Világ, 1911. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1911-06-01 / 128. szám
4 1911. június 1. VILÁG I ... „ ......... ................• •A verebek *— A képviselőház ülése — Budapest, május 31. Jia' tegnapi villám négy szegény kis verebet ölt meg, amelyek a parlament kupoláján gubbaszkodtak. A' villám b'lamálta magát. Egy fejedelmi házat, a parlamentet akarta sujitani és ime, mindössze négy verebet tudott csak megölni. A verebeket szépen bekaparták az óriás palota egyik Udvarának földjébe te ma már senki sem beszélt róluk, fel nem mutatja sírjukat s a hálátlan emberek emléke nem virraszt fölötte. Ez a veréb a magyar liberalizmus,amelyről egykor azt hitték, hogy büszke sas, ide amelyről kiderült, hogy az eső elől a parlament egyik zugába menekül. A klerikális villámok pedig egyre cikkáznak. Az ember azt hinné, hogy a világot gyújtják föl s lángba borítanak mindent. De nem. Mindössze az amúgy is sovány liberális „verebét gyilkolják „halálra. * A liberalizmus verebét már halottnak hirdették, amikor hirtelen Andrássy Gyula lépegetett végig a folyosón. A szónokok fekete zsákot,se és csikós nadrágja volt rajta s mindenki tudta, hogy fölszólalni készül. •I —• Hátha föl tudja támasztani még egyszer a liberalizmus villámsujtotta verebét. ’ De Andrássy Gyula nem jutott ma szóhoz. A szónokok fekete tábláján hosszú sor név van fölirva s Andrássy előtt Neugeboren Emil, Bakonyi Samu és Béla Henriké még alszó. Neugeboren már beszél is odabenn s a kultúra egyik’ legnagyobb" ellenségéről, az alkoholról beszél. A nagy téma nem sok embertérdekel. A kongregáció és erkölcse fontosabb’ mindenkinek, mint apálinka, kérdése, holott a magyar politikának ez az alapja. — Veszedelmes ember ez a Neugeboren, !— magyarázzák a folyosón.—A pálinka ellen mer szót emelni, a szent és finom pálinka feljen, amely nélkül nincs választás, nincs parlament, nincs semmi ezen a világon. — Úgy van, — mondták helyeselve. — Ez a Neugeboren egy forradalmár. És igy Neugeborennek nem volt nagyszámú hallgatója. Az urak a folyosón szivarozgattak, a békéscsabai pálinkáról beszélgettek s kíváncsian vették körül Markos pátert, aki Szegheő pártjának főkortese a választáson s most azért jött, hogy segítségetvigyen számára. Megtagadták a segítséget, pedig nagyon erősen fogadkozott, hogy az ő jelöltje fog győzni. Mialatt Markos igy biztatta önmagát, kemény kifakadások hallatszottak a székesfehérvári események miatt s a Justh-párton elkeseredetten tiltakoztak az ellen, hogy most már a klerikális szervezetek a népgyűléseket is betiltják. Interpellálni is fognak miatta. A teremben ezalatt Bakonyi Samu állt föl szólásra s nyugodt hangon kezdte polémiáját Rakovszky Istvánnal, amelyet nagy Szerencsével, meg több l okossággal vezetett végig. A beszéd polemikus részét az uji egyetem kérdéséről szóló fejtegetések követték. Bakonyi Debreczen számára kérte a harmadik főiskolát s ügyesen sorolta föl azokat az érveket, amelyek Debreczen mellett szólnak. Beszédének gerincét a zsidó hitfelekezet ügyeinek tárgyalása alkotta s a színtiszta, előkelő elmére valló liberalizmus alapján fejtette ki ebbeli álláspontját. Szavait, Bánffy ,temetésére célozva, igy fejezte be: (' — Láttuk a minap, mily szépen tudunktemetni. Csak az élet parancsoló követeléseivel szemben szakadozunk, pártokra* ; / Ak,1 A baloldal tapsolt, de ebbe a tapsba azonnal belecsattant az egész jobboldal éljenzése is, az egész Ház megmozdult s mindenki melegen gratulált Bakonyinak. A kultuszminiszter percekig szorongatta a szónoki kezét és Székely Ferenc is sietett kifejezni gratulációját. A nagy sikert irigyelte-e meg Béla Henrik, aki a következő szónoka volt, vagy elszólta-e magát, nem tudjuk, de azzal kezdte beszédét, hogy tapintatlansággal vádolta meg Kelemen Samut múltkori beszédéért s rögtön utána ezt a finomságot mondta ki, Gladstonehoz illő komolysággal. — Kelemen Samu ehhez a beszédhez nem jól választotta meg az apját. Az emberek kellemetlenül érezték magukat, fölálltak s a