Világ, 1911. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1911-03-31 / 76. szám

,s Péntek ,veszett legény, a magyar egek fényes álló­­i 8111323, Petőfi Sándor. Fa volt és villám fu­­­tott rajta keresztül, szélvész csavarta ki tö­vestül, eget-földet rázó mennydörgés döntötte le a hegyről a völgybe. ... És mire lassan, m­int a gyertyaszál,­­felfogyott, a szép Eugénia, tegnap, nyolcvan­­kétéves korában, még akkor, jelentéktelen matróna-korában is országra-világra tündöklő fényességgel vonta be az a lágy pillantás,­­amivel szerelmesen nézett rá kislánykorában ,az a legény: Petőfi Sándor. Florestan. Hajsza egy életunt után — Ugron Zoltán képviselő bejelentett ön­gyilkossága —■ A végzetes szándék oka : kártyaadósság — Budapest, március 30. Ugrón Zoltán munkapárti képviselő, a szé­­kelykeresztúri kerület követe, ma délelőtt benn- járt a Házban. Képviselőtársaival beszélgetett a folyosón és délben eltávozott a parlament épü­letéből. Most, késő éjszaka pedig még teljesen bizonytalanságban van mindenki afelől, hogy Ug­ron Zoltánnal mi történt. A fővárosban nyoma­­veszett a képviselőnek, még­pedig igen titokza­tos körülmények között. A kora délutáni órákban a miniszterelnöksé­­­gen megszólalt a telefon és Székelykeresztúrról távbeszélőn jelentkezett Ugrón Zoltánné. A kép­viselő neje bejelentette, hogy a férjétől különös táviratot kapott. Azt táviratozta, hogy ön­gyilkossá lesz. A kétségbeesett asszony zo­kogva beszélt a telefonba és kérte a miniszter­­elnökséget, lépjen közbe és ha még nem késő, aka­dályozzák meg a férjét az öngyilkosság végrehaj­tásában. A miniszterelnökség nyomban telefonozott a rendőrségnek és sürgős intézkedést kért. Körül­belül ugyanebben az időtájban történt, hogy gróf Lázár István országgyűlési képviselő megjelent a főkapitányság központi ügyeletén. A gróf, aki bizalmas barátja Ugrón Zoltánnak, levelet hozott magával. A levélben, amelyet délután kapott meg gróf Lázár, Ugrón Zoltán igen meleg hangon el­búcsúzik és bejelenti, hogy véget vet életének. Azt írta többek között, hogy az okokat ne kutas­sák, a család úgyis tisztában van mindennel­­és tudni fogja, hogy miért történt az öngyilkosság. Körülbelül ugyanilyen tartalmú levelet kapott Kál­lay Tamás országgyűlési képviselő is, aki szin­tén bizalmas barátja Ugrón Zoltánnak. Ugrón Zoltán a székelykeresztúri kerület or­szággyűlési képviselője. Unokatestvére az elhunyt Ugrón Gábornak. A nagynevű politikussal örökös hadilábon állott, mert míg az elhunyt ellenzéki ember volt, addig Ugrón Zoltán mindig a kor­mánypárthoz húzott. Apponyi idejében alkotmány­­párti képviselő volt. A koalíciós kormány idején felhagyott a politikával. Most, hogy az új válasz­tásoknál újból fellépett, a kerülete munkapárti programmal egyhangúlag választotta meg. Néhány héttel ezelőtt Ugron Zoltán a kép­viselőházban feltűnést keltő beszédet mondott. A reakciós tartalmú szónoklat nagy visszatetszést keltett a Ház minden oldalán, még a munkapárti képviselők körében is. Ő tette többek között ezt a nagyhangú kijelentést, hogy: — A parasztok egyenek füvet. Azóta a politikában nem is igen hallatott ma­­gáról Ugron Zoltán. A magánéletben ellenben annál többet beszéltek róla a képviselőtársai. Ugrón mintha megváltozott volna. Arcára sötét barázdá­kat szántott a gond és szemeiben állandóan va­lami nyughatatlanság lakozott az utóbbi napokban. — Bizonyosan bántja valami, — mondogat­ták a háta mögött barátai. Tegnap este Ugron Zoltán a Pannóniában va­csorázott nagyobb társasággal. Ma délelőtt benn volt a Házban, ahol körülbelül egy órahosszat tartózkodott, azután­­­eltűnt. A leveleket és távira­tokat, amelyekben öngyilkosságát bejelenti, való­színűleg azután írta meg és küldötte el, hogy a képviselőházban járt. A főkapitányság sürgősen intézkedett, hogy az öngyilkosságot megakadályozza. Három detektív indult útnak, hogy Ugrón holtan hollétét felde­rts V .