Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-07-15 / 56. szám
56. PESTEN, 1813. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlije közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.VILÁG SZOMBAT*, julius 15. F.lőfizethetni helyben — Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögletén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kívül csak a cs. kir. fő-postahivatalnál Bécsben. Minden közlést a Világ szerkesztő-hivatalának” czim alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Vallási viszonyok IV. Fővárosi hírek ’s események. Kinevezések. Halálozás. Országgyűlési tudósítások jul. Idén országos ülés a t. A . ’s'RRnél (határozatok folytatása, nyilvánosság, szólás szabadság sat.)— Országos ülés a fő RRnél (Tárgya: a jul. ikén vallás dolgában kelt k. kir. válasz következtében válaszfelirati módosítás,’s ezzel kapcsolatos felírás.) Jul. ükén: országos ülés a fü RRnél.(Tárgya: A Vallás tárgyában érkezett k. kir. leirat iránti felirási javaslat.) Országgyűlési rövid közlés (a jul. 12. és 13kaifőrendi tábla üléséről.) Vidéki vegyes közlések: Zalában kilátás a leendő követválasztási gyűlésre. — Győri közgyűlés (követi jelentések s nevelés-ügy. Tűz.) — Szerémi közgyűlés (súrlódások a magyar nyelv miatt.) Szepesmegyei utasító közgyűlés. Szabolcsból (utasítást készítő küldöttség jegyzőkönyve; folyt.) Audiatur el altera pars. Borsodi nyilatkozat. Nagybritannia. (O’ Connell szájából egy szó hazánkról.— A fegyverelszedés bill . záradéka elfogadtatib. Spanyolországban a fölkelés alapoka a ,Times' és ,M. Chronicle' szerint. Repeallakoma Galwayben) Szerbia (Újvidéki levél: a legújabb szerb fejdelemválasztásra vonatkozó.) Spanyolország. (Mozgalmi körülmények, növekedő forrongás. — Pártütő szellem Espartero seregében. Meghasonlás a minisztériumban. A valenciai junta köz bocsánatot hirdet. Népiiség Barcelonában. Murcia, Santander, Logrono a fölkeléshez állanak. Az országró nagy szorongatásban Barcelonában ideigl. kormány alakul, ’s Espartero honvesztettnek nyilváníttatik.—Legújabb.) - Franezia ország. (Aumale hg megérkezik. Az 1841ki évi bevétel fölvetése. A küretkamrában szőnyegre kerül az avignonmarseillei vasút. Egyesületi és intézeti közlések: Magy. G. egyesület (a honi gyümölcstenyésztés érdekében.) — A pesti mü-egyesület részéről. — A pestmegyei gazdasági fiok-egyesület. Értekezés: Majorátusok (folytatás.) Hírlapi kalászok. Tárcza. Nemzeti dal. (történeti beszély). Ponori Thewrewk J. utazási naplójából töredékek. Hivatalos és magán hirdetések. Pest, julius 15. 1843. Vallási viszomyok. ív. A kath. egyháznak legtisztább szeretet-’s legnemesebb érzés szülte törekvése, mindenkit kebelébe híms befogadni, ’s a benlevőket megtartani. A szent hivatása legszebb működésinek tartja, felebarátját ’s az ingadozó hívőket megtartani azon egyházban, mellyet egyedül ismer ő el üdvözítőnk igaz egyházának, mellyben hite szerint lelkének üdvét legbiztosabban munkálhatja; ’s mivel ez egyház a kath. hit alapelveinek igazságáról ollyannyira meggyőződve van, hogy a tőle elszakadást csak a hitbeni járatlanságnak, ’s a kath. rendszer bal felfogásának tulajdonítja: innét azon gyöngédség-é s keresztény szeretettől indíttatván, mellyel tőle elszakadandó felebarátjának lelki üdve felől aggódik, örömest pártolt olly eljárást, melly a hitbeni oktatást könnyítette. És imnez egyedüli vallásos alapja a hathéti oktatásoknak.... ’S