Viharsarok, 1954. január-április (10. évfolyam, 1-102. szám)

1954-01-01 / 1. szám

2 tár letet és pár­tépítés ★ Hol van a konferenciavezető? (Levél) A Viharsarok december 20-i számának Pártélet és pártépítés rovatában igen értékes cikket ol­vastam. Másnap a Párttörténet I. évfolyama konferenciájáról haza­térve (meg kell mondanom, hogy eredménytelenül) ismét elgondol­koztam az említett cikknek azon megállapításán:­­«Propagandistáink hiányos fel­készülésének és nem mindig he­lyes módszerének tudható be, hogy több helyen a hallgatók el­maradoznak a szemináriumról». Igen. Nincs jó módszere a mi konferenciavezetőnknek, Novák István elvtársnak sem, akire nem az a jellemző, hogy hiányosan készül fel a konferenciára, ha­nem gyakori eset, hogy egysze­rűen nem jelenik meg a konfe­rencián. Az is lehet azonban: va­lószínűleg a hiányos felkészülése miatt marad távol. Már éppen negyedik eset egy­másután, hogy félórákat várako­zunk az előadóra és nem jön. Ez bosszantó, mert jónéhány hall­gató elvtárs igen messziről jön (Vasházi Kendergyár, Vásárhelyi Vágóhíd) azért, mert tanulni akar. De telik a drága idő és fél­órái­g háromnegyedórai várako­zás után kénytelenek vagyunk hazamenni azzal, hogy megint nem volt konferencia. Tudomá­sunk szerint minden konferen­ciavezetőnek van egy helyettese. Ha tehát elfoglaltsága van az előadónak, értesítenie kellene he­lyettesét a konferencia levezeté­séről, hogy ne kelljen a hallga­tóknak hiába várakozniuk. Novák elvtársat azonban telefonon is hi­ába keressük, mindig az a vá­lasz: vidéken van. Amikor engem arról értesítet­tek, hogy az 1953—54-es politikai oktatást a Megyei Pártoktatók Házában tartjuk rendszeresen, örömmel tanultam az első éves Párttörténet anyagot. Bíztam ab­ban, hogy az eddigieknél többet tanulok majd annál is inkább, mert a Pártoktatók Háza az a hely, ahol többet törődnek ve­lünk, többet is tanulunk. A gya­korlatban azonban nem ezt ta­pasztaljuk. Kérjük a városi pártbizottság oktatási osztálya segítségét, hogy többet ellenőrizze konferencián­kat. Novák István elvtárstól pedig elvárjuk, hogy nagyobb felelős­séget érezzen pártmegbizatása iránt és pontosan jelenjék meg a konferenciákon. Mert, ha a kon­­ferenciavezetőnk is elmaradozik, ne csodálkozzunk, ha a hallgatók ugyanezt teszik. Pálinkó Viktória Hódmezővásárhely­i Pálinkó elvtársnőnek igaza van. A Megyei Pártoktatók Háza veze­tői már személyesen beszélgettek Novák István elvtárssal, hogy sok­kal nagyobb gonddal és felelősség­gel végezze propagandamunkáját. Az eset annál súlyosabb, mivel Novák elvtárs ígéretet tett a pon­tos megjelenésre. Reméljük, most megfogadja a bí­rálatot ., 8 Vezetőségválasztó taggyűlés a dögállási DISZ szervezetben­ ­ (Tudósítónktól) A DISZ Központi Vezetőségének X. teljes ülése határozata értelmé­ben a dögállási DISZ-szervezetben is megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. A jelentős eseményt jó szervezőmunka előzte meg. A DISZ-vezetőség meghívta a taggyűlésre a kívülálló fiatalo­kat, a községi tanács és a párt­­szervezet képviselőjét. A pártszervezet részéről Gál Ist­ván elvtárs, alapszervi titkár, a ta­nács részéről Sörös elvtárs, a já­rási DISZ-bizottság részéről pedig Lovas elvtárs jelent meg a DISZ taggyűlésen. Dudog József elvtárs elnöki meg­nyitója után Gyöngyi Antal elvtárs, a DISZ alapszervezet titkára szá­molt be az alig féléve fennálló DISZ-szervezet munkájáról. A be­számolóban saját hibáira is rámu­tatott. Többek között elmondotta azt, hogy a párt és a kormány határoza­tainak ismertetésére nem moz­gósította a vezetőséget és a DISZ-tagokat. Beszélt arról is, hogy az alapszer­­vezetben nem érvényesül kellően a bírálat és az önbírálat, majd rá­mutatott a politikai képzés fontos­ságára is, hangsúlyozva, hogy a DISZ szervezeti szabályzatának ér­­­­telmében a DISZ-tagok alapvető­­ feladata a marxista-leninista elmé­let elsajátítása. — Nálunk — mondotta Gyöngyi elvtárs — az oktatás terén komo­lyabb hiba nincsen. A politikai kör aktívan dolgozik tíz-tizenhárom hallgatóval. Ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a kívülálló fiatalok érdeklőd­nek DISZ alapszervezetünk munkája iránt. Nagy János dolgozó parasztfiatal is rendszeresen látogatta a politikai kört, bekapcsolódott az alapszerve­zet tevékenységébe, megszerezte a DISZ-munkát és a taggyűlésen fel­vételét kérte a DISZ-szervezetbe. Nagy elvtársnak a Csongrád já­rási DISZ-bizottság titkára szemé­lyesen adta át a DISZ tagsági könyvet. Beszámolójában megemlítette Gyöngyi elvtárs azt is, hogy a DISZ járási bizottsága adjon több segítséget az alapszervezetek ré­szére. Hívja össze rendszeresebben a titkári (értékí­zi^í­­et és ott irá­nyítsa a DISZ-titkárok figyelmét a­­ legközelebbi feladatokra. A beszámoló után élénk vita alakult ki. A megjelent elvtársak többsége elismerte a DISZ-vezető­­ség eredményes munkáját. A járási DISZ-bizottság titkára helyesen reagált a bírálatra, ígérte, hogy a jövőben hatható­sabban támogatja az alapszer­vezetet. Ugyanezt ígérte Sörös elvtárs is, a községi tanács kiküldötte. Elkövet­kezett az új vezetőség megválasz­tásának ünnepélyes pillanata. A Csanytelek-dögállási DISZ- szervezet tagsága lelkesen és egy­hangúlag újra Gyöngyi Antal elv­társat választotta meg a DISZ- szervezet titkárává. A vezetőség tagjai közé választotta Dudog Jó­zsef elvtársat is, aki nemrégen szerelt le. Ezután röviden megvi­tatta a DISZ-tagság azt, hogy a jö­vőben miként dolgozzék az alap­szervezet. Elhatározták, hogy felelevenítik a sportmunkát, amihez nagy segítséget ad a községi DISZ-szervezet azzal, hogy egy ping-pong asztalt átad az alapszervezetnek. Sörös elvtárs, a tanács képviselője azt javasolta, hogy a dogállási fia­talok is csatlakozzanak a községi DISZ-szervezet sportmunkájához és indítsák el Dögáláson az MHK- s mozgalmat. A taggyűlés a javasla­­­­tot határozattá emelte. Vezetőségválasztó taggyűlésük után dalolni, táncolni kezdtek a dögállási DISZ-fiatalok. Előkerült a tambura, amelynek húrjain Gál Ist­ván elvtárs húzta a talpalávalót. A szentesi Vörös Csillag tsz elnyerte a városi pártbizottság vándorzászlaját Szentes város tanácsának mező­gazdasági osztályán gyűltek össze legutóbb a szentesi termelőszövetke­zetek elnökei, párttitkárai és bri­gádvezetői, hogy számot vessenek az egész évi munkájuk eredményéről és értékeljék a hosszúlejáratú páros­­versenyeket. Az értékelés pontozás alapján történt, melynek szempont­jait előzőleg meghatározta a váro­si