­­ .... intse. Szállóbeli lakásán nem jelentkezett eddig az eltűnt képviselő és éjfélig még azt a nyomot sem tudták megtalálni a titkosrendőrök, amelynek alapján tudni lehetne, hogy merre vitt az útja. A detektívek tűvé tették érte egész Budapestet. Kikérdezték a nyomaveszett képviselő minden is­merősét, hogy nem látták-e valahol. A halálra szánt Ugron Zoltán, úgy látszik, már elbujdosott és, ha csak időközben vissza nem tért józan esze, már talán végzett is magával. A képviselő bará­tainak körében nagy megdöbbenést keltett az ön­­gyilkosság bejelentésének híre. Azt beszélik, hogy súlyos hátterű családi viszálykodás van a dolog­ban. Mint értesülünk, Ugrón Zoltán az édesanyjá­nak is bejelentette egy táviratban, hogy ön­gyilkossá lesz. Munkatársunk az év folyamán azt az értesü­lést nyerte, hogy Ugrón Zoltán nagy kártya­adósságok miatt tűnt el. Tagja volt az Or­szágos Kaszinónak és mint ilyen, esténként a zöld­­posztós asztal mellett ült. Az utóbbi napokban jelentékeny összegeket vesztett és kártyaadósságba keveredett. Partnereinek nagy összegekkel tarto­zott. Minthogy Ugronnak magának vagyona nin­csen, mert a birtok és pénz a feleségéé és hozzá­tartozóié, otthonról akart pénzt előteremteni. Azt mondják, hogy két nappal ezelőtt Ugrón hirtelen hazautazott. Bizonyos tehát, hogy otthon volt és a családjától akart pénzt kérni kártyaadósságai­­nak rendezésére. Az utazás valószínűleg ered­ménytelenül járt, Ugrón nem kapott pénzt és ez keserítette el annyira, hogy öngyilkosságra szánta magát. Ezért is írta barátainak búcsúzó levelében, hogy öngyilkossága okát ne kutassák, mert a csa­ládja úgyis tudni fogja, hogy miért történt. Ugron Zoltán híres, de szerencsétlen kártya­­játékos volt. Legendákat mesélnek rengeteg kár­tya­ veszteségeiről. Két évvel ezelőtt egy összegben százhúszezer koronát veszített a kártyaasztalnál. Kártyaveszteségei olyan súlyos adósságokba dön­töttek, hogy mintegy kilencszáz holdra terjedő bir­toka harmadik helyen is nagy összeggel volt meg­terhelve. Kedden este Ugrón az Országos Kaszi­nóba ment, ahol már akkor sok képviselő volt együtt. Leültek a kártyaasztalokhoz és huszon­egyest játszottak a leghazárdabb mér­tékben. Ugrón Zoltán volt a szenvedélyes kártya­partik főszereplője. A­­ képviselők kedden estétől szerdán hajnalig egyfolytában kártyáztak. Közöttük Ugron Zoltán is, a­ki ezúttal is olyan szerencsét­lenül játszott, hogy mire a kártyaasztaltól föl­kelt, nemcsak egész birtoka úszott el, hanem még azonfelül is mintegy félmillió ko­rona adósságot csinált, amelyet a kaszinó­­szabályok szerint huszonnégy órán belül kellett volna megfizetnie. Erre azonban Ugrón nem volt képes és bizonyos, hogy innen ered végzetes el­határozása. Valószínű, hogy ma reggel korán kelt föl, elment sétálni s eközben küldötte szét az ön­­gyilkosságát bejelentő levelet és táviratokat. Éjjeli egy óráig a detektívek hiába kutattak az eltűnt képviselő után. A keresést ekkor be is szüntette a rendőrség, mert értesítést kapott Ugrón Margittól, Ugrón Zoltán nővérétől, hogy az életunt képviselő neki is írt levelet, amelyben bejelenti, hogy a Dunába ugrik. Köröző­ levelet adtak ki, amelyet holnap megküldenek az összes környékbeli helységekbe is, amelyben közüik a ha­tóságokkal, hogy ha az eltűnt képviselőre ráakad­nának, beszéljék le öngyilkossági szándékáról és hozzák a fővárosba. Ugron Zoltán családja holnap reggel Budapestre érkezik. Éjjeli egy óra után megjelent a rendőrségen S­z­o­­­k­a Kálmán országgyűlési képviselő és el­mondotta, hogy Ugrón Zoltán fél egykor meg­jelent­­az «Angol királynő» szállóban lévő lakásán. A portás beengedte, Ugrón föl­ment a szobájába, minthogy azonban a portás látta az est folyamán azt a Lázas érdeklődést, amelylyel a képviselőt barátai keresték, rosszat sejtett, föl­szaladt az ugyanezen szállóban lakó K­á­ll­a­y Ta­más képviselő szobájába. Kállay már aludt, a por­tás azonban felköltötte és közölte vele, hogy Ugrón hazajött. Kállay gyorsan magára kapkodta a ru­háit és bement Ugrón szobájába, de a szoba akkor már üres volt. A portás lent elmondotta, hogy­­ Ugrón épp most ment el a D­unap­art irányában. Ekkor érkezett meg a szállóhoz gróf Láz­ár István képviselő is és igy ketten indul­tak Ugrón Zoltán keresésére. Szojka Kálmán bejelentésére a rendőrség öt detektívet küldött ki, akik a Dunaparton kutattak Ugrón Zoltán után. Lapunk zártáig, reggel há­rom óráig azonban meddő maradt a kutatás, nem akadtak Ugrón Zoltán nyomára. ____ I lv x__& _ 1911. március 31. 