Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-11-19 / 93. szám
arra szolgál, hogy tőkéiket vasas ládáikban penészleni ne hagyják, avagy külföldre kiadni ne kénytelenittessenek, hanem inkább szives készséggel ben a honban adják ki, hogy ez által emelődjék a nemzeti jólét! E nézetből a tőkét is adó alávetni czélszerűtlennek láták a legmíveltebb nemzetek is, mert általa épen a nemzet életerét, a pénzforgását metszenék meg! — Ha áll ez tagadhatlanul, a mint hogyjass, áll leginkább magyar hazánkra. — Elfogul a szív keserves érzetében, látva a nagyra alkalmas nemzetet, annyira hátra esve föld-, kéz és gyáriparban ! Még csak pályájából sem fejledezett ki a nemzeti erő; pedig akaratban, lelkesedésben, mint a fent említett gyűléskor helyesen jegyzé meg nagy hazánkfia gr. Sz. I., lelkesedésben nem szűkölködünk. Valóban, ha elgondoljuk csak jelen századunkban mennyi vállalkozási eszme villant meg honfiaink agyában, hány társulat keletkezett, ’s milly kevés érhetett meg ! azon szomorú meggyőződésre jutunk, hogy a magyar tenni akarna, de nem tud, mert nincs pénze, meg pénze! Aki tehát, bár a leghumánusabb szempontból a pénz forgásának gátat készít, az a nemzeti jólétet alapjában rendíti meg. Főbb egyesült törekvésünk legyen tehát, e pangást, ’s tespedést, ’s az akaratot lebilincselő békákat lerázni! De mint lehessen ez? Röviden felelünk: a pénz szabadabb forgásával. Elértették ezt az utóbbi országgyűlés Rendeivel, bölcs kormányunk, midőn egy részről a hitelezőknek kedvező szóbeli pert tágította, más részről a virágzó kereskedés nélkülözhetlen kellékű, a váltói és egyéb hiteltörvények nyomán ítélendő törvényszékeket létesíté. Ide irányozva honfiaink buzgalma, a nemzeti bank felállításában is. Mindezek, megromlott hitelünk felélesztésére, ’s igy a tőkepénzeseknek ingerösztönül szolgálnak a készebb hitelezésre, ’s ez által a kéz- ’s gyármű ipar emelésére! — Homlok egyenest ütközik össze tehát minden javaslat honunk emelkedni törekvő állásával, melly a hitelezést nehezítné, ’s ezt feláldozni semminemű körülményben nem szabad, ha csak továbbá is vesztegleni nem kívánunk előbbi szegénységünkben! ’S ha bár ideiglen némi haszon mutatkozik is, a hitelezés nehezítésével, ez nem valódi, hanem csak látszólagos, melly következményeiben igen-igen megboszszúlná magát! — Milly nehéz minden újabb hitelemelő törvényeink mellett is a tőkepénzesektől uzsora nélkül kölcsönözni, a tapasztalás bizonyítja; de bizonyítja azt is, mikint külföldi hitelezők még most sem igen hajlandók kölcsönözni a magyarnak, és hozzunk most törvényt melly a tőkét adó alapjául tegye, a jó lelkű ’s becsületes hitelező, ki az uzsoráskodás bűnét utálja, nyerni azonban hasznot tőkéjétől mégis kiván , bizonyára elfordul e hontól; ’s nemcsak a külföldi keres helyet, hol ment tőkéje az adótól, de még a honi hitelező is kün keresend adóst , mi főképen Ausztria közelében könnyű leend, ’s igy a pénztelen magyar még szükölködőbb és nyomorultabb sorsra jutand ! Pedig minő kin , nemeskedetnek lelkesedésben bővelkedni, de pénzben fogyatkozni, ’s igy nemes törekvését a tehetetlenség szirtjén megtöretve látni! És ha e kárt összevetjük ama csekély könnyebbséggel, mellyben részesülne a jobbágy ideiglen, néhány fillérecskével fogyván adója, elenyészik a nemzeti nagy érdekben , sőt el ama nagy veszteségben , mellyet épen az adózó szenvedne. Hiszen ha