnak, az ifjúság egy része pedig szem előtt tartva a most elfogadott versenypontokat és az őszi szántásvetési munkák időbeni elvégzését, a határba indul árpát, búzát vetni. Szeged város és a szentesi járás vezet a békekölcsönjegyzésben Csomgrád megyében óráról-órára nő a Békekölcsön lejegyzett cs axege.A' csongrád megyei városok versenyében Szeged az első, Szegedet Hódmezővásárhely követi a második helyen. A harmadik helyet Makó tartja biztosan. Mögéje sorakozik fel Szentes, majd Csongrád. A csongrádmegyei városokban fokozni kell a Jegyzés Irámát, hogy méltán álljunk meg az ország többi élretörő városai között. A járások eredményei alapján egészen más a sorrend. Első helyen a szentesi áll, őt követi a csongrádi, majd a szegedi és makói járás következik. BOLDOG ÜNNEP A KÖLCSÖN JEGYZÉS Moszkva dolgozóinak életében mindig nagy ünnep volt a tervkölcsön jegyzés, így volt ez a legutolsó jegyzés alkalmával is. Az üzemek, intézeteik és iskolái gyűléseiken bizonyították be, hogy lelkesem támogatják a tervkölcsönjegyzést, a további jólét biztos zálogát A moszkvai Szerp i maleti fémkohászati gyárban az 1. számú Martin-műhely acélöntői csillogó szemekkel foglaltak helyet a gyűlésteremben. Meghallgatták a minisztertanács felhívását, majd Jeroskin acélöntő emelkedett szólásra. Beszéde ércesen futott végig a teremben. A szavak belefúródtak az emberek gondolatába. Mindenki azt gondolta, amit Jeroskin: — Egész szívemmel üdvözlöm az új tervkölcsön kibocsátását. Jó munkánkkal és rubeljeinkkel a szovjet állam hatalmát akarjuk erősíteni. ígérem, hogy ezután még jobban fogok dolgozni Erre a tervkölcsön, a kommunizmus eljövendő győzelme ad erőt — fejezte be beszédét Jeroskin. Az üzem egy emberként jegyezte le a tervkölcsönt az első órában. A karaszui kerület gyapottermelői is hatalmas lelkesedéssel fogadták a tervkölcsön jegyzést. A kolhozokban és a szovhozokban örömmel adták rubeljeiket a dolgozók. Az Ahunbabajev-kolhozban Mirzajev kolhozparaszt ezeket mondotta a gyűlésen: — A Nagy Honvédő Háború éveiben géppisztollyal a kezemben védtem hazámat, a szocializmus országát. Védtem boldog életünket, a munkához való jogot és szeretett Sztálin elvtársiunkat. Most békésben dolgozom, építek és meggyőződtem erről, hogy a szovjet hazámat nagyon szeretem. A mi országunkért képes vagyok mindent megtenni. Ezért jegyzek én ki tervkölcsönt. Építeni akarjuk kolhozunkat, boldogságunkat és jövőnket. A szovjet ember öntudatával beszélt Murzajev elvtárs. De ezeket mondotta Mamalajijev elvtárs, a „XVI. pártkongresszus“ nevű kolhoz egyik brigádvezetője is. “ Kötelességemnek érzem azt, hogy ebben az évben minden hektárról 100 mázsa gyapotot termelek. 14 százalékkal fokozni alkarom eddigi eredményeimet A tervkölcsön jegyzés ezt kívánja tőlem, de ezt kívánja minden dolgozótól. Az Üzemi munkásság hatalmas lelkesedése magával ragadta az egész országot. Tudósok, művészek, mérnökök és tanárok jegyezték rubeljeiket a szovjet állami tervkölcsönre. A szovjet Zeneszerzők Szövetségének ülésén száznál több moszkvai zeneszerző vett részt. Mindannyian kötelességüknek tartották a tervkölcsönjegyzést. A szovjet Tudományos Akadémia ülésén I. T. Bardin mondott lelkes beszédet. Hangsúlyozta, hogy a tudósok és művészek segíteni akarják a kommunizmus felépítését és ezért jegyeznek tervkölcsönt. A szovjet dolgozók, ilyen nagy lelkesedéssel jegyzik a tervkölcsönt. Tudják, hogy a kölcsön még szebb és boldogabb életet ad számukra. Szocialista jövőnkért való harcunkhoz az MHK-mozgalom erős, egészséges és edzett embereket nevel ! Vegyél Te is rossz benne ! « Az élenjáró munkásosztály küldött el a Békekölcsön teljes sikeréért