Világ, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

génnek Az angolok is elmennek Stockholmba Stockholmból jelentik. Az összes angol szocialista pártok csatlakoztak a stockholmi­­ konferenciához, ami nyilván a francia szocia­­­­lista pártok pünkösdi határozatának ered­ménye. Általában azonban, úgy mint Francia­­országban, Angliában is a legfőbb hatást azok­nak az angol szocialistáknak a leszámolója t . kánagyosztály igazgatója, lemondott az állam­tanácsban viselt tagsági állása.ók­ Ifjabb hajdelsülyesztések­ ­A Wolff-ved­nökség jelenti: Új búvárbajo­­r sikerek az Északi-tengeren: 21.500 bruttóre­gisztertonna. Az elsü­lyeszte­lt hajók között van többek között egy angol segédcirkáló és a két angol gőzös­ , 1 4 tengerészen vezérkar fehőke. Az entente vesztesége hadihajókban A Wolff-ügynökség jelentése: A h­áború­­ kezdetétől fogva ez évi május 31-ig az entente a következő veszteséget szenvedte hadihajók­ban, a segitőcirkálók kivételével: 252 hajó íve­iárome, 897.785 tonna vizkiszorító képességgel. A 852 hajó és járőrai közül 138 angol volt, 632.700 tonna vizkiszorító képességgel. Ezek között volt 12 sorhajó, 27 csata- és páncélos cirkáló, 30 védett cirkáló, 67 torpedós­aszád, 28 tengeralattjáró naszád és 13 egyéb hadi­­járómű, mint például az Arábis-osztályhoz tar­tozó tengeralattjáró naszádok m­ellent készült ke­lepcehajó. Az itt elsorolt hadihajókon kívül az entente május 31-ig nem kevesebb, mint 200.000 brut­ter égisz fél tonna kisegítő cirkálót v­ezített a központi hatalmak hadi rendsza­bályaitól. Ezek legnagyobb része színtén az angol flottához tartozott. VILÁG 1317. janin* 1, 3 r­,.,n,- -tw ■ u 1 • - ---------------------------------------­ A stockholmi konferencia sikerei A francia szocialisták pünkösdi döntése magával ragadta az angol munkáspártot is, amely szintén elhatározta, hogy részt fog venni a stockholmi konferencián. A nevezetes eseményt Henderson miniszter közölte a hol­­land-skandináv bizottsággal. Ilyenformán nem optimisztikus többé az a felte­vés, hogy a fran­cia szocialisták határozatának rendkívüli je­lentősége van. Többé nem arról van szó ugyan­is, hogy a francia kisebbség győzött, hanem hogy a kisebbségből többség lett és ez a több­ség ellemi erővel rántotta magával a Ramsay Macdonald révén amúgy is jelentékenyen meg­győzött angol munkásságot. Van azonban egy másik, igen valószínű verzió. Eszerint az an­gol szocialisták három kiküldöttje most érke­zett meg Londonba Oroszországból. Ezek a küldöttek hozták magukkal a meggyőzés ér­veit, aminthogy­­Oroszországból eddig minden a nációnnál is ló irányzat felé hajló) szocialista békés szándékokkal tért vissza. Branting és Huysm­ans, akik ismerik az orosz érveket, úgy mondják, hogy azoknak ellentállni teljes lehe­tetlenség, így biztosra veszik, hogy sem az olasz, sem az amerikai szocialistáknak a stock­holmi konferencián való­ részvétele-­közül nem származhatik baj. Nem érhet csalódás, ha azt hisszük, hogy a tanácskozások eredménye ilyenformán biztosítva van. A stockholmi események közül különben ki kell emelnünk, hogy a mai napon befeje­ződtek a magyar küldöttekkel folytatott elő­zetes tárgyalások. A kommüniké ezekről a tár­gyalásokról holnap jelenik meg, de már ma észlelhető volt, hogy Garami Ernő és Kan­át Zsigmond fejtegetéseit a holland-skandináv bizottság nagy rokonszenv­vel fogadta. A munkástanács előkészíti a nemzetközi szocialista konferenciát A Humanité jelenti: Lafont szocialista képviselő, aki Oroszországban maradt, azt táviratozta, hogy a munkás- és katonatanács végrehajtó bizottsága a bizottság négy elnö­kéből és négy másik tagjából, valamint a különböző szocialista pártok hét képviselőjé­ből álló külön bizottságot nevezett ki a nem­zetközi szocialista konferencia összehívásának előkészítésére. Pétervárról jelentik: A munkások és ka­tonák tanácsa közli: A munkások és ka­ton­ak tanácsa nagybizottsága által egy nemzetközi értekezlet összehívá­sára kiküldött bizottság,­ amely első ízben május 28-án ült össze, a tanácskozás színhelyéül Stockholmot válasz­totta, az esetben, hogy az ellen ellenvetés nem történik. A bizottság a tanácskozás időpont­jául jú­lius­­5-től 80-ig terjedő időt javasolja, feltéve, hogy ehhez a hollandi iroda és­ a berni bizottság hozzájárul, kelt­­te, akik most tértek haza Oroszországból.