Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-01-01 / 1. szám
cath. plébános előtt kel házasságra, akkor (előre bocsáttatván a cath. plébánostól a szokott kihirdetések de a jegyesek vallásának említése nélkül) ugyanazon cath. plébános vagy ennek személyét viselő más pap , illyetén ámbár tiltott ’s nem szabad házasságkötésnél csupán anyagi jelenlétével, mellőzve minden egyházi szertartást, jelen lehet, épen mintha, mikép mondani szokás, csupa alkalmas vagyis felhatalmazott (testis ut ajunt qualificati seu auetorisabilis) tanú’ személyét viselné, úgy t. i., hogy hallván mindkét jegyes’ megegyezi őt, aztán tiszte szerint az érvényesen végbement tettet a házassági könyvbe iktathassa. Jelindazáltal e körülményekben is (úgy intvén ő szentsége) mindenigyekezet- és törekvéssel a püspököknek és plébánosoknak oda kell munkálkodniok, hogy a’ cath. féltől az elpártolás’ veszélye, a mennyire lehet, eltávolittassék, hogy mindkét nemű gyermekeknek a cath. vallásban neveltetése, minél jobb módon szabad leend , biztosittassék, ’s hogy a catholikus hithez tartozó fél komolyan intessék kötelességére , mellyel tartozik nemcatholikus házastársának megtérítésén tehetsége szerint iparkodni. Melly engedelem’ módját nyilatkoztatván , ő szentsége Isten előtt vallja, mikép arra csupán azon ok által indittatik vagy inkább kényszerittetik, nehogy a cath. egyházra még nagyobb kedvetlenségek háramoljanak ; ’s azonnal hozzá teszi a’ főpapok’ és plébánosok’ abbeli köteleztetését, hogy a hiveknek akár házi akár nyilvános oktatásában a vegyes házasságokra vonatkozó tant és törvényeket ezentúl lángolóbb buzgalommal emlitsék, ’s azok’ pontos követését szivökre kössék. Midőn pedig ezen apostoli Brevéhez ő cs. ’s ap. kir. Fölsége kegyelmes királyi Placetumát méltóztatott adni, egyszersmind legmagasb akaratját oda nyilatkoztatni parancsolta, hogy a lelkipásztorok , a fölidézett pápai rendelet’ értelmében a vegyes házasságoknál csupán anyagi jelenlétökkel ottlévén (adsistentes), szorgosan kerüljenek minden illetlenséget, melly a nemcatholikusok’ uj fölizgatására okot szolgáltathatna. — Azért valamint 1840 julius’ ‘tán kibocsátott körlevelünkben és a hozzácsatolt utasításban ’s máskor is minden alkalommal minden passiva assistentia’ előforduló eseteiben a gondunk alatti lelkipásztorkodó uraknak a mérséklet, komolyság és kellő tisztesség, ’s nevezetesen , hogy a megegyezés’ nyilatkoztatása a pap által egyházi illető ruhájába öltözötten, illedelmes helyen, vagyis a plébániaházban mint hivatala’ helyén fogadtassék , világosan ’s ismételve szivökre köttetett, úgy az most megint minden egyháziaknak komolyan meghagyatik. Mivel pedig megtörténhetik, hogy a’ kellő óvások’ tétele nélkül a vegyes vallási jegyesek a cath. plébános’ részéről megtagadott egyházi szertartások miatt evang. egyházszolgához mennek előttei egybekelés végett, azért uraságok hasonló esetben azt lesznek kötelesek tenni, hogy a nem Kath. egyházszolga előtti vegyes házassági lépés’ komoly szándékáról értesülvén, a cath. félt Isten’ szeretete és Krisztus’ türelmében sürgetni ’s inteni el ne mulasszák, miképen őt illy botránytól (a tali scandalo) ’s nem csak az egyházi törvényeknek , hanem a világinak is, t. i. az 1798. 