Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-01-22 / 7. szám
PEST. Megjelenik e politikai , tudományos és művészeti lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton , két-két ív-ien. — Hirlete közöl minden hirdetményt egy apró betfrja szeletsorától három ezüst krért. VILÁG Szombat. 1. — •Január Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyénutcza 288 sz. alatt, földszint) félévre postán, különben 5. forinttal, az országban minden azonkívül csak a cs. kir. főpostaluvatálnál Bécsben. ТЛ11ТЛ1ДШ: Magyarországés Erdély. Kinevezések ’s előléptetések. — Kender termeszt«» és kereskedés. — Hibás adatok. — Soprony megyei közgyűlés (az első alispán bucsuvétele ’sat.)— Győrmegyei közgyűlés (főisp. beigtatás, tört .széki birák választása, nemzeti őrsereg-felállitás iránti indítványok.) Nyitrai közgyűlés (vége) — Fejér vármegye közgyűlése. — B ácsból (visszapillantás a főispán beigtatása ünnepére.) — Levél Losoncz vidékéről. — Közlemény Szegedről (a Klivinyi és Mihálfy-párt) Gyászbr. (b. Ghillanyi Sándor **.) Erdélyi országgyűlés. — Uj egyházi folyóirat és vallási almanach. Külföld. Francziaország. Lapvélemények a Salvandy gróf és Espartero közti viszályok okairól. — Uj elfogatás — A Journ. d. Debats elmélkedése a Quenisset féle pör bevégeztével. ’sat. Nagy britannia. Dublinban a whigek Morpeth lordot szándékoznak alsóház tagjául megválasztani. Galina-törvények elleni gyülekezetek. — Nagy ínség. —Poroszország. A király levele Droste érsekhez. Hévétz ia. Genfben ellenforradalom készül. Nyilvános ülések, mellyekben nőszemélyek is megjelenhetnek. Vegyes közlések. Dr. Fővárosi mozgalmak (Egressy G. jutalomjátéka jan. 24-én. — Pesti jogász-ifjúság bálja — I. Wesselényi egészségi állapotra.) — Pesti jótékony asszony-egyesület. — Énekiskola. — Budai sinylők intézete iránt tanúsított újabb jótétemények. — Kis szemle. — Zsugovics Istv. cáfoló nyilatkozata. „ Magyarország és Erdély. ” cs. kir. Fölsége Tursky Auguszt János lovagot dalmátziai parancsnokká, altáborvezérré , egyszersmind titkos tanácsossá kinevezni méltóztatott. Ó cs. kir. ap. Felsége f. évi jan. 8kán kelt legfensőbb határozatánál fogvást gróf Cerini Alajost, báró Mylius Ferenczet, báró Kiesenfels Gáspárt, gróf Pongrácz Istvánt, és hídvégi gróf Nemes Vinczét, teréziai lovagakadémia növendékit cs. k. nemes apródokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. cs. ’s apóst. k. Fölsége a királyi Ítélő táblánál megürült egyik tábl. bárói helyre gróf Zichy Henriket, Mosony megye első alispánját méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. cs. apóst. k. Fölsége méltóztatott a munkácsi görög egyes, káptalan őrkanonokjává Csepey Tódort, iskolai kanonokká Zombory János huszti plébánost, kanczelláriai kanonokká Popovics János tokaji plébánost, egyszerű kanonokká Landisiiczky Sándor, papi növendékházbeli gyóntatót legkegyelmesebben kinevezni. A cs. ap. kir.Fölsége szinnyei Merzse László , eperjesi váltó-altörvényszék elnökét udvari tanácsos czimével méltóztatott kegyeim, felruházni. (Mag. tud.) A Marosujvárott ürességbe jött másod-aknatiszti hivatalra Gyöngyösi Károly, erdélyi sóbánya-igazgatósági írnok alkalmaztatott. (Mag. tud.) A budai postaigazgatóságnál megürült postatiszti hivatalra Linke Eduárd járulnok, a megürült járulnokságra pedig M . 11 - ni Zsigmond gyakornok alkalmaztatott. □ Pest Jan. 22év 1842. atender - termesztés és kereskedés. Vehették észre olvasóink, mikép igyekszünk őket érintkezésbe hozni a magyar tengerpartokkal; fiumei értelmes és buzgó levelezőnk, kinek mi itt nyilvános köszönetet mondunk, folyvást tudósit bennünket az ottani mozgalmakról, ’s mi állandóan mutatjuk Fiumét, mint olly pontot, mellynek ápolása nemzeti fontosságú. Ezen ápolás állhat helybeni javítások eszközlésében, a közlekedés könnyítésében és jövedelmező kereskedési czikkek előállításában. A mi az elsőt illeti, maga a fiumei helyhatóság és a helybeni kereskedői testület, a kormány által is hathatósan segíttetve folyvást dolgoznak ugyan , de ha netalán nagyobb akadálykő mozdítására a nemzet ereje volna szükséges, elvárjuk, hogy annak útján Fiume bizodalmát nyilvánítsa , csekély erőnkben kellő közrehatást bizonyosan találandó. — A másodikra nézve volt és még lesz alkalmunk értekezni: ma az utolsó nemben kívánjuk egy tárgy felé vezetni olvasóink figyelmét. — A mostani irodalom ezerszám czikkei népszegényedésről és ennek okairól beszélnek; a Daguerreotyp írója rabszolgákat lát jobbágyainkban; messze földön kerestetnek a boldogulás eszközei; székjog, kilenczed ;ség tudja mi mindenben kerestetik a szegényülés legyőzhetlen oka. — áll ismerünk egy megyét, hol székjog, és kilenczed daczára, szabadföld nélkül gazdagszik a jobbágy, és rabszolga lánczait, vulgo jobbágyi telkét, tizenöt, húsz, sőt egyes esetekben huszonnyolcz ezer váltóforintért adja, adhatja, 's vevőt talál; ismét rabszolgát, vulgo jobbágyot. E megye Bács vármegye.— Már máskor elsoroltuk, mikép szolgáltat Bács megyének egyes járása több ezer mázsa selymet részint hivatalos, azaz megyeileg is tudott, részint nem hivatalos utón, azaz házaló vevők utján a kereskedés táraiba, ’s mikép áll ez egyszerű termesztés mód folyvási elhaladásban. — ’S ki nem tudja, hogy ennyi sírkért gyermekek játéka, köhicselő aggok őrködése állít elő, mialatt az erős férfikéz,s a munkás jobbágynő hozzálátása még dúsabban kamatoz. Ez ott a jólét egyik forrása, másik a kender. Mindkét ága az iparnak hogy honosuljon, szorgalmas tisztviselői utánlátást kíván, és ha egyszer meghonosult, azután miképp begyökeresíilt fa nem kíván öntözést , úgy ez iparágak sem kívánnak további beavatkozást. Máskorra tartván fel a teendőkről nézeteink elmondását, ime közlünk némelly birtokunkban levő adatokat. — A kereskedési növények közt, mellyek hazánk lakosinak nyereséget és jobblétet ígérnek, a kender nem utolsó helyet foglal el. A kender lakásunk 's életünk első szükségit fedezi, kényelmeit emeli, a hajókázásra nézve nagy fontosságú czikk,s általában a szorgalom műveiben annyira szükséges, hogy azt más valamivel pótolni nem lehet; azért is belőle naponkint nagyobb mennyiség fogyasztatván , termesztése növekedő nyereséget igér. Angolországnak évi szüksége 250000 egész 300,000 mázsára terjed. Angol hajókon e szükség fedezésére , úgy kereskedés végett, Oroszországból, nevezetesen Pétervárból 1831ik évben 1090,506 púd (egy púd 290* bécsi font.) és 1832 ben 1,058030 púd vitetett ki. Rigából pedig szinte nagymennyiségű kender vitetik ki az angolok által, és ezt a belső oroszországinál, melly Pétervárába, hol a legnagyobb kendertárak vannak, szállittatik, jobbnak tartják. Hazánk belső szüksége e növényből azon mértékben növekszik, mellyben a kereskedési ipar és a szegényebb osztályú lakosság jobb léte emelkedik; hasonló arányban fejlődik a kenderszükség a szomszéd német tartományokban is, mikép azt az alábbi előterjesztés mutatja. Az ausztriai birodalomban 1831 és 1838 évek közt a kender-és len-kereskedésnek állapotaa következő volt: Bevitel: Kivitel: 1831—1834. 239,990. m. 1835—1838. 291,252. „ azaz 57,562 mázsával több , mint az előbbi négy évben. 