Világ, 1912. június (3. évfolyam, 129-153. szám)

1912-06-01 / 129. szám

Szomszat­ párt részéről; Kossuth Ferenc, gróf A­p­­ponyi Albert, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Ságffy Gyula és Gál Sándor, a negy­vennyolcas függetlenségi Kossuth-párt részé­ről; Szmrecsányi György, Huszár Ká­roly néppárt részéről; Egry Béla és Po­­lónyi Géza a pártonkivüli függetlenségiek "részéről. Az értekezletet megelőzően gróf Appo­­n­y­i Albert és Kossuth Ferenc hosszabb ideig tanácskozott Hazai Samu honvédelmi miniszterrel. E tanácskozás során a honvé­delmi miniszter fölvilágosította az ellenzéki vezéreket, hogy a kormány semmikép­pen sem­ nyúlhat a véderő javaslat­­’43. paragrafusához s hogy ennek ki­­hagyása teljesen lehetetlen dolog, mert minden idevágó törekvés fölújítana a­­rezoluciós kérdést, amiről a bécsi irányadó körök többé hallani se akarnak s ami így eleve lehetetlenné tenné a békét. A pártközi konferencián a végleges véderőreformmal szemben ezek után provizóriumban ál­lapodtak meg, hogy így szükségtelenné váljék a 43. szakaszszal szemben való állás­­foglalás is. Az értekezletről Holló Lajos jött ki első­nek és ezt mondta: ’ — Nagyon szépen haladnak a dolgok. A mai értekezlet először a véderő kérdését vette tárgyalás alá. Ebben a kérdésben létrejött a megállapodás, melyet éppen most szövegeznek meg. — Kimarad a 43-ik szakasz? — Nem, kér­em, amit a mai lapok írtak, az mind jelesik, azok helyett a megállapo­dást­­egészen új szövegbe öntik. Mihelyt az értekezlet a véderő kérdését elintézi, áttér a követendő taktika megbeszélésére.­­ Fél egy óra után Szmrecsányi György jött ki a teremből, aki ezt felelte: — Minden a legjobb után halad, a véd­erőben már megegyeztünk. Az értekezlet a provizórium mellett döntött. Abban, hogy ez a provizórium milyen időre terjed­jen és részleteiben mi legyen benne, az ér­tekezlet­ nem foglalt állást. Apponyi megál­lapodásunkat most szövegezi éppen, ha kész lesz, felolvassa és kétségtelenül , ellenvetés nélkül elfogadják. Huszár Károly így nyilatkozott: — Minden tekintetben megállapod­tunk. Az ellenzék helyzete most tisztázott egymással szemben és a kormánynyal szem­ben is. Mezőssy Béla ezeket mondotta: — Megvan a véderőben a megálla­podás. Megegyeztünk a garanciák te­kintetében, most még a követendő takti­kát állapítjuk meg. Gróf Apponyi Albert azt mondta:­­ — A megegyezés megvan minden oldalon. Justh Gyulától azt kérdezték, hogy med­dig tart a provizórium? Justh Gyula ezt fe­lelte: — Nem tudom. Lehet egy, lehet kettő, de talán több év is. Majd így folytatta: — Tudtam, hogy mi magunk között meg­állapodunk. Követeléseink minimálisak. Most tehát a kormányon a sor. Az értekezlet határozatait holnap Kossuth Ferenc közölni fogja Lukács miniszterelnök­kel­, akit arra is megkér majd, hogy a tár­gyalások érdekében a kormány pár nap­ra nap oltassa el a képviselőház üléseit . A munkapárton hamarosan terjedt el a megegyezés híte. Ezekben a csoportokban ki­jelentették, hogy az ismertetett alapon a kor­mánynyal való megegyezése az ellen­zéknek nem fog sikerülni Gróf Tisza István kijelentette, hogy a provizórium alapján a kormány még csak tár­gyalásokba se bocsátkozhatik az ellenzéki pártokkal. Az esti pártértekezletek Az országgyűlési függetlenségi és 48-a­s párt ma este 7 órakor értekezletet tartott, amelyen a párt tagjai igen nagy számmal vettek részt. Az értekezleten Justh Gyula röviden em­lítést téve az utóbbi napokban a többi ellenzéki pártokkal folytatott tárgyalásokról, előterjesz­tette azok eredményét és felolvasta a választójog érdekében, majd a véderőreformra nézve történt megállapodás szövegét, azután tájékoztatta a párt tagjait azon többi kérdésekről is, amelyek az el­lenzéki