Világ, 1912. június (3. évfolyam, 129-153. szám)

1912-06-01 / 129. szám

4 1912. június 1 VILÁG AVILÁG Marokkó lángokban — Szent h­iáború a franciák ellen —­­ Paris, május 31. /1 A «Matin» jelentése szerint L­­­a­u­­­e y­­ ta­romok a következőket mondotta a kormány­hoz intézett hivatalos jelentésében: «A hely­zet rendkív­ül komoly és nyugtala­nító. A veszedelem minden nap nö­vekszik. Az aratás közelsége talán ideig­lenesen megnyugtathatja majd a felkelőket, de nagy erőfeszítéseket kell majd tennünk, hogy a rendet helyreállíthassuk és aztán fen­tarthassuk.» A Matin» tudósítója távirati jelentését így fejezi be: «A helyzet rendkívül aggasztó, sőt azt lehetne mondani: riasztó.» A «Journal» jelenti Fezből, hogy a város­­déli része felől erős á­g­y­u d­ö­r­g­é­s hallat­szik. A felderítő csapatok a szomszédos tör­zsekkel harcolnak és ez a harc eddig kielé­gítő eredménynyel folyik. Paris, május 31. A Havas-ügynökségnek Tangerből ér­kezett és ott tegnap este 8 óra 30 perckor föladott távirata jelenti, hogy az Ait Jussi és az Ait Cs­egrusu berber­ törzsek m­eg­­támadták Szefru városát. Az ellen­ség rohama délelőtt tíz órától délután három óráig tartott. A fölkelőket végül a csapatok élénk puskatűzre és szuronytámadása visszaűzte. A felkelők vesztesége je­lentékeny.­­ Paris, május 31. A Havas-ügynökség jelenti Fezt’, hogy a franciák vesztesége az e hó­nap 25-én és 26-án vívott harcokban 42 ha­lottra és 75 sebesültre terjedt ki. A halottak közt van egy tiszt is. j­árs* , Pária,­ május 31. hu&A 7 heid jelentik. A fölkelők vezérei a maég nyugodtan viselkedő törzsekhez fölhívást intéznek, amelyben fölszólítják őket a szent háborúra és kifosztással fenyegetik­­meg mindazokat, akik a fölkeléshez nem csat­lakoznak. Ezek a felszólítások nagyon ha­tásosaknak bizonyultak és négy nagy, törzs, a Sevarda-, Ulad-, Jampa- és Ulad­­él-Hads-törzsek, amelyek eddig hűséggel vol­­­tak a franciák iránt, a fölkelők sorába állott. Néhány törzs képviselői kijelentet­ték, hogy azért kell harcolni a franciák ellen, mert nem képesek a fölkelő barkák fenyegető fosztogatásai elől őket megvédeni. A szent háborút mindenütt a Szuley, Ibrisz marabui képével ellátott lo­bogó körülhordozásával hirdetik, melyet a fölkelők a marabtu sírjától hoztak el. Ennek a lobogónak a muzulmánok szemében nagy jelentősége van és azt mondják, hogy, még a legtartózkodóbbakat is fanatizálja. A francia haderő két részre oszlik. Az egyik Fezben, a másik Debibagban áll. Ida a városban francia cirkáló­csapat föl fogja ku­tatni a különböző rejtekhelyeken tartózkodó ellenséges benszülötteket és ki fogja űzni a vámosból. Ú­t­r­i­a-M­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­é­­­v­a­l, amit az is bi­­i­zonyít, hogy ugyanezen az alapon megegye­zés jött létre Itália és az osztrák-magyar­­ monarchia között. Azzal végződik a közlemény, hogy ha Párisban a Qua­i d’Orsay-n zavarni akarják a jó viszonyt Bécs és Róma között, kudarc lesz a vége, mert Itália a legtelje­sebb megértésben van az osztrák-magyar monarchiával. Róma, május 31. Skanderbég herceg, albán trónköve­telő, Brindi,síből Albániába utazott, hogy a fölkelés szervezését megkísérelje. Róma, május 31. Diplomáciai körökben hire jár, hogy Fran­ciaország abbeli­­bizalmas kérdésére, hogy Itá­lia a tervezett nemzetközi konferenciával szem­ben milyen álláspontra helyezkednék, az olasz kormány még nem válaszolt A háború „ Róma, május 31. A francia kormány egyik félhivatalosa, a «Temps», azzal vádolta Itáliát, hogy álnok volt szö­ve­ts­ég­es társai iránt, mert Racconigi­­ben a cár és az olasz király kö­zött olyan megegyezés jött létre, amely a Balkánon sértette az osztrák­­magyar monarchia, de vele együtt a német