Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-09-16 / 74. szám

ő cs. kir. ap. Fölsége Priviczer István kom­ányszéki ül­nököt a fiumei e. b. vallót.szék és tengeri­ hajózásra ügyeli­ bíróság elnökévé, Pane­r Káro vltót.széki bírót pedig a fiumei és ma­gyar partvidéki kormányszék ülnökévé méltóztatott kegyelmesen ki­nevezni. Ugyan ő cs. k. ap. Fölsége Z­­ámai Vilmost, az ország bárom­orvosát a pesti m. kir. egyetemnél ürességben volt báromorvosi tanszékre kegyelmesen kinevezni méltóztatott. A tisza-ujlaki kir. sószállítási hivatalnál az ellenőri állomás üres­ségbe jött. Országgyűlési tudósítások. Pozsony, September Ir­én. A­ JL országos ülés (mindkét Táblánál.) (A KK. és RR él.) A XLIV. fejezet után kerüle­­tileg alapított újabb fejezet országos tárgyalás alá vétet­vén , szerinte, ki bármiféle közsegedelmet akár pénz­ben, akár termesztményben, akár pedig katonai ujonczok­­ban, országgyűlési ajánlás nélkül, megígér, kivet, és beszed, a beszedett öszveg visszatérítésén felül a zsar­­lásról szóló 34 fejezet, — a kényszerítő módon állított ujonczokért mint emberrabló a 17. fejezet értelmében lesz büntetendő; ugyan­eképen büntetendő azon tisztvi­selő is, ki az említetteket a köztörvényhatóság végzése nélkül ön hatalmával követte el, és ha ezen büntetést a törvényhatóság elmulasztaná, a legközelebb országgyű­lésen egybegyűlt országos niknek joguk leend azon tiszt­viselő ellen közkeresetet rendelni.­­ A felolvasott tör­vényjavaslatra a nmlgy elnök megjegyzé: mikép nem tagadhatni, hogy Ulászló V. Decretumában, miként azt tegnap is megemlíté, illyesmiről létetik ugyan említés, — ezen ténynél a becsület van összeköttetésben, de annak kivihetőségét is képzelni nagy mesterség. Ulászló idejé­ben azért hozatott olly törvény, mivel a nemzet­módok­­ról gondolkozott, hogy Ulászló háza ne uralkodhassék; a szóló kir. személynek ő excirja e tárgyra nézve a kép kívánt rendelkezni , hogy törvény által mondassák ki, miszerint illy esetben fizetni senki se tartozzék, ’s ha va­laki arra erőszakot használna, az erőszakoskodótól ha­sonló módon törvény útján a kicsikart öszveg ítéltessék vissza; ez lenne természetes következése a dolognak. Továbbá felhozó, hogy midőn a tegnap vitatott d) pont­ban olly keményen büntettetik a király rész tanácsadója, és ki azon rész tanácsot végrehajtandja, szoros logi­­ca következtében iparkodni fog a tanácsos, hogy rész tanácsot ne adjon, mind pedig a végrehajtó hatalom óvakodni fog a törvénytelen parancsok végrehajtását eszközleni; hát ha a megye olly statútumot hoz, mit jónak lát ugyan de melly nem törvényes, és annak egyik vagy másik tagja engedelmeskedni nem akar, mert ollyannak engedelmeskedni constitutionalis országban nem is tartozik , a biró bizonyosan alóla felmenteni fogja. Ez ellen elmondatott, hogy a múlt időkön okulva a szerkezetet megtartani szükséges, 1 82­5 ben ugyan orvo­­soltatott a nemzet ebeli sérelme, de azért, hogy ill. tettek a kormány által elkövettetni nem fognak, eléggé a nem­zet biztosítva nincs; és ha alkotmányos országban a fe­jedelem jogai törvényeken sarkalnak, nem kell rész né­ven venni, ha a nemzet is törvényeiben utalmat keres, nem szokták egyszerre a nemzetet jogaitól meg­fosztani ,sat. A másik fél mondá: mikép ezen törvény által csak a sé­relmek orvoslását akarja a törvényhozás a büntető tör­vénykönyvbe átvinni, és hogy csak mindig a felülről jött hibákat keresik, pedig alulról is szinte történnek kihá­gások, törvénytelenségek; e végre tehát ha a kormány tetteiért feleletre vonatik, legyenek egyszersmind fele­pécsi, Smith és Me­u­ni­er fiumei készítményei jele­sek; Pokorny takarék-tűzhelyei igen szép készület­ek; Hajós Sándor kalapjai ismeretesek- Dísztárgyak közöl megemlitendők: Érti Károly pozsonyi hegedümü­­ves mozaikra készült és gyöngyházzal kirakott bőgője ; (de ára 100 arany!); Müller Lajos aranyműves drága­kövekkel ékesített kardja ; Schönfeld aradi aranymű­ves ezü­st-asztaléke zeneművei. Hölgyi munkák közt je­lesek Csáforti Tóth asszonyság és több növendékeinek munkái, nem különben Krajcsovics Lujza asszony­ság, vásárhelyi N­a­g­y Aloyzia, és W­e­i­s­z Aloysia hímzései.