Ma, vasárnap fellobogózott teherautókon vidám, éneklő üzemi munkások keresik fel a falvak és tanyák dolgozó népét. A falujárók, mint a felszabadulás óta már annyis sor. Urnái segítséget nyújtanak a falvak ás tanyaközpontok pártszervezeteinek, tömegszervezeteinek. Az üzemekből kora reggel elinduló népnevelők feladata, hogy • kölcsön jegyzés közben neveljék a dolgozó parasztokat, erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, a béke ügyét. A falujárók esak akkor végezhetik igazán sikeresen felvilágosító munkájukat, ha a helyi népnevelőkkel együtt látogatják meg a dolgozó parasztokat. A falujárók feladata nem az, hogy helyettesítsék a helyi népnevelőket, hanem az, hogy erősítsék a helyi népnevelő gárdát és emeljék a népnevelő munka színvonalát. A falusi dolgozók szívesebben fogadják a városi népnevelőket, ha ismerős, helybeli emberekkel kopogtatnak be hozzájuk. Falujáróink együtt menjenek a Békekölcsön sikeréért azokkal, akik ott a községben már példát mutattak a jegyzésben. Vonják be az agitációba a tervkölcsön nyerteseit is. Fordítsanak gondot arra, hogy az agitációban részt vegyenek a békebizottságok tagjai is. Nélkülözhetetlen feltétele a jó népnevelő munkának a példamutatás. Falujáróink vigyék magukkal a jegyzésükről szóló igazolást és azzal is bizonyítsák be a dolgozó parasztoknak, hogy nem vizet prédikálnak ... Oda kell hatniok, hogy példamutatóan álljanak ki a béke ügyéért a kölcsönjegyzésben falusi és tanyai népnevelő társaik is, akkor biztos sikerrel jár felvilágosító munkájuk. "A falvakban és tanyákon folyó Békekölcsön jegyeztetésnél a népnevelők elsősorban a helyi agitációs érveket használják fel. Bezséljenek a hároméves és ötéves terv világraszóló nagy létesítményeiről, mutassanak rá arra, hogy honnan indult el 1945-ben és hova fejlődött népi demokráciánk. De főként azokkal a létesítményekkel támasszák alá népi demokráciánk fejlődését, amelyek ott, az illető faluban találhatók meg. Csongrád megye falvai, ténya, központjai, gépállomásokat, traktorokat, bekötőutakat, villanyvezetéket, iskolákat, egészségházakat, kultúrházakat, lakásokat és sok minden egyebet kaptak hároméves és ötéves tervünktől. Népnevelőink községenként, városonként részletezve megtalálják az ötéves terv első évi beruházásait,— amelyek részben már megvalósultak, részben folyamatban vannak, vagy az év végéig megvalósulnak *— a Csongrádmegyei Népnevelő folyó évi szeptember havi különkiadásában. A meggyőzésnél használják fel azokat a példákat, tényeket, amelyek a dolgozó parasztok Szebb és Jobb életéről tanúskodnak. Ilyen érveket nem kell nagyon keresni. Ott vannak a falu mindennapi életében. Csak meg kell nézni, hány falusi parasztfiúból lett katonatiszt, traktorvezető, meg kell nézni, milyen sokan vásároltak új ruhát, sőt rádiót, kerékpárt azok közül, akik álmodni sem mertek a múlt rendszerben ilyesmiről. A fain járók és a helyi népnevelők, kölcsönjegyeztetők feladata hogy méginkább tudatosítsák a falvak dolgozóiban) nekik is minden erejükkel védelmezniük kell ezt a fejlődő és virágzó életet az amerikai imperialisták és ügynökeik támadásaitól. Nekik is harcolniok kell a békéért, harcolniok kell az őszi mezőgazdasági munkák jó és gyors elvégzése mellett azzal is, hogy győzelemre viszik a Békekölcsön ügyét a falun. Tudatosítaniok kell, hogy a Békekölcsönnel ötéves tervünk végrehajtását gyorsítjuk meg, a dolgozó parasztság életszivonalának további emelését segítjük elő. A Békekölcsönnel erősítjük néphadseregünket, békés munkánk és eredményeink védelmezőjét. Az eddigi falujáró munka egyik hibája volt Csongrád megyében, hogy a falvak és tanyavidékek pártszervezetei