Világ, 1911. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-31 / 76. szám
13 1911. március 31. VILÁG Elzászlotharingia alkotmánya Berlin, március 30. Az elzász-lotaringiai alkotmánytörvényt előkészítő tárgyalásra kiküldött birodalomügyűlési bizottság ma megkezdte a második kamarába való választásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásit. A kormány javaslatát 14 szavazattal 13 ellen elvetették. Bethmann-Hollweg a leszerelésről Berlin, március 30. A birodalmi gyűlés maiülésén a szövetségtanácsi asztalnál Bethmann- Bollwegg birodalmi kancellár és számos miniszter ül. Elsősorban az állami alkalmazottiak fizetésének a katonai javaslat folytán szükségessé vált kiegészítésére vonatkozó törvényt második ,és harmadik olvasásban elfogadják. A birodalmi kancellária költségvetésének tárgyalásánál Spahn (centrumpárti) kifejti, hogy a birodalmi kancellár 1910. december 10-én behatóan beszélt a külpolitikai helyzetről. Az osztrákmagyar külügyminiszter fejtegetései után fel szabad tennünk, hogy a hármas szövetség szilárd alapokon nyugszik. Ezután érinti Schlichting alezredes meggyilkolását és hangsúlyozza a berlini és pétervázi kabinet közti barátságos viszonyt. Érinti a döntőbírósági és leszerelési kérdést és Sir Eduard Grey beszédét, amelyet semmiesetre sem volna szabad figyelmen kívül hagyni. Gróf Kantz (konzervatív) kijelenti, hogyezekben a napokban tekintetünket a barátságos olasz királyságra irányítjuk, amelynek fejlődésében barátságosan részt veszünk. Scheidemann (szociáldemokrata) kijelenti, hogy a szociáldemokratáka háborút őrültségnek tartják. A kettős szövetség gyöngült, az Ausztria- Magyarországgal való szövetség erősbödött. A lefegyverzés dolgában végre meg kell tenni a kezdő lépést. Basserman (nemzeti liberális) és Wierner (haladó néppárti) után Bethraam-Hofweg kancellár szólalt föl. A leszerelés kérdésében eddig még nem merült fel részletes javaslat, amelynek alapján komoly tárgyalások indulhattak volna. A JiangUlakok, amelyekből ma még háború keletkezhetik, ellentétekben gyökereznek, amelyeket a népek érzésvilága fejez ki és ez érzések, sajnos, könnyen befolyásolhatók, különösen a sajtó üzelmei által. Mielőtt a leszerelésre vonatkozó nemzetközi megegyezés létre jöhetne, a különböző állások rangjánaka rendjét kellene megállapítani. Az ebben való közreműködést kénytelen volnék megtagadni. Anglia meg van győződve arról, hogy oly tengeri haderőre van szüksége, mely minden kombinációnak felette áll. Ehhez feltétlenül joga van.•De egészen más volna a helyzet, ha ily igényt akarna a nemzetközi egyezmény alapjává tenni. Képzeljék el, hogy ily kongresszus Németországot utasítaná, hogy hadseregét csökkentse 100.000 emberrel és hogy ennek következtében ki kellene számítani, hogy a többi államok mennyivel csökkentsék hadseregüket. A nemzetközi leszerelés minden kísérlete az az ellenőrzés kérdésén fenekült meg, mely teljesen keresztülvihetetlen addig, amíg az emberekemberek és az államok államok. A döntőbíróságot illetőleg a német kormány teljes rokonszenvvel fogadja azt a gondolatot, hogy információk bizalmas kicserélése révén a bíróság járuljon hozzá két nép hangulatának megenyhítéséhez. A német kormány nem ellenzi a döntőbírósági szerződések gondolatát, amit a már eddig megkötött szerződések is bizonyítanak. Kiderleni Waechter államtitkár kifejti, hogy ami az új portugál köztársaság elismerését illeti, e tekintetben a hatalmak tárgyaltak egymás között ,és együttes eljárást határoztak el. A formális elismerés csak akkor történhetik meg, ha a köztársaságot saját parlamentje vagy nemzetgyűlése elismerte. Gróf Morawsky lengyel pártjának határozati javaslatát indokolja amely a Németországban lakó idegenek viszonyainak rendezésére vonatkozik. Ekh or f haladó néppárti döntőbírósági szerződések megkötése tárgyában nyújt be határozati javaslatot, a tárgyalást holnapfolytatják... v Gyilkossággal vádolt belügyminiszter Belgrád, március 30. (Saját tudósítónktól.) A skupstinának mozgalmas ülése van ma. Bibarac interpellációját tárgyalják Novakovics Milán és Maxim szerb tisztek meggyilkolása ügyében. Az ó-radikálisok