pártokkal való közös tárgyalás anyagát ké­pezték. Az értekezlet Justh Gyula­ pártelnök bejelen­tését és a történt megállapodásokat egyhangú helyesléssel, majos éljenzéssel és tetszéssel fo­gadta és egyhangúlag meghozott hatá­rozattal szankcionálta. Az egymással való további érintkezés közvetítésére delegálta az ér­tekezlet Justh Gyula pártelnököt és Holló La­jos alelnököt. A negyvennyolcas függetlenségi Kossuth-pártban már nem ment ilyen egy­szerűen a dolog. Kossuth Ferenc ismertette az ellenzéki pártok tárgyalásait Ezután Hammersberg László felolvasta a választói jog reformjára vonatkozó megállapodást. Förster Aurél helyeselte a válaszói jog reformjára nézve létrejött megállapodást, de tekin­tettel arra, hogy a választói jognak széleskörű kiterjesztése a politikai jogokat megadja a szo­cialistáknak és a nemzetiségeknek­ is, garan­ciákat kér arra nézve, hogy a választókerületeket beosztásánál szem előtt tartsák a magyarság érdekét Désy Zoltán. Meggyőződése, hogy a magyar nemzeti államot a szocialista képviselők a parla­mentben csak erősíteni fogják. Az is jobb lesz, ha a nemzetiségek elmondják sérelmeiket a parlamentben. G­á­l Sándor: Az ipari munkásokról nem lehet feltételezni, hogy a magyar nemzeti álláspont ellen volnának. Több felszólalás után az értekezlet egy­hangúlag és minden módosítás nélkül elfogadta a Hammersberg László által felolvasott szöveget. Hammersberg László ezután felolvassa a véderőre vonatkozó megállapodás szövegét, ame­­­­lyet a párt vita­ nélkül, egyhangúlag elfogadott. Az esetleg szükséges tárgyalásokra a párt Kossuth Ferencet és gróf Apponyi Albertet­­küldte ki. Kossuth Ferenc bejelenti, hogy az egyesült ellenzéki pártok nevében a képviselőház holnapi ülésén előterjeszti úgy a választói jog, mint a véderő reformja tekintetében létrejött megállapo­dásokat. Désy Zoltán: Amikor az ellenzéki pártok ezen megállapodást létesítették, tették ezt abban a meggyőződ­ésben, hogy ezzel a békének meg­teremtették az alapot. Komolyan, becsületesen tö­rekszenek a békére. Arra a nem várt esetre azon­ban, ha az ellenzék merev visszautasításra találna, kijelenti, hogy ezt az alapot a legerősebb harcra kívánják felhasználni. Az értekezlet ezt egyhangú lelkesedéssel el­fogadta. Végül Kossuth Ferenc indítványozta, hogy a vitarendező-bizottság kiegészíttessék egy taggal és indítványozza, hogy a bizottság új tagjává Ivánka Imre választtassék meg. Az értekezlet ezt egyhangúlag elfogadta. A néppártnak ma este gróf Zichy Aladár elnöklésével tartott értekezletén Szmrecsányi György előterjesztette a szövetkezett ellenzéki pár­tok megbízottai által a választói reform, a véd­erőreform, az ellenzék által követelt garanciák és a követendő taktika kérdéseiben kötött megálla­podá­sokat. A pártértekezlet ezeket teljes egészük­ben ratifikálta és az ellenzék további lépé­seinek irányítására alakuló bizottságba a párt ré­széről gróf Zichy Aladár elnököt és Molnár János alelnököt delegálta. A függetlenségi és 48-as képviselőknek pár­ton kívül álló csoportja a szövetkezett ellen­zéki pártok között létrejött megegyezést örömmel üdvözli és ahhoz egyhangúlag hozzájárul. A szövetkezeti pártokkal és esetleges más illetékes tényezőkkel való további érintkezésre és a meg­állapodások előkés­zítésére jóváhagyásának fentar­­tásával elnökét, Egry Bélát és Polónyi Gézát küldi ki.