emelkedik a kézmű- ’s gyáripar; ha virágzik a belkereskedés ’s ezen a kül is létre jön : növekedend a termesztményi ár , növekedend a munkabér ’s igy az adózónak jobbléte! Ellenben vonattassék el a pénz , a keresetmód csökkenni , ’s igy az adó terhe sulyosodni fog. — De ha tényileg alkalmazzuk ez elvet, még inkább kitűnik czélszerűtlensége. Tőke csak akkor adó alapja ha nyilvános, tehát létezése a státus előtt bizonyos, mert mi titokban lappang, az adóalap nem lehet, és így a betáblázott tőkétől lehetne csak adót venni. A hitelező tehát vagy betábláztatná tőkéjét, vagy nem; az első esetben tőkéjére kivetett adóját az adósnak betudná, ’s igy nem a hitelező , hanem a kölcsönző fizetne kétszeresen adót, ki azt föld- vagy kézműiparának emelésére fordítván ugyan azon kölcsönvett tőkétől, mint keresetágtól adóznék, következőleg a czél t. i. a tőkepénzesek adóztatása el nem érezhetnék. A másik esetben, mivel a hitelező , kerülni akarva az adóztatást, de nem tábláztatván kölcsön adott tőkéjét, azt elvesztésnek tenné ki, ’s igy a biztosítás hiányát , uzsoráskodással fogná helyre ütni: itt ismét a szegény adózó ’s kölcsönző kétszeresen sőt néha tízszeresen fogna veszteni. Tehát sem átalános status-eeconomiai főelveknél, sem különösen honunk jelen 1 952 állásánál fogva a tőke adóztatása hasznos és czerszerű nem lehet. Záradékul honfiaink figyelmét ismételve oda akarnék fordítani , hogy a hitelezést könnyitni ’s a pénzforgást igazságos kedvezésekkel elősegitni törekedjünk; mert erős meggyőződésünk, miképen virágzó föld, kéz ’s gyármíripar, csak a pénz szabadabb forgása által jöhet létre ’s igy az ezeken alapuló anyagi jólét is! — C. I. Fiume, nov. 11 -én. Ma reggel érkezett városunkba István cs. k. főlig ő Fensége, Nádorunk fia Istriából, ’s útját csakhamar Veglia szigetére folytatá , honnan holnap késő estvére térend ide viszsza hálásra. Holnapután útját Laibachnak veendi. Ő cs. kir felsége Ferencz Károly nov. 7kén érkezett kíséretével Fiuméból Laibachba, hol a „vad ember“ czimü fogadóba szólván, a polgári és katonai tisztviselőktől ünnepélyesen fogadtatott. — A magas utazónak partvidékünk ölében mulatozása idejéről érdekes tudósítást vettünk, mellyet azonban, minthogy lapjaink sajtó alá bocsátása előtt csak kevéssel jutott kezünkhöz, jövő számunkra kelle halasztanunk. Fővárosi hírek. ■ft Megyesi báró Mednyánszky Alajos ő excellentiájának, magyar kir. kincstári elnökké, múlt számunkban említett beiktatása nov. Ifján délelőtti 10 órakor a nagy kir. kincstár tanácsteremében nagy ünnepélyességgel ment véghez , az országos főhivatalok, főpapság, Pest megye küldöttsége ’s a két testvérváros polgári ’s hadi hatóságai jelenlétében, Mgos Gosztony Miklós , cs. k. valós. udvari tanácsos ’s a nagyméltóságu cs. k. közöns. udv. kincstár előadója, mint ez ünnepélyre kirendelt kir. biztos eszközlése alatt. A kir. kinevező leiratnak a tanácsban felolvastatása után küldöttség neveztetett a kir. biztos úr, ’s elnök ő excllja ünnepélyes meghívására, melly is azonnal a tanácsterembe kisérte a magas hivatalnokokat , hol az illető oklevelek felolvastattak. A kir. biztos úr gyönyörű latinságu beszédet mondván, bevezeté elnök ő excllját, ki tartalomdús szavakkal válaszolt. Ezután Geöcz László kincstári tanácsnok maga az ünnepélyt jeles szónoklattal befejezé, mellynek végszavai imezek: conclamemus more patrio: vivat! A kir. biztos úr eltávozása után elnök őexollja elfoglalá elnöki székét, ’s rövid ülést tartott. — Nemzeti színházunkban hétfőn nov. 21 kén bérszünettel Fánesi Lajos jutalomjátékául másodszor fog adatni ,Matild£, dráma 5 feluban, írták Piát és Sue, fordította Irinyi József Párisban , hol 1. évi sept. 24-én ’s így két hónap előtt ’először került színpadra. Ezen előadás 2 és 3ik felvonása között Deus Eliza kisassz. műkedvelő a jutalmaztatandó iránti sziveskedésből Donizettinek ,Belizár£ czímű operájából az első felvonási nagy áriát lesz szives teljes zenekar kíséretében énekelni. Nemzeti színház. 1840dik évi 44dik törvényczikk értelmében a nemzeti szinház igazgatása tárgyában kinevezett országos kisebb választmány részéről ezennel közhírré tétetik. Miután folyó év September hó 12-én tartatott nagy választmányi ülés határozatánál fogva felhatalmaztatott volna e kisebb választmány, hogy a hírlapok útján közhírré tett és e folyó éves hó 14dike napjára rendelt nemzeti színház-igazgató választását eszközölje; a vállalkozzók pedig mind e mai napig azon feltételeknek, mellyek elünkbe szabattak, magokat alá nem vetvén, a vállalkozók közül pedig egy, bővebb megfontolás végett egy pár hét halasztást kívánván, ezen tekintetekből ezúttal, hogy egész lelkiesntézetességgel és nyilvánossággal legyen e nemzet tulajdona tárgyalva: intézkedni nem lehetvén, az igazgató választásának határnapja Pestre folyó év december hótodik napjára létetik által, akkoron e választás hatásköréhez képest a színház állapotja felett múlhatlan intézkedend. Ha a vállalkozók némi szükséges adatok és a választmány által alapított feltételeket látni kívánnák. Simontsits János színház-igazgató urnái mindenkor megtekinthetik, valamint nyilatkozataikat is, ki azt Elnöki Excellentiájának benyujtandja, nála letehetik. Fráter Pál, s. k. Választmányi tollvivő. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első Takarékpénztár részvényeseinek október 30- ik és november lső napjain tartatott közgyűlése az eddigi szabályokat a szükséghez képest a következő pontokban módosította: 1. A betéteiek nagyobb összege jövő IS431. évi január lső napján kezdve 300 portra emeltetett, ’s ez benhagyott kamatokkal ’s azok kamataival 600 portig növekedhetik. ( 2). Törvényhatóságok közhatározatai mellett betétethetnek ezen intézetnél fizettetni szokott 5 percentes kamatra ollyan árva pénzek is, mellyek legalább 5 évig benhagyatnak, ’s 3000 pártot meg nem haladnak. — 3. Statuspapirosokra jövendőben a bécsi folyam 34 része fog külön téritvény ’s a kamat előrefizetése mellett 3 hónapra kikölcsönöztetni. — Ezen statuspapirokkal ezentúl nem leend szükség, választmányi ülésig várakozni , hanem mihelyt azok ismerős pestbudai lakos által az igazgatónál bemutattatnak, ez, egy választmányi tag, és a pénztárnok azonnal megvizsgálják azokat s kifizetik felebbi értéküket. — 4^). A statuspapirosi szabályok alá az Eszterházy-féle sorsok is elfogadtatnak. — 3). Szinte azon szabály szerint elfogad a pénztár cs. kir. és egyéb forgásban levő ’s előre megvizsgálandó aranyakat is 4 pert 23 krban, ’s a kiszámitandó öszveget a kamatok előrefizetése mellett 3 hónapra kikölcsönzi, — három hónap eltelte után pedig , ki nem váltazásuk, vagy a kölcsön megújításáért teendő jelentés elmulasztása esetében, a pénztár eladatásuk által fog kielégittetni.