helyenként mit sem törődtek a városból érkező falujárók munkájával. Nem adtak melléjük helyi népnevelőket, a Így azok csak félmunkát végezhettek. Ezt a hibát most nem szabad megismételnünk. A másik nagy hibája volt a falujáró munkának, hogy a városból kiérkező üzemi munkások inkább arra törekedtek, hogy minél több családot látogassanak meg, ahelyett, hogy alapos felvilágosító munkára törekedtek volna. Ennek a hibának a következményét a tavalyi tervkölcsön jegyzésnél láthattuk. Sok dolgozó paraszt nem értette meg akkor a tervkölcsön jelentőségét és csupán 50, vagy 100 forintot jegyzett, falujáróink pedig megelégedtek ezzel. A Békekölcsön sikeréért folytatott munkából ki kell küszöbölni ezt a hiányosságot. Nem az a cél, hogy a falujárók hámtempóban végigjárják az egész községet és néhány perces „hivatalos“ beszélgetéseket folytassanak az egyénileg dolgozó parasztokkal. A falujárók célkitűzése az legyen, hogy barátilag elbeszélgessenek a falubeliekkel, ha szükséges, akár hosszabb időt is eltöltsenek egy-egy dolgozó parasztosaidnál és beszéljenek velük mindazokról a kérdésekről, amelyek érdeklik őket. Vessék fel a békeharc, az őszi mankók, a közeledő tanácsválasztások kérdéseit, beszéljenek ötéves tervünk eredményeiről és nagyszerű távlatairól, beszéljenek arról, milyen jelentősége van a Békekölcsönnek, így a dolgozó parasztok meg fogják érteni, hogy miért fontos a Békekölcsön és ehhez mérten fognak jegyezni is. A kulákmesterkedést minden vonalon vissza kell utasítani. Őrködniük kell falujáróinknak azon is, hogy a kölcsönjegyzés szigorúan az önkéntesség elve alapján történjék. A munkás-paraszt szövetség jegyében, az élenjáró munkásosztály küldötteiként mennek ki falujáróink a községekbe és a tanyavilágba. A békéért, a Békekölcsön sikeréért való harc a feladatuk. Végezzenek olyan munkát, amely méltó ehhez a nagy és megtisztelő feladathoz. VLADISZLÁJEV MILÁNNÉ délszláv parasztasszony a békéért... Szélesedik a békekörcsontjegyzők egyéni versenymozgalma Megyed lapunk szombati száma közölte Vida Szücs Eszter, a szegedi Textilkombinát békekölcsönjegyző népnevelőjének egyéni versenyfelhívását és máris tömegesen csatlakoznak ehhez a felhíváshoz Csongrád megye népnevelői Szőregen elsőként Vladiszlájev Milánné, Mendebaba Szlávna délszláv dolgozó parasztasszony csatlakozott, aki maga is 500 forint Békekölcsönt jegyzett családjával és mint békebizottsági tag, most is példaadóan előljár, hogy Szőreg minden dolgozóját csatlakozásra hívjon fel a békekölcsönjegyzésre. — Amikor keményünk békekölcsön jegyzési felhívását elolvastuk — mondotta —, mi, MNDSz-asszonyok, mindjárt elhatároztuk, hogy ebből a munkából mi vesszük ki a részünket elsőként, hiszen mi, asszonyok, különösen tudjuk, hogy mit jelent békében, vagy háborúban élni. A békekölcsönjegyzéssel a béke erőit támogatjuk és egyben választ adunk a túl a határon dühöngő Titofasiszta rendszernek, amely a délszláv nép létérdeke, békéje és a mi békénk ellen tör. Amikor csatlakozok Vida Szűcs Eszter versenykihívásához, egyben párosversenyre hívom Kasza Jánosné asszonytársamat, valamint a megye minden békekölcsönjegyző dolgozóját. Vladiszlájev Milánné eddig 1500 forint Békekölcsönt jegyeztetett a község dolgozó parasztjaival, de ezt a munkát a mai nagy agrációs napon is tovább folytatja, hogy elérjék azt, hogy ne legyen Szőregen egyetlen dolgozó sem, aki ne csatlakozna a békekölcsön jegyzéssel a béka erősítéséhez. Jó felvilágosítói munkával akarják a szőregi békekölcsönjegyzők elérni, hogy ebben a községben se támogassa — a békekölcsönjegyzéstől való távolmaradásával . — egyetlen dolgozó sem a Tito-fasiszta háb borús uszítókat,: