Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-01-29 / 9. szám
PEST^ Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton , két-két íven. — Hirlete közöl minden hirdetményt egy apró betüjű szeletsorától három ezüst krért. VILÁG 1842^ Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyénutcza 288 sz. alatt , földszint) félévre postán 6, különben 5 c. forinttal , az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. fő postahivatalt) ál Bécsben. Жxomhat. 9. Január 21.. ТIКТ.И.ОП: Magyarország és Erdély. Kinevezések. — Haladás, csatornák, részvények (vége). — Pestmegyei közgyűlés (Őfelségének leirata ’s» a Helyt. tanácsnak egy intézvénye olvastatik fel). — Tudósítások: Győr-, Vas-, Mosony-, Arad-, és Biharmegye közgyűlésiről. ív .föld. Oroszország. Vámügy-szabályozó czári ukáz. fracziaország. A franczia időszaki sajtó jelen átlapolja; szerkesztők perbeidézése. — A király válasza a pali-karmai felírás átvételekor.—Hirlapok véleménye a követkamra felirási javaslatáról . — vitatkozás fölötte, ’sat. Nagy b r ita n n ia. A porosz fölség londoni útja sat. — A gabonatörvényekben sir R. Peeltől nem várhatni lényeges változtatást. S. R. Peel körlevelet bocsát az alsóház conservativ tagjaihoz. — Nagybritanniában is vegyes házassági viszályok. — A torylapok, mindnyájan az élelmiszerek könnyített bevitele, ’s ezzel a gyármunkásokon segítés ellen nyilatkoznak. ’sat. P Oroszország. Könyvvizsgálati és censurai szabályok. Németország. Stuttgart (a rottenburgi püspök indítványának vége). — Passau lemond kárpótlás mellett a dunai kereskedést nyomasztó jogáról. Cserkeszföld. Hiresztelt új diadal az oroszokon. Brazília (a követkamra üléseit az ifjú császár berekeszti). O’r. Hivatalos közlemény és felszólítás a Pesten állítandó reform, főiskola tárgyában. — Pótlék a Regélő Tárczája 47. lapján megjelent tudósításhoz. — Könyvismertetés (Schöpf. „mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása.4—Igazítás. Hírlő. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Magyarország és Erdély. Res. ’s apost. kir. Felsége Géczy Istvánt, a kir. udv. Kanczellaria tanácsnokát ’s udvari referendáriust saját kérelme következtében nyugalmazni ’s Zólyom megye tettleges igazgatásától, a főispáni czi'111 megtartása mellett, fölmenteni, helyébe pedig a kir. udv. Kanczellaria tanácsosává ’s udv. referendáriussá Torkos Mihály kir. helytartósági tanácsost, ’s Zólyom megye főispáni helytartójává Inkey Imre cs. kir. kamarást alkalmazni legkegyelmesebben méltóztatott. cs. ’s apost. kir. Felsége, múlt évi sept. 20- kán kelt legfelsőbb sajátkezű iratánál fogva, Orczy Béla báró pestmegyei tiszteletbeli aljegyzőnek, pesti kir. tud. egyetemnél az egész jogból ’s politikai tudományokból általa fölveendő tételekről . Felsége legmagasb pártfogása alatt nyilvánosan vitatkoznia megengedni 's ez ünnepélyes ténynél . Felsége legmagasb Személye képviselőjéül Majláth György országbírót megbízni legkegyelmesebben méltóztatott. cs. ’s apost. kir. Felsége, múlt évi nov. 29-én kiadott kegyelmes határozatánál fogva, az ágostai vallásnak bányakerületi superintendentiája kérelmére a selmeczi philosophiai gymnasium nevének „lyceumai-ra változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. (H-k.) A nm. magyar kir. ,udv. Kamara Spannfelder Zsigmond kobolopajáni vasáru-hivatali szernököt (Materialschaffer) rónaszéki s Grosschmidt Antal malompataki bánya- és huta-ellenőrt sugataghi ellenőrködő sómázsamesterré, Steiger Auguszt marmarosi fizetéses sóbánya-gyakornokot rónaszéki aknatisztté és királyvölgyi munkaintézővé alkalmazó, IVóvár Márton sóaknahivatali mázsáiét hasonló rangban a szigeti sószállító-hivatalhoz helyezte át ,s helyébe De 