versenybizottság és ennek alapján állapították meg az elért eredmé­nyeket. A verseny értékelése köz­ben megbeszélték az egész évi me­zőgazdasági munka eredményeit és hibáit. A versenyben a Vörös Csil­lag termelőszövetkezet lett az első 2930 ponttal és ezzel az eredmén­­nyel elnyerte a városi pártbizott­ság vándorzászlaját, melyet eddig a Vörös Hajnal termelőszövetkezet őrzött. A versenyben elért eredmé­nyek a Vörös Csillag tsz-t újabb lendületre serkentették. Vida Mi­hály, a tsz elnöke és Pólya Bálint, a tsz párttitkára már a verseny ér­tékelései alkalmával megfogadták: ezután úgy dolgoznak, hogy a most elnyert vándorzászlót nem viszi el tőlük egykönnyen egy szövetkezet sem. Már január elején kidolgoz­zák azokat a versenypontokat, ame­lyek alapján a többi termelőszövet­kezetet versenyre hívják. Vida elv­társ elmondotta, hogy ebben az év­ben elsők voltak a gabonabeadás teljesítésében Szentesen. Az első ga­bonaszállítmányt ők adták át a Ter­ményforgalmi Vállalatnak és a többi beadási kötelezettségüknek is igyekeztek eleget tenni. Ezéri munkájuk hagyott még hátra kí­vánnivalót, de a jövő évben azoktól a hibáktól mentesen teljesítik min­den kötelezettségüket. A szövetkezetben növényterme­lési szaktanfolyam folyik, ame­lyen szívesen vesz részt a tsz tag­sága, mert az ott szerzett tudásu­kon keresztül sokkal eredménye­sebb munkát tudnak majd kifej­teni és jövőre nagyobb eredmé­nyeket érnek el, mint az idén. A szaktanfolyamon egyéni dolgozó parasztok is részt vesznek és meg­ismerkednek a nagyüzemi gazdál­kodás jelentőségével és fölényével. Litovszki Mihály Szeged mellett, Tápén — egy egyéni gazdánál A nóta is úgy tartja: „Szeged híres város, Tápéval határos“ ... S ott Tápé községben él Bodó Ist­ván nyolcholdas dolgozó paraszt és családja. Bodót úgy ismerik a köz­ségben, mint az egyik legjobb gaz­dát. Ilyenkor, télen, amikor már a munka dandárján túl vannak, jócs­kán jut idejük arra is, hogy terve­ket szőjenek a következő évre. Ezt a tervezgetést segíti és könnyebbé teszi az új begyűjtési renszer, meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. Bodó István még az ősszel négy holdon elvetette a búzát és az ár­pát. A gabona már kizöldelt, de bi­zony nem nagyon gyorsan fejlő­dik, mert kevés volt a csapadék. Bo­dó István gondos gazda, tudja a módját, hogyan kell rajta segíteni. Az őszi kalászosok fejlődését — mint ahogyan azt a mezőgazdasági határozat is megjelöli — tavasszal fejtrágyázással gyorsítja meg majd. Saját tapasztalatából tudja, mi­lyen sokat jelent ez. Mert a múlt gazdasági évben is három mázsá­val több termett azon a földön, ame­lyikre pétisót is szórt. Szilveszterre készülve, Bodóék mákos-diós hajtottat, meg más egyebet is szoktak sütni. Most is így csinálták. A mákos és diós haj­­totthoz sok cukor kell. Jut bőven abból a másfél mázsából, amit a cukorgyártól kaptak. Tavaly ugyan­is 600 négyszögöl cukorrépára kö­töttek termelési szerződést, s ez­ért kaptak a másfél mázsa cukron, a két mázsa répaszeleten kívül 700 forintot is. Bodó István már a kö­vetkező évre is megkötötte a cukor­répatermelési szerződést. A minap nagy munkában volt a Bodó-család, mert disznót vágtak. Nem volt egészen két mázsás, de a másik — amelyik még hízik — már felül van a három mázsán. Minden évben igencsak három disznót szok­tak hizlalni. Egyet beadásra, ket­tőt pedig levágásra. Most még egy anyakoca is röfög az ólban, s így már évekre előre biztosítják a be­­­adást és a család szükségletét. Bodó István egyéni gazda úgy tartja, mindig első az állam iránti kötelezettség. Baromfi- és tojásbe­adásukat egész évre már tavas­­­szal teljesíteni szokták. Most ősszel is erre gondoltak, amikor két kotlóstyúkot ültettek. Ezek a ba­­romfik tavasszal már tojnak, s így nem lesz probléma a tojás- és ba­romfibeadás teljesítése. Az üsző­­borjút el akarták adni. De amikor megtudták, hogy a második tehén után most már nincs beadási köte­­lezettség, örömmel elhatározták, felnevelik a borjút. Az eredmények mutatják, hogy Bodóék eddig sem gazdálkodtak rosszul. De biztosra veszik, hogy ezután még több gyümölcse lesz a családi tervnek. Hisz a párt és kor­­mány segíti az egyéni gazdálkodó­kat. Úgy számítják, lesz majd pén­­zük arra is, hogy befejezzék ré­gebben megkezdett családi házak építését, s így jövőre beköltözhet­­­­nek új otthonukba. PÉNTEK, 1054. JANUÁR 1 Szo­vj­et-B­j­el­orusszia virágzó szocialista köztársaság A Szovjetunió népeinek barát­sága a szovjet társadalom egyik nagy hajtóereje. Ez a barátság biz­tosítja a soknemzetiségű szocialista állam sziklaszilárd hatalmát, a kommunizmus sikeres építését. A Bjelorusz SZSZK, amely 1954 január 1-én ünnepli fennállásának 35. évfordulóját, fejlődésével fényesen példázza a szovjet népek barátságának éltető erejét. A b­elorusz nép a Kommunista Párt és a szovjet kormány fárad­hatatlan gondoskodásának ered­ményeként, a Szovjetunióban élő testvéri népek, elsősorban a nagy orosz nép segítségével történelmé­ben először önálló államiságot nyert. Bjelorusszia a cári Oroszország el­maradott határvidékéből virágzó ipari-kolhozköztársasággá vált, megteremtette élenjáró szocialista kultúráját. A Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kilépett a nemzetközi élet porondjára s az élen harcol a tartós világbékéért. _ Bjelorusszia a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben hitlerista megszállás alá került. A maga ere­jéből nem rázhatta volna le a fa­siszta igát. Az ellenség­ szétzúzása csak azért volt­ lehetség, mert a szovjet népek szövetséget alkot­tak, a Szovjetunióban egyesültek. Testvéri együttműködésük hozta meg a győzelmet. A bjelorusz nép a háború után a legkorszerűbb technika alapján építette újjá lerombolt iparát, sőt megkezdte a köztársaság további iparosí­tását. Bjelorusszia ipari termelése 1952 ben a háború előttinek másfélszere­se volt. Egész új iparágak létesül­tek (automobil- és traktoripar, lo­komobilok, turbinák, építőipari gé­pek gyártása, stb.). Hála a Kommunista Párt és a * 2­3­4­5 I szovjet kormány gondoskodásának állandóan növekszik a bjelorus munkásság, kolhozparasztság , értelmiség anyagi jóléte. A laki építkezés terjedelme egyre bővé A háború óta falun 516.000 lakóhéz épült fel. Ezzel több mint kétmillió ember jutott új lakáshoz. Szovjet-Bjelorusszia fővárost: Minszk, újjászületett romjaiból szebb lett, mint valaha is volt. A Szovjetunió népei a dicső Kom­munista Párt vezetésével testvér nagy barátságban bizton haladnak a