Viharsarok, 1951. április-június (8. évfolyam, 76-150. szám)
1951-04-01 / 76. szám
VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 1. tt három hatalom célja szabad kezet nyerni Parisban a fegyverkezési versenyhez mondotta Gromiko elvtárs a külügyminiszter helyettesek szombati ülésén Pária (TASZSZ). (A négy hatalom i külügyminisszter helyetteseinek előzetes értekezlete március 30-án tartotta huszadik ülését. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség meg akarta könnyíteni, hogy a napirend kérdéseiben egyezményes határozat jöjjön létre és ezért március 28-án újabb javaslatot nyújtott be. A március 30-i ülésen—, bár két nap telt el azóta, hogy a szovjet küldöttség benyújtotta új javaslatát — az USA, Nagybritannia és Franciaország képviselői igyekeztek kibújni az alól, hogy világosan és határozottan leszögezzék álláspontjukat a konkrét szovjet javaslattal szemben. Jessup azt állította, hogy a maga részéről „a közösen egybehangolt napirend“ elfogadása mellett van. Egyben azonban ködös fejtegetésekbe bocsátkozott arról, hogy hozzá kell kezdeni javaslat formulázásának megtárgyalásáihoz. Davies mondvacsinált „kétségét“ fejezte ki a szovjet javaslat több kitételével kapcsolatban. Parodi, Franciaország képviselője szintén Jessup és Davies nyomdokain haladt. Az elhangzott felszólalásokra válaszolva Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője kijelentette : A szovjet küldöttség szerette volna megtudni, hogy az USA, Nagybritannia és Franciaország küldöttségei " milyen álláspontra helyezkednek a szovjet javaslatokkal kapcsolatban, azonban kérdéseken kívül ezen az ülésen egyelőre semmit sem hallunk. A három hatalom képviselői mindezideig azért bírálták a szovjet javaslatot, mert mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a napirendre önálló pontként vegyék fel Németország demilitarizálásának kérdését. Noha nekünk most is az a véleményünk, hogy nincs semmi alap arra, hogy kifogásolják a kérdések önálló napirendi pontként való felvételét, a szovjet küldöttség — igyekezvén alapot találni a napirend számára — új javaslatába egy egységes pont, egységes formulázásának alkatrészeként vette fel ezt a kérdést. Mindezideig azt mondták nekünk, hogy Németország demilitarizálásának kérdését nem lehet elválasztani az európai nemzetközi feszültség okainak kérdésétől és, hogy mindezt közös napirendi pontba kell felvenni. Új javaslatunk szerint Németország demilitarizálásámak kérdését a nemzetközi feszültség okai kérdésével kapcsolatban kell megvizsgálni. Úgy véljük, hogy ezzel elesik az előbbeni kifogás. — A három hatalom küldöttségei — folytatta Gromiko elvtárs — ■ a négy hatalom fegyveres erőinek csökkentésére vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban korábban elégedetlenségüknek adtak kifejezést, mert ezt a javaslatot önálló napirendi pontként terjesztettük elő. Mi hozzájárultunk ahhoz, hogy a kérdést az európai nemzetközi feszültség okairól szóló pont alkatrészeként vegyék fel. Ezután, az újabb szovjet javaslat ellen kezdtek kifogásokat emelni, mert nem volt benne szó a fegyverkezés színvonaláról. A legutóbbi szovjet javaslat azonban a fegyverkezés színvonaláról is beszélt. Ennélfogva a szovjet javaslat e része ellen emelt kifogásnak is el kell esnie. Gromiko elvtárs ezután felhívta a három hatalom képviselőit, hogy a szovjet küldöttség világos nyilatkozatot óhajt a három hatalom képviselőinek a március 28-án előterjesztett szovjet javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. A további felszólalásokban Parodi és Davies alaptalan érvekkel hozakodtak elő, hogy szembehelyezkedhessenek az új szovjet javaslattal. Újabb felszólalásában Gromiko elvtárs megemlítette, hogy a három hatalom javaslatának az a célja, hogy szabad kezet biztosítson a három hatalomnak a még fokozottabb fegyverkezési verseny végrehajtása érdekében. A négy hatalom külügyminiszteri tanácsának összehívását azonban nem azért javasolták — mondotta Gromiko elvtárs —, hogy bárkinek szabad kekezet biztosítsanak új háború előkészítésével kapcsolatos intézkedések végrehajtása érdekében. Davies arról igyekezett meggyőzni bennünket, mintha a három hatalom nyugat-németországi intézkedései a keleteurópai országok — beleértve a Szovjetunió — „fegyveres erői színvonalának“ következményei lennének. A szovjet küldöttség azonban már többször rámutatott az ilyen állítások képtelenségére. Jessup arról szólt nyilatkozatával kapcsolatban, hogy a három hatalom küldöttségei által március 27-én előterjesztett javaslatot — amely a Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal kötött békeszerződés napirendre tűzését indítványozza — továbbra is fenntartja.. Gromiko elvtárs így nyilatkozott: A szovjet küldöttség már kiemelte, hogy ez a javaslat csupán bonyolultabbá teszi a napirenddel kapcsolatos megbeszéléseinket. Mégis a szovjet küldöttség szükségesnek tartja, hogy előterjessze a következő javaslatot: „Az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszerződéseik, beleértve e szerződések rendelkezéseit az emberi jogokról, a katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásáról szóló zárórendelkezéseket, a Németországra és Ausztriára vonatkozó négyhatalmi egyezmények, beleértve a nácitlanítás és a demokratizálás kérdését, valamint a háborús bűnösökről szóló kérdést.