azért igen csalódnék, ki azt hinné, mintha a kath. egyház erőszakkal óhajtná lebilincseltetni a tőle elválni akarókat! Sajnálkozik ugyan minden más vallásra térőn, nem annyira azért, hogy általa a hívek száma fogy , hanem inkább ama lelki veszély miatt, mellynek, áttérése által, magát kiteszi. De ha a kath. hit igazságáról valaki kétkednék , kebelében lelki csöndét feltalálni nem akarná, vagy nem tudná, ezt nemcsak elbocsátja, de e felett a körülmények kivátata szerint, ha önkint ki nem lép, maga az egyház kizárja. A kath. egyház kezdetétől fogva az igazság legyőzhetlen erejével vitt, ’s ennek szárnyain felhatolt a világ urainak magas trónjáig ; a máglya emésztő lángjai, a hóhérok kínzásai, a pogány bölcsek minden tudományos erőködései, a háromszázados véres üldözések ki nem irthatták az istentől plántált magot, 's nem erőszakkal, nem fegyverekkel , hanem a mennyei tudomány egyszerű hirdetésével diadalmaskodott ellenem, 's az evangeliom égi fénye összeomlasztotta a sötétségrakta bálványokat! Ez egyház tehát, melly csak igazsága erejével csatolta magához az egész világot, lényegénél fogva akaratlanul senkit sem tartóztat. — Első zsengéjétől le jelenkorunkig számtalanok találkoztak, kik a kath. vallás szűz tanítását elferdítni, ’s benne szakadásokat gerjeszteni törekedtek. Ezeket , ha intésire az egyháznak nem hajlottak, sem kebeléből ki nem léptek, önmaga zárta ki. Majd minden zsinat tábláján olvashatni ollyak neveit, kiket az egyház, mint javíthatlanokat, ’s tévelygésükben megátalkodottakat, a hívők egyesületéből kizárt, következőleg mi senkit akarata ellen itt letartani nem kívánunk, sőt óhajtanak, vajha tisztulna egyházunk minden álkatholikustól, miután ezek nagyobb ártalmára vannak egyházunknak, mintha azon kívül lennének. Jelszava volt, ’s az ma is a kath. egyháznak, mit sz. Jeromos mondott: „Ecclesia volentes regit, non invitos.( Sokan azt vélik, ha az áttérés szabad leend, majd a kath. egyház hívei seregenkint tódulnak ki. — De mi ezt nem hiszszük, mert épen ott, hol legszabadabban térhetnek át, épen ott virágzik ’s terjed az mindinkább naponta. Ott Anglia, ott szabad Amerika, hol a hívek száma bámulatosan növekszik.*) Nem senkit,legyen az pap, vagy világi, tudós, vagy tudatlan, ur, vagy szegény, — senkit erőszakkal megtartani nem akarunk. De a mellett szent kötelességünknek tartjuk minden habozót tiszta tanítással megerősíteni, nehézségeit eloszlatni, előítéleteit megszüntetni, ’s a kath. hit és egyház igazságáról meggyőzni. Ezt nekünk meggyőződésünk sugalja , felebaráti szeretetünk javasolja, üdvözítőnk tanítása iránti mély tiszteletünk , 's az igazság lelke parancsolja. ’S ha a hathéti oktatás eltöröltetik is — ’s mi hogy eltöröltessék, már azért sem bánjuk, hogy igy a sok ellenünk táplált előítélet megczáfoltatik, a vallásos sérelmek másik bő forrása kiapasztatik; ’s mert a tapasztalás után tudjuk, mi ritka siker koszorúzta, főkép a polgári hatalom által fenyíték közbejöttével véghezvitt hathéti oktatásokat — ’s ha, mint mondók, megszünendik is a hathéti oktatás, meg nem fog azért szűnni a kath. papság kötelessége: a tanítás, minden erőtetés nélküli szellemi hatályos befolyással a tévelygőt ’s a hitben habozót megerősíteni, ’s az eltéréstől visszatartóztatni. Ez hivatása a hazánkbeli, — hivatása a világ bármelly részeibeni kath. papságnak, ’s erről le nem szabad neki mondani, hacsak hitelveit az igaz