Világ, 1914. november (5. évfolyam, 274-303. szám)

1914-11-01 / 274. szám

fi Ter«. xtoreasaa » Bübetösen figyelmet fond­ttotalk az effiáís le­­hetőségekre. A német vezetés alatt á®ó in ten­­­tintám a számításiba jövő h­ad táp vonalakon nagy élelm­iszerkészl­etet halmozott össze és biztosra veszik, hogy a török hadvezet­őségnek ez az ága, amely a balkáni háborúban nem működött elég jól, most számolt egy h­adjárat minden szükségletével. Hetek óta tűrt a tartalékos legénység ki­képzése, úgy hogy az itt mutatkozott hiányo­kat fe­lolzóhattá­k. Különös gondot fordított a hadveze­tőség az egészségügyi intézkedésekre. Valamennyi nagyobb városban, különöse­n. Konstantinápolyban és Drinápoly­ban m­inden alkalmas épületet kórházi célokra rendeztek be. A bevonuló katonákat beoltották kolera ellen. A csa­pato­k el vanna­k látva meleg ru­háik a. Az egész Törökországban megindított gyűjtést a vörös félhold javára jelentékeny összegeket eredményezett. A hadsereg hangu­lata kitűnő, a török lakosság komolyan és el­határozva várja a következendő eseményeket. Küzdelem Egyptomért Törökország fellépésének egyik célja, hogy a szultán Egyptom fölötti szuverenitá­sát, melyet Anglia már teljesen fiktívvé tett, a maga valóságában érvényesítse. Anglia ugyanis el van határozva, hogy hatalmát minden korlátozás nélkül kiterjeszti Egyp­­tomra, melyet annektálni ak­ar. Az amszter­dami Courant londoni jelentése szerint az angol minisztertanács szerdán min­den formában elhatározta, hogy Egyptomot angol gyarmatnak jelenti ki és atjektálja. Nyomban a parlament összeillése után proklamálják az angol szuverenitást Egyptom felett. Konstantinápolyba érkezett megbízható lyrek szerint az angolok az utóbbi napokban Egyptomba nagyszámú angol és scanadai csa­patokat hoztak. A szuezi csatorna mindkét oldalán körülbelül H.OC0 ember van elhe­lyezve. Az utoljára Egyptomba hozott indiai csapatokat visszavitték, mint nem eléggé meg­bízhatókat. Törökország mértékadó tényezői az Egy­ptomból való angol csapatösszpontosí­­tást a semlegesség megsértésének tekintik és élénken kommentálja az egész sajtó. Súlyos sérelemnek tartják azt is, hogy a portától az angol hatóságok nem kértek engedélyt az egyptomi kulturális célokra felvett ötmilliós kölcsön folyósítására. Ezt a kiadást is úgy tekintik, mint Egyptom konstitúciójának megsértését. Az angol csapatösszevonásokra ■Törökország is megtette ellenintézkedéseit. ■Az akabai öbölbe erős török lovascsapatok érkeztek meg. Drótnélküli állomással felszerelt török őrhajók tűntek fel a Szuezi-öböl bejáratánál egészen Sennig­ Az akabai öböl a Vörös- tengernek észak­keleti öble, míg a Szuezi öböl ugyanezen tenger északnyugati bejárata. A két öböl kö­zött van a Sinai-félsziget és­ címek legdélibb csúcsa a táviratban említett Serm. Törökor­szág hivatalosan közölte a semleges és a ba­rátságos államokkal, hogy az ázsiai part­vidékeket aknákkal elzárta a semleges keres­kedői tan elől. Egy athéni, még ellenőrzésre szoruló távirat szerint háromezer beduin Snezen át betört Egyptomba. A legutóbbi napokban számos egyiptomi főhivatalnok érkezett Konstantinápoly­ba, akik az ott tartózkodó khedivének beszámoltak a legutóbbi eseményekről, amely az angolok erőszakoskodásai nyomán támadt. Számos előkelő sejk is érkezett, akik a khedivének felajánlották szolgálataiat és biztosították hit­­égükről. Arra kérik a khedivét, hogy térjen vissza Egyiptomba és szálljon szembe az an­­gol­okkal Egy athéni távirat jelenti: 3000 főból álló lovascsapat Suez környé­kén betört Egyptomba. Könnyű tá­bori ágyukat és gépfegyvereket is vitt magával. A támadás híre Alexandriá­ban a szélvész gyorsaságával terjedt és nagy izgalmat okozott. A keresz­tény lakosság menekülni készült Teg­nap két angol torpedóautó érkezett az alexandriai