26. törvényczikkelynek átlépésétől elrettentsék; ha pedig illyetén intéseik és sürgetéseikkel illy házasságnak a’ honi törvény’ kivonata szerint is a kath. plébános előtti kötésére semmit sem eszközölhettek volna, illy esetben tovább semmit se tegyenek önindulatukból, hanem az illető egyházi hatósághoz (ad Ordinariatum) bejelentvén a dolgot, mindenkor attól kérjenek alkalmas utasítást. Továbbá annak világosan szem elé terjesztése végett: mennyire nem keressük ezen egész tárgyban saját magunkat, sem valami különöset nem követünk , hanem a vegyes házasságokban megkívántató óvásokra nézve az egész anyaszentegyházéval megegyező tan- és gyakorlathoz ragaszkodunk , elvégre összegyűjtött tagadhatatlan bizonyítványok nyújtatnak az ide mellékelt NB alatt. Kitűnvén ezekből az egyes egyházak közönséges egyetértése , az anyaszentegyház fejének annyiszor kimondott értelmével megerősítve, nem lehet legtöbb fontossággal nem birnia a meggyőződés’ megerősítésére ’s a catholikusok’ lelkében teljes megnyugvás’ szerzésére ; valamint nem lehet legtöbbet nem hatnia azon hibás vélemény’ megczáfolására is, mintha tanunk és gyakorlatunk — ugyanaz, melly mellett másutt a polgárok' békéje ’s nyugalma legbiztosabban fönáll — zavarok’ előidézésére ’s az érzelmek’ egymástóli elidegenítésére szolgálna. Az egyházak’ e közönséges egyetértésétőli eltérés, melly Magyarországban egy idő óta bármikép lábrakapott, a törvényes gyakorlat’ (usus) és szokás’ helyes ismeretei szerint nem illy gyakorlatnak , hanem eltérésnek, az apostoli leiratban visszaélés’ nevével bélyegzettnek vétetik, mellynek megjavítására a hatalom, sőt kötelesség, mind a törvényeknél mind a folyvásti törvényes gyakorlatnál fogva épségben mindenkor a püspökök mellett maradt. Bizonyára innen van, hogy néhai Telegdi Miklós , pécsi püspök s az esztergomi érsekség’ administratora, 1583. évben irt s a lelkipásztorkodó papság’ használatára kinyomatott szertartáskönyvében (in Agendario libro) nyilván vallotta: ,,a szent szertartást’ azon részét, melly a szentségek kiszolgáltatása’ ’s bizonyos személyek és dolgok megáldása’ módját és formáját ’s más némellyeket, mik sajátlag a plébánosi hivatalhoz tartoznak, foglalja magában, szorgalmasan átvizsgálva ’s az egyházi törvények’ rendeletéhez szabva (ad normam sacrorum Canonum revocatam) általa kibocsáttatni ’s a plébánosoknak és más lelkipásztorkodóknak kiadatni.“ Mit hogy későbben a püspökök is , midőn a szükség kívánta , megtettek , a szertartáskönyvek, pásztori levelek ’s a zsinatok’ határozatai eléggé bizonyitják. Hátra van tehát, hogy a melly tant és gyakorlatot , mint a cathol. anyaszentegyház’ elvei ’s törvényeivel megegyezőt ’s a honi törvény’ értelmével sem ellenkezőt, egész cath. anyaszentegyház’ egyetértése ’s legfőbb fejének tekintélye által helyeselve lenni értenek Uraságtok, ahhoz, miként eddig nagy dicséretökre tették, ezután is erősen ragaszkodjanak, nem térvén sem jobbra sem balra; mi végre Isten’ segítségét nekik szívből óhajtom ’s buzgó imádságimmal kérem, egyszersmind atyai áldásomat szeretetteljesen mindnyájokra adván , folyvásti hajlandósággal maradok Esztergomban novemb. 