egyházról megtagadni nem akarja! "S igy a kath. hit lényeges ’s tiszta fogalmából merítve annak szellemét, épen nem félhet, a kath. egyház a hathéti oktatás eltörlése miatt; csak ő szellemileg működni, hivatását szent buzgalommal teljesíteni meg ne szűnjék; mert természetében alapszik az embernek, hogy tanítást, mellynek elfogadódására kényszerittetünk , ritkán fogadunk szivből el. — A hathéti tanítás, szokott körülményeiben, valami idegenítőt, ’s bizonyos kénytelenségi bélyeget visel magán , ’s igy már maga a tanítandónak szive egyelőre elfásul, 's elméje azon előítélettől fogul el, hogy nem nagy ereje ott az igazságnak, mellynek elfogadására erőtetes használtatni látszik. E mellett, az előbb a polgári hatóságnak, ’s ez által ő Felségének tett kijelentés, ’s majd az egész országban elhiresztelés után, többeket a szégyen tartóztat a megkezdett áttéréstől elállani. — Vallási szempontból indulva tehát ki, az eddig divatozott hathéti oktatás eltörlésével mit sem veszthetünk. Midőn illy őszintén nyilatkozunk a katholicismus alapelveiből a hathéti oktatás felől, azon édes reményt tápláljuk, hogy az igazság igazságot, a szeretet szeretetet, a méltányosság méltányosságot fog teremni. A kath. egyház a fentebb kifejtett elvek értelmében egykedvűen nem tekintheti híveinek kebelébeli kitéréseit; neki szent tisztje, minden szellemi erejével ezt gátolni, ’s igy joga is van saját körében kellőleg intézkedni, a polgári társaságnak pedig érdekében áll az egyháznak rendeleteit részéről pártolni, gyámolítani. Az áttéréseket mi rendszeresen a kath. hit nemtudásának, vagy legalább nem tökéletes tudásának, elfogultságnak, ’s néha megátalkodásnak is tulajdonítván; egyébként, a szivek és vesék vizsgálatát istenre bízván, egyes egyének felett ítéletet mondani nem akarunk. A tanítás egyedüli czélhoz vezető eszköz nézetünk szerint. Eltöröltetvén tehát a hathéti oktatás, óhajtanék, hogy polgárilag is erőteljes intézmények legszigorúbb kötelességgé tegyék a szülőknek : gyermekeiket a hitbeli oktatásokra a törvényben kijelölendő évekig beküldeni. Ekkint ha eltöröltetik is a hathéti oktatás, az elv ’s az alap mentve leend, ’s az egyházi rend buzgalmától fog függni , olly jó és alapos oktatást adni, 's ez által annyira megerősitni a hitben híveit, hogy az áttéréstől visszatartóztassanak a leghatalmasb erők a meggyőződés szellemi ereje által! ’S ezt minden vallást követőkre kiterjesztendőnek vélnők. Ha az eddig kifejtett eszmékhez a polgári szempontokat ragasztjuk, még inkább meggyőződünk a most követelt törvényes intézmények szükségéről. A *) Figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy mi az e tartományokbani vallásos mozgalmakat folyvást éber figyelemmel kisérjük. A VILÁG TÁRCZÁJA. Menihdi dal. Törtéveli feszély. 1833 ban a szolyvai fürdőt látogatom meg. Beregmegyének északi részén bérczektől körzött völgyben fekszik az, — negyed órai távolra a falutól, mellynek szalmafedetü rovatékos kunyhói közöl süvegidomban emelkedik a torony, zöldhalmon álló agg egyházhoz ragasztva. E vidék közel a lengyel határokhoz egészen idegenszerü, egymás fölé borzas béret borul, melly nyárban hullámzó lombtenger, közele , mint sziget szürkül a köszirt óriása, távolabb havas vállakkal fehérült a polinina még májusban is, ’s elkülönzi hazánkat Lengyelországtól. A bérczekröl alá lengedező szellő kedvesen mérsékli a nyár égető hevét, ’s ugyanazért e fürdőt számos