­­ Figyelmet érdemelnek még az igen csinos esz­tergályos művek , minőket Rásch Ferdinand pozsonyi, Krupka ó-budai mesterek adának; czinművesek kö­zöl F­au­ser budai mester állított ki csinos tárgyakat; Schröder István pesti i­hatimár készítményei szarvas, dámvad-, kecske-, őz-, és egyéb bőrökbül igen csinos kidolgozásúak; Kurcz Leopold pesti kovácsmester, phae­­tonja megtekintésre méltó; — a köteles művek közül Mi­chel Károlyéi tűnnek ki főleg ; karton és kendőncmű­­ekből Leitner és fia budai gyártmányit emeljük ki; dicséretesek a pesti vakok intézetének kü­lönféle kézmü­vei; szíjgyártó Roller Ferencz szép lószerszámot tett ki köznézetre; Ma­is­ek András magyar diszlovagszere va­lóban díszes; Oláh kantárai jelesek ; Man­schön os­torai figyelemreméltók ; a pesti stearingyár gyertya-osz­tályzata meglepő szépséggel kínálkozik; Länderer és if­j­e­n c­ri a s­­ betlimutatványai, nyomott arczképei, ’s galvani­ készü­lete érdekes mutatvány; Bal­di éri Sa­rolta, és Góla Adolf virágbokrétái kitűnők; Vágó Ján­lesek a törvényhatóságok is. Erre válaszoltatok­, mi­képen megismerik, hogy alulról felülről egyformán e­­rednek méltatlanságok, é s hogy az alulról jött tör­vényellenes cselekvények mellőztessenek, korlátoztas­­sanak, megkívántask, hogy például felülről sugároz­­zék le mind­az, mi nemes és törvényes; a vitatkozás közben mind a kormány által, mind pedig a megyék­ben elkövetett számos esetek említtettek meg, mellyek vagy törvénytelen uton eszközöltettek , vagy a törvény végrehajtása elmulasztásából származtak, de mellyeket itt egyenkint előszámlálni szűk körünk nem engedi. Végre egyik megyei követ a czélnak elérése tekintetéből kívánta, hogy minden országgyűlés annak megvizsgálásával kez­dessék meg: váljon az előbbi országgyűlésen hozott tör­vények mindenütt végrehajtottak-e. A többségnek e feje­zet körüli megállapodását már fentebb kijelentettük , és a bűnt. törv.könyv olvasása folytattatott. A hivatalos kö­telessége teljesítésében eljáró tisztviselő nyilvános meg­­gyalázásának büntetéséről szóló 449. §ból a 269. §ra hivatkozást kihagyatni, és a visszavontatás megengedését itt többen mellőztetni kívánták; a kívánat ellenében egyik megyei követ mondá, miképen igen gyűlöletes volna a közpolgárokra nézve, ha a tisztviselő, és polgárok becsü­letsértésénél különbség tétetnék; a ki rágalmazását be­bizonyítani nem képes, az természetesen sujtassék, de a meggondolatlan szólót, ki sértő szavait visszavonja ’s az­zal maga elismeri, hogy gondolatlan tettet követett el, büntetni nem lehet; — ez elvet megállapították a RRk a 269dik­knál, mit a szóló itt is fentartatni óhajtott, de vá­laszul adatván, hogy a tisztviselőt, midőn bírói foglala­tosságát teljesíti, ha a felhozott elv felállítatik, a vesztett fél sokszor legnagyobb konoksággal, ’s összeszedett, vá­logatott szavakkal gyalázhatja, ’s tiszti tekintetének ala­­csonyításával legnagyobb méltatlansággal szabadon illet­heti. Mondatott tovább, hogy a tisztviselő és közpolgár közt fokozatnak is kell lenni, mivel a közpolgár a be­csületsértést, gyaláztatást kikerülheti, de a tisztviselő, mi­dőn hivatalos kötelességében, például valamelly végrehaj­tásban, foglalkozik, ott a gyaláztatást, becsületsértést a szenvedő féltől nem mellőzheti,­­­­s ha a közbátorságot fentartani akarjuk , a közhatóságot kormányzó férfiak tekintetét is szükséges fentartanunk; különben is Magyar­­országban a törvényhatósági tisztviselők, mert fizetésök igen csekély, leginkább csak becsületért szolgálnak, és