kommunizmus felé, B­elorusszia városaiban és falvaiban sok új üzlet nyílt. A képen: a „Gyermekvilág“ elnevezésű nemrég megnyílt minszki játéküzlet látható. Az egészségügyi minisztérium közleménye Az utóbbi hetekben megszapo­rodtak a légzőszervek hurutos meg­betegedései, a nátha, főleg pedig az­­ influenza. Ezek a betegségek főleg hideg és nedves időjárás esetén fordulnak elő tömegesebben, amikor a szer­vezet ellenállóképessége a nap­fény és a vitaminok hiánya miatt bizonyos mértékben csökkent. A szervezet lehűlése is gyengíti az ember ellenállóképességét és előse­gíti ezeknek a fertőzőképes beteg­ségeknek a terjedését. A náthás, hurutos embereket fertőzőeknek kell tekinteni. A betegség terjedésének megaka­dályozása céljából fontos, hogy mindezek a betegek, mind pe­dig a környezetükben lévő em­berek a következő követelmé­­nyek­et figyelembe vegyék: 1. A beteg ügyeljen arra, hogy köhögésével, tüsszentésével máso­kat ne fertőzzön, mert az ilyenkor szétfröccsenő nyálkacseppek a kór­i­ozók millióit tartalmazzák és hasonló betegséget idéznek elő an­nál, aki azokat beleheli. 2. A náthás, influenzás betegek már akkor is fertőznek, amikor ezekre a betegségekre jellegzetes tünetek a betegen még nem látha­tók. Az ilyen — betegség lappan­­gási szakában lévő — személyek a betegséget szintén terjeszthetik. Ezért a kórházi gyermekosztályo­kon és szülőosztályokon ápoltak ér­dekében az ilyen kórházi osztályo­kon fekvőket nem ajánlatos láto­gatni. 3. Az egészségesek kerüljék a fer­tőzési lehetőségeket, ne látogassa­nak náthás, influenzás betegeket. 4. A jó táplálkozás, elegendő al­vás, az időjárásnak megfelelő öl­tözködés növeli az ellenállóképes­séget. 5. Aki lázas, köhög, tüsszög, ég a szeme, fáj a feje, forduljon azon­nal orvoshoz. S CGT felhívást intéze’t a francia dolgozó? hó?, ftt»s?g harcsásnak a munkabérek emelésére Párizs (MTI). A CGT országos irodája felhívást intézett a CGT valamennyi szervezetéhez, vala­mennyi francia dolgozóhoz, hogy legteljesebb akcióegységben indít­son hatalmas méretű kampányt, hogy kikényszerítsék a kormánytól és a tőkésektől a munkásság kö­vetkező követeléseinek teljesítését: 1. A minimális havi munkabért 25.166 frankban kell megállapítani, egységesen az ország egész terüle­tére. 2. A minimális munkabér emelé­sével megfelelő arányban általában emelni kell a munkabéreket és a nyugdíjakat. 3. A dolgozók csupán évi összke­­resetüknek 300.000 frankot megha­­­­ladó része után fizessenek adót. Kicserélek a magya­r iijjaszláv határ­ncidensek mege Gzésére és megvizsgálására kö­­lt Egyezmény reerfesitö okmányait Kurimszki Sándor rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, a Magyar Népköztársaság ju­goszláviai követe és Mile Milato­­vics, a jugoszláv külügyminiszté­rium osztályfőnöke kormányaik megbízásából december 29-én a jugoszláv külügyminisztériumban kicserélték az 1953 augusztus 28-án létrejött, a határincidensek megelőzéséről és az esetleges bekö­vetkező incidensek megvizsgálásá­ról­­ szóló magyar—jugoszláv egyez­mény megerősítő okmányait. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az PÁRT ÉPÍ­T­ÉS UHUIM-1­ W «■ [UNK]jWMBfc taSSOM* r 4 < * Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában

Next