most is Petrovics akkori belügyminisztert vádolják, hogy ő ölette meg a rendőrség fogházában a Novakovics-testvéreket s követelik, hogy Petrovicsot állítsák külön állami törvényszék elé, viszont a többi párt a rendes bíróságot tartja illetékesnek, mert az előnyomozást is a törvényszék végezte s akkor bebizonyosodott, hogy Petrovics egyenesen parancsot adott a két Novakovics meggyilkolására. Többek felszólalása után Protics pénzügyminiszter kifejti, hogy a kormány nem hajlandó vádat emelni, mert meg van győződve, hogy Petrovics ártatlan. Ha a skupstinának más a véleménye, úgy határozza el a vád alá helyezést. Ezután többek felszólalása után a tárgyalás folytatását estére halasztották. Az esti ülésen, amelyen Petrovics volt belügyminiszter is részt vett, aki erélyesen visszautasította az ellene emelt vádakat, nagy többséggel elfogadták a kormány által elfogadott napirendet, amely jóváhagyja a kormány azon elhatározását, hogy Petrovics ellen nem emel vádat, egyidejűleg azonban hangsúlyozza, hogy a parlamentnek joga van e kérdés felett dönteni. Milovanovics külügyminiszter és gróf Forgách osztrák-magyar követ ma írták alá az Ausztria- Magyarország és Szerbia között létrejött konzuli konvenciót, valamint a bűnösök kiadására vonatkozó megegyezést. Közgazdasági táviratok London, március 30. Krt/Mazsde. Zárlat. Angol conzolok 81.*/1. Japán járadék 93.V2. 4 száz. magyar arany járadék 94.—. Feszámitolási kamatláb ?.Vs Olasz járadék 102.—. Bécsi váltóár —.—. East Rand 481.—. Randmines 787.—. 4°/6-os rúpia 64.8/8. Spanyol járadék 964/2. Canada Pacific vasut 231.VI. Déli vasút 4.5/8. Ezüst 240/18. Chartered 159.—, Randlentein 218.—, De Beers 16.S/R. Az irányzat nyugodt. New-York, márc. 30. Zártai. Búza szilárd, helyben 93.Vs cent (8.61 kor.), májusra 944/2 cent (8.71 korona), júliusra 94.3/a cent (8.70 K.), szept.-re —.— cent ( —.— K.), dec.-re —.— cent (—.— K.). — Tengeri szilárd, májusra 55.Vt cent (5.39 K.), júliusra 56.Va cent (5.59 K.), szept.-re —.— cent (—.— K.). --Liszt helyben 3.60. Gabona szállítási dija Liverpoolba l.f/1 cent, (0.63). Newyork, március 30. Terménytőzsde: Gyapot Newyorkban 14.45, áprilisra 14.33, júniusra 14.43. NewOrleansban 144/2. Csikágó, március 30 Gabonatőzsde. Zárlat. Búza szilárd, májusra 86.1 K. (8.5), júl.-ra 87.8/4 K (8.05). — Tengeri szilárd, májusra 45.3/4 K (4.51). Csikágó, március 30. Terménytőzsde. Zsír, májusra 9 42, júliusra 9 40 Szalonna short clear 9,18. Sertéshus májusra 17.40. Magdeburg, március 30. Cukorüzlet nyugodt. 88 fokos nyerscukor 9 90—9.97V2, 75 fokos —.-----.— . őrölt finonyitvány csendes , hordóval 20.-----204/4 . őrölt elsőrendű melisz 19.V2—19.8/2 A határidőpiac állandó, márciusra 10.30. áprilisra 10.37. májusra 10.42. augusztusra 10.57. október—decemberre 9.80. Prága, március 30. Nyerscukor helyben és Aussigból szállítva nyugodt. Készáru 23.75 korona. Időjárás: szép. A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása: Mol tegnap i KQICRtm és PARIS frank frank frank Baza márciusra________.. _ — — 16.05 26.45 j —0.40 „ áprilisra________________________ 26.45 26.65 j —0.20 „ május—júniusra ... ______________ 26.60 26.70 i —0.10 „ május—augusztusra______________ 26.10 26.20 j —0.10 Rozs márciusra —__— — — — — — 17.15 17.15 — „ áprilisra — — — — — — — 16.75 16.75 —.— „ mápis—júniusra........„• — — — — 17.25 17.25 —.— „ május—augusztusra— — — —— 17.25 17.25 —.— tiszt márciusra — — — — — — — 34.75 84.75 —.— áprilisra... — ,______— — — — 84 80 84.93 —.— , május—júniusra —__— — — — 34.85 34.93 —0.05 május-augusztusra___— — — ... 34.85 34.90 —0.05 BERLIN márka márka márka Búza májusra — — — — —--------— 199.60 200.60 — 1.— júliusra — — — — — — — — — 198.25 199.5 —1.— Rozs májusra— — — — — — — — — 152.75 153.25 — 0.50 „ júliusra— — — — — — — — — 156.75 157.25 —0.50 Zab májusra — — — — — — — — I&C,— . — —.— „ júliusra — —-----------------— — — —»— 158.50 —.— NEW-YORK I cent cent con* Búza helyben — — — — — —--------I 93.50 93.75 —0.25 , májusra (1911)________________________ 94.50 93.75 -1 0.75 n júliusra . .... _ — — — —*— 1 94.38 93.50 +0.88 Tengeri májusra (1911)— — — — — — 1 '14.50 54.75 —.