kikötőbe, ahol szenet vettek fel, majd pedig tovább foly­tatták útjukat Port-Said felé. Azt hi­szik, hogy ezek a hadihajók a Suezi csatorna védelmére indultak. "Az egyptomi csapatok forrongása tovább tart Illetékes körök nagy aggoda­lommal tekintenek egy esetleges tö­rök invázió elé. Lázas napok Konstantinápolyban Konstantinápoly most lázas, izgalmas órá­kat él. Törökország fellépése osztatlan lelkese­dést váltott ki. A fekete-tengeri harcról szóló hír, amely tegnap este már el volt terjedve a vá­rosban, hivatalosan csak ma délben közölték és az mély benyomást gyakorolt a lakosságra. A török lapoknak eddig még nem volt alkal­muk, hogy az eseményeket kommentálhassák, mert az ünnep miatt nem jelennek meg a la­pok, a katonai hatóság pedig eltiltotta, hogy külön kiadásokat rendezzenek A mai Bajk­án­­i ünnep alkalmából már a kora reggeli órákban nagy háborús tüntetések voltak a török fővá­roson. Több ezer főre menő tömeg járta be a város utcáit és örömének adott kifejezést a tö­rök flotta győzelmei fölött. A német és az osz­trák-mag­y­a­r nagykövetségek előtt is lelkes tün­tetések voltak. A Baj­rém-ünnepen az összes miniszterek résztvettek, kivéve a nagyvezért, akiről hivatalosan közl­­k, hogy nem jól érzi magát. A szultán népszerűsége óriási módon emelkedett. A Szelamlikon megtörtént, hogy a kalifa megállította kocsiját és üdvözölte a né­pet. Ehhez hasonló jelenet az újkori kalifák történetében nem fordult elő és a népben rend­­kívü­li lelkesedést keltett. Az egyiptomi khedive részt vett a Bajram-ünnep alkalmával megtte-■ tolt fogadtatáson és a kézcsók-szertartásom A szultán különös kedvességgel tüntette ki a khe­divét. Szultáni Íródéval a november 11-ére egy­behívott parlament ülésezését egy hónappal el­halasztották. Mit a t’­óinak a Salkon­ áttartott ? Törökország föllépése a világháború új fe­jezetét nyitotta meg és a legi­zgat­óbb kérdés, hogy fogja ez a föllépés befolyásolni azokat az országokat, melyek eddig a világháború véres szán­játékán kívül állottak? Berlinbe érkezett római távirat szerint Törökország akciója ott szenzáció­ra is hatott A Giornale d'Italia szerint minden szem Szófia felé fordul, Oroszország készen áll arra, hogy nagy csapattesteket vo­nultasson fel Konstantinápoly elen s egyszer­­s mindenkorra a saját érdekében oldja meg a Cantevella-kérdés. Érmek következtében Orassao Tszassonak meg kell őriznie hidegvérét és Olaszország semlegességének nemcsak résen kel­l lennie, hanem lehetőleg erősen felfegyver­kezve is. A Tribuna vezércikke azt fejtegeti, hogy Anglia is, Oroszország is kénytelenek lesz­nek nagy haderőket elvonni Európából. Szófiai távirat jelenti: A török-orosz kon­fliktus kiűösését itteni döntő tényezők olyan eseménynek tekintik, amely kizárja azt, hogy Bulgária, Ro­mánia és Görögország továbbra is semlegesek maradhassanak. Ezek az államok kénytelenek lesznek a le­hető legrövidebb időig belül a Törökország ál­tal terem­tett új balkán helyzettel számolni. It­teni diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy a török flotta akciója nem annyira Orosz­ország ellen irányult, amelyet ugyan legmegse­­bezhetőbb és leggyengébb oldalán ért, hanem főleg Anglia ellen, amely a török-orosz háború kitörése következtében katonai szempontból leggyengébb területeit kockáztatja. Egyelőre itt a legteljesebb bizonytalanság van affelől, hogy mit hoz Bak tár­ára a legközelebbi jövő. Az athéni közvélemény mint onnan ér­kező jelentések közüik , Törökország eljárását a német katonai missziónak tulajdonítja. Gö­rögország mindaddig, míg a háború nem csap át a Balkánra, semleg­e marad. Azt a reményt, hogy a balkáni békét fenntarthatják, arra a nem éppen nagy valószínűségre alapítják, hogy Bulgária nem fog beleelegyedni a háborús ka­landba. Itt különben úgy lát­ják, hogy