Világ, 1914. november (5. évfolyam, 274-303. szám)

1914-11-01 / 274. szám

Vasárnap VILÁG 1314 november J­­S Harcok az oroszszal Napról-napra tisztábban alakul ki hely­zetünk az orosz harctéren. Ma már minden­ki láthatja, hogy hadvezetőségünknek az az akciója, amikor a Varsó és Ivangorod vidé­kén kitért a döntő harc elől, ismét feldön­tötte az oroszok haditervét, mint ahogyan az új offenzíváival is derékon törte törekvései­ket. Az oroszok minden erejükkel a Varsó, Ivangorod és Novogeorgievszk területre ve­tették magukat és úgyszólván a saját lendü­letüktől szenvedtek vereséget. Amit akartak, hogy itt túlerejükkel siettessék a döntést : nem sikerült Most kénytelenek a mi had­vezetőségünk akaratát követni és új,­a ne­künk megfelelőbb fronton felvenni a harcot. Ezzel pedig mi kettőt nyertünk. Először, hogy eltekintve kedvezőbb hadállásunktól, magunkhoz vonhattuk a szükséges erősítése­ket, másodszor pedig, hogy bevárva a tö­rökök akcióbalépését, közvetve meggyengí­tettük az orosz túlerőt. Valószínű ugyanis, hogy az oroszok a Kaukázus védelmére na­gyobb csapattesteket lesznek kénytelenek az ellenünk operáló seregektől elvonni. Az oko­zott érzékeny veszteségek mellett, bizonyára ez is egyik oka annak, hogy az oroszok, akik annyira siettették a döntő harcot, most csak csigalassúsággal követik újra csoportosuló seregeinket. Az orosz hadvezetőséget tehát ismét új helyzetbe és új meglepetések elé kényszerítette a mi akaratunk. Ez pedig, tekintve a közben elért sikereinket, amelyek­ről a mai hivatalos jelentés is szól, garan­tálja a későbbi győzelmet ü­gyében. A kelet-poroszországi fronton a néme­tek folytatják offenzívájukat. , Rotterdamból jelentik, hogy a varsói kor­mányzóságban behívják a népfölkelőket. ., $] Az új fronton Az északkeleti hadszíntéren a har­cok még nem vezettek döntéshez. Varsótól nyugatra az oroszok lassan követik újólag csoportosuló haderőnket. Rómába érkezett jelentés szerint a leg­utóbbi napokban a német seregeknek erős ak­ciója a Ravka— Skernevka, és a Kylka-folyó partjánál levő fronton folyt. Ugyanekkor az orosz pozíciók Lome—Skremevic—Rava váro­soknál állottak a többi közt erős támadás alatt. Az osztrák-magyar csapatok a radomi erdősé­gekben nagyszerűen eltorlaszol­ták magukat és nagy megerősítéseket kapván, valóságos erőssé­gek mögül intéznek szakadatlan erős tüzet az orosz csapatok ellen. Az ütközet itt napokon át folytatódik s a két legutóbbi jelentés szerint hatalmas méreteket öltött. A Posener Neueste Nachrichten az 5. had­test főparancsnok helyetesének következő nyi­latkozatát közli. A nem hivatalos sajt­ó azt a hírt közölte, hogy Varsónak sikeres támadása közvetlenül küszöbön áll. Ez a felfogás helyte­len, Varsótól délre és nyugatra túlnyomó orosz erőik állanak és így a legfelsőbb hadvezetőség­nek nem lehet szándéka, hogy egyidejűleg harcba álljon óriási erővel, azonfelül ostro­­molja Varsót. Sikereink az oroszok ellen Hivatalos jelentés. Érkezett: délután 3 órakor. A galicia—bukovinai határ közelé­ben, Kutytól­­északra tegnap egy, min­den fegyvernemből álló orosz hadoszlo­pot megvertünk. Közép-Galiciában csapataink tartják a Turkától északkeletre, valamint a Stary-Sambornál, továbbá a Przemysl­­től keletre és az alsó Sannál elfoglalt állásaikat. Nisko vidékén több ellenséges táma­dást visszavertünk; itt, valamint Skole­­nél és Stary-Sambornál az oroszok szá­zait foglyul ejtettük. A hadműveletek Orosz-Lengyel­országban tegnap is harc nélkül foly­tak le, Hofer vezérőrnagy. Orosz hivatalos jelentés szerint a San fo­lyó partján és Przemysltől délre az ütközetek olyan hallatlan hevességgel folynak, mint soha. Az erősen támadó ellenséges haderő legna­gyobb része magyarokból áll, akiknek bátor harca az orosz balszárny ellen irá­nyul. Az október 27-én kiadott orosz nagyvezér­­kari jelentésből közöljük a következőket: Azok a csaták, amelyek a Petrikov és Radom felé vezető úton folynak, valóban nagy csata karak­terét vették fel, amelynek frontja száz versztet is túlhalad és végighúzódik Ravától Novomiasz­­tóig és Bjalobzsegig s innen tovább az Ilianka­­folyónak a Visztulába való