Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-11-25 / 94. szám
ményiben— simulni a nemzethez, megtartották legalább salakját régi nemzetiségüknek, magokat épen a hontól nyert jogokkal sánczolva attól el, így azon elv igazságát bizonyítván be, hogy jogegyenlőség— mert illy eset is van — nemzeti egységet nem szül, ’s a meg nem érdemlett adomány indifferenssé tesz; pedig mi keservesb egy nemzetre nézve, ha ő méltatlanokra veszteget, és mindig veszteget, azoktól hálátlanságnál egyebet nem remélhetvén.*) ’S vájjon higyük-é, hogy a több adomány nagyobb sikerrel fog hatni érdekünkben,—s ellenkező hatást gyakorland, mint a bár kisebb, de mégis relatív nagyon sok, századok alatt gyakorlott. Ez státusbölcsészeti paradoxon lenne, különösen nálunk illyesmit hinni nálunk, hol a küzdés stádiumán olly szörnyű és —mint hiszik az idegen elemek — borzasztó önfeláldozással lehet áttörni, mert hiába csak árva, egyedüli nemzet vagyunk Európában,’s jellemünkkel szembeszökőleg különböző minden másoké. "S mármost még több, sőt egyenlő fogadással, nemzeti egységet reményünk kivíni ? A nemzetnek legszentebb kötelessége, nemzetisége érdekében munkálni, azaz ezáltal mint középponti erő által, kormányozni minden részeket, kezében tartván a féket ’s ezt szünetlen, hogy az előkerülhető esetben a tán valamelly fractiónak, érdekével ellenkező, mozgalmát illő korlátok közé vonhassa vissza.Nálunk ezen elv szellemében igen kevés történt, ’s ím meg is értük szomorú következésit a hanyagságnak. A nemzeti prosceniumra látták fellépni a panslavismust Zvatoplukjával a hajdani dicsőség bizonytalan szellemének kíséretében, ’s hallottuk túlvilági jogokról monologizálni; hátul, a gépezetek között, zúgta a kissé félénk német elem a távol mormogó szeleket, néha egy kis villámot is utánozott, mitől azonban ő maga is megijedt, míg Erdélyben, az egységre vergődött szász raj tökéletesen elsánczolta magát,s nemzetellenies szelleme sarkaltában tudósokat sőt publicistákat is, ámbár gyengéket—teremtett, a magyar leküzdésére. Ne mystifikáljuk magunkat. Nálunk higyük el valahára — az egyenlő jognyeréssel az idegen, eddig tán indifferens elemek független activ állásra emelkednének, ’s váljon leendő ekkor hatalmában a nemzet törvényhozó testületének— azt, mit a telepedési stádiumban nem vihetett ki — az olly hirtelen előmozdított — ellenes egységgé fejlődési processusában a töredékeknek — létrehozni t. i. nemzeti lelket, szellemet oltva beléjök, bomlást és a nemzetkezi csatlakozást eszközölni!Én azt hiszem, soha de soha nem. Ezért hát szükség nálunk — mert tulajdon életünk forog mindig kérdésben—több gyakorlati tapintattal,s nem olly világfájdalom izgatta kebel sugallában kezelni az idegen elemekkeli viszonyokat, miilyenek, fakép, a zsidóügy, melly tárgyban bibliothekákat lehetne kizsákmányolni; a germán szellemű városok rendezése, ide számíthatván a szakadozott honi erők atyafias egybeolvasztását is, mivel ezekből is utoljára egészen különböző elemek fejlődhetnének ki. Mikről azonban, különkülön, más alkalommal bővebben.*) Bari ez. Ifjabbi kikötői terv Biumében. A fiumei kikötőt olly korszerű tárgynak tartjuk, hogy annak minél több oldalróli meghányatása meggyőződésünk szerint csak üdvös lehet. Közöljük tehát lehető rövid kivonatban egy Fiume partvizén építendő rév azon tervét, mellyel legközelébb Balzano trieszti vízépítészi mérnök készített, ’s a fiumei ,Ecoban közlött. „A majd négyszög alakú, ’s minden oldalra mintegy 12mföldnyire terjedő tengeröböl déli partján — mond Balzano itt fekszik a derült Fiume, 9000 lakosával ’s az élet mindennemű kellemivel ellátva. Földirati helyzete, Magyarországtóli politícai függése, ’s a Ludovica-útnál fogva e város rövid időn az első kereskedési városok sorába emelkedhetendik. A nyereséges kiviteli kereskedésnek fővonala, gabna, dohány, gyapjú, épületfa ’stb. tekintetében, ide irányul, minélfogva könnyen kereskedési hírre kaphat, ha