vidéki látogatja, mellynek mind édes mind savanyú vize egyformán gyógyerejü. Megérkezésemkor leginkább ismerősek üdvözlenek.. . mi kedves viszonlátás! Mi vidékiek leginkább közvetett ismeretséggel dicsedhetünk, — mennyi megyei, mennyi családi bajok! ’s ha csak rész után, rész lovainkat nem akarjuk messzire hajtani, annyit tudunk egymás létéről, mint alvó güzü rókaszomszédjáról. Sz ...y barátom, ’s néhány érdekes nő ittléte felviditák első napjaimat, ’s ha tréfa és mulatság között tulüzött óráimat kiveszem, szellememnek is élek, melly sehol nem magasztosb, mint szép vidéken- Ezen napok elfolyta után ismét szenvedélyemre szoritkozom, mint bérczrel zuhanó folyam a völgy medrében, ’s vadászatban keresék élvet. A délutáni jég rekkenő volt. Fehér fellegrongyok úsztak a látkörön, melly a bérezormokon látszott nyugodni kifeszített ivének végtelen sátorával. A nap bucsusugarai foszlányokra törtek a lombfütűjén, ünnepélyesitve annak homálycsarnokát, mit ezer dal és álmos csermelymoraj élénkíte. Lábaim alatt száraz galyhulladék ropogott, szúró tövisbokrok aggatóztak belém, midőn töretlen ösvényen völgybül meredekre, és innen falegyenes szirteken kúsztam. Hirtelen megdördült felettem , — hosszan viszhangzó töredékben zúgott vissza a zsibbadt hang a völgyek mélyéből , mit a szírt nyögésekre halgatott. Sűrű átdatlan jelleg vonult pillanatnyi gyorsasággal nyugotról,—jöttét viharos szélvész kisérő , keringő hullámokra dagasztva a bérezlombot- Az eső előbb nagy cseppekben hullott, majd csatornabőséggel zuhogott elő. Czikázó villámok félig járt utat jelöltek a hirtelen sötét éjben, mit az elterjedt felhő áldatlanná szőtt. Galytól galyhoz fogaztam, a nyálkás szirten el-elsikamultak lábaim, ’s többször ingva függők zuborgó vizroham felett. Tapogatózásaim egy óra múlva szoros völgybe juttattak, testemben remegve pillanték körül, bódultságomban irányt tévesztve, eligazító jelek után kémiák- Lassú zörej hallatszott közel hozzám, mindinkább erősbüló neszszel, emberi árnyat vevék észre , hasonl az éji rémhez, mit álomkin varázsol a képzemény elé- Az alak mindinkább szem elé bontakozott a homályból,a fedetlen fején esőtől csapzott hosszuhaj elfedé arcza homlokrészét, bágyadt tekintete a földre sülyedt, biztos léptekkel haladva a vészes után- Kettőzött erővel kelt a természet lázadása, ég és föld veszélyre társultak, a szapora villámok tüze a bérek lángjával látszott egybegomolygani. Az idegent ez nem érdeklő, nyugodt elmélyedéséből mi sem zavaró föl, mindaddig, mig ólalomra kész fegyverrel kezemben megszólitam. Révedezve tekinte maga körül, mintegy kétkedve a hang valóságán , ’s midőn a kigyurt villámfénynél két lépés távolra volt tőlem , megállapodott. Barátom! szólltám meg olly nyelven, melly e vidéknek sajáta, nem lenne ön szives valamelly közel-lakba vezetni ? Az idegen e szavakra megrázkodott, hasonlag az idegláz borzongatásához, ’s mennyire kivehetém, gunymosoly czikázott ajka körül, — ’s szótlan bizalommal nyújtó kezét Sietősben, mint lehető vala, némán haladtunk a szűk völgyön keresztül. Ha villám gyűlt ki közelünkben, vagy ropogva dőlt a szélről lerombolt cser, az idegen arczát mindannyiszor titkos öröm ónozi el, honnan azt következtetem, hogy e lázvihar természeti gyönyörére szolgál. Illykor szemei a magasság vészörvényébe sülyedtek, benső óhajtással kutatva az elemek lángfegyvereit, mellyeknek látása engem titkos borzadásba hoz°ott.