Világ, 1916. november (7. évfolyam, 304-334. szám)
1916-11-01 / 304. szám
15-16. novemberi VILÁG ember, orosz körökben igen mély benyomást keltett. Azt mondják, hogy Iíbuisszilovra hárul az egész felelősség Oroszország véráldozatáért, mert ő volt az, aki az orosz irányadó körök minden tiltakozása ellenére, csupán a cárra támaszkodva, aki teljes bizalmával ajándékozta meg, keresztülvitte a tömegek kíméletlen feláldozásának taktikáját a keleti harctéren anélkül, hogy az ígért célokat, Lemberget és Köveit, elérte volna. Oroszország a háború kezdete óta több mint kétszer annyi embert veszített, mint valamennyi szövetségese együttvéve. Elsősorban főleg az intelligencia szenvedett, úgy hogy Oroszország a háború után egyenesen megoldhatatlan feladat előtt fog állani, ha arról lesz szó, hogy a háború mérhetetlen kárait ismét helyrehozza és újat alkosson. A legfelsőbb körökben észrevehető az a nagy komolyság, amelylyel a jövő elé tekintenek. A legsúlyosabb belső rázkódtatások nélkül Oroszország nem képes a háborút az eddigi alapon Brusszilov rendszere szerint folytatni. A lengyel városok önkormányzata A lublini főkormányzóság sajtóirodája a főkormányzónak egy rendeletét közli Kielce, Labin, Petrikau és Radom városok önkormányzatatolóbban hozott határozatok végrehajtásáról. A rendelet a polgári biztosi hivatalnak a nevezett városok képviselőivel és a középponti segítőbizottság városi ügyosztályával szeptember végén Kubimban folytatott tanácskozásának alapján készült, megállapítja a választások, városi képviselőtestületek és tanácsok megalakításának előkészítését, a kilépő városi tanácsosok pótlását és végül választói gyűlések dolgát is szabályozza. A választók névjegyzékét, amelynek elkészítésén a városok tanácsai most dolgoznak, november végén lezárják és átadják a nyilvánosságnak. Az első kúriából való választásnál szabályul állapítja meg a rendelet, hogg az, illetőleg tizenkét városi tanácsos közül legalább is ötöt a fontosabb foglalkozási ágak képviselőiből kell választani, mégpedig egy-egy lelkészt, jogászt, orvostechnikust és tanügyi férfiút, hogy minden városi, tanácsosnak rendelkezésére legyen egy szükséges szakember. A többi négy kúriába való választás arányos módszerben történik olyképpen, mint a varsói választásoknál. A választás határidejét olyanképpen kell megállapítani, hogy a választás még karácsony előtt megtörténjék és hogy az újolnnan megválasztott városi képviselőtestület még újév előtt megkezdhesse tevékenységét. Megtorlás az orosz foglyokon A Xordd. Alig. Zlg. „Oroszországi német főnyyokkal való népjogellenes bánásmód megtorlása“ címmel a következőket írja: A legutóbbi időkben adatok kerültek nyilvánosságra oroszországi hadifoglyaink szenvedéseiről. Ezek az adatok Németország széles rétege terén és a semleges külföldön felháborodást keltettek. Az erre jona-tköző közleményekben rámutattunk arra, hogy a német kormány ellenintézkedésekkel v való fenyegetés mellett követelte ezeknek a bajoknak haladéktalan megszüntetését, valamint erélyes intézkedéseiket azoknak a körülményeknek megjavítására, amelyek között foglyaink az orosz fogolytáborokban élnek. Az orosz kormány elé tűzött határidő most lejárt, anélkül, hogy a német jegyzékre kielégítő válasz érkezett volna. A hadivezetőség ennél fogva néhány nap előtt nagyobb száú orosz lisztet, akik előkelő ezredekhez tartoznak, külön táborokba vitetett át, ahol különösen szigorú bánásmódban fogják őket részesíteni. Ezek a megtorló intézkedések addig maradnak érvényben, amíg az orosz kormány eleget nem tesz a német követeléseknek. A MI ÚTJAINK (Magyarország jövője) A jövő kérdései. E 166 kötetírta: Ágoston Péter. Ára 