­­ Itt az a hit, hogy akik az entente­­szocialistái közül ellátogatnak Pétervárra, azok meg­győzve térnek onnan vissza. A stockholmi kon­­ferencián való részvételüket az oroszok, fran­ciák és angolok m­ár biztosították, az olasz szocialisták m­­st járnak Péter­váron és nem nehéz megjósolni, hogy ők is egészen más vé­leményen teszi­k, ha onnan visszatérnek, mint amikor odautaztak. Az angolok igen rövid ta­nácskozás után döntöttek. A stockholmi Xya Daylight Allehaiula jelenti: A holland-skandináv bizottság Hender­son minisztertől, aki Stockholmba utazik, azt az éretsítést nyerte, hogy Nagybritannia mun­kás és szocialista szervezete csatlakozik a stockholmi konferenciához. A tebbsségi kikül­dött Roberts alállamtitkár lesz, a kisebbségi kiküldőt! Sir Robert Macdonald. A Journal de Génévé jele­­zti Londonból, hogy az angol munkáspártban a francia hatá­rozat után nincs nézeliitérés abban a tekintet­­ben, hogy az angol szocialistáknak, kisebbségi és többségi pá­rtoknak egyaráírt részt kell ven­niük a stockholmi konferencián. Igyekezetük most már arra irányul, hogy iát a vezetést magukhoz ragadják és a határozatot minden irányban úgy hozzák meg, hogy „német bé­kére“ gondolni se lehessen. . A magyar küldöttek tanácskozása Stockholmból jelentik: A holland-skandi­­náv bizottság már közzétette az osztrák ki­küldöttekkel folytatott tanácskozásról kom­münikéjét. Az osztrák delegátusokkal való tanácskozás után tegnap a magyar küldöttek­kel folytatott megbeszélést a bizottság s e ta­nácskozások folyamán jött meg , hír, hogy a francia szocialisták és az angol munkáspárt is elküldik képviselőiket a konferenciára. Ma már a magyar szocialisták akik közül Garami Ernő és dr. Kun­fi Zsigmond fejtették ki a magyar szociáldemokrata párt álláspontját, déli egy órakor befejezték tanácskozásukat. A kommüniké erről a tanácskozásról holnap jelenik meg. A­­/aasc-csoport útban van Stockholm felé, Scheidemaimnék viszont már hétfőn meg is kezdik tanácskozásaikat. A né­metek után a franciák, majd az olaszok kö­vetkeznek. A stockholmi Sozialdemokraten közli, hogy a magyar megbizottak az előzetes tár­gyalás folyamán kijelentették, hogy az an­­nexiónélküli béke hívei, követelik Magyar­­ország területi integritásának megóvását s a nemzeti kérdés megoldását, amely azonban csak az általános, titkos választói jogon ala­puló parlamenttel vihető keresztül. Éppen, ezért kívánják, hogy a békefeltételekben köl­csönösen mondják ki a hatalmak, hogy népeik demokratikus fejlődését elősegítik és a szük­séges demokratikus reformokat, haladéktala­nul életbeléptetik. A Sorjaid em­ol­­raten szo­pni, mely tulajdonképpen Rmilling lápja, Branting minden tekintében helyesli és tá­mogatja a magyar küldöttek követeléseit. A Vorwärts szerint a német szociálde­mokrácia képviselői Stockholmba való utazá­­­suk folyamán Kopenhágában időztek,­­ alól bizakodóan nyilatkoztak a békekilátásokról és azt mondták, hogy Németország mindenkor kész a tárgyalásokra.