7 HB3EK Ébred a kolera Gyanús beteg Lábatlanban Amit előre jósoltunk és amitől félni le­hetett, — úgy mutatja egy izgalmas eset — itt van, megérkezett: a tavasz jöttével ébred Magyarországon a kolera. Egyelőre egy gya­nús megbetegedésről van szó, amely Eszter­­gom megyében történt, Lábatlan község­ben, a vasúti pályán, ahol — amint értesülé­sünk szól — koleragyanús körülmé­nyek között összeesett egy vas­úti munkás. Lábatlan szomszédja Nyerges­­újfalunak, ahol az őszi kolerás járvány alkal­mával halál és több megbetegedés történt és ami még fontosabb, közel esik a Dunához, amelynek vizéről megállapították hivatalosan is, hogy a kolerabacillusok melegágya , úgy látszik, a végződő tél nem pusztította ki a Duna vizéből a fenyegető veszedelem csiráit. A lábatlani koleragyanús beteg esete még nincs földerítve, aggodalomra nincs ok, de arra mindenesetre éppen jókor jövő figyel­meztetés, hogy a magyar hatóságok, amelyek oly nehezen és kelletlenül igyekeztek az ősz­szel útját állani a veszedelemnek, a kolera­­járvány feltámadásának eshetőségére már most megtegyék intézkedéseiket. A lábatlani gyanús esetről a következő tu­dósítást­ kaptuk-Esztergom, március 30. (Saját tudósítónktól.) Március 29-én délben riadalom támadt, Lábatlanban a vas­úti pályán. Csur­gai János negyvenesztendős, ebedi illetőségű vasúti pályamunkás hirte­len összeesett. Csurgai megbetegedése olyan gyanús volt, hogy az esetről értesítették dr. Huszár Gyula járásorvost, dr. Seyler Emil vármegyei főorvost, továbbá P­­­s­u­t­h Kálmán esztergomi főszolgabírót. Az orvosi bizottság még aznap kiszállt Esztergomból a helyszínére és megállapították, hogy Csur­gai János koleragyanús körülmé­nyek között betegedett meg. A be­teg, vallomása szerint, Dunavizet ivott. Az orvosok Csurgai váladékát felküldötték az állami bakteriológiai intézetnek, megvizsgálás végett. Pisuth Kálmán esztergomi főszolgabíró kiszállott Lábatlanban és a beteget elkülöní­tette, a pályatesten vele együtt dolgozó mun­kásokat csendőri őrizet alá vette. Lábatlan község közvetlen a Duna mellett fekszik. Tíz percnyire Nyergesújfalutól, ahol az őszszel súlyos kolerás esetek fordultak elő és egy órányira Esztergomtól. Az esztergomi állomáson, ahol az éjszaka folyamán telefonon érdeklődtünk, az állomási vezetőség mit sem tud a lábatlani pályatesten történt koleragyanús megbetegedésről. NAPIREND. Péntek, március 31. — Rom. kath.: Amosz pr. — Prot.-­ Noémi. — Görög-orosz, március 18. Ciril pk. — Zsidó: Nizan 2. — A nap két reggel 1­ óra 45 perckor, nyugszik délután 6 óra 26 perckor. — A hold két reggel 6 óra 20 perckor, nyugszik este 7 óra 45 perckor. — A kereskedelemügyi mi­niszter fogad délután 4 órakor. — A kereske­delemügyi államtitkár fogad délben 12—2-ig. — A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. — A Petőfi ház (Bajza­ utca 21. szám), nyitva 10- től d. u. 2-ig. Belépődíj kedd kivételével 1 ko­rona. — A Háziipari Szövetség kiállítása (Kigyó-tér 1. szám alatt). Nyitva egész nap. Belépődíj nincsen. — Nyitva lé­vő múzeumok: Nemzeti Múzeum régi képtára 9—2-ig. — Iparművészeti Múzeum 9—1-ig. — Közlekedési Múzeum 9—6-ig. — Mezőgazda­­sági Múzeum délelőtt 10-től délután 1 óráig.­­ — Techno­lógiai Iparmúzeum délelőtt 9—1-ig és délután 6— 8-ig. — Nyitvalévő könyvtárak: Akadémiai könyvtár 3—7-ig. — A Technológiai Iparmúzeum nyil­vános műszaki könyvtára szombat kivételével köznapon szerdán és pénteken este 6—8-ig van nyitva. — Egye­­temi könyvtár 9—6-ig, — Fővárosi könyvtár ,9—2-ig.? *

Next