torkolatáig. Októ­ber 24-én este Ravától északra már annyira he­vessé vált az összeütközés, hogy bajonettcsaták­k voltak. Nocsidlov-Kazamjerjev mellett szín­tén volt bajonettharc. A Radom és Kozemice közötti hegységekben teljes erővel folytatódnak a csatározások. Harc folyik a Nemglovo-hegy­ ,­ségnél s a Nova Alexandria felé vezető úton. Galíciában a harcok hasonlóan energikusak az osztrák-magyar csapatok részéről. Különösen heves harcok vannak a sambori és sztarom­­josztói kerületben, továbbá a Sztyij folyó­vól­ Az óriás mozsarak éji harca Kriegspressequartier, október 31. Íz Világ kiküldött tudósítójától Október huszonkilenc­edik­én, este negyedtízkor jutottunk el Jaroslauba. Az út Rzesowon át, Preworsk érintésével vezetett Jaroslauig még alig helyreállí­tott pályatesten. Strazsenél egy sereg etape régiójába kerültünk. Tarnowban tanúja voltam több kétezer gyógyult katona bevonulásának. Valamennyien Rzedzinska, Rudka, Bogumi, Lowice, Brzesko és Borzecin sebesült állomások­ról kerültek ide. A főtörzsorvos kijelentette, hogy a sebesültek közül annyi válik újra harcképessé, mint amennyit veszítettünk. A még meglévő jelenték­telen hiányokat az újonnan kiképzettek bőségesen pótolják. Tüzetesen meg­néztem a rzesowi hatalmas szükséglet­pótló apparátust, ahonnan pontos töké­letességgel juttatják el a küzdő sereghez a millióféle anyagot. A munkálatoknál a népfelkelőket és az orosz foglyokat mintaszerűen foglalkoztatják. Huszonnyolcadikán délután az itteni repülőszázadból Schotzer és Martinék főhadnagyok négyórás felderítő szolgálatot végeztek a Visztula fölött. Az éjsza­kát a rzezowi pályaudvaron töltöttük, ahol másnap Dom Miguel Braganzai Ferenc lichtensteini herceg kalauzolása mellett a máltai rend remek kórház­­vonatát szemléltem meg. Rzezonba úgyszólván mindenki visszatért. Innen különvonaton mentünk tovább a Láncút és Rogozno érintésével, azon a pályán, melyet vasúti katonáink állítottak helyre, Przeworskig, hol Lezarsk és Sieniawa felől heves ágy­tüzet hallottunk. * Przeworskon az állomáspamncsnokkal és a csendőrörssel hosszantartó tanácskozást folytattunk, várjon lehet-e utazni a vezselyeztetett pályán?. Végre este negyed nyolckor elindultunk két kocsin, melynek végébe egy mozdonyt kapcsoltak. Lámpáinkat eloltottuk, még a gépen is. Útközben először északról, majd nyugatról egyre erősbödő ágyúzást, egyre élénkülő, robbanásokat hal­lottunk. A teljesen sötét jaroslaui állomásra negyed kilenckor értünk, miután hat­felél elhagytuk Mariapol égő falut. Jaroslau teljesen sötét. Az utcák kihaltak Csak járőrök cirkálnak. A harci zaj oly heves, hogy még a vonatdübörgés se tompítja, oly élénk, mintha középpontjában állnánk a napok óta elkesere­detten folyó csatának. Bemegyünk a városba. Vaksötétben vezet bennünket egy csendőr, a fel­végre, ahol a küzdelem legélénkebb. Municiós ozslop vár, fedezék alatt, tele bombákkal, az itt akcióban levő óriás mozsarak számára. Lassanként kivesz­­szük a tarackok, a tábori ágyuk, sőt a gépfegyverek és a puskák hangját és fényét, néha vakító villám lobban, néha földrengető dübörgés mennydörög. Ez ó, a hatalmas óriásmozsár! -­­ A nyugati városrészen túlmenni lehetetlen volt. Közvetlen közelből hallot­tuk a gépfegyverek ropogását. A helyzetről nem lehetett fogalmunk. Meg­­állottunk. ‘ * ■' Két sebesült jött a harctérről. Elmondták, hogy a betonos­­és gerendás pozíciókból lassan szorítják vissza a makacsul védekező ellenséget. Tizennyolc napja folyik a küzdelem, amelynek során az oroszt kivetettük Jaroslavból, fel­nyomtuk északra Lezajskig, nyugatra a Sanig. Ma átvettük a centrumot a San főágának túlsó felére, a mellékágon túlmentünk és elfoglaltuk az oroszok be­tonos pozícióját, bár a harc közvetlen közelében áll. Jaroslav birtokbavétele nem kétséges, főleg, mióta az óriásmozsarak lö­­vegei en gros pusztítják az ellenséget és állásait. Délután négy órakor egyetlen bombájuk,megsemmisítette az oroszok közeledő muníciós oszlopát. Az oroszok­nak közben elfogyott a lövedékük. Katonáink kihasználták ezt s az egész jobb­­szárnyat visszanyomták Radymno felé. Egy tiszt elmondotta, hogy­ az oroszok

Next