3 korona. Portó 25 fillér. Kapható a Világ könyvosztályában VI. Andrássyi út 47.1. A Huszadik Század Könyvtára Gazdasági szervezet és háború. Irta: Szabó Ervin. Ára 80 fillér. Portó 30 fillér, kapható a „Világ" könyvosztályában Budapest, VI., Andrássy út 47. I. A fémet-norvég kiélesedett? A norvég kormány most tanácskozik azon, hogy mit válaszoljon a német jegyzékre. A dán Extrabladed krisztiániai értesülése szerint a válaszjegyzéket ma már aligha fogják átnyújtani. A tanácskozás még nem ért véget, a hangulat azonban általában bizakodó. A legjobb forrásból eredő értesülés szerint semmi ok sincs nyugtalanságra. A francia és az angol sajtó túlzásait nem szabad komolyanvenni. Ilyenformán nem kell nagyobb súlyt tulajdonítani a Corriere della Ocra-nak arról a párisi híréről,amely szerint Németország és Norvégia konfliktusa egyre jobban kiélesedik. Németországnak — mondja az olasz lap — úgy látszik, az a szándéka, hogy Norvégiát megtámadja. A helyzet anynyira komoly, hogy a két állam közt a szakítás nem is keltene már feltűnést. A német torpedózuzóknak a La Manche-csatornában miképp történt váratlan megjelenése csak most váltja ki igazi hatását az angol közvéleményben. Az angol sajtó, amelynek ezúttal a hang élességében a Times jár az élén, vehemens támadásokat intéz az admiralitás ellen, amely a német torpedózúzóknak a csatornában való pusztításait leplezni kívánta. Általános ma a nézet, hogy a német búvárhajók olyan fölényt szereztek a tengeren, amelylyel szemben Angliának mindenesetre kell valamit tennie, ha tengeri hatalmát nem akarja árnyékba írtommá tenni. Az U. 53. hazaérkezett Berlinből jelentik: A Wolff-ügynökség jelenti: Az „U 53." tengeralattjáró az Atlantióceánon túl való vállalkozásáról jó állapotban érkezett haza. A német-norvég Konfliktus Kopenhágából jelentik: A Politiken mai vezércikkében a német-norvég viszálylyal foglalkozik és az entente-sajtó uszító fejtegetéseivel szemben, amelyek kiemelik egy norvég német háború lehetőségét, azt mondja, hogy különösen a francia sajtó igyekszik ily riasztó híreket terjeszteni, noha sem városban, sem Londonban a viszály lefolyásáról nincsenek jól értesülve. Különösen nem a még át nem nyújtott norvég jegyzék tartalmáról. Már korábban is kiemeltük, hogy nézetünk szerint a viszály nem ellentétes érdekekből keletkezett, amelyek ki nem egyenlíthetők, hanem ellenkezőleg Németország és Norvégia valójában közelednek egymáshoz, minthogy a félhivatalos lapok hangsúlyozzák, hogy a német tengeralattjáróknak nincs szükségük a norvég kikötőkre és a norvég lapok pedig beismerik, hogy a tengeralattjárók tényleg nem kerestek fe norvég kikötőket. Ha a tényleges viszonyok ilyenek, úgy nem valószínű, hogy a most folyó tárgyalások ne vezessenek megállapodásra. A németek nem serítéli meg Iímerikának tett ígéretüket A Köln. Zft.-nak jelentik Washingtonból 27-i kérés. Nagyállású miniszteri hivatalnokok kiteleintették, hogy az angol parlamentben Amerikának a német tegeralattjárókkal szemben tanúsított magatartásáról elhangzott panaszt nem veszik figyelembe, föltéve, hogy nem magától az angol kormányfők indultak ki. A német tengeralattjárók parancsnokai teljesen korrektül viselkedtek. Ha az angolok folytatni akarják a vádaskodásokat, akkor Washingtonban szükségsnek találhatják, hogy az egész világ nyilvánossága elé bocsássanak minden dokumentumot, amiből kiderülne, hogy a Sussex esete óta semmi sem történt, amivel a németek akár a nemzetközi jogot, akár pedig Amerikának tett ígéretüket megszegték volna. Egy másik nagy állású minisztériumi hivatalnok azt mondta, hogy az U. 53. parancsnokit csodálatosan viselkedett. Az a cselekedete, hogy