szép becsületben fognak tartatni, ha akkor, midőn valame­lyik tiszti kötelességben jár, akárki által szabadon becsületé­ben gyaláztathatik. Történt még erre is némi viszonzás, a többség azonban a 269 §­ akép módosította, hogy azon elv is menten tartassék, miképen a tisztviselő és a köz­polgár becsületsértése közti különbség felállítva ne legyen, minden becsületsértésre nézve: a közkeresetnek megkezdése után a viszszavonás büntetlen­­ségi mentességet nem eszközöl, mivel a ki csak gondatlanságból ’s nem szándékos roszaságból követi el a becsületsértést, elég ideje marad vagy a tett után azon­nal, vagy a kereset megkezdéséig vétkét megbánni, ’s annak visszavonásával a sértett féltől bocsánatot kérni. Most egyik megyei követ megemlíté, miképen a XXVII. fejezet megállapítva van, ’s a conclusummá vált 269 §st felforgatni ’s a már elhatározott tárgyat veszedelmes kö­vetkezés nélkül megváltoztatni nem lehet, ’s azért a mai határozatot, ha a BRdek többsége megtartatni kívánja, az, a köztisztviselők becsületsértésére nézve, külön ,ba fog­nos pesti gépész gabnarostái a gazdák figyelmére érde­mesek. Haberern hazánkfiának Párisból beküldött sző­nyegei meglepő változékosságuak. A festék, bánya- és ásványnemüekből a többek közöl megemlítjük követke­zőket : Indigo , Sz­eb­én­y­i Samutól Rosnyón; sziksó, Z­s­e­l­a­v­i­t­z­tól és H­u­m­o­r­tól Szegeden; vegytani festék­osztályzat és szalaj-(hamuzsir)K­i­e­s­s­­­i­n­g testvérektől Po­­sonban; regecz galiczkereszt, ’s dárdánykirály M­a­l­v­i­e­u­x ’s P­ri hra­dny iglói gáliczkegyárából; rézmutatványok, érczkő’s kényese a felső magyarhoni Bányapolgárság­­tól; timsó mutatvány gr. Schönborn munkácsi timsó­­gyárából; ide sorozzuk Römer Károly enyv-mutatványit is; érczforrasz, gálicz, bányavirág, dárdány ’sat. kü­lönbféle példányokban, a kir. almagyarhoni selmeczi fö­­kamara grófi hivataltól. Sorozhatnánk elő még számos tárgyakat, mellyek a figyelmes vizsgálót méltán érdekelhetik, így például óraművek közül Fuchs bu­dai óraműves, könyvkötői munkából Kammerlohr, Skolnik Károly (Aradról) szép példányokat küldtek be ’stb de legyen ez elég ismertetéséül a jelen kiállításnak, melly elégséges tanúságul szolgálhat arra, hogy a magyar műipar gyermekkorából mármár kilépni készül,­­s ifjonti virágzatnak indul; mellyre az ég adja legjobb áldását, hogy két év múlva, midőn ismét találkozni fogunk e termekben a honi müipar szorgalom­ példányival, az öröm­től repeső szívnek azon hazafias felkiáltásával üdvözölhes­sük a gyűjteményt: ,Haladtunk, nézz ide Európa! a ma­gyarnak van már megállapított, szilárd, virágzó műipara. Két év sokat fejleszthet, sokat érlelhet az anyagi tárgyak körüli fökéletesü­lésben; reméljük, nem csalatkozandunk lattassék. Azonban válaszul adatott, miszerint itt vesze­delmet a conclusum-megsértésben nem látnak, ’s Шуей systematicus nagy munkánál többször megtörténik a vál­toztatás, a nélkül hogy azt visszavonásnak mondhatnék, ’s a törvényhozóban nincs nagyobb hiba, mint makacs­­kodónak lenni, mert nem szégyen a hibát átlátni, de a hibát átlátva nem javítani hiba ’s e szerint a RRK előbb kimondott határozatuk mellett maradtak.— Azon §., melly a 469. után kerületi megállapodás után keletkezett, melly szerint azon közhivatalnok, ki a fenálló törvényt sértő pápai bullára a kir. tetszvényt aláírja, hivatalának el­­­vesztésével — ugyszinte azon föpásztorok is, kik megyé­jükben vagy kerületükben kir. tetszvény nélkül valamelly pápai bullát kihirdetnek, vagy törvényt sértő pásztori körlevelet bocsátanak közre , hivataluk, ’s ennek ja­vadalmai elvesztésével büntetendők, került tanácskozás alá. — A nm. elnök megjegyezvén, hogy a pápai bullára a kir. tetszvény mindig ő Felsége kegyelmes rendeleté­ből iratik alá, ebben az aláíró titoknak nem ellenkezhe­­tik ’s azért mivel e kötelességét teljesíti, hivatala