8 án 1841 nagyon tisztelendő, tisztelendő uraságtoknak készséges és jóakaró atyjok Krisztusban. — József mk. esztergomi érsek dec. 24én 1841. December ditkán tartá angos főispán úr Zomborban a Bácsmegyei tisztujitószéket, mellyet az egész megye közmegelégülésére legszebb rendben, s kellő méltánylattal hét óranegyed alatt bevégzett. —íme közlöm, az újon alakított tisztviselőkar névsorát: első alispán : Pacséri Odry József; másodalispán: Knézy Antal. Fizetéses táblabirák: Fratricsevics Pál, felsőlukaveczi Volarich János , Sztrilich Tóbiás , czabai Horváth Péter, Pacséri Szucsics Jenő, Eremics János. — Főjegyző: borsodi Latinovics Károly; első aljegyző: Nikolics Izidor tbb. főjegyzői czímmel; másod-aljegyző : almási Antunovics Pál; tiszteletbeli aljegyzők: Mukics János, bajsai Zákó Péter, bajsai Vojnics Gábor, Mrazovics Jakab , Fratricsevics István, Grosschmid Ferencz, astenbergi Ast Ferdinand, tolnai Pál Antal. Levéltárnok : hodosi Karácsonyi Lipót. Főügyvéd : bajsai Zákó István; első alügyvéd : bildafalvi Vermes Ágoston; másod-alügyvéd: Pinkovics Mihály; tisztib alügyvédek : Radisics Jenő, Markovics László. — Hadi főpénztárnok: Kovacsics Antal; házi pénztárnok: omoroviczai Szalmásy Miksa. Fő-számvevő, csak ideiglen: Thurszky Ferencz. — Rendes orvos: Bulla Károly ; tisztib. orvos : Csajághy István; rendes mérnök: Hevessy Károly; segédmérnök: Kerekes József; várkapitány: Katona Lajos. Felsőjárásban főszbiró : Almási Rudics Máté ; alszolgabiró : borsodi Latinovics Móricz; tisztbeli alszbiró: bajsai Vojnics Diénes ; esküttek : szlavniczai Sándor György , Állaga Imre ; tisztel. eskütt: Vargay István; aladószedő: borsodi Latinovics Miksa; raktári biztos: Fratricsevics Ignácz; csendbiztos: Pinkovics Kozma Dömjén; sebész : Krajnik László. — Középjárásban , főszbiró: Pacséri Odry András; alszbiró: Milassin Károly; esküttek: Mattyasovszky László, rákóczi if. Parcsetich Lajos; aladószedő: nemesmiliticsi Czintula Mihály; raktári biztos: Ballan Pál; csendbiztos: Fratricsevics Péter; sebész : Peák János; selyemtenyésztésre ügyelő : Radovcsics Ignácz. — alsó járásban: főszbiró: Pinkovics Ágoston ; alszbiró: borsodi Latinovics Zsigmond ; esküttek: Pocskay Zsigmond ; kulpini Sztratimirovics Radivoj; tisztl. eskütt: kulpini Sztratimirovics Dániel; aladószedő Kanyó Lajos; raktári biztos: Boderlicza János; révbiztos: Kanyó József; csendbiztos: ifj. Gállik Mihály; sebész: Stipl Lőrincz; selyemtenyésztési figyelőségre a csőd megyeszerte már meghirdettetett. — Telecskai járásban főszbiró: bajsai Vojnics Barnabás; alszbiró: Kaich Bálint; esküttek: Gálfy György, bajsai Vojnics Márk; tisztbeli eskütt: Sorok Sándor; aladószedő: Vidákovics Vida; raktári biztosok: Szabadkán, Perchich Lukács; Kilián: Csajághy Márton. Csendbiztos: Millinovics István; sebész: Ráth ferencz.A tiszai járásban főszbiró: bajsai Vojnics Ferencz; alszbiró: Pilaszanovics János ; esküttek : Omoroviczai Szalmásy Ferencz, és Eremics Lukács; aladószedő: ugyanaz, ki a telecskai járásban; révbiztosok: () Kanizsán, szlavniczai Sándor István , Becsén, Markovics László; csendbiztos: Parcsetich Sándor. — Fizetéses