1831—1834. 75,232 m. 1835—1838. 59,958. „ azaz 15274 mázsával kevesebb ,mint az utolsó négy évben. E jeles mennyiségnek használata mind az ausztriai német tartományokban, mind a két magyar hazában tanúsága azon kedvező foganatnak, mellyel a kender felmunkálásábani előhaladás mulhatlanúl igér. Magyarországnak kereskedése pedig ezen növényekben, pengő pénzben számítva, volt: Bevitel: Kivitel: 1837ben 270297. f. 51 k.1837ben 292,299 f. 48 k. 1838ban 305428. „ — „ 1 1838ban 304,459 ., 6 ... Fiumei kikötőhelyből: 1837ben semmi! 183Sban semmi; 1839ben 9790 font; 1840ben semmi; 1841ben 325318 font vitetett ki. A kender boldog honunknak szinte minden részeiben termesztetik, de nagyobb mennyiségben 's kereskedésre szolgáló csaknem egyedül Bács vármegyében, mellyben évenkint a szomszéd megyék és külföld számára 80,000 mázsa, 1,020000 pftért. *) vásároltatik. Ezen kender a pesti piac ezen ,,apatini kender“ név alatt ismeretes, mert ezzel többnyire az apatiniak kereskedtek, ámbár az apatini határban évenkint csak 8 vagy iOOOO mázsa, Bács megyének többi helységiben pedig 70000 mázsa termesztősül. Tulajdonságaira nézve a bácsi kender igen jó, ha áztatása, mellytől színe, erőssége és tartóssága különösen függ, czélszerűleg történik. A kender-növény mivelése könnyű, de elkészítése, t. i. áztatása, tisztítása, válogatása szorgalmas és fáradságos munkát kiván. A németeknél és angoloknál a bácsi kender általjában magyar „kender“ név alatt ismeretes, és igen kedves. Mintegy 20 év előtt az angolok erősen vették kenderünket. Az 1827-i év az utolsó volt, mellyben ezen magyar-angol kereskedés virágzott Fiume és Trieszten keresztül; akkor még 30,000 mázsa vizetett Angliába. Azóta a belső fogyasztás , úgy Ausztriának, Csehországinak és Bavariának e részbeni szükségei is növekedvén, a szállítási költségek is magasabbra hágván, minthogy a kendertermesztési ipar ezekhez illő arányban nem növekedett, a honi kender ára olly magasra szökkent, hogy az haszonnal az angol kereskedés tárgyává többé nem tehető. Hogy pedig a kendertermesztési ipar egyenlő lépést a szükséggel nem tartott, annak oka az volt, hogy éppen akkor a gabonának ára is felszökött és alkalmasint ugyanannyi nyereséget ígért, mint a kender, és pedig sokkal kevesebb munka mellett. Az angolok tehát ismét Oroszországból kezdenek magoknak olcsóbb kendert szerezni. Hozzájárult, hogy több bácskai termesztő és kisebb kereskedő, — nem zsidók, mert ezek nem tudom mi okból e kereskedési ágat honunkban monopolizálni nem tudták, — csalfaságokat űztek volt, többnyire hamis kötegzés (pakolás) által, úgy annyira hogy az idegenek , kivált csehek, a veréstől majd egészen elidegeníttettek. Oroszországban illy csalfa kezelés nem történhetik , mert a kendertermék nagyobb tárakban a kormány által meghitelt egyének által válogattatik, osztályoztatok, pakoltatik és hivatalos bélyeggel elláttatik. *) E körülményre szeretnénk egy kis accentust tenni, azonban ez is meggondolás tárgya. Az osztály , mellyhez mi tartozunk , ez eredményt accentus nélkül is észreveszi ; a másik párt emberei , a Daguerreotyp írója , és az ő auctoritása után a P. H. szerkesztője is kigúnyolja a népnek azon állapotját, miszerint ennek nyársa, a' nyárson pecsenyéje, vasárnapi öröme, egy kis táncra van ’sat. Az illy állapotú népek országa „fajákok országai* — ezt mondják ők ; reájok nézve tehát gúny tárgya volna a mi accentusunk is. — Már nem sokára lesz névhatározásunk azon népboldogságról, mellyel az illy nagyhírű elmü urak létesítni óhajtanak — Szerk.