egy mentőcsónakot a világi lótoronyhoz vontatott, olyan rendkívüli, hogy ehhez Szerda hasonlóról a tengeri háborúk egész történetében nem hallottunk. A németek látogatása a csatornában Rotterdamból jelentik. A Times tengerészeti rovatvezetője írta: Amíg nizscserpeik részletek a csatornáiban csütörtök éjszaka torpedóüzek között lefolyt harcról, adidic azokat a hibákat, amelyek lehetővé tették, hogy a németek a nam kárt okozzanak, nem tudják bizonyossággal körvonalazni. Az angol közönség nyilván kellemetlenül érzi magát annál a gondolatnál, hogy ellenséges tengerészeti erők átfuthatnak a dones után. Tény azonban, hogy valóságos csoda, hogy az ellenséges erők veszteség nélkül elmenekülhettek. A hajók kétségkívül eredetileg vagy Emdrnből vagy egy másik német kikötőből jöttek, de bizonyára nem a csatornába való előretörés napján. Valószínűbb az, hogy Zeebrüggeben vesztegeltek és ott vártak kedvező alkatomra. A távolság Zeebrüggétől eddig a pontig, abból a támadás történt, nem oly nagy, hogy gyorsjáratú, modern torpedó űzők a sötétség ideje alatt ne tehetnék meg. A németek visszavonulásuk folyamán valószínűleg aknákat is szórtak szét, hogy veszeddelmessé tegyék az üldözést. Tekintettel arra, mily rendkívül nagy érdekük van a németeknek a csatornás forgalom megzavarásában, a kísértet megismétlésére lehetünk elkészülve. Leverton Harris unionista képviselőnek a laphoz intézett levele javasolja, hogy a kormány egyszers mindenkorra jelentse ki, hogy a háború után a német hajóknak, még ha más zászlók alatt járnáik is, megtiltja, hogy a világon sehol angol szenet német hajóknak ne szabadjon szállítani. A Times közli Handerson nyugalmazott tengernagy levelét, aki kifejti, hogy az admiralitásnak sajtókyözteményei híján vannak az őszinteségnek. Úgy látszik, hogy a nagyközönség ezt kezdi belátni. A tengernagy fölveti a kérdést, mit gondoljon az egyszerű polgár és mit gondoljanak a semlegesek, ha összehasonlítják az angol és a mémet közléseket a csatornában torpedóütők között lefolyt harcról A két jelentés annyira különbözik, hogy az a következtetés vonható le, hogy mindkét fél elhallgatja az igazság egy részét. A Wolff-ügynökség jelent: Három tengeralattjáró naszád, amely most tért vissza az angol csatornából hazai kikötőbe, összesen 21 hajót sülyesztett el 78.500 tonna tartalommal. Köztük voltak a következő, hírlapi jelentésben még meg nem nevezett hajók: a Condor nevű francia bárka (760 tonna), a francia Cannediere nevű bárka (2454 tonna) farakománynyal és a St. Charles nevű francia háromárbócos hajó (250 Ilonna), amely 420 tonna halat vitt. A balti flotta új parancsnoka Luganóból jelentik. Kanin tengernagyot, a Balti-tengeri orosz flotta parancsnokát egészségi okokból felmentették állásától, birodalmi tanácsossá való egyidejű kineveztetése mellett. Utódjául Repnin altengernagyot nevezték ki. Pusztulás a tengeren A Lloyds ■ügynökség jelentése szerint a Germain 2573 tonnás angol gőzöst 28-án egy német búvárhajó elsülyesztette. Legénységét m-Ttmm tették. Plymouthban partra szállt a St. Charles francia haláltrhajó legénysége jelentette, hogy hajóikat elsülyesztették. A Lloyds-ügynökség jelenti: Gcanisstk, hogy a Marina nevű 5204 tonnás gőzös élülyedt. KÖZÉPEURÓPA Társadalomtudományi Társaságban Középeurópáról tartott vita anyaga különlenyomatban megjelent a HUSZADIK SZÁZAD KÖNYVTÁRÁBAN Tartalmazza Kunfi, Riesswein,Szabó, Jászi, Szende, Ignotus, Katona, Pályi, Vágó, Ágoston, Vámos, Rónai, Dániel előadását. — Aki a jövő nagy problémájának tudományos analízsát ismerni akarja, olvassa el a könyvet Ara Istróna, portó 25 fillér Kapható a ,,Világ" könyvosztályában, Andrássy út 47 .