a magyar nemzet buzdítandja. A felvirágzásnak egy örök forrását bírja Fiume a Recina folyó vizeibeni,melly képes akár száz iparintézetnek életet adni. Már is hirre kapott ’s nyereséges vállalatok az amerikai malom ’s angol módra készült papírgyár. Ezek példájára több ’s több gyárintézetek alapulandván előre látható Fiume szép jövője, melly csupa ipara által is függetleníthetné magát külföldi kedvezéstől. Természettől adott adományain kívül figyelmet érdemelnek azok, mellyeket mesterségesen szerzett magának ,ágas raktárai, alkalmatos hajógyárai, ’s a félórai távolságra fekvő martinsehizzai nagy vesztegintés . Hadi költség sőt véráldozat is, csak durva anyagi ösztön kövekezményei a terhes időkben; mert hiába a jövőben jónak , rosznak lehetősége rejlik ,s egy nyomorít töredéknek soha sincs elég ereje bizonytalanra kockáztatni jelen polgári létét. Nem anyagi áldozat egyedül, vagy főkép , hanem alkotmányos politikai nézetek egyenlősége, fejt ki nemzeti egységet. II. **) Örömmel üdvözöljük a t. értekező urat munkatársaink sorábant ’s óhajtva várjuk ígért fejtegetéseit, díszesül szolgálandókat. lapjainknak.z e . k. 778 tele. Jó és bő iható vize szinte egy elsőséget nyújt e városnak több más felett. Dús vidékének termékei *) ’s jó borai igen keresettek Megemlítendő a guarneroi szigetek kedvező közelsége, gazdag halászata, 's kifogyhatlan vadászata. Népsége már fiatal korában megszokván a munkát rettenthetlen hajóssá, 's szükség esetében bátor katonává képezi magát. Tudományosan műveit, előhaladt kereskedési hajókázása módot nyújt Magyarországnak a világ minden tengerparti vidékeivel egyenesen közlekedhetni. „Mindezen tekintetnél fogva mindenki első pillanatra átláthatja Fiume városának kereskedés- és ipartekintetbeni fontosságát, és mennyire emelkedhetnék, ha a magyar nemzet segédkezet akarna nyújtani olly vállalkozásban, mellynek egyedül van híjával, hogy jóllétét ’s nagyságát örökre megalapíthassa! Ez pedig, minek híjával ’s mire szüksége van, olly kikötő, melly mind saját, mind külföldi nagyobb hajóknak biztos menedékhelyet, ’s könnyű fel- ’s lerakodásra módot nyújtson. „Oly kikötő annál szükségesebb Fiumében, mert noha partvize a déli szél ellen fedve van a körülfekvő szigetek által, a délkeleti és délnyugati szelek mindazáltal igen veszedelmesen háborgatják néha a tengert, úgy hogy a hajók szerencsétlenség esetében a partvizen is törést szenvednek Egy itteni kikötő építésének feladata mindeddig a legnagyobb építészeti homályba volt burkolva, ’s fel nem oldatott érett tanulmány, alapos számítás, ’s az építészeti anyagok helyes ismeretének hiányában, miért is minden vállalkozási szellem elfojtatott. „Némelly tekintélyes, fiumei birtokosoktól egy kikötő tervezetével megbizatván, ’s a helybeli hatóságoktól is buzdíttatván, helyszínén tevém meg rajzaimat’s fölvetéseimet, mellyek következtében a vállalat létesíthetése 100,001 pge forintnyi költséget igényel. A legalkalmasb hely annak végbevitelére a halászgát, mellynek végső pontjától egyenes sarok alatt vitetnék a tengerbe 100 ölnyi töltés, melly a tervezett kikötőt képezné. A tér, mellyet e homlokgát körülzárna, mintegy 9500 négyszögölet tenne, hol ötven nagyobb hajó kényelmesen elférne, kisebb és partjáró hajókra még elégséges hely maradván. Szükség esetén ezen egyéb hely is nagyobb hajók befogadására fordíttathatnék. Ma pedig idővel a kereskedés terjedése nagyobb kikötőt tenne szükségessé, az könnyen volna elérhető, e homloktöltés aránylagos meghosszabbításával. Itt a hajók biztos menedékhelyet találnának a délkeleti, ’s délnyugati szelek tombolásai ellen, 100 ölnyi tag torka pedig könnyű ki- ’s bejárásra volna alkalmas északi széllel is, melly a hegyektől elzáratván nem fó épen egész erejével ezen pontra. Vizsgálódásom következtében bizonyos, hogy a tenger itteni mélysége szükség esetén még első rangú hadihajókra is elégséges volna. „A töltés első része, melly az apály