írnokok : Klózlinger Mihály, Németh József, Dimics János, Rakittievics Miksa, Parcsetich Lajos, Gálfy János, Knézy József. B. J. J Pozsonyból, dec. 21. A megye időszaki közgyűlése r. észt. decemb 13-kán a jegyzőkönyv hitelesítésével kezdődvén, ennek felolvasása majd az egész hetet elfoglaló ; tárgyai megannyi a megye belkormányát illető rendszabások s jelentések lévén , közlésre nem nyújtanak anyagot; de a jegyzőkönyv’ bevégeztével felvett levelezések közt figyelemre méltó Pest vgyének ezen nemes megye’ Rédeihez intézett azon irata, mellyel a nmgy k. Helytartótanácsnak a hazában létrehozandó középponti vasút-társaság vállalkozását megkezdhetni gátló intézkedéseit gáncsolva, a megyét a vállalkozók’ meleg pártolására buzditá ; ezen felszólítás eleinte olly buzgó pártolásra talált, hogy voltak, kik a vállalkozókat munkálatjok’ azonnali megkezdésére megyehatározatilag felszólítni legczélszerűbbnek vélték;—mások felírást javaslanak ; — mások ismét a teendő felírás ellen nyilatkozva, átalában a nölgy kir. Helyt, tanácsnak szerintök törvénybeütköző , s a közösen óhajtott czélnak tettleges gátjául szolgáló eljárása ellen buzogtak .De mindezek ellenében voltak ollyak is, kik a pártolni ajánlott vállalatnak mindeddig kimaradt sikerbevételét nem a nő. Helyt, tanács hanyagságának, hanem magának a társaság mulasztékonyságának tulajdoniták, véleményüket azon okra építvén, hogy miután a pestmegyei levél mellett közlött oklevelek tanúsítása szerint a n. mlgy Helyt. tanács az 1S36iki 26ik t. ez. által körülirt kötelességének, miilyen az árszabály meghatározása sat., valósággal megfelelt, annak, hogy a vállalat életbehozására tettleges lépések mindeddig nem történtek, oka csak az 1840- diki 181k. czikkben a vállalkozók’ részéről teljesíteném körülirt teendők megnemtétele lehetet.— A BRK véleményének ilyen meghasonlását annyiban czélszerűnek nevezhetni, mennyiben az a hozott határozat tekintetét azon következetlenségtől, melly szerint abban a legelső igen is buzgó nyilatkozások nyomán vélekedve , a vállalkozó társaság munkálatának via facti (ez volt a pártolók kifejezése) leendő megkezdésére megyehatárzatileg lett volna felszólitandó, megová, s a tág értelmű határozat az jön, hogy ha a vállalkozó társaság azon öntudatban , hogy törvényrendelte kötelességének megfelelt, vállalkozási munkálatát tettleg megkezdené, a megye részéről inkább pártolásra mint akadályra találandó—a vállalkozók jelen volt egyikének a gyűlés előtt nyilvánított azon aggodalmát pedig, melly szerint e határozatnak csak akkor lehetnee sikere, ha mind azon megye is, mellyeken a vonal keresztül vezetendő, hasonlót határozna , akiek az által oszlatták szét, hogy eltell határozatjokat az érdeklett megyéknek megirni , s tőlük hasonlót kérve, őket a vállalat sorsának hasonlag leendő pártolására felszólítni elhatározók, a többek által indítványozott felirás egyenesen Ő Felségéhez intézendőleg annyiban állván meg , mennyiben annak tartalma e középponti vasútnak az éjszaki vaspályával leendő kapcsolatbatételét kérendi.—Előfordúlt továbbá Borsod-megyének azon levelezése, melly által e ns megye RReitabeli végzése felöl, hogy a legközelebb ország