­­ Az osztrák szocialisták álláspontja Stockholmból jelentik: * A holland-skandináv bizottság pénteken és szombaton Ausztria német szociáldemokratáinak képviselőivel, Adlerrel,­ Hartmannal, Ellenbogen­­nel, Ilennerrel, Seitz-cel és Uuche­rrel tanácskozott. A tanácskozásba a bizottság belevonta Diamantot, Gialicia lengyel demokráciájának képviselőjét, Burm­ant és Sirint, a cseh szociáldemokrácia ré­széről­ és Markicot és Glumacot Bosznia és Her­cegovina szociáldemokráciája képviseletében. Az osztrák küldöttség nézője szerint az imperializmus általános oka a háborúnak, de a nemzetiségi kér­dések gyakran szolgáltak háborús ürügyül. Európa közelién, keleti és délkeleti részén a nemzetek majdnem mindenütt oly vegyesen élnek, hogy a terület elhatárolása nem lehet­séges és csak újabb háborús okot szolgáltatna. M­ég ott is, ahol e nem­zetek elválaszthatók, a kis államok oly serege ál­lana elő, amely e nemzetek politikai és gazdasági fejlődését veszélyeztetné. Meglevő nagy állami gaz­da­sági területek szétzúzása csak a nagy államok polgári elemneinek kedvezne, amelyek, a sok kis államot könnyen kijátsztaatnák egymás elen és raj­tuk uralkodhatnának. A kiküldöttek különösen a következőket jelentették ki: 1. Hogy annezió nélkül való békét követelnek. 2. Ilogy az összes polgári kormányokat és az uralkodó polgári osztályokat egyenlő mértékben tekintik felelőseknek a bábomért és ezért átalános kártérítés nélkül való béke mellett szállnak síkra. A vétkesség kérdésére való válaszolást ennélfogva mellőzni kell. A kiküldöttek Belgium annexiója ellen, a szerb nép állami önállósága és a Monte­negróval való egyesülés által Szerbiának a tenger­hez­ vezető szabad út biztosítása mellett foglaltak állást. A Balkán-államoknak állami törekvéseiket egyértelműen kell szabályozniuk és egy szövetség útján a Balkán-államok összes követeléseit meg­valósítaniuk­ 3. Ausztria-Magyarország délszláv nemzetiségei és területei Boszniával együtt maradjanak a xnan­­­irchia kötelékében, de a kiküldöttek kötelezik magukat, hogy a népeknek ön­kormányzatr­a irá­nyuló törekvéseit támogatni fogják* 4 Biztosítani kell Finnország és Orosz­­l­engy­elország önállóságát. A galíciai és porosz­országi lengyeleknek elsősorban teljes autonómiát kell adni mindkét állam kérésében és az osztrák rutének teljes nemzeti autonómiája is megvalósí­tandó. A kiküldöttek azt várják, hogy a jövőben a feléledt Lengyelország és a központi hatalmak kö­zött­­történendő szabad megállapodások a lengyel kérdés állundó rendezését fogják biztosítani. 5. Ama bizonyos ürügyekkel szemben, mintha e halomban Ausztria kis népeinek felszabadításá­­ról volna szó, a kiküldöttek megállapítják, hog­» az­ osztrák állam megóvja a kis nemzetek nemzeti létét. A békeszerződések­­lényeges alkatrészeként a kiküldöttek a gazdasági és nemzetközi jogi kérdése­ket tartják. Követelik a szárazföldi és tengeri köz­lekedés szabadságának helyreállítását, a védővám-­­ rendszer megszüntetését, nyilt kaput az össze­ x varma­ti területeken. az összes tengeri kereske­del­mi u­tak közös nemzetközi ellenőrzésének beren­dezését. uj vasúti világvonalak létesülését a.i fisz­­sze's hatalm­ak közreműködésével. A kiküldöttek tiltakoznak a gazdasági háború ellen. Emeket az tölti, évi párisi konferencia rendszerre telt és azt a véleményüket fejezik ki, hogy a vámterületek egyesítése csak akkor jelent­­haladást, h­a a szabad forgalom kibővítését célozza. A bőső javaslatban közös h­atározmányok veendők fel a nemzetközi szakszer­vezeti kongresszusok által támasztott kö­vetelések értelmében. * A háború megsemmisítette az eddigi tengeri hadijog összes garanciáit. Az 18.­­6. évi párisi béke által egyengetett jogi fejlődést tovább kell vinni. Idetartozik a kobzás és a kereskedelmi hajók felfegyverzésének eltiltása, a tengeri ko­bozmányi jog megszüntetése, a dugáru forgal­mának korlátozása, amelyből legalább is az ösz­­szes ruházati és élelmezési nyerszerű­ lények ki zarándok, a blokádjognak régi terjedelmére való korlátozása, a nyílt tenger egy része hadil­rit- Iftlé való kijelentésének eltiltása, a tengeri é­­légih­arcban megengedett fegyverek korlátozása. A küldöttség továbbá mindkét hágai konferencia béke­művének folytatása mellett a szárazföldi és tengeri fegyverkezések szerződésszerű korlátozása mellett foglal állást az állandó hadseregek teljes leszereléséig, kívánja a csupán honvét’eminrr be­­!­rendezi'11 néphadseregek szervezését es anigny-

Next