színvonala alatt 16 lábnyi volna, alulról fölfelé nagyobbodó kövekből épülne, minthogy a tenger hánykodása felszínétől lefelé mindinkább gyöngül, és különösen itt Fiumében 12—15 lábnyi mélységben végkép elenyészik, miért is a töltés ezen részét fél egész hat köblábnyi kövekből lehetne építni, minek Fiume egész parthosszában bőven találtatnak. A töltés legalkalmabb alakja csonka gúlaalak volna külső sejt-oldallal. A töltés fölé elégséges cementum hydraulicum öntetnék, hogy lehetőleg simává válnék felülete, miszerint a földbe építendő másik töltés rész alkalmasb helyet találjon. Ezen a második rész építésére mind biztos süker, mind költség ’s idökimélés tekintetéből legczélszerűbb volna a görög szigettengeren fekvő Santorino szigetén találtató, ’s nem rég megismertetett vulkánföld. Cementum hydraulicum gyanánt használt ezen vulkánfölddel olly sükerdús kisérletek ’s építkezések történtek már Triesztben, részint általam részint Görber úr által, hogy tartóssága kétségtelen. Mészszel kevert illy vulkánföld, ’s különböző nagyságú kövekből kellene tehát a felső faltömegnek készülni, melly három lábnyira emelkednék az ésnap egyenkori dagár vonala fölött, ’s fölületén 15 lábnyi széles volna. Külső oldala lenne lejtő illy arányban 1: 4, belső oldala pedig függőleges a hajók könnyebb hozzáférhetése végett. Ezen belső oldalon volnának megerősítve a vasgyűrűk a hajók horgonyzására. Tíz ölnyi hosszú faszekrényekben tartatnék a cementféle tömeg, míg megkeményednék, mi rendszerint 12 nap alatt szokott megtörténni. „Ezen Santorino-féle töltés egy tömeget képezvén, 1200 köbölet tartalmazna, minek súlya 17,200, azaz mintegy 345 600 mázsát tenne. — E roppant súly egy szilárd, kemény és tengertől áthathatlan tömeggé forrasztva ama cementum által eléggé biztosítná a töltés fennállását a bár legdühösebb tengerhullámzás ellenében is. A leírt jelességek és hasznok,amikkel a santorinoi cementum kínálkozik, eléggé mutatják, mennyivel könnyebbült effféle vízi építkezések, létesítése az ujabb időkben lelt felfedezések ’s tudományos haladás által. ..Az összes költség, fiumei helybeli körülmények szerint fölvéve, mindent beleszámítva: Ю0 ezer pengő forintot tenne. Az egész munka pedig, minden lehető félbeszakítást ’s késedelmezést, még az időjárásiakat is ide értve, két és fél év múlva bevégeztethetnék. E szerint egy évre jetileg teendő költség 40 ezer pengő fíjnál több nem esnék, melly összeg az álladalomnak sem igen eshetnék terhére, még kevésbbé pedig Fiume városának az élvezendő hasznok tekintetéből.‘‘ Végleg tehát abban pontosul az előadás veleje, hogy a tervezett töltés megépíttetvén, az itteni vízmederben a mosszumon jövő hajók biztos menhelyet találnának a tenger rombolásai ellen, ’s benne Fiume csalhatlan eszközt birna, melly a kereskedés korlátolt helyzetéből ös kiemelje, mellyben most épen biztos és alkalmas kikötő hiányában tengni kénytelen! Egy száz ezer forint ,honfiak! Balzano ur, mint valódi szakember, lévén számítást helyszínen; illy *') Ezeket épen nem magasztalhatni, mert sziklás az többnyire,’s néhány kies völgyet kivéve, inkább kopárnak mondható. Szerit, csekély kiadással mennyit segíthetne a nemzet Fiuméjén?! Mi örömest elállónk Bainville úr nagyszerű tervétől, csakhogy költséges volta ne riassza viszsza a nemzetet; de biztos, tágas kikötő építésére megkívántaté e csekély összeget, mellyhez maga Fiume bizonyosan tetemesen volna kész járulni, igényelni a nemzettől saját érdekében is, tán nem mondathatik szerénytelenségnek? A nmlgy m. kir. udv. kamara a viravai vám- és harminczadszedői állomásra Böhm József uszoki vám- és harminczadszedőt alkalmazta. Arnold Ferencz orsovai harminczadhivatali árumázsáló f. é. oct. 5kén, és Dísztinger István, a nagy m. udv. kamránál igtató f. évi nov. ükén meghaláloztak. Nemzeti §%1п1шя. Hétfőn (oovember 27én) bérletfolyamban adatik : „Bátori Mária,“ eredeti opera 2 felvonásban. Irta Egressy