elvesz­tésével nem büntettethetik; a föpásztorokra nézve pedig, minthogy a világi hatalomnak az egyházi dolgokba eresz­kedni nem lehet, de különben is a püspököket egyházi méltóságaiktól talán csak a synodus foszthatná meg, ’s tőlük ollyat, mit a közállomány nem adott, de nem is ad­hatott, elvenni lehetetlen. — Még a kérdés alatt levő tör­vény §. ellenében a káptalanbeli képviselők által számta­lan ok gördítetett, ’s hosszas előadásokban mutogattatokt, hogy a rom. cath. hu­ egység­ elveinél fogva kormányoz­­tatik Rómából az egyházi rend, és az onnan nyert bullák­nak, brevéknek soha sem volt szándékuk a törvényt meg­sérteni , sőt abban mindig ollyakra figyelmeztetik az egyházi rend, hogy mit kelljen megadni istennek, ’s a hazának, ’s minthogy a hit dolgában a világi hatalom nem biráskodhatik, a­zt kihagyatni kívánták, de a RRk ,marad­­jon mával a szerkezet meghagyatott. (A főrendi táblánál.) Az általunk már köz­lett , vallásbeli átmenet tárgyábani indítvány a tegnapi határozat szerint köziratra bocsáttatván, már a mai ülés­ben a m. FőRRek kezénél való. A vitatkozások ma sok­kal határzottabb alakban folyanak , mert a vélemények csak kétfelé ágazván, a nyilatkozványok is vagy az egyik , vagy a másik alternatívát tárgyazák ; Így tehát mind a BB üzenete, és törvényjavaslata, mind a felérin­­tett indítvány pártolóikra találtak. Elősoroljuk, — men­nyire időnk engedi — azon vndokokat , mellyeket az izenet ellen, ’s az indítvány mellett , és viszont felho­zatni hallónk. — Előre kell bocsátanunk, hogy nem nagy volt azok száma, kik az izenetet ellenezték, ’s az illy szellemben felszólalók is csak kevés új argumentummal támogatók véleményüket; mondatott ismételve, mikép rit­kán történik az átmenet tiszta meggyőződésből, hanem inkább más mellékczélokből, ’s épen azért szükség, hogy illy átmenni kívánó egyén előbb a kathol. vallás valódi becséről győzettessék meg, ’s ekkép tanítassék. Illy vé­leményben van ugyan az anyaszentegyház, de azért erő­vel senkit sem akarhat szorítani arra, hogy a kath. hit­ben maradjon. Az mondatik ugyan, hogy a kath. lelké­szek vonakodni fognak az illető bizonyítványt kiadni, de illy gyanú alaptalan, mert az eddigi tapasztalás is bizo­nyítja, hogy illy átmeneti bizonyítványok, mindig annak idejében , rendesen szoktak kiadatni. — Érdekében fek­szik a közállománynak , hogy a vallásosság a polgárok a várakozásokban! Addig is hazánk műiparos osztályának kedvet, kitörést, lelkességet, és mindenek előtt tiszta ha­zafiúi érzelmet kívánunk, melly erősítse őt a nehézségek fáradalmi közt, ’s végre az érdem polgárkoszorújával ju­talmazza férfias munkásságát! N .­v. 608 Hazai bibliografik­ia. Közönséges kézi- és oskolai Atlasz, a legújabb földirati határozatok szerint, a hazai ifjúság és tanítók számára, valamint az otthoni használatra kiadta Fényes Elek, h.ügjv■ 's a m. t.t.l.t. Festen, 1943. Geibel Karólg tulajdona. I III. földabrosz , kereszt­edr. egy füzetben , ára: 1 f.­­ p. E kézi Atlasz valamint a kiadó Fényes E. ur iro­dalmunk körüli fáradhatlan szorgalmának, úgy másrész­ről a kiadási költségeket viselő Geibel K. könyvá­rus úr azon honfiúi buzgalma­ és figyelmének , mellyel pangó irodalmunk érdekesb termékeit közönség kezére juttatni iparkodik, egyik újabb, méltánylandó sőt dicsé­rendő tanúsága. Ki tudja milly csekély haszonnal jár a magyar irodalmi művek kiadása, ’s mint koczkáztatja leg­többnél a kiadó, közönségünk részvétlensége mellett költ­ségeit , idejét ’s fáradságát, elismerendi kétségkívül e tekintetbeni érdemeit Creibel K. úrnak, ki legújabban is egy igen költséges vállalatba bocsátkozott: t. ez. Fáy Endre úr, a magyar irodalom veteránjai egyike összes széph­almi munkáinak kiadásába, mihez mi, mint általá­ban minden hasonló érdemű munkák közzétételéhez, őszinte szívből kívánunk szerencsét-

Next