“ Gromiko elvtárs javaslatának indoklásánál rámutatott, hogy helytelen és alaptalan volna, ha a miniszterek tanácsa csupán három országgal, a Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával kötött békeszerződések kérdését, tárgyalná meg, és nem beszélne az Olaszországgal kötött békeszerződésről, valamint a Németországra és Ausztriára vonatkozó egyezményekről. Gromiko elvtárs a továbbiakban közölte, hogy a szovjet küldöttség a következő új pont napirendbe tűzését javasolja: „Az atlanti egyezmény és amerikai katonai támaszpontok létesítése Angliában, Norvégiában, Izland szigetén és Európa más országaiban, valamint a Közel -Keleten. “ Nem lehet, semmiféle meggyőző érvet felhozni az új szovjet javaslattal szemben — mondotta —, mert abban olyan problémák merülnek fel, amelyek közvetlen összefüggésben vannak a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti kapcsolatok megjavításáról szóló kérdéssel. A Szovjetunió képviselőjének felszólalása után az elnöklő Jessup berekesztette az ülést. A Pért és Rákosi elvtárs fordulatot vár a szombaton megkezdődött szabadságharcos szövetség kongresszusától Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között kezdődött meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. országos kongresszusa a MÉMOSZ-székházban. A kongresszus megnyitásán megjelentek: Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Nógrádi Sándor elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Dramaos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke és mások. A kongresszus küldöttei között helyet foglalnak a Szabadságharcos Szövetség budapesti és vidéki szervezeteinek képviselői, azok a dolgozók, akik a termelésben és a szabadságharcos munkában élenjárnak. Nógrádi Sándor elvtárs, a szövetség elnöke nyitotta meg a kongresszust, tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs üdvözletét. Megnyitó szavaiban mondotta: a Párt és Rákosi elvtárs elvárja a kongresszustól, hogy fordulatot jelentsen szövetségünk életében, s hogy a kongresszus után szövetségünk hatalmas, a nép által szeretett és támogatott sok százezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté válik. A díszelnökség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját, majd vázolta a szövetség soron lévő feladatait: — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A mi feladatunk az, hogy erősítsük azt a hatalmas, egész világot átfogó béketábort, amelynek élén a világbéke őre, a mi drága Sztálin elvtársunk áll. A bizottságok mgválasztása után, számos hozzászólás hangzott el. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb hadijelentése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága március 30-án közölte, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt minden fronton továbbra is kemény harcokat vívnak és mind emberben, mind anyagban súlyos veszteségeket okoznak az ellenségnek. A nyugati fronton, a Szöultól északra elterülő körzetben az ellenség három repülőgépét lelőtték. Ma tartja küldöttválasztó értekezleteit a Vöröskereszt Április 1-én minden megyében megtartják a Vöröskereszt megyei értekezleteit, hogy megtárgyalják a Vöröskereszt eddig végzett munkáját. A megyei értekezletek megválasztják küldötteiket a Vöröskereszt országos értekezletére, amelyet április 14—15-én tartanak Budapesten. Az országos értekezlet mutat majd utat azoknak a széleskörű, komoly feladatoknak a megoldásához, amelyek a tömegszervezetté alakuló Vöröskeresztre várnak. 3 Gyorslista az ötéves tervkölcsön II. nyereménysorsolásának harmadik napján, szombaton kihúzott nyereményekről 2394 2724 2945 2980 3041 50.000 forintot nyert 0058 9 18439 Sorozat:: Sorszám: 0059 5 18454 1904 0129 0076 7 18748 2553 0050 0025 9 18811 3073 0684 0041 6 19003 10.000forintot nyert 0069 2 19059 Sorozat: Sorszám: 0250 3 19493 0353 0745 0251 5 19533 0488 0930 0254 5 19537 1396 0332 0257 3 19824 1543 0145 0276 9 19831 2060 0516 0277 3 19871 2938 0439 0282 7 20148 3043 0492 0288 3 20190 5 000 forintot nyert 0309 1 20269 Sorozat: Sorszám: 0311 0 20740 0121 0956 0329 5 20859 0452 0479 0342 8 20875 0542 0242 0351 4 20999 0650 0822 0358 5 21048 0772 084 0385 1 21102 0800 029 0407 2 21449 0804 0S4 0439 1 21481 1027 047 0449 5 21535 1098 0891 0476 7 21568 1310 0510 0481 5 21617 1373 0361 0508 1 21631 1470 0822 0516 7 21789 1492 0134 0523 9 21796 1793 0098 0534 0 21814 19128 0486 0542 7 21895 1955 0468 0562 6 21965 1979 0177 0599 0 22117 2137 0945 0604 0 22350 2279 0727 0616 1 22747 2372 0613 0635 7 22752 2391 0152 0660 6 22892 A paprikatermés gondozása A paprikát a földművelésügyi minisztérium rendelete szerint április 1-ig kell elvetni. A palántákat május 20-ig kell véglegesen helyükre kiültetni. Egy négyzetméterre tíz palántabokrot kell ültetni, egy bokor két tőből álljon. A paprika vízigényes növény, tehát öntözhető területen termesztik. Éghajlat és talajigénye megegyezik a paradicsoméval. A legnagyobb termést a középkötött vályogtalajon adja. Trágyaigénye nagy, holdanként 400 mázsa istállótrágyát és emellett 150 kiló pétisót igényel. A műtrágya felét a második kapálás után kell a földibe adagolni. Öntözése a tennyészidő alatt (120—140 nap) négy-ötször történik. Minden öntözés után sekély kapálással porhanyítani kell a talajt. A paprika előtt előveteményeket lehet alkalmazni a terület jobb kihasználására. Jó elővetemények a hüvelyesfélék (bab, borsó), amelyek után a paprika jó termést ad.