folyosóra mentek tréfálni. Valaki ezt mondta: — Furcsa, ha már az emberek apját is belevonják a vitába. — De milyen furcsa, — felelte a másik. — Hiszen az ember legfölebb a keresztapját választhatja ki jól. Az ülés végén Polónyi Dezső a Margitsziget helytelen adminisztrációja, Batthyány Tivadar pedig a hunyad megyei törvénysértés miatt interpellált. Holnap Andrássy fog beszélni. Vájjon a liberalizmus sovány verebén fog-e segíteni tudni? Az ülés kezdete Vali órakor Kabos Ferenc alelnök az ülést megnyitja. A tegnapi ülés jegyzőkönyvét ellenvetés nélkül hitelesítik. Elnök bemutatja Sándor János képviselő levelét, amelyben négyheti szabadságot kér. A Ház a szabadságot megadja. Az indítványkönyvben egy bejegyzés van, Rakovszky Istváné az 1901:XXIV. t.c. módosítása tárgyában. Elnök javasolja, hogy az indítvány megokolása a június 20-iki ülés első tárgyául - tűzessék ki-A Ház ekként határoz................**• Két interpelláció van bejegyezve és pedig Poónyi Dezsőé a Margitsziget helytelen adminisztrációja miatt és gróf Batthyány Tivadaré Hunyadmegye kérvényezési jogának megsértése miatt. Az interpellációk előterjesztésére fél kettőkor térnek át. Következik a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Neugeboren Emil képviselő az alkohol elleni küzdelem érdekében szólal fel és dicsérettel emlékezik meg a kultuszminisztérium arról a munkásságáról, hogy a népet igyekszik felvilágosítani az alkohol okozta bajokról és veszedelmekről. A Good Templar-rend a legbátrabb harcosa e mozgalommal,, s aminiszter jóindulatába ajánlja ezt az egyesületet, amely a teljes abstinenciáért küzd. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés jobbfelől.) (Bakonyi beszéde) Bakonyi Samu: A vita keretében oly témák merültek fel, amelyekről még nem tudjuk, vájjon mérgező avagy üdvös hatásuk lesz-e? Nem hagyhatja szó nélkül Rakovszky István beszédét, akinek szavait izzó szenvedély irányította. Visszautasítja azt a túlzó kritikát, amelylyel a néppárt szónoka a «destruktív» irányzatokról beszélt. Helytelenig, hogy Rakovszky az egyik képviselőnek, — akivel polemizált — a vallását tette szóvá. Ezt nem lehet megengedni, mert itt senki sem beszélhet, mint zsidó vagy keresztény. (Helyeslés.) Itt mindenki a nemzet képviselője s nem a felekezetének’... Rakovszky István: Tehát felekezetnélküliség. Bakonyi Samu:. Konstatálja, hogy a vallási kérdések felvetése által támadt viszálykodásokat már Széchenyi István is elítélte. Ezt ajánlja Rakovszky figyelmébe. Rakovszky István: Úgy látszik, nagyon fájt az, amit mondtam. Bakonyi Samu: Kijelenti, hogy neki még akkor sem fájt volna, ha őt érte volna a támadás, mert ő tudt magának elégtételt szerezni, amit a képviselő úr már tapasztalhatott. (Derültség. Mozgás.) Felekezeti szempontból az országban nem lehet puskaporosnak tartani a levegőt.. Bizonyítja ezt Szabó István tegnapi érdekes beszéde, amely sokkal inkább nevezhető anéphangulat, kifejezőjének, mint Rakovszky István elfogult támadása. Az oktatás államosításának a követelése nem destrukció! Annakk az előrebocsátásával, hogy a kulturális küldéseket csak a nemzeti közművelődés szempontjából fogja bírálni, áttér felszólalásatulajdonképpeni tárgyára, a kultusztárca egyes tételeire. Az egyetem kérdésével kapcsolatban kijelenti, hogy clatt részben helyesli azt a felfogást, hogy előbb kiési is hiányzó elemi iskolákat felépíteni. A lakossági szám arányához képest nálunk van a legkevesebb egyetem. Ezért nem is szabad ezt a két kérdést junkuimba hozni egymással. Egy, illetőleg két új egyetem felállítása épp oly fontos kulturális szükséglete az országnak, mint a népoktatás sürgős fejlesztése, úgy véli, hogy annak a városnak kell adni az új egyetemet, amelyik a legtöbbet áldoz érte, mert így sok millió marad meg az államnak, amit aztán a népoktatásra kell fordítani. Két ujj egyetemet kíván; az egyiket Debreczen számára reklamálja. Sürgeti a mai érettségi vizsga reform-ját, amelyet azonban a legjobb volna egészen eltörölni. A jogi