Világ, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1914-02-01 / 28. szám
SS 1914. február 1 na, akkor ugyebár ebből az következnék, a nemzetiségileg tarka vidék helyett a túlnyomóan magyar és sokkal magasabb kultúrájú városokat favorizálják. Hogy például Budapestnek, ha nem is több, de legalább annyi képviselőt adjanak, mint amennyi az ország lakosságának számát tekintve megilletné? Budapest majdnem egészen magyar város, az analfabéták száma itt rendkívül kicsiny, itt található az országban a legtöbb magas kultúrájú, független ember. Budapest mégis jóval kevesebb képviselőt kap, mint a vidék akármelyik része. Budapesten az új törvény szerint is 5882 egyén választ képviselőt, ugyanakkor, amikor a háromnegyedrészében oláh és háromnegyed részében analfabéta Tordaaranyosban 2273, Szolnokdobokában 1988 és így tovább. Mi a magyarázata annak, hogy ők, akik a választójogi törvény meghozatalánál még olyan nagyra taksálták a nemzeti szempontot, most egyszerre a magyarság ellen kerekítik ki a kerületeket és ők, akik annak idején olyan sok frázist puffogtattak el annak a bizonyítására, hogy a vezetést a kulturáltabb elemeknek kell fönntartani az országban, most az analfabétáknak adnak túlnyomó jogot az ország műveit polgárságával szemben? A magyarázat igen egyszerű. Annak idején minden használható érvet mozgósítani kellett az általános választói jog ellen, mert a hatalmukat féltették, mert attól tartottak, hogy egy demokratikus parlament teljesen össze fogja morzsolni az ő omlatag osztályuralmukat. Most pedig, amikor az általános választói jogot már megbuktatták, olyan geometriát kellett csinálni a választói kerületek beosztásával, mely nekik a legkedvezőbb. A kormánynak régi tapasztalata az, hogy magyar vidékeken a legerősebb az ellenzéki szellem. A kormány tisztában van azzal, hogy minél műveltebb egy-egy vidék, annál meg állanak a korszellem hatása alatt — osztoznak maguk e férfiak is, kik maguk is részesek voltak mind az egyoldalúságokban és mulasztásokban, melyek miatt velük magukkal is igazságtalanság történt. Sokszor megírtam, de mindig újra meg újra megírom, mert nem lehet elégszer megírni : nem lehet elképzelni francia vagy angol államférfit, olyan kalibert és műveltséget, mint a Szilágyi Dezsőé vagy ifjabb Andrássy Gyuláé, kinek ily kevés összefüggése volna országának irodalmi életével. Ebben Szilágyi Dezső semmiben sem volt különb Tisza Kálmánnál s az ő számára éppúgy csak egy magyar író volt, Mikszáth Kálmán, mint Tisza Kálmán számára, — nyilvánvalóan nem, mert Mikszáth kitűnő író volt, hanem mert a klubban s a politikában kézzül esett nekik. S Tisza Kálmán szelleme uralkodik ma is a magyar közéleten. A politikában vannak, akik ellene vetik magukat — szellemiekben feltétlenül uralkodik, azok felett is, kik a politikában jól meglátják e szellem sivár köznapiságát, szűkkeblű elmaradtságát. S mikor ez így van és sehol semmi változásnak vagy éppen javulásnak jele nem mutatkozik, még furcsább és fájdalmasabb gyönyörűen igaz és szívdagasztóan magasrendű figyelmeztetéseket olvasni arról, hogy mily fontos, a politika ridegségével szemben, a kultúra melegsége, s mennyire ennek melegekönnyebben lehet azt megnyerni a haladó eszméknek, a demokratikus fejlődésnek. Ez a kettős belátás magyarázza meg azt, hogy miért kellett egyszerre elejteniük a magyar nemzeti szempontot és a kulturális nívó szempontját és miért kellet az írni-olvasni tudó magyarok helyett a legsötétebb barbárságban tartott, presszióval, pálinkával, vesztegetéssel legkönnyebben megnyerhető nemzetiségi vidékeknek tartani fönn a több jogot? Hogy az egész törvényjavaslat mennyire pártérdekek szolgálatára készült, azt még egy példával lehet igazolni. Az új törvény nem jelöli ki pontosan azt, hogy a meghatározott választási székhelyekhez milyen községek tartoznak, hanem ennek a beosztását a belügyminiszterre bízza. Az ellenzék beleszólása nélkül, a büró titkos kohójában a kormány egy közegének a dolga lesz tehát az, hogy befejezze a geometrizálást, hogy az ellenzéki és kormánypárti községeket úgy csoportosítsa együvé, hogy ahol csak lehet, kormánypárti választók kerüljenek többségbe. Ha ezt a javaslatot a törvényhozás két háza megszavazza, — pedig meg fogja szavazni, — akkor ami mandátum van Magyarországon, annak a sorsa itt fog eldőlni, ebben a hivatalos szobában. A jövendőbeli magyar parlament képe olyan lesz, amilyennek a magyar belügyminiszter akarja. A javaslatnak ez az egy intézkedése megmutatja, hogy a kormánynak az ő furcsa és logikátlannak látszó választójogi geometriájával milyen szándékai és milyen intenciói vannak? A horvát képviselők Budapesten. A horvát képviselők 2-án, hétfőn érkeznek Budapestre és 3-án délelőtt a Continental-szálló különtermében értekezletet tartanak. A horvát képviselők Budapesten bemutatkozó látogatást tesznek gróf Tisza István miniszterelnöknél és a magyar kormány tagjainál, valamint a nemzeti munkapártban. A képviselőház elnökségét is fel fogják keresni és a vasúti pragmatika tárgyalásánál az ülésen kifejtik álláspontjukat. A váltó. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délután id. Erdély Sándor elnöklete alatt folytatta a váltóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az igazságügyi kormány részéről Vadász Lipót és Tőrr Gusztáv államtitkárok jelentek meg. A bizottság Tőrr Gusztáv államtitkár előadása alapján és Plósz Sándor, Lantos Elemér és Hajós Kálmán bizottsági tagok felszólalása után módosította a 82. szakasz szövegét, amely a kézjegyével történő váltókötelezettségvállalást szabályozza. A 84. szakasznál nagyobb vita indult meg abban a kérdésben, hogy az írni nem tudóknak váltónyilatkozattételre adott meghatalmazása minő, az analfabétát védő feltételekhez köttessék. A vitában alapos hozzászólásokkal részt vettek Plósz Sándor, Nagy Ferenc, Szulyovszky Gusztáv, Almássy László, Tőrv Gusztáv és Vadász Lipót államtitkárok, Fodor Ármin és Sichermann Bernát. Vadász Lipót államtitkár figyelemre méltatva a vita során felhozottakat, a kormány nevében módosító indítványt terjesztett elő, amelynek értelmében az írni nem tudók váltónyilatkozat tételére érvényesen adhat meghatalmazást, ha ezt a meghatalmazást írásba foglalták. A bizottság többsége ezt az indítványt elfogadta. A javaslat egyéb intézkedéseihez, különösen a 36., 88., 100., 102., 104., 105. és 106. szakaszokhoz érdemlegesen hozzászólóm- Plósz Sándor, Nagy Ferenc, Hajós Kálmán, Va Lipót, Tory Gusztáv és Sichermann Bernát. Adottság ezeket a paragrafusokat, valamint a tav többi paragrafusait is, kisebb módosításoktól tekintve, részleteiben elfogadta. Idősb Erdélyi dórelnök meleg köszönetét fejezte ki ezután Sicmanni Bernát udvari tanácsosnak azokért az kés és alapos felvilágosításokért, amelyeket a folyamán adott. A Duna balpartján van 157.697 törpegaság, összes területe 284.649 kat hold és 455 , holdon felüli gazdaság, melynek területe 1.489 kát. hold. ponyi ebbeli érdeklődésének talán egyetlen, de viszont legtüntetőbb jelentkezése az volt, mikor legvadabb politikai ellenfelével, Tisza Istvánnal versenyt szidta a mai magyar nyelvet és irodalmat, oly szemmel láthatóan tartózkodó értesültséggel, aminől például közigazgatási, de még financiális dolgokban is bizonyára röstellene. Boldog képzőművészek, hogy nekik legalább olyan fenkölt patrónusuk van, ki lándzsát tör a művészi szabadság és függetlenség mellett s tiltakozik a társadalomnak a művészi lelkiismeretbe való beleszólása ellen — s csak növeli e pártfogás s e tiltakozás értékét, hogy olyan művész korünnepén történik, kit a szónok maga is a hivatalossággal együtt ünnepel, szeret és tisztel, akinek művészetét ő is nagyra tartja, de, s ez a megnyugtató, sem egyedül üdvözítőnek, sem másokat kötelezőnek nem nézi. Ugyan, a képzőművészetben azért az új és egyéni dolgok és kezdőik sosem voltak és ma sincsenek megóva attól, hogy olykor folyikük ellen valóságos hajsza ne induljon, s legbecsületesebb s legértékesebb önállóságukra rá ne nyomják a hatásvadászatnak azt a bélyegét, melyet Andrássy méltán tekint a művészi becstelenség s ezzel a művészietlenség egyik cinozurájának. Abban sincsen sok változás, hogy mint a hivatalos tudatlanság, minálunk a felvilágosult mecenátus is főképp a kellemesen ügyesen. VILÁG Budapest, január 31. A szobor munkája. Zágrábból jelentik: A kormány az országgyűlés mai ülésén a bíróság előtti eskütétel reformjára vonatkozó javaslatot terjesztette elő, amely különösen a horvátországi zsidóság kívánalmainak tesz eleget. Ugyancsak a mai ülésen osztották ki a gazdasági ügyosztály felállítására vonatkozó törvényjavaslatokat. Fel kell nevelni a nemzetet, hogy annak ridegségébe bele ne essék! Sokszor fennakadok rajta s figyelmeztetem is rá az embereket, hogy például orvosukat elfogadnak s vak bizalmukkal tisztelnek meg olyan embereket, kiket különben ostobáknak, rövidlátóknak és alacsonyrendűeknek ismernek és tartanak. Hogy’ lehet az, s hogy’ gondolhatják, hogy valaki, aki semmi magasrendűségre nem képes, egy mezőségen mégis magasrendü lehessen, s aki mindenben vak és korlátolt, abban a kiváltságos emberismeretben s jelfelismerésben, ami az orvosi mesterséghez kell, mégis kitűnő lehetne? Ki tudja megérteni, hogy akik a szabadelvűnek csúfolt korszak szelleme alacsonyrendüségét s röghöz tapadó szókeszűségét hamar észrevették s héroszi erővel támadták közjogban, katonai dolgokban és egyházpolitikában, a lelkiekben való uralma iránt közömbösek voltak, ha ugyan nem egyetértőek? Sokszor elgondolom, ha amerikai vagy belga embernek elmondanám, hogy Apponyi Albert, a mi nagy, művelt s nagyszerűen intellektuális Apponyi Albertünk volt egyszer nálunk évekig kultuszminiszter, ami itt egyúttal a kultúra, a tudomány s a képzőművészetek minisztériumát jelenti: az angolnak s a belgának összefutna a nyál a szájában, hogy micsoda renaissance-évei lehettek ez évek példáid a magyar irodalomnak. Nos, mi tudjuk, hogy Ap- Vasárnap