Benjamin, zenéjét Erkel Ferencz. A czímszerepben Schodelné először fog föllépni. Nyomdahibák. A ,Világi legközelebb múlt (93 d.) számában 7701. közép hasábján 8d- sorban ,30 fit.1 h. olv. ,300 frt. — Ugyanott a 21 d. sorban ,öt millióból 1 h. olv. ,ötven millióból 1. — ’s a 34d. sorb. ,20 milliót helyett olv. ,50 milliót. Országgyűlési tudósítások. November 14-én. LXXik országos ülés a föRRnél (10 órakor) Olvastatott a KK és RR üzenete a bünt.törv.könyvi javaslatnak a büntettek ’s büntetésekrül szóló I része iránt. Legelső emelt szót horvátországi bán ősmga. Véleménye szerint, minthogy a határkatonaság a polgári hatóságnak van alávetve és e törvény életbe léptetése sok nehézséggel jár, a katonai a polgáritól elválasztandó lenne, és kívánja, hogy a büntető és börtönrendszer tárgyaltassék amannak meghatározása nélkül. Bán ő ninga ezen kivonatára egy nj gróf megjegyzé, minthogy annak elhatározása, mit a bán kíván, a dolog érdemét illeti, azt kikapva előlegesen tárgyalni nem lehet. De egy érd fölsp. a bán 5 ninga szavait akként magyarázá, hogy ő ninga is akarja most a börtönrendszer létesítését eszközölni, azonban miután a bűnt. törvénykönyvet nemcsak a polgári hatóságokra, hanem a véghelyekre is ki akarjuk terjeszteni, és e tárgy szövevényénél fogva a tanácskozást nehezítené, ő a véghatárnak bűnt, törvényileg elválasztatását kívánja. Horvátország követe után egy érd. gról szólott, ki ez indítványt annyival inkább nem tartja elfogadhatónak, mennyivel feltűnőbb a dolog állásának különbsége a RRk. és a namiiságú tábla előtt, miután a Fő-RRdek nem mint a t. RR. a magányrendszer általános kiterjesztését, hanem a rendszernek mintabörtön általi megpróbálását kívánják; mellynek folytában, miután e határozat által a FORR-ek a véghelyekre nézve még azon nehézségeket is elmellőzték, mellyek a rendszer általános kiterjesztése mellett a BR előtt állottak, e nehézségekre nem hivatkozhatunk; végre igen sajnosnak állítá ans gróf, hogy midőn a bűnt. eljárás ellen a gyakorlatot hozzák fel, most az elv ellen hoznak fel nehézségeket. — A FőRR. orszgbiró önmga azon megjegyzésében nyugodtak meg, hogy a főkérdés eldöntése a maga helyén úgy is előforduland ’s igy az most nem tárgyaltatható. — Ezután olvastatott IVik üzenete a KK és RRnek a mgos FeRRhez a magyar nyelv és nemzetiség ügyében, melly pontonkint olvastatván, e tárgyban is első szólott fel bány excellja, ’s az üzenet, „társországok és kapcsolt részek“ kitételbre tevén megjegyzést, megismerő hogy a „társországok“ kifejezés nem törvényes, ’s midőn horvát, tót, és dalmát ország jön elő, mindig a kapcsolt részek törvényes kitétele kerül elő. A „társországok“ kifejezésben erőt mások sem keresnek, ’s Horvátország követének azon ünnepélyes kijelentése után, hogy a kapcsolt részek a magyar koronához tartozván, a „társország“ kitétel nem törvényes, egy drávántuli megyei érd. főispán véleménye nyomán püspök 5 rmga szólott ’s azt mi törv.szetzi, ’s igy a „társországok“ helyett a ,,kapcsolt részek“ kifejezést nem ellenezvén, kívánja csak, hogy, mint a t.RR törvényes kifejezést igénylenek, úgy ne mellőzzék ők is ezt, ’s midőn horvát, tót, és dalmát országokról van szó, a kapcsolt részek közöl ne felejtsék ki a drávántuli 3 megyét, mellyet, mint látszik, Slorvátországtul el akarnak szakasztani, ’s állítják, hogy a magyar municipalitásokhoz tartoznak 's nem figyelnek azon körülményre, hogy e megyék is a báni tábla alatt állnak ’s hogy a tartományi gyülésre követeket is küldenek. — A FORR. az üzenet pontonkinti olvasását folytaták ’s a törvényezikknek a 2ik pontban felhívott G -a olvastatván fel, bán önmga itt is megjegyzé, hogy a Förlek múltkor a kapcsolt részek deákul beszélhetésére nézve biztosítást kerestek abban, miszerint a horvátok tetszésétül függjön deákul beszélni,s e 6 § szerkezete helyett mind a két félre kielégitő szerkezetet kíván. Mellynek folytában, a magyar nyelv ügyében múltkor is in-