szakoktatás reformját már- Csak azért is helyesli, mert az egyetemek ma csakdiplomagyárak, ahol a tanárok cím- és rangkór-, Ságban szenvednek. (Derültség.) Ezért el kell törülni az egyetemi tanárok közötti cím- és rangkülönbséget. Több gondot kell fordítani a társadalmi tudományok tanítására, hogy a jövő generáció már az iskolában is megismerje az igazi életet. Az egyetemi oktatásba be kell vonni a mező- gazdasági szakoktatást is. Majd ismét visszatér az új egyetem ügyére, s ezzel kapcsolatban afölötti örömének ad kifejezést, hogy a miniszter a város meghatározásánál, a kulturális előzményeket is figyelembe akarja venni. És jól esik neki, hogy kulturális előzmények tekintetében szülővárosa, Debreczen, régi kollégiuma révén, első helyen áll. Elmondja a debreczeni kollégium történetének idevágó részét.•. Áttér ezután, a zsidókérdés tárgyalására. Történelmi visszapillantást vet a zsidók sorsára, amikor a szabadságharc leveretése után hadisarcot kellett nekik fizetni, hogy különböző kulturális intézményeket létesíthessen az állam. Megemlíi,hogy a zsidók emancipációja legelőször az 1839— 1840. évi országgyűlésen tétetett szóvá, de csak Eötvösnek sikerült a megvalósítás. Az alkotmány helyreállítása és a zsidóság emancipációja után Pauler Tivadar kultuszminiszter megengedte a zsidóság egy kisebbségének a szervezkedését és ez lett alapja a későbbi anarchiának. Ez lett az elszakadás kezdete a «kongresszus» határozataitól. A históriai fejlődés során azonban eddig csak egy egységes hitfelekezetről volt szó. Egy idő óta azonban az orthodox zsidók csoportjai minduntalan önálló szervezeteiknek elismertetésére törekszenek. De a kormányok az erre, vonatkozó törekvéseket állandóan, s butították. Másfél évtizede, hogy ez a felekezet recipiáltatott s még ma sem juthatott el az autonómiáig s nem érhette el az 1898:XX. t.-c. kiterjesztését. Ismerteti a kultuszminiszterek által kiadott vallásügyirendeleteket, össze kell hívni a zsidóság kongresszusát,hogy.. ez saját hatáskörében hivatalosan és végleg állapítsa meg a felekezet szervezetét. Az egységes magyar nemzet kiépítésének szükségességéért küzd S ennek érdekében kéri a Ház tagjait, hogy valláskülönbség nélkül hassanak oda, hogy a felekezeti torzsalkodások helyett a békés megértés politikáját űzzék. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb- és baloldalon, szónokot számosan üdvözlik.) Elnök az ülést tíz percre fölfüggeszti. Szünet után Berzeviczy Albert elnök foglalja el az elnöki széket. Béla Henrik a vitában fölhangzott felekezeti dolgokat tette szóvá. Nem tartja szerencsésnek Kelemen Samu felszólalását, mert azzal éppen azoknak az érdekeknek árt, amelyeknek használni akart. Nem helyesli Rakovszky beszédének a hangját és irányát sem. A kérdéssel azonban végre is foglalkozni kell, hogy végre is megérthessük egymást. A jelszavak és a gyakorlati élet közt nagy a különbség. A túlzó jelszavaknak a mi józan magyar népünk ellenüll és az ellentétes jelszavak, közt valahol a középen helyezkedik el.. A szabad- gondolkodásnak azt a nemét, amely minden ellentétes véleményt máglyára vet, elitéli. Elitéli azt a magyar nép is, amelyik távol áll a felekezeti túlzásoktól. Ezután az iskolai dolgokkal foglalkozik. Az iskolába nem járó gyermekek nagy számának fölemlítése kapcsán szükségesnek tartja, hogy a kultusztárca költségvetése hozassák arányba a hadügyi tárcával. Beszél a középiskolák túlzsúfoltságáról, majd a tanárképzés hiányairól. Az oktatás nagy veszedelme a magyar nyelvérzék romlásában jelentkezik. A tanárok közül is nagyon sokan nem tudnak szabatosan magyarul. Az iskolákban a magyar nyelv tanítására kell súlyt helyezni. Elnök: Háromnegyed kettőkor figyelmezteti a szónokot az idő előrehaladottságára. Béla Henrik: Röviden befejezi beszédjét.’ Szükségesnek tartaná, hogy a tankönyveket magyar írókkal vizsgáltassák fölül az engedélyezés előtt. A költségvetést elfogadja. Elnök: Következnek az interpellációk. Ezt miegslőzűleg, előterjesztésttesz a koltuni ülés