— júliusra ..._________ _ ... ... j 50 50 56.38 —0.5 CSIKÁGÓ cent cont cent 3-;za májusra... — —---------------------- — í 80.§8 86 13 +'-'.75 „ júliusra___ m ,_____ -r- — — Sí".38 S6 SS +0 50 Tengeri májusra ... — — — — — — j 45.75 45.50 +0.25 V. • jUUUAA a- -- — ~ - 1) Péntek P A költő szerelme * Milyen nagy dolog lehetett a negyvenes években ünnepelt szépségnek lenni! Úgy látszik, a negyvenes évek magyar urainak mai gyermekei között is nagy dolog lehet; az a lovagiasságból és hárem tartó észjárásból öszszerakott hódolás a puszta szépség előtt, az még most se pusztult ki onnan, ahol lelkesedéssel hálóznak és tűzzel udvarolnak a délceg ifjak. Még keringenek egymás körül az úri állapot kis csillagai, de a nevezetes és kívánatos dolgok, a messzehallatszó hangok, a messze ragyogó világosságok kiköltöztek az ő körükből. Oda, ahol még mindig ragyog, de már más világosságok ragyogják túl a szép lányok szépségét. Dr és váry Eugénia még a negyvenes évek magyar úri társadalmában volt ünnepelt szépség. Az ő portájuk előtt pattogtatták legszebben az ostort és vágták ki a legszebb nyolcast a négy lóval kucsirozó daliák. Neki mondták a legkacskaringósabb bókokat, előtte hódoltak a legepedőbb vallomásokkal, az ő kezéért fogadkoztak a legnagyobb nagyotmondásokkal. Fürdött az ünneplésben, tudta, hogy szép és hogy az ünneplés a szépségének szól. Ugye, el tudjuk képzelni, milyen lehetett az élete Olcsváry Eugéniának, a negyvenes évek ünnepelt szépségének ? Ebben az életben nem minden volt harmonikus, sima, csillogó. Miközben a csinos urfiak hajmeresztő virtuskodással hódoltak a szép lánynak, egyszerre csak megjelent egy csontosarcú, kevés virtusú, sovány legény és amikor két szúrós szemét ráemelte a ház kisasszonyára, valami parasztos lágyság volt rá nézésében, valami alázatosság, ami igen roszszul illett neki, mert máskülönben nem volt hódoló természet. Fiatal legény volt még, paraszti sorból származott, nem is igen próbálta eltanulni az úri erkölcsöket, de bejárása volt az úri házba, mert verseket irt, a borospohárról, a szent hazáról, a szép lányokról. Verseket irt, nemzeti nyelvünket művelte, költő volt. Sándor volt a neve, Petőfi Sándor. Az olyan költőfélékek nagyon gyuladós a szíve, meg l aztán nagyon szép is volt a kisasszony: Petőfi Sándor beleszeretett Olcsváry Eugéniába. De a kisasszony, aki válogathatott hét vármegye java urfiában, nem jó szívvel fogadta a darabos modorú legény hódolását. Hizelgett neki, hogyne hizelgett volna, hogy milyen puhán tudta nézni az a szúrósszemű legény... De nem szerette Petőfi Sándort, mit is szeretett volna rajta ? » A poétaember szerelme nem is bizonyult elég igazinak, mert aztán megint csak máshoz kezdte írni a verseket és el is vett egy másik lányt, aki meghozta azt az áldozatot nemzeti költészetünk oltárán, hogy hozzáment a rendetlen hajlandóságú költőhöz, aki, az igaz, a nemzet nagyjainak társaságába került addigra és szinte úri állapotban élt. A honleány áldozata túlságosan nagy volt; a poéta nem értette meg az ő minden finomságait, még a káromkodásról se tudott letenni egészen és amikor jöttek a nagy kavarodások, mindenféle zavaros népség közé ment és kikezdett még az álladalom hatalmánal is. Mert bizony aztán elkövetkezett a nagy kavarodás is és egy esős márciusi délelőtt föllázadtak a rend ellen az emberek pusztán azért, hogy kinyomtathassanak egy verset, amely azzal kezdődött, hogy «Talpra magyar !»... Petőfi Sándor írta azt a verset és amikor aztán végképpen odalett minden rendes állapot, akkor beledobta magát a háborús veszedelembe és nem nyugodott, Sámig egyszer csak ott nem veszett, messze Erdélyországban, keserű gyászba borítván ifjú feleségét. Mikor aztán elkövetkezett a nagy sötétség, egyszerre csak kiderült, hogy azok a versek, amiket a darabos modorú, rendetlen életű fiatalember irt, magukban úgy tudnak világítani, mint az egész hadsereg minden kardjának villanása, ágyuk tüzének minden lobbanása együttvéve. Az egész országnak minden fényessége már csak azokban a nyomtatott írásokban volt, amiket a virtuszalatt legények ittak, legfőképpen pedig az az eW