a leg­­utóbbia két nap eseményeinek biapátsága me­rt­tt Törökország fegyverkezése nem Görög­­ország ellen irá­ny­ok Kopenhágába jelentik Párisból. Poincaré, aki Páriába érkezett, ott szerzett tudomást Teo­­dózia bombázására és a porta abbeli elhatáro­zásáról, hogy a­ Dardanellák megnyitsára­ vo­natkozó követelést kategorikusan visszauta­sítja. Miután Bordeaux-val telefonon megbe­szél­ték a dolgot, megtették a megfelelő diplomáciai és katonai intézkedéseket abból a célból, hogy Romániát, Görögországot és Bul­gáriát nyilatkozatokra kényszerítsék, hogy a porta mellett, vagy pedig ellene foglalnak-e állást. Tüntetései­ Berlinben Tegnap este Berlinijén is nagy tüntetései­ voltak Törökország mellett. Este fél kilenckor a potsdami téren több kocsi hajtatott keresz­tül német és török zászlókkal díszítve. Az­ egyik kocsiban Jusszuf Ivic bég, török rend­kívüli követ ült, aki beszédet intézett az egy­­begyűlt óriási közönséghez, melyben kifej­tette, hogy elérkezett az idő, hogy leszámoljanak az izlám elnyomóival. A törökök tudják, mit jelent Németország a kulturvilág számára és hogy mit köszönhet Törökország a németeknek katonai, gazdasági és társadalmi téren. A beszéd végén a német és osztrák-magyar hadseregeket, valamint Vilmos császárt, I. Ferenc József császárt és királyt és a török szultánt éltette. A menet ezután a török nagykövetség elé vonult ahol Tschepel követség­ tanácsos megjelent a pa­lota erkélyén és nagy lelkesedéssel beszélt a török-német-osztrák-magyar fegyverszövetség­ről. A török nagykövetség előtt a nagykövet beszédét a tömeg nagy lelkesedéssel fogadta- Perzsa-orosz harcok Konstantinápolyb­a érkezett perzsa lapok­ szerint Oroszország Perzsiából visszavonja csapatait, hogy Lengyelországba vihesse azo­kat, de nem kötelezi magát arra, hogy nem fogja azokat Perzsiába visszaszállítani. Az­ Oroszország elleni izgalom még mindig tart. Az oroszok megtámadták Targuesar és Mar­­guesar városok lakosságai, mire perzsa lova­sok megtámadták az oroszokat. Mintegy száz orosz megsebesült vagy meghalt Az ispaham orosz konzul az utóbbi idők izgalmai követ­keztében hirtelen meghalt Solar cd Doulch megegyezést kötött Muraham emirrel, a baeh­­tiárok vezérével. Kiáltványt tettek közzé, amelyben felszólítják a törzseket hogy szaba­dítsák meg magukat az oroszoktól. Ezenkívül alakult egy bizottság a Kaukázus felszabadí­­tására. A Petrograder Zeitung október 20-iki száma írja: A németeknek s Ausztria-Magyarország­­nak sok külpolitikai számítása közül csak egy­ vált be: sikerült a törököt és a perzsát közös akcióra serkenteni. Tegnap szövegezék meg a megegyezést, amelynek leglényegesebb pontja tíz esztendőre szóló katonai, vám és postaszöv­­vetség. A perzsa hadsereg török vezetés alá kerül s a perzsa közgazdasági élet irányításai is Konstantinápolyból történik. Igen valószínű, hogy e megegyezést hamarosan nyomon fogja követni az együttes offenziva, amely azonban Oroszország részéről rendkívüli intézkedése­ket még nem követel* A francia télre menekülése Miután a török mozgósítás immár telj-.. . befejeződött, a francia tőke megkezdte a mene­külést Konstantinápolyból. Már mintegy négy­ nappal ezelőtt indított tárgyalásokat a kor­­mánynyal a Credit Lyonnais itteni fióktelepe aziránt, hogy különhajója előtt nyissák meg a Dardanellákat, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Végre ma délben elindítottá­­ a Credit Lyonnais irattárát és pénzeit. Ugyanek­kor távozott Konstantinápolyból két francia, magánbankház és egy francia biztosító-társulat is. Az iratokat és a tőkét nagyon komplikált utón szállítjá­k. A ma délben elindított külde­mények erős fedezet mellett szára­zföldi útón mennek Görögországba, Pireusból hajón az olasz partra, és onnan vasúton Bor­ieaua da Vria AG Vasaras is

Next