­­ VILÁG­­yi 1912. junio 1.1­3 A Ház ülése A mai ülést gróf Tisza István elnök negyed­­tizenegykor nyitotta meg. Bemutatta a beérkezett kérvényeket és feliratokat s utána nyomban áttér­tek a napirendre. A véderőjavaslathoz elsőnek Sümegi Vilmos szólalt fel. Reméli, hogy azt a választói tervezetet, amelyet tegnap az egész ellenzék magáévá tett, magáévá fogja tenni a munkapárt is. A sok vesze­delemmel környezeti országnak szüksége van a békére. Kívonja a junku­mot a véderőreform s a választójogi reform közt. Végül határozati javas­latot nyújtott be, mely szerint a kormány nyújt­son be kimutatást ama bevételi forrásokról, ame­lyekből a katonai kiadási többleteket fedezni akarja Horváth Mihály polemizált a vitában az ellenzék küzdelmei ellen elhangzott vádakkal, majd rátérve a javaslatra, azt fejtegette, hogy a mili­­tarizmus túltengésben szenved. Foglalkozik a munkapárt katonai program­jával. Legalább váltsa be a kormánypárt a kilences bizottság programm­­jára vonatkozó ígéretét. A létszámemelést túlsá­gosnak tartja, mert nincs megfelelő anyag. Majd foglalkozott az altiszti kérdés helyesebb megol­dásával. Az altisztképzésnek rendszeresnek kell lennie s külön altisztképző iskolákat kell felállí­tani. Negyedegykor a szónok szünetet kért és szü­net után Jankovich­ Béla alelnök vette át az elnöklést. Horváth Mihály. A tisztképzés magyarosítá­sának szükségességét fejtegette. Lehetővé kell tenni a tisztek szabad nősülését és a nős tisztek áthe­lyezését lehetőleg korlátozni kell. Határozati ja­­vaslatot nyújtott be, mely szerint utasíttassék a honvédelmi miniszter, hogy tegye lehetővé, hogy a katonaság az aratásnál és tűzoltásnál az eddigi­nél fokozottabb mértékben vétessék igénybe. Utolsónak a Justh-párti Bikády Antal szó­lalt fel. Azt panaszolta, hogy a hadseregből szám­űzve van a magyar érzés, a magyar szó, címer, és zászló. A magyar történelmet is meghamisítva tanítják a hadseregben. A többségi akarat­ tulaj­donképpen bécsi akarat. A javaslatot már formájá­ban nem lehet elfogadni jóhiszeműséggel.­Gróf Tisza István elnök, — aki közben ismét átvette az elnöklést — figyelmezteti, hogy a szó­noknak nincs joga senkinek jóhiszeműségét két­ségbevonni. Ezért rendreutasítja. Bikády Anttl. Határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a véderő szükséges fejlesztése a honvédség keretében történjék. Negyedháromkor a vitát félbeszakították és megállapították a holnapi ülés napirendjét. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése Titán az ülés véget ért. ———I»« « .............................«Hl Budapest, május 31. A szolga­bíró koboz. A nyitramegyei Iá­ni járás szolgabirája, dr. Domaniczky, Zamárczy főszolgabíró távolléte következtében, a június 9-ére összehívott népgyűlés ügyében nem határozhatott ugyan, de mindazonáltal elrendelte a meghíva­­talragaszok elkobzását. Azt mondja, hogy miután bizonytalan még, megengedi-e a főszolga­bíró a népgyűlést vagy sem, nem lehet a népet kitenni annak, hogy meg nem engedés esetén a környékről hiába fáradjon. Hogy kímélik egyszerre a népet! Bizonyára a népgyűlést sem engedik meg,­­nem hogy ne fáradjon a nép, hanem hogy el ne legyen rontva a szolgabíró úr egy vasárnap délutánja. A jegyzőkongresszus. Az országos jegyző­­kongresszus előkészületei immár teljes befejezést nyertek. Tegnapig jelentkezett a nagygyűlésre ösz­­szesen 3222 jegyző és 924 segéd­jegyző. Ezek szá­mára a kongresszusi jelvények, igazolványok, ked­vezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolvá­nyok az illetékes vármegyei jegyzőegyesületi elnö­kök útján már szétmentek. A nagygyűlés helyisé­gében, a városligeti Iparcsarnokban, a jegyzők csa­ládtagjaik számára helyeket tartanak fenn, ame­lyekre azonban csak belépőjegygyel szabad be­menni. Ilyen belépő­jegyek korlátolt számban a Metropole-száll­odában lévő irodában lesznek kapha­tók vagy pedig június 4-én az Iparcsarnok be­járatánál, Posch Mihály egyesületi jegyzőnél. A nagygyűlésre az összes országgyűlési képviselőket meghívták. A kongresszuson felszólalni kívánók Olaszy Gábor egyesületi I. jegyzőnél jelentkez­zenek.

Next