1fner József rónaszéki sószállítási tisztet, a körmöczi bányaigazgatósági egyszersmind bányakerületi hivatalnál megürült harmadik irnokhivatalra pedig Nedics András ugyanottani napdijnokot alkalmazó. A nm. m. kir. udv. kamara sopronyi kir. só és harminczad hivatalnál megürült ellenőri hivatalra P orovics János, az arasdi kir. só és harminczad hivatalnál volt ellenőrt, nevezte ki; Zagorácz József gospiczi harminczadi útlevélvizsgálót glinai ideiglenes útlevélvizsgálóságra alkalmazta ; gospiczi útlevélvizsgálóságra pedig Jokovits Mátyás nedeliczi harminczad-kerülőt léptette elő. ItakiHlus* csatornák a részvények. (Vége.) Azonban térjünk vissza e statusgazdasági magasságokból előbbi csatornánkra, melly csupán két vármegye határin húzódnék ugyan át, de torkolatival iiz másnak nyitna jeles utat jó vásárokra; ezekben van 2,000,000 lakos ’s 40,000 nemes és nemnemespolgár és paraszt földbirtokos, kik minden öröködés nélkül takaríthatnak meg havonkint 1 fr. 40 krt. (mit azonban jelenleg nem tesznek, hanem észrevétlenül, könnyelműleg adják ezt ki, sőt ennél még többet is, nem használva sem magoknak sem az országnak,s e tetemes összes tőkének valamint kamatinak nyoma sem marad); illy módon már tehát mind a 40,000 részvény födözve volna, habár senki a gazdagabbak közül nem venne többet egynél, mit alig tehetni föl. A nagy mit tehát könnyen létesíttetnék, és milly hasznok áradnának aztán ebből? ! A munkába-vétel pillanatától fogva, tehát mihelyt bizonyos volna a csatorna létesítendése, 50%tel emelkednék a" közelfekvő földek becsára, mert hajózható folyók és csatornák melletti földek az egész világon 50%tel magasb becsben állanak. 2 A csatorna megnyittatásának pillanata óta szaporán emelkedik műipar és kereskedés, hol azelőtt egyik sem létezett; a' már előbb is létezettek pedig tízszeres becsre emelkednek. 3) Ez által mindennemű helybeli fogyasztás meglepő arányban növekszik,s mind ez, mind pedig az előbb hozzáférhetlen, nagy vásárokkal könnyebbí tett közösülés emeli az egész környékbeli mezeigazdaság minden ágú termesztvényeit. 4} Mindezek létesítésére a vidéknek minden önterhelés nélkül mintegy az égből esett le a négy milliónyi kölcsön, mellyért neki sem évi kamatokat de még csak egy fillérnyi tőkét sem kell fizetnie!! 5} E mellett, bár az említett indirectus hasznok által elég hálásan fizetne a csatorna, habár nem adna is évenkint egyenes kamatokat, nyer a vidék évenkint,mikép azt minden tapasztalás tanúsítja a 3—400,000 forintnyi osztalékot, mellyet tisztán ajándéknak tekinthetni, mivel félévenkinti 10 ftos takaréklatból, mellyekből, ama 4 milliónyi keletkezett, semmikép még a’ takarékpénztár által sem lehete annyit nyerni, hanem azon 4 millió tőke, valamint 400,000 frtnyi jövedelem, csatorna nélkül, elzárva maradtak volna,s mint esőcseppek a homokban enyésztek volna el. Ama kis részvényrészek is, 4,000,000- nyi nagy tőkévé egyesülve, azonnal forgásba jönek ugyanazon vidéken, ’s gyakran nem is kerülnek , vagy csak rövid ideiglen, más kezekbe, minthogy minden, mi egy csatorna építéséhez megkivántatik, bár mi vidéken is feltalálható, miszerint a’ fizető vidékből nem sajtoltatik ki pénze, hogy idegen vidékek, távol városok gazdagítsanak rajta. Megmarad tehát egész készpénze, de gyors, mesterséges forgásától kétszereztetik, kevés év múlva újra teremti magát,s azonfelül évenkénti tetemes kamatokat ad. Mindezen eltagadhatlan hasznok kíséretében civilisatio és szellemi műveltség terjedne , minden humanizáló díszeivel olly vidéken, melly csatorna nélkül ugarban fekvő pusztaság volna, 's a 19dik század csudáinak semmi nyomát sem mutatná. (A bácsi csatorna általion termékenynyé Bács vármegye és a bánság. 