— 6). A kölcsönadandó legnagyobb öszveg minden nemeinél a kölcsönnek választmányi szigorú vizsgálat mellett 13.000 pfrt. — egy egy váltón és kötelezvényen azonban mint eddig is nem több mint 3000 párt lehet. — 7). A földesúri befolyástól ment, ’s rendes beváltási jegyzőkönyvvel biró szabad városoknak adás-vevés megszoritatlan jogával felruházott lakosítól eddig szolgabirói és esküdti aláírással ellátott összeírások kivántattak; jövendőben ezek, a város hiteles pecséte alatt fognak elfogadtatni. A folyamodni kívánó szabadvárosi lakosok, addig is, míg a hasonló összeírások pontjai a jövő év elején nyomtatásban megjelenendő szabályokban kihirdettethetnének, e részben a közgyűlés által újólag alkotott szabályok pontjainak megtudása, vagy magok részére megszerezhetése végett az intézet írnokához utasitatnak. Mindazok, kik kellő bátorság kimutathatása mellett statuspapirosokra , váltókra, nemesi, polgári szabadvárosi és úrbéri vagyonokra a hazai első Takarékpénztári intézettől kölcsönöket venni szándékoznak , a megkivántatóságok felől, szabályok kinyomatásáig is, magukat az intézet titoknoka által (vármegyeháza) értesittethetik, bejelentéseiket pedig. Simontsits János igazgató urnái (országút Luby-ház) adhatják be. — Egyszersmind miután eddig többeket azon aggodalom tartóztatott el kölcsöni folyamodásoktól, hogy tán nincs kiadandó pénz a pénztárban, minthogy az nem hirdettetik, ezennel jelentetik, miként a takarékpénztár pénzei örökös ki- és visszafolyásokban köröztetvén, ritkán esik meg, hogy kiadandó pénzei ne volnának, s még ritkábban , hogy azok legfeljebb egy hét alatt kiadható öszvegekre ne gyűlhetnének. — A közgyűlés meghagyásából Szabbi József mk. titoknok. Választottsági jelentés. (Olvastatott a m. gazd. egyesület nagy gyűlésén nov. 1 Okén 1842.) Az 1. egyesület ügyeinek kormányzásával megbízott választottság édes kötelességének ismerte az utóbbi közgyűlés határozatit pontosan teljesíteni, ’s a közczél közelítéséül korlátolt tehetségétől kitelhető munkásságot kifejteni. Jelesen: Török János egyesületi előadó urat közköltségeken Stuttgartba küldé, hogy s ott Bujanovics Eduard egyesületi rendes tag társaságában több hónapig tartott hivatalos fáradalmi után szellemi élvezet mellett a tapasztalás mezején, t. i. a németországi mezőgazdák gyülekezetén dús ismereteket gyüjthessen, ’s azokat a t. egyesületnek terjeszsze elő. — Az egyesület alapitó , ’s rendes tagjainak száma ismét gyarapodott , ’s ezzel közreható — nem csak anyagi hanem szellemi ereje is növekedett; azonban nem említhetni fájdalom nélkül azon veszteséget, mellyet a t. egyesület egyik igen érdemes tagjának, ’s a miveit gazdálkodás tisztelt veteránjának Denglázi Wittmann Antal főherczegi udvari tanácsosnak kimáltával szenvedett. Gondja lesz a választottságnak, hogy ezen érdemdús férfiúnak dicsően végzett életpályája annak idején, és helyén illőleg méltányoltassék. — A szakosztályok közül az utóbbi közgyűlés óta a földészeti, kertészeti és szőlőmivelési több ülést tartván , ezeknek eredményei bővebben elő fognak terjesztetni. — A műtani szakosztály a honi czukorgyárnak tulajdonosit olly végből hízta meg köztanácskozásra, miszerint a t. egyesület védszárnyai alatt a megállapítandó szabályok értelmében egyesülve, közös erővel mozdítsák elő a répacukorgyártásnak nemzeti gazdaságunkban naponkint fontosabb szerepet igényelhető ügyét. A czélba vett tan