birodalom és Franciaország érdekeit is. A «Tribuna» ma szembeszáll ezzel a közleménynyel és egy hivatalos sugal­­mazású cikkben azt bizonyítja, hogy a racco­­nigii megállapodások, amelyeket Tittoni és Izvolszki szó­végezett meg, biztosították a status-kvót­a Balkánon, a két nagy­hatalom hangsúlyozta benne, hogy érdekei kölcsönösek és s­em ellentétesek Rusz­ Welfek és Hohenzollernek Berlin, május 31. Ernő Ágost Cumberland­ herceg és sógora, Miksa bajor herceg ma ideérkeztek. A Con­­tinentál-szállodából, ahol laknak, azonnal távirati értesítést küldtek Vilmos császárnak megérkeztük­­k­ől. Csakhamar megjött a válasz, mely szerint a császár délután öt órakor fogadja őket Potsdam­ban. Ernő Ágost hercegnek a német császári udvarnál való látogatása nagy fel­tűnést kelt, mert 1886. óta most történik először,­­hogy a cumberlandi házinak egyik férfi sarja, az Utolsó hannoveri király utódja Berlinben jár. Két­ségtelen, hogy ez a látogatás a Hohenzollern- és W­­e­l­f - h­á­z­a­k közti kibékülés előkészí­tését jelenti. Ernő Ágost herceg már kezdettől fogva, mint a briaunschweigi hercegi trón váromá­nyosa szerepel.­­ I : A krétai képviselők­ ör Athén, május 31. :Venizelos miniszterelnök újra tanácskozott­­ krétai képviselőkkel,­­ akik megváltoztat­­ták szándékukat és most megint ra­gaszkodnak ahhoz, hogy­ megjelenje­nek a kamarában. Venizelos minisztertaná­csot hívott egybe, amely a kamarának szombaton történő megnyitásánál teendő intézkedésekről fog tanácskozni. Athén, május 31. Az elmúlt fejjel tartott minisztertanácson az igazságügyminiszt­er azt ajánlotta, hogy a krétai képviselőket fogadják a kamarában, azután pedig olvassanak fel királyi rendele­tet, amelylyel a kamara üléseit októberig el­napolják. Indítványát, mint alkotmányellenese,­ azonban elvetették. A miniszterelnök kifej­tette, hogy a krétai hatalmak újból Kréta megszállására készültek és e tervükről csak azon ígéret mellett mondottak le, hogy a krétai képviselőket nem­ bocsátják a kama­rába. Az igazságügyminiszter erre beadta lemondását, amelyet el is fogadtak­ . közgazdasági táviratok London, május 31. Értéktőzsde. Zárlat. Angol cont­solok 77.7/8* Japán járadék 90.—. 4 száz. magy. arany­­járadék 92.—. Leszámítolási kamatláb 2.06/ie. Olasz jára­dék 95.—. Bécsi váltóár —.—. East Rand 315.—. Randmines 653.—. 4°/6-os rúpia 64. V3. Spanyol járadék 93.—. Canada Pacificvasut 274.Vs ex. Déli vasút 4 Ezüst 28.716. Chartered 140.—. Randfonlein 140.—. De Beers 19.6/s ex. Nyugodt, Newyork, május 31. Terménytőzsde: Gyapot New-Yorkban 11,60, májusra 11.—, julusra 11.—. New* Orleansban ll.5/s. New-York, május 31. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza alig állandó, helyben 123.— cent (11.41 K.), májusra —.— cent (—.— K.), júliusra 114.7/g cent (10.65 K.­ szeptemberre —cent (—.— K.) Tengeri állandó, májusra —cent .— K.), júliusra —.— cent (—.— K.) — Liszt helyben 4.60. Gabona szállítási dija Liver­poolba 2.1/2 cent (0.90 K.). Csikágó, május 31. Gabonatőzsde. Zárlat. Búza alig állandó, májusra HO.V2 K (10.25), júliusra 110.— K. (10.21). Tengeri állandó, májusra 10.— K (7.92). Csikágó, május 31. Terménytőzsde. Zsir má­jusra 10.57, júliusra 10.65. Szaipana short clear 10 12. Sertéshús júliusra 18.40.­ ­ Bzötabal A külföldi gabonatőzsdék ma­ és tegnap! árfolyamai­­nak összehasonlítása:­ ­ Ma ) Tegnap KDtömbsée pe jcig frank frank frank Búza májusra________________________ 31 35 31.—­­1­0.35 * júniusra ... _ 30­.70 30.55 +0.15 „ julius—aug.-ia ...___________________ 27.65 27.45 4-0.20 , szept.—dec.-ro__—______ _____ 25.65 25.60 -j-0.03 Rozs májusra_____________________ 23.75 23.75 — . júniusra______ — _ _— —__ 23.25 23.25 —.— « julius—aug.