18} Az egész vidék lakossága szellemi nagy- i korúságnak büszke önérzetében saját ereje és fel- világosodásának tulajdoníthatja a nagy művet min- Iden áldásdús eredményivel a nélkül, hogy akár I i magától vagy másoktól zsarolt volna erőszakolt áldozatokat, akár ősi jogokat áldozott vagy sértett volna, akár lealázó kérelmek 's álnok engedvények által koldulta volna, akár végre a kormányt kényszerítené, hogy már úgy is kiterjedt ügykörét meg tágítva, 's gyámságát már még is nagykorú gyermekei fölött olly ügyekre terjeszsze ki, mellyek minden felvilágosult országban készséggel emeltetnek le vállairól, 's tőle éppen olly készséggel, sőt bátorító kedvezmények által adatnak át magánosoknak. Ha az érdeklőtt vidék nem bírna elég belátással e hasznok megértésére, ’s maga biztositására, 's ha a csatorna a’ kor szükséges az ország óhajtása szerint más eszközök által építtetnék, akkor ugyan az 1, 2, 3 alatt elsorolt hasznok szinte bekövetkeznének, de a 4, 5, 6, 7, 8 alattiak alig, vagy legalább nem azon mértékben,s éppen a legnagyobb hasznok helyett bizonyos károk erednének, mert ha a 4 milliót kölcsönképen kell fölvenni, úgy a 4. és 5. pont ellenére a tőke és kamat a vidékből kizsaroltatik, a forgásból elvonatik,s fővárosi egyes pénztőzsérekhez vagy másféle pénztárakba folynak, pedig szigorú pontossággal; az alatt pedig ott más vállalatoktól megvonattak a pénzek, míg az imént előadott módon a csekélyke mennyiségekkel senki sem kezdhetett volna vállalatot. Mellyik oldalra hajlik tehát itt a mérleg, azt mindenki világosan láthatja, ha csak készakarva nem hunyja be szemeit. Mindez itt csak vázlatban van előterjesztve,s minden egyes pontból sok fontos következtetést vonhatni le: ide tehát is hírlapírók, publicisták, statistikusok, újítók, reformerek, humanitálók, philantropok, világjavtók, mágnások és parasztok, iparűzők és mezei gazdák, polgárok és kereskedők, emberbarátok és önzők, községelnökök, és vagyonos családatyák, iskolatanítók és lelkészek, — mind ide, a társaság minden tagjai, kik haladásnak hódoltak, kik kívánjátok a nemzet önállóságát, jólétét és javulását, kik tinbecsetek büszke önérzetében országtokat ,a fölvilágosult nemzetek szövetségébe fölvétetni nyugtalanul várjátok, e mezőn egyesítsétek erőiteket; itt munka van akár egy századra; vessétek számba eszközeiteket, 's csudálkozni fogtok a javítások összegén, mellyel e jogszerű úton elérhettek,— ne nyújtsátok ki szentségtörőleg kezeiteket olly szándékkal, hogy alkotványunk szentségének oszlopait megrendítsétek, ne nyúljatok jogtalanul és kereszténytelenül idegen jószág után; nyúljatok saját zsebeitekbe egy csekélységért, kevesebbért, mint mibe havonkint szipártok kerülnek, 's a haza minden szükségbe fogtok fedező eszközöket teremteni. Ne gazdagítsátok ezt amannak vagyonával, mert igy mind ketten elszegényülnek, mikép azt a történet hasonló kísérletekről mindenütt tanúsítja, 's mind a mellett sem nyertek közlekedéseket ; ne álmodozzatok gyárakról 's más nagyszerű vállalatokról, mellyek helyzetünkhöz még nem illenek, mert olcsó víziutak hiányában tönkre kell jutniok, és segédszereinket kimerítik; ne sóvárogjatok mesterkélt jólétre; illy veszélyes izgatószerek nagyon is hamar kiszidják a föld erejét; pénz, a mennyire szükségünk van, nem hiányzik, de csak Шу módon kell azt gyűjteni. Ne gyanúsítsátok a gazdagokat mint hátramaradásunk okait; látjátok, milly csekélységbe került volna a közönségnek egészen nélkülözni közrehatásukat, ha tán nem akarnák saját hasznukat munkálni,s a közjót elősegítni elmulasztanák. Ne remélljetek, ne követeljetek sokat néhány kevéstől, míg mindnyájan olly keveset tenni is elmulasztanak, mikülönben elégséges volna az egész ér-