-ra —__________ 19.55 19.55 —.— , szept.-dcc.-re____—__________ —.— 18.60 —.— Liszt májusra_____ —- —.. — 88.55 88.20 4­0*35 „ júniusra_______ __ _ __ —. —. 38.50 38.35 -1­0.15 , julius—aug.-ra _ _ ___— _____ 36.70 36.70 —.— „ szept.—dcc.-re______________— 33.45 , 33.30 -fO.lö BERLIN márka márka márka Bnza májusra_______ —______— — 231.75 231.75 —0.2o * júliusra_ _ _ ______ M M 225.75 225.25 -f-0.50 Rozs májusra _____ 194.25 195.— —0.75 „ júliusra________________ —__ 193.— 192.7b' 4-0.25 Zab májusra_________________________ 197.75 198.75 — l.— * júliusra — _______ 193.— 194.— —1.— NEW-YORK cent cent cent Buja helyben ________________________ 123.— 123.75 —0.75 „ májusra ...___________— —___—*— 121.25 —.— , julius. a_________________________ 114.88 115.88 —1.— h decemberre________________ —.— —.— —.— Tengeri májusra--------------------_--------—.— —.— —.— „ szeptemberre — _____ —_ —.— —.— —.— CSIKAGÓ cent cent cent Tengeri májusra_________________ 110.50 113.— —2.50 júliusra______________________110_________110.63 —0.63 Buza májusra________ ____________­80.— 80.25 —0.50 A mehalai iskola — Laub Pál jegyzőkönyvei — Budapest, május 31.­Előző cikkeinkben ismertettük, hogy Laub Pál, a mec­alai iskola igazgatója,­ az iskolánál Nemes Irma tanítónőt üldözni kezdte és eközben olyan szabálytalanságokat követett el, hogy szük­sége lett a rehabilitációra.­­ . Laub Pált a «rehabilitáció» egyszerre talpra állította. Hogy a dolognak külső szint is adjon, csinált rögtön egy kis rehabilitációs komé­diát Deputáció élén kereste fel a polgármestert, főispánt bizonygatta előttük, hogy ő milyen de­rék és pártolásra érdemes ember, végül az őt terhelt tanuk ellen pert indított .Ezzel­ együtt pesti­dig elkezdett terrorizálni. Kiderült ugyanis — Te­­d­mesvár város számvevősége derítette ki — hogy tizenöt esztendőn át szabálytalan volt alatta a pénzkezelés. Amíg ez a vizsgálat folyt, Lamb Pál egész igazgatói hatalmával ráfeküdt az iskola tantestüle­tére. Tartván Ugyanis attól, hogy a pénzkezelés körüli szabálytalanságok maguk után vonhatják a fegyelmi vizsgálatot, amelynek során “újból felve­tődnek a minisztérium által már elejtett igazgatási visszaélései, jónak, üdvösnek és célravezetőnek ta­lálta az összes tanítók áthelyeztetését maga után vonó lépések­ megtételét, egyszóval az ügy­ elő­készítését. Az­­egyik segédtanfelügyelő — egy az ő bank­jában kapott harmadfélezer koronás kölcsön foly­tán — függő helyzetben volt Laubbal szemben, így hát effelől­, úgy gondolta, biztos lehet. Me­rész lett tehát. Egy tantestületi ülés jegyzőkönyvé­nek beterjesztése alkalmával olyan jelentést kül­dött be, amely a tantestületet mint veszekedő, tor­­zsalkodó, békétlen bandát tünteti fel A kir. tan-, felügyelőség 3457/1911. számú leiratában a tantes­tületet megdorgálta. A tantestület a dorgatóriu­­mot köteles tisztelettel tudomásul vette Ugyan, de tudni akarta, ki­ vagy kiknek szól és miért? Mert semmiféle­­veszekedésről még szó sem volt. A tan­testület erre mai napig sem kapott semmiféle választ b­­ :.!! Az igazgató közben­ nap-nap után vexálta hol az egyik, hol a másik tanítót, csak hogy panaszt idézzen elő. Az elkergetett iskolaszolga helyébe felfogadta a bank­ szolgáját, aki a takarításról egy­­­­általán nem gondoskodott, de nem is ért­­rá, mert lapkolportőr is egyúttal. Midőn a tantestület panaszaival a gondnok­sághoz fordult, az ott elnöklő Bellai József kérve kérte a gondnokságot, ne menjen bele ezek­nek a tárgyalásába a jövő­gyűlésig, hisz Laub ellen úgy is folyik egy vizsgálat, ne komplikál­­tassék az ügy. A tantestület megbízásából és kép­viseletében felszólalt A­­licerin Remus